Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)
1987-02-14 / 6. szám
SZABAD FÖLDMŰVES. 1987. február H. az, ungvári magyar iskolában Új feladatok a XVII. pártkongresszus után Ä CSKP XVII. kong; resszusán hangzott el: a szocializmus egyik célja az imperializmussal vívott osztályharcban való győzelem. E harcban az egyik legfőbb fegyver a sürgető társadalmi, gazdasági és szociális problémák forradalmi megoldására való mindenkori képesség. Ne#m szabad azonban elfelejtenünk — olvashatjuk ugyancsak a kongresszusi határozatokban —, hogy az imperializmus még minci'g nem adta fel a szocial izmus, mint ideológiai és világrendszer katonai eszközökkel történő megsemmisítésének tervét. Ennek tudatában a szocialista országok — így természetesen hazánk is — mindent meg kell hogy tegyenek biztonságuk, társadalmi vívmányaik védelme érdekében. Ahhoz, hogy e köve-1 telroénynek valóban eleget tudjunk tenni, pusztán egy ütőképes hadsereg léte önmagában nem elegendő. A lakosság legszélesebb rétegeit is fel kell ruházni az alapvető honvédelmi ismeretekkel, s állandóan „frissen” kell tartani azokat. Pótolhatatlan szerepet tölt be ezen a téren a Honvédelmi Szövetség. A XVII. pártkongresszus határozatai a szövetség tavaly megtartott szlovákiai, illetve országos kongreszszusa számára Is iránymutatóak voltak. A HSZ előtt álló feladatokat ezek értelmében nagy vonalakban így lehetne felvázolni: a szövetségben folyó politikai-nevelőmunka hatékonyságának további növelése, a sorköteles fiatalok katonai előképzése színvonalának javítása, a szemléltető agitáció és mindennemű propagandamunka hatékonnyahhá tétele, a hazafiságra és a proletár nemzetköziségre való neve’és elmélyítése. A kongresszusi határozatok kiemelten foglalkoztak a szövetségben folyó munka anvagi-mííszaki bázisának javításával. Itt az egyre szerteágazóbb szakköri tevékenység feltételeinek javításáról van szó, hiszen a szakkörök többséeének működéséhez megfelelő anyagi bázisra van szükség. Ezeknek a feltételeknek a megteremtése nem lesz egyszerű feladat, és nem megy majd egyik napról a másikra. Mint ahogy azonban azt a XVII. pártkongresszuson is hangsúlyozták, korunk egyik legfőbb követelménye a tudományos-műszaki haladás eredményeinek a gyakorlatban történő mielőbbi felhasználása, s ez nemcsak a népgazdaságra, de társadalmi életünk minden területére vonatkozik. A Honvédelmi Szövetségben folyó munkát tekintve ezt az általánosságban megfogalmazott feladatot nagyon is könynyű konkretizálni. Mindenekelőtt a szakkörök azok, amelyek tevékenysége túlnyomórészt műszaki lellegű. s ahhoz, hogy valóban hatékonyan és érdemlegesen működhessenek, a kor követelményeivel lépést tartó technikai színvonalat, felszereltséget kell a számukra biztosítani. Ez több tekintetben minőségileg is teljesen új szmeléletet jelent, hiszen nem pusztán többletről, hanem sok esetben teljesen új tevékenységi formák bevezetéséről, illetve meghonosításáról van szó. jó példaként szolgá’hatnak erre a Honvédelmi Szövetség azon szakkörei, amelyek munkájához — valóban hatékony, érdemi szintű munA Honvédelmi Szövetségben folyó tevékenység egyik hagyományos formája a kutyaidomítás ügy rozsdabarna épület előtt álldogáltam és gyönyörködtem a délutánt nagy forgatagban, amikor az első 'emeleti nyitott ablakon át kiszürem- 16 daüamfosilányra lettem figyelmes. Ungváron, a Szovjetunió Kárpátontúlt területének legnagyobb városában inkább ukrán beszédhez szokott a fülem. s oroszhoz a szám. Hogyne dúdolnám tehát az ismeretlen éneklőkkel együtt a magyar népdalt: Általmennék éri a Tiszán ladikon, ladikon, de ladikon ... Ürülök a magyar szónak. — • — *— A mt iskolánkat tetszik keresni? Három vörös nyakkendős pionír vesz körül, egy mosolygó szemű kisfiú és két kislány; a lányok hajfonata tökéletesen egyforma lenne, ha a szőke selymessége nem ütne el a barna bársonyosságától, ök zökkentenek ki szemlélődésemből. — A ti iskolátok? — kérdezem vissza. — Igen, ez az épület a ml iskolánk — mutatnak az éneklő ablakokra. — A ml iskolánk, a 10. számú Zalka Máté Középiskola. — Középiskola? Ti legfeljebb hatodikosok lehettek, — Ok igen — mutat copfos társatra a kisfiú —, de én már hetedikes vagyok. Nálunk tíz osztály van. A kts szőkének gyanús a tájékatatlanságom. Megkérdezi: — Magyarból tetszett jönni? Intek, hogy nem, majd jó hangosan mondom, hogy Csehszlovákiából, pontosabban Kelet-Szlovákiából. — • — — 'A Szovjetunió egyetlen magyar nyelvű középiskolája a miénk — mondja néhány perccel később, már az épületen belül, a vezetése alatt álló intézményről Takács József igazMinden esztendőben ellátogatunk az 1981-ben a Rimaszombati (Rím. Sobota) Mezőgazdasági Szakközépiskolához csatolt Kövecses! (Strkovecl Magyar Tannyelvű Mezőgazdasági Szaktanintézetbe, ahol immár két évtizede folyik a szakmai képzés. Arra a kérdésre, hogy fennállása óta milyen sikereket értek el az alma mater falai között, s mivé „fejlődött” a járás egyetlen magyar tannvelvű szaktanlntézefe, már választ adtunk előző írásainkban. Most az oktatő-neveiö munka kulisszák mögötti rejtelmeit és tényszerű nehézségeit, a korszerű pedagógiai módszerek bevefzejtésének nyilvánvaló kudarcát, valamint egy sajátságos patthelyzet kialakulásának Iskolapolitikai utóhatását bátorkodom felvázolni. tóczv György iskolavezető és néhány jelenlévő tanár előtt ez alkalommal is kijátszottam a helyi állapotok alakulására vonatkozó kérdésemet. Mint az előző években, most is megkaptam rá a hagyományossá áporodott „kátyús" — választ, azaz Kövecsesen a helyzet változatlan! Emlékezetül csupán annvtt, hogy a hetvenes évek közepéig jól csengő neve volt ennek az iskolának, mígnem a rossz nyelvek az intézet megszűnéséről kezdtek el sutyorogni. A következmény: tanerőcsökkenés, pedagógiai hiányosságok — elszlnvonalatlanodás. A szülök részéről: bojkott, A kedvezőtlen körülmények hatására megszületett a kövecsest szaktanintézetet beárnyékoló előítélet... Ezerkilencszáznyolcvanhat. Lóczy György: — Ebben a tanévben két szakon, öt osztályban, közel száz tanulóval kezdődött meg az oktatás. A szakismeretszerzésre „fanyalodők” javarésze cigányszármazésú. A hároméves ..mezőgazdasági gépész" szakra az alapiskolák nyolcadik, a kétéves „mezőgazdasági termelés” szakra pedig hatodik és hetedik évfolyamának — többnyire bukott — tanulói jelentkeznek ide. Az „alapanyag” minősítése: írni-olvasnt alig tudó, pszichikaiig sérült magatartásbeli és jellembeli zavarokkal küszködő, deviáns, összeférhetetlen fiatardk egyvelege. A' szaktanintézet státusa: mindezen tanulók gyűjtőhelye, ugyanakkor nem kisegítő iskola minősítésben. hanem (ó egek!) középiskolai szintre erőltetve a besorolást, ahol gató. 'A szimpatikus és végtelenül kedves fiatalember történelem szakos tanár; az Ungvári Állami Egyetemen végzett, 1971 óta irányítja hatszáz tanuló és negyvenöt tanár munkáját. — Ha levelet kapunk Kelet-Szlovákiából, és g borítékon csak annyi áll: Zalka Máté Iskola; Ungvár — már megtalál bennünket a postás. Egyébként több kelet-szlovákiai Iskolával tartunk baráti kapcsolatot és a tanulóink nagyon sok kelet-szlováktat tanulóval barátkoznak, leveleznek. Többen már személyesen is találkoztak. A „Zalkában“ 7 éves koruktól at érettségiig egy évtizedet töltenek el a gyerekek. Nemcsak magyar anyanyelvűek Unqvárról, Beregszászból, Nagyszőllősröl, Husiiról, Perecsénybői, aztán a kisebb falvakból: Kel ergényből, Nagyrátról, Szűrtéről, Homokról és máshonnan, hanem más ajkúak is. — Nálunk Is tíz-ttzenegy nemzetiség van, de miként a Szovjetunióban bárhol, az tskolában sem a nyelve szerint határozzák meg az embert — folytatja az Igazgató. — Az oktatás nyelve természetesen a magyar. Oroszt heti öt órában tanulnak a gyerekek, háromban az Irodalommal, kettőben a nyelvtannal Ismerkedve. Saját tankönyveink vannak, mt látjuk el oktatási anyagqal a moszkvai kolóniát ts. Az ungvári 10. számú középiskola — az Ungvári Allamt Egyetem gyakorlóiskolája — fő feladatának a továbbtanulásra való előkészítést tektntt. A diákoknak a negyedik, ötödik, hatodik, hetedik, nyolcadik és kilencedik osztály befejezésekor tanévzáró vizsgát kell tenniük. A tanieru is eltér a csehszlovákiaitól. Mások az arányok, más a felépítés, a tagoeddig sorra csődöt mondott valamennyi hagyományos pedagógiai próbálkozás. Kerekes Imre tanár, nevelő: — Évről évre gyengébb képességű gyerekeket kapunk, akikneH az érdektelenségét szerfölött nehéz feladat fogékonyságra változtatni. Sokuk az alapműveltség minimumát sem éri el. A tanulók kilencven százaléka falusi, de sokan még a búzát sem ismerik fel, és nem egy közülük „betegesen fél a tehéntől. — Csínytevésüket, rendbontó tevékenységüket viszont órarendbe Illő rendszerességgel gyakorolják. A !ezserséget. a negatívumokat keresik, és azt hogyan lehet a pedagógust óra közben zavarni. Ezért napról napra, óráról őrára. a mindenkori helyzetnek megfelelő „trükköket” kell bevetnünk figyelmük ébren tartására. — Sikerélményünk? Amikor egyáltalán fegyelmet tudunk tartani, vagy amikor eljutunk odáig, hogy egyik-másik analfabéta már le tudja írni á nevét, megtanulja a szorzótáblát... Számolni? Fogalmazni? Definiálni? Elemezni?! összefüggéseket feltárni? Az ismeretanyagot reprodukálni?... Ott és azzal kell folytatnunk a „szellemi kúrát”, ahol és amivel abbamaradt náluk az alapiskolákon. Nálunk teljesen értelmetlen dolog a magas színvonalú ofitatási formákat erőltetni. Az egyedüli járható út: furfangos pedagógiai módszerekkel, a szakma! tudnivalók humorossá tételével, vagyis a néhai öveges professzor stílusával, meseszerűen előadva próbáljuk valamelyest elmélyíteni agytekervényeik sekélyke emléknyom-vájatalt. Az iskolán kívüli tevékenység eredményes megszervezésétől pedig olyan messze vagyunk, mint Kövecses ama bizonyos bibliai várostól. — Részünkről alapos oktatói rátermettséget, makarenkói fortélyosságot és végtelen türelmet igényel a ránk bízott „ifjú gárda” utánnevelése, póttanítása és új ismeretekkel való feltarisznyázása. A képletes beszéd lepereg róluk. A konkrét, gyakorlatias dolgokat még úgy-ahogy befogadják A saját „nyelvükre”, az ő elvonatkoztatás] szintjükön kell szervírozni, szinte tálcán felkínálni a boldogulásukat szolgáló alapismereteket... Né ha úgy jövünk ki egy-egy óráról, mint egy bikaviadalról. Orvosoknak, pszichológusoknak, parodistáknak, zódás. Negyedikben például már dióhéjnyl világtörténelmet, nyolcadikban szovjet állampolgári és jogi ismereteket, a tizedik osztályban pedig társadalomtudományi Ismereteket ts oktatnak az ungvári magyar nyelvű iskolában. — • — Munkára nevelés — írhatnám a befejező rész élére, ha összegezni akarnám mindazt, amit az iskola klubhelyiségében Ladányi Ibolyától hallotlottam. O/dons/llt kalauzomat előbb tizedlkesnek, azaz másodikos gimnazistának néztem. Csodálkoztam Is aztán, amikor az igazgató ''ügy mutatta be: legközvetlenebb segítőié, néhány éve érettségizett, s jelenleg az iskola függetlenített flj pionírcsapat-vezetöje, itteni elnevezéssel: piontrtitkár. A csinos és mindig mosolygós Ibolya azonban nemcsak az iskola pioníréletét szervezi, hanem mindazt, ami a tanuláson kívül a gyerekek mindennapi életéhez hozzátartozik. Elmondja például, hogy nyaranta a tanulók egyhónapos nyárt munkán vesznek részt. A szállítást és étkezést költségeket az iskola fedezi, a kereset viszont a gyerekeket illett meg. Eqy évre 284 ezer rubel az Iskola költségvetése, ebből 18 ezret a nyolc napközis csoportra, illetve a kisebb jövedelmű szülők gyermekeinek szociális segélyezésére fordítanak. A jövedelmi különbségek eltüntetésére vezették be a kőtelező iskolai egyenruhát is. A finom kasmírból készült praktikus köpeny és a sötét szoknya, illetve nadrág mindennapos pionír ölt özet. Az Iskolát az ungvári ruhagyár patronálja. Az iskolának ez évi több ezer rubel támogatás. Cserében h kilencPdikes lányok, akik gyakorlati tárgyként szabás-varrást tanulnak, nyaranta a gyárban dolgoznak egy hónapot. A fiúk gyakorlati érzékét sem hagyják parlagon heverni: autószerelésből akár szakmát is szerezhetnek az érettségivel egyidejűleg. Ladányi Ibolya elújságolja, hogy az Iskola pionírjai miridig előkelő helyezéseket értek el a tanulmányt és sportversenyeken, hogy az Iskola kórusa a harmadik a városban, és szerepelt az unavári • televízió magyar adásában Is. Örill,őiogy hírt adhat egy hatszáz tagú lelkes közösség mindennapi éléléről. Örömében a hírvivő is osztozik. ILLÉS BERTALAN rendőröknek és pedagógusoknak kell lennünk egy személyben. Szellemileg és testileg egészséges, teljes embert követel ez a ténykedés, amely ninps megfizetve. Ezért is nehéz ősszeverbuválni egy erős tantestületet. — Hovatovább sarokba szorulunk, egyre gyakrabban meg kell hátrálnunk a tanulók előtt, hiszen azok a fiatalok vannak többségben, akik nem tűrik a társadalmiasítást, a „szocializáló kalodát”. S miután hatályba lépett a tízosztályos kőtelező iskolalátogatás, még az Iskola diákotthonának elhagyására sem kötelezhetjük a csínytevő antitanulókat, akik ezzel a helyzettel visszaélve élósködésre (Ingyenes étkeztetés, üdültetés, munkaruha, zsebpénz stb. ] rendezkedtek be. ' ’ — Sajnos, a családi háttérben ts sok a visszahúzó erő, az iskola törekvéseit, a lelkes pedagógiai tüsténkedést semlegesítő ellenhatás. A környezeti hatások súlypontját többnyire a sivár otthonok és az otthoni mostoha bánásmód képezik. Gyakoriak a hiányzások, és nagyfokú az évközi Jövés-menés, a tanuióvándorlás. Sokan veszik a batyujukat, és helyüket, vagy Inkább „szerepüket” valamelyik szakmunkásképzőből — többnyire útilapuval menesztett — érkező „veszi át”, A család és az iskola együttműködése? Az osztályomban a legutóbbi szülői értekezleten mindössze három szülő jelent meg. Így lehetetlen az együttműködés; az egyik szülő nem tud írni, a másik baltával akarja agyonverni a fiát... A régi önállóságra, továbbá szakképzett tanerőgárdárp volna szükség ahhoz, hogy a kövecsest szaktanintézet újra visszanyerhesse színvonalának, tekintélyének egykor! patináját, S nem utolsósorban arra, hogy szön jön meg a leggyengébb képességű alapiskolák „felvevőhelye” lenni. Már többször leírtuk: bizonyíthatóan nagy szükség van (lenne) erre az elsorvasztott, degenerált iskolára, hiszen a járás mezőgazdasági üzemeinek folyamatos munkaerő-utánpótlása érdekében társadalmunkban senkinek sem lehet közömbös a Kövecsesl Mezőgazdasági Szaktanintéze.t sprsa. A nyomasztó gondok enyhítését, a „csavargók telepének” minősített iskola egykori tekintélyének a visszaállítását már csak az is indokolja, hogy a végzős „mesterleveleseket’' a mezőgazdasági üzemekben, a szervezői és a gépjavítói-erőgépkezelői ; posztok helyett a vasvilla és a lapát mellé állítják ... kájához — ma már elválaszthatatlanul hozzátartoznak az elektronika vívmányai. A modellezésre, a rádió« szakkörökre, a hi-fi klubokra, illetve az általános értelemben vett elektronikai szakkörökre gondolunk, amelyekben ma már az alig néhány évvei ezelőtti munkaformák is elavultnak tekinthetők, a műszaki felszereltségről nem is beszélve. Folytatva a párthatározatokból eredő feladatok konkretizálását, feltétlenül szót kell ejtenünk az eszmei-politikai nevelőmunka azon formáiról. amelyek a Honvédelmi Szövetség számára — éppen annak sajátos helyzetéből, illetve társadalmi küldetéséből adódóan — gyakorlatilag önként adódnak. A lakosság honvédelmi nevelésének ideológiai összetevőjéről van itt lényegében szó, s ebben a szövetség több százezres tagbázisára rendkívül fonto< szerep hárul. A szervezeti élet elválaszthatlan részét kell hogy alkossák például az olyan előadások, szemináriumok, találkozások, beszélgetések, amelyek során a lakosság legszélesebb rétegéi ismerhetik meg a szocialista országok békepolitikájának lényegét, a világbéke megszilárdítására tett erőfeszítéseinket, az imperializmus agresszív szándékait. Az ilyen, következetes és hatékony eszmei-politikai nevelőmunka nagy segítséget nyújthat a jelenlegi bonyolult világpolitikai helyzetben való tájékozódásban, s ami a legfontosabb: világosan rámutat a szocialista honvédelmi politika lényegére. Az ebben a kérdésben való tájékozottság és tisztánlátás elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy megértsük: állandó honvédelmi készenlétünk. — beleértve nemcsak az ütőképes néphadsereg fenntartását, hanem a polgári lakosság honvédelmi alapismeretekkel való felruházását — nem agresszív, militarista jellegű törekvés, hanem éppen ellenkezőleg: a béke megőrzésének jelenlegi leghatásosabb eszköze az ismperialista katonai fenyegetéssel szemben. Természetesen az eszmei-politikai nevelőmunka más fórumain is van lehetőség az ilyen irányú agitációra, de kétségtelen, hugy ezen a téren a Honvédelmi Szövetség tehet a legtöbbet. Az egyik legalapvetőbb társadalmi küldetéséről van szó. VASS GYULA! A sorköteles fiatalok katonai előképzésének egyik terület! központja Korcsmám* László Köbölküton (Gbelce) (д szerző felvételei) Szerelűkulcs befyett - vasvilla... AVAGY: MÉG EGYSZER EGY RANGJAVESZTETT SZAKTANINTÉZETRÖL >