Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)
1987-01-10 / 1. szám
A BIOKERTBEN A mai mezőgazdasági termelést a vegyi eredetű anyagok felhasználása jellemzi. Az utóbbi időben megsokszorozódott a növényvédő szerek és műtrágyák alkalmazása, ami jelentősen befolyásolja környezetünk szennyeződését. A fejlett ipari államokban például a növényvédő szerekből 130, a nitrogéntartalmú műtrágyákból pedig 49 százalékkal alkalmaztak többet, mint 1960 előtt. A nagyméretű vegyszerezés a természetes talajtermékenység leromlásához vezet, mivel a talajban mind kevesebb humusz marad, ami rombolja a természetes ökológiai rendszert. A nitrátfertőzés egyre súlyosabb gondot jelent és fenyegeti ivóvizeink tisztaságát. A növényvédő szerek és növekedésszabályozők nemcsak á kártevőkre hatnak, hanem az adott termőhely minden élőlényére, tehát a hasznos állatokra és mikroorganizmusokra is. A nagyméretű természettudományi és műszaki fejlődés hatására a mai mezőgazdasági term°!és ;pari üzemmé alakult, s liven is marad. A tapasztalatok azt igazolják, hogy a termesze‘es folyamatok helyettesítésére irányuló módszerek gyöngítik, s végül teljesen leállítják a természetes folyamatokat. A különböző és sokrétű összefüggések folyamán a méreganvagok a talaj—növény— áiiatláneban ismét feldúsulnak, reakcióba lépnek, s más anyagokkal egy adott pontban egészségre veszélyeztető értéket érhetnek el. A legújabb termesztési kísérletek azt igazolják, hogy a fokozott műtrágyázás, a vitaminok. a zamatanyagok az ásványi anyagok csökkentését eredményezi A biokertészkedés a természetes biológiai növényvédelmen kívül különféle életformák együttélését is jelenti. Célja a kártevők és ellenségeik természetes egyensúlyának kia'akítása. A biológiai növényvédelem azon alapszik, hogy tervszerűen, mesterségesen kapcsoljuk be az életfolyamatba a kártevők természetes ellenségeit A biológiai kertművelés alapja a vegyi anyagok — műtrágyák, növényvédő szerek — kiiktatása a termesztésből A tudományos kutatások mai szintjén már ismeretes hogy csak jó talajon termett, egészséges növényekből lehet teljes értékű élelmiszert előállítani. A biokertészkedés alapja a termőföld helyes megmunkálása, előkészítése. A tápanyagot komposzttal, szerves trágyával pótolják, ezzel elsősorban a talaj élőlényeinek kedvezünk, amelyek továbbítják a növények számára a szükséges tápanyagokat. A szerves anyagok me'lett még alkalmazhatunk lassan ható anyagokat is. Ezekkel javltjuk a talajmikrőbák életfeltételeit, s ezáltal olcsón segítőtársakat nyerünk kiskerti veteményeseinkben. Végeredményben olyan harmonikusan táplált növényt Igyekszünk kitermelni, melynek magasabb a vitaminszintje, nagyobb az ellenállóképessége, s növekszik a tárolhatósága. A biológiai talajművelés gondot fordít a tápanyagok arányára is, mivel csak helyes arányok teszik lehetővé felvételüket a növények számára. Tévedés lenne azt hinni, hogy talajművelésünk biológiaivá válik, ha megszüntetjük a műtrágyák és a permetezőszerek használatát. Ez viszont csak akkor lehetséges, ha tudatosan segítjük a talaj—növény—talaj körforgást. Ha viszont nem vesszük figyelembe az élőlény és talaj önszabályozó folyamatát, akkor a munkánk kárba vész. A biokertészkedés célja az, hogy főként szerves anyagokat juttassunk a talajba, amivel javítjuk a talaj aktivitását, ami a talaj termékenységének a növelését is eredményezi. Az elmondottak kapcsán sorozatot indítunk a biokertészkedésről. Célunk az, hogy kedvet adjunk olvasóinknak ahhoz, hogy kipróbálják saját kiskertjük egy részén, vagy egészen, az űj metódusok alapján egészséges, az egészségre és környezetre nem káros zöldség- és gyümölcsfajták termesztését. Nálunk is aktuális e dolgokról írni, mivel az ipar fejlődésével Jelentősen csökkent a termőterületek nagysága és a környezetszennyeződés nagy méreteket öltött. Ezért az év folyamán minden hónapban tájékoztatást adunk a kiskerti tennivalókról a természetes módszerek alapján. A szakirodalmat természetesen pótolni nem tudjuk, ezért fontos az egyéni tapasztalatok megszervezése. Ä biokertészkedés számos országban , nagy vitát váltott ki. Egyesek ellenzik, mások viszont túlbecsülik az ilyenfajta gazdálkodást. A biokertészkedésre való átállás az átmeneti időszakban a termés csökkenésével jár a termőtalaj leromlott struktúrája miatt, amit javítani kell. Ennek ellenére próbáljuk meg fejszénket olyan fába vágni, amit eddig nem ismertünk. Januárban egyébként kiskertünkben nem sok tennivaló akad, de természetesen már most elkészíthetjük kis biokertünk tervrajzát, hogy mit hová vessünk. Ha az idő engedi, gyümölcsfáinkat bekenhetjük úgynevezett biokenőccsel, amelyej 5 kg agyagból, 3 kg tiszta szarvasmarha-trágyából, 1,2 kg kvarc vagy dolomitporból, 1,2 liter zsnrlóteából (5 dkg zsurló és 1,2 kg fahamu), 10 liter vízben oldva, készítünk. Fel lehet aprítani az összes szerves hulladékot. A felvágott növényi eredetű hulladékot fűszállal keverve komposztálhatjuk. Ka— A GYÜMÖLCSÖSBEN Mi is csatlakozunk az újévi jókívánságokhoz, s minden kedves olvasónknak azt kívánjuk, hogy 1987-ben kevesebb legyen a kerti kártevője, több és szebb legyen a termése. Ugyanakkor nem szabad sokat tétlenkednünk, hisz m nden időszakban találunk munkát. Télen a meglevő — megtermett, vásárolt — értékek védelme. a szakirodalom tanulmányozása, valamint a további szükségletek beszerzése legyen az elsődleges. Persze, akinek több a gyümölcsfája, nagyobb a kertje, szükséges, hogy már most végezze a fák téli metszését, gondozását. A termőkorú fák közül elsősorban az alma, a körte és a birs jön számításba. A faápolási munkákat az idősebb fák törzsének tisztogatásával kezdjük. Először kaparóvassal. majd drótkefével távolítsuk el a lehámlő kéregdarabokat. és az alattuk meghúzódó telelő kártevőket. Érdemes egyúttal a fákon található száraz leveleket, leválcsomókat. a hernvókártevők jól látható tojásosoméit és a gyümölcsmúmiákat is eltávolítani A vastagabb ágak, ágrészek kéregkaparását Is végezzük el. A munka megkezdése előtt terítsünk a fa alá fóliát, ezen gyűjtsük össze a leszedett, lekapart, fertőzött részeket, s ezt haladéktalanul tüzeljük el. Azért kell már most megkezdeni, illetve folytatni a metszési munkákat, mert egyrészt a befagyott talajon könnyebb a közlekedés, másrészt tavasszal sok az egyéb kerti munka. Különben a metszés korábbi elvégzése lehetővé teszi a koratavaszi-téll permetezés Időbeni és szakszerű elvégzését. Az értékek védelmét illetően elsősorban a mezei pocok és a nyúl okozta károk megelőzésére. valamint a pince- és tárolóhelyiségek tartalmának védelmére gondolok. Ajánlatos gyakorta szem’ét tartani, s egér-kár esetén mérget lerakni, nyúibehatolás esetén pedig a kerítést kell kijavítani. Ugyancsak védjük a lesáncolt facsemetéket a fagy és az egerek ellen. Szakirodalomként a Kertész-A SZOBANÖVÉNYEKNÉL A téli hónapokban szobanövényeink más ápolást kívánnak, mint a nyár vagy az ősz folyamán. A szoba hőmérsékletének megfelelően öntözzünk, a kiszáradást éppen úgy előzzük meg, mint a túlöntözést. A lakást úgy szellőztessük, hogy cserepes növényeinket lehetőleg ne érje a közvetlen légáramlás. A hirtelen és közvetlenül rájuk áramló hideg levegőre vagy huzatra igen érzékenyen reagálhatnak. Erre a hatásra bekövetkező foltosodás, sárgulás, bámulás, esetleg pusztulás nem a károsítok, hanem a helytelen tartás következménye. Öntözésükre ne használjunk a csapból közvetlenül kifolyó hideg vizet, szobahőmérsékletű vízzel locsoljunk. Kevesen ismerik még az árnyékvirág (Episcia) fajokat. A központi fűtésű lakásoknak Is folyton virágzó, színes levelű növénye az Episcia repens. D®® ЕЙ0 tennivalók kedűk Tanácsadója 13. kiadványát. valamint Dr. Bálint György Gyümölcsöskert című szakkönyvét ajánljuk. Szlovák nyelven Ivičič és kollektívája „Ovocinárstvo“ címen jelentetett meg érdekes szakkönyvet. Amennyiben oltogatunk — s vannak alanyaink —, most kell megszedni az alma és a körte oltóvesszőket. Tárolásukat fagymentes pincében vagy veremben biztosítsuk, ahol ne legyen túl meleg, ne legyen nagy a levegő hőingadozása, s ugyanakkor magas legyen a levegő páratartalma. A tárolt vegyszerek — főleg a fo'vékonyak — védve legyenek a fagytól, s a 2 évnél Idősebbeket tanácsos megsemmisíteni. Ne feledkezzünk meg az újonnan beszerzett vegyszerek pontos megjelöléséről, s lehetőleg jegyezzük fel a fontosabb tudnivalókat is: használt koncentráció, egészségügyi várakozási idő stb. január a leghidegebb hónap, melynek sokéves napi átlaghő-mérséklete — 2,3 C- fok. Sőt 1979-ben — 4,4; 1985-ben pedig —6 1 C-fokot mértek, ezért ne tervezzük a téli permetezést ianuárra. BELUCZ JÄNOS agrármérnök, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa A BOROSPINCÉBEN Már most sügősen fejezzük be az újborok első fejtését, sőt elkezdhetjük a lágy, savszegény borok második fejtését is, hogy továbbra is megőrizzük azok üdeségét. harmóniáját. A fejtés mellett az egyik legfontosabb pinceművelet a borok töltögetése. A hosszabb ideig darabban tartott bor elveszti üdeségét és illatát, valamint hajlamosabb lesz a különböző bőrbetegségekre. Ezért a hordókat kéthetenként rendszeresen töltögessük fel. A kiürült hordókat azonnal mossuk ki, majd szikkasztás urán kénez zük be. Rendszeres kóstolással kísérjük figyelemmel boraink fejlődését, alakulását. A bor illat- és zamatanyagainak intenzitása, finomsága és harmóniája csak érzékszervi vizsgálattal, kóstolással állapítható meg. A különböző szőlőfajták borainak tanulmányozásakor bővülnek szakmai ismereteink, nőnek igényeink, ami értékesebb, jobb borok készítésére ösztönöz bennünket. s egyúttal előrelépést jelent a szakma területén is. Az érzékszervi vizsgálat során először szemünkkel a bor tisztaságát és színét bíráljuk, ezután szagpróbával a bor illatát vizsgáljuk, s végül ízleléssel a bor ízét, zamatát. teltségét és harmóniáját, valamint a bor összbenyomását értékeljük. Mivel a bor egyes alkotórészei különböző hőmérsékleten különböző módon érvényesülnek, érzékszervi vizsgálatkor fontos a borok optimális hőmérsékletének betartása [fehér boroknál 10—12 C-fok, vörös boroknál 14—16 C-fok). Az illatanyagok 5 C-fok, az íz- és zamatanyagok 8 C-fok alatt nem érzékelhetők, viszont a borhibák és a bőrbetegségek magasabb hőmérsékleten könnyebben fölismerhetek. Korpás András agrármérnök A SZŐLŐBEN A tél beálltával a szőlőskertekben is kevesebb a tennivaló. Most bőven jut Idő arra is, hogy a szőlőműveléshez szükséges szerszámokat, eszközöket rertdbe hozzuk, kijavítsuk. A permetezőgépeket tisztítsuk meg és olajozzuk be. A szükséges alkatrészeket már most szerezzük be. Hetente egyszer, de legalább kéthetenként fórjuk be a területet, ellenőrizzük le a kerítések, védőhálók épségét, hogy elejét vegyük az esetleges vadkároknak. A megvásárolt növényvédő szereket száraz, hűvös helyen tároljuk. Fagymentes napokon folytatjuk a szőlők ősszel megkezdett vagy elmaradt istálló- és műtrágyázását. A szőlősorok közé kihordott szerves trágyát azonnal teregessük el, és a kiszórt műtrágyákkal együtt takarjuk be földdel, vagy forgassuk a talajba, hogy megakadályozzuk a tápanyagveszteséget. Istállótrágyábél 3—4 évenként, áranként 5—10 q-át dolgozunk a talajba. Az istállőtrágya ennél gyakoribb használata a szőlőnél buja növekedést, rossz termelékenyülést és a szervesanyagbontó baktériumok túlzott elszaporodását eredményezi. ami kedvezőtlenül befolyásolja a szőlő fejődését. Műtrágyákból a vesszők erősségét és az elért terméshozamokat figyelembe véve áranként általában 1,5 kg nitrogént, 8,75 kg foszfort és 2,10 kg káliumot juttatunk tiszta tápanyagban számítva a talajba. Rendszeres istállótrágyázás és erős növekedés esetén a nitrogéntartalmú műtrágyák használatát a legtöbb esetben mellőzhetjük. Ebből kifolyólag a szőlő műt trágyázásakor előnyben részét sítjük az egyszerű — egy hat tóanyagú — műtrágyákat —. szuperfoszfát, kénsavas káli, stb. —, melyek segítségével könnyebben biztosíthatjuk a tápanyagok megfelelő arányát. A több hatóanyagú, összetett vagy kombinált műtrágyák —< NPK, GVH, Cererit — hasznát lata a szőlészetben nem a legt célszerűbb, mivel a legtöbb esetben a foszforhoz és a káliumhoz viszonyítva a szőlő tápanyagigényeinek szempontiából sok nitrogént tartalmaznak. A nitrogén kedvező hatása viszont csak abban az esetben érvényesül, ha elegendő kálium áll a szőlő rendelkezésére. Kálíumhiány esetén inkább negatív hatását tapasztalhatjuk. Oj telepítésekhez még elvégezhetjük a talaj forgatását. A forgatás célja a talaj lazítása, valamint a tápanyagok megfelelő mélységbe történő bedolgozása, mivel kedvező mennyiségű és minőségű termés csak jé víz- és tápanyag gazdálkodású talajon érhető el. Készlettrágyázáskor áranként 8—12 q istállótrágyát vagy komposztot. valamint 15—20 kg szuperfoszfátot, 20—30 kg kénsavas és 10 kg kénsavas ammóniát vagy ammónsalétromot juttatunk a talajba. A kombinált műtrágyák közül készlettrágyázáshoz legcélszerűbb a Cererit használata, áranként 30—50 kg mennyiségben. Kezdjük el a szőlő támberendezésének javítását, cseréljük ki az elszakadt huzalokat, meg rőngálódott oszlopokat és eltört karókat. Az űj támberendezés építéséhez vásároljuk meg és készítsük elő a szükséges kellékeket. A növényvédelmi tanácsadó tapasztalatai Az elmúlt vegetációs Időszakban a szárazság és a átlagon felüli meleg Időjárás határozta meg a kórokozók és kártevők fellépését. Az időjárás elsősorban a kártevőknek kedvezett. Ezért találtunk az uborkán az uborkaperonoszpóra helyett levéltetveket, tripszeket és főleg takácsatkákat, melyek az uborkalevelek Idő előtti sárgulását és száradását okozzák. Az uborkaperonoszpóra csak augusztusban jelentkezett. amikor már a termés java részét a termelők betakarították. A szárazság és kalctumhiány közös hatásaként jelentkezett a paradicsom terméscsúcsfoltossága. A paprikán ismét a levéltetvek okozták a legnagyobb károkat. Az ellenük való harcot nehezíti az a ténv Is. hogy a leggyakrabban használt készítmény — a Pirimor — már sok helyen elvesztette hatását. Ezért más készítményeket kellene a levéltetvek ellen használni. De mivel a paprikánál a gyakori szedések miatt csakis rövid élelmezés-egészségügyi várakozási idővel rendelkező készítmények jöhetnek számításba. a Pirimor helyett csak az 5 napos várakozási idővel rendelkező Actellic 50 EC-t használhatlak a kistermelők. A gyümölcsfákon Is a levéltetvek okoztak legtöbb gondot a kertészkedőknek. A levéltetvekkel kapcsolatban meg kell iegyeznünk, hogy a leghatékonyabban a tél folyamán harcolhatunk ellenük. Ugyanis a telelő tojásokat 16 eredménynyel irtják a téli permetezésre ajánlott készítmények fNltrosan 25, Arborol Mj. Hasonló a helyzet a szilva-pajzstetűvel és a kaliforniai pajzstetűvel is. Mindkettő lárvaállapotban telel a gyümölcsfák törzsein, s csak a téli permetezéssel gyérfthetjük hatékonyan őket. A kaliforniai pajzstetű karantén kártevő, a védekezés tehát kötelező ellene. Ezért mindkét készítmény töménységét két százalékkal növelhetlük. Az év kártevőjének a lombosfa-fehérmolyt tekinthetjük. Ez a kártevő ugyanis Szlovákia melegebb területein olyan mértékben elszaporodott, hogy sok esetben — elsősorban nagyüzemi gyümölcsösökben — korai lombhullást okozott. Az ellene való védekezés technológiája még nincs teljesen kidolgozva, de már a tél folyamán harcolhatunk ellene mégpedig úgy. hogy a fák kérgén található fehér gubókat műanyag-kefe segítségével eltávolítjuk és megsemmisítjük. (A lombosfafehérmollyal tavasszal még bővebben foglalkozunk.) A száraz időjárásnak köszönhető, hogy az almafákon még a szüret előtt találtunk keserűfoltosság tüneteit mutató gyümölcsöt. Ez a rendellenesség is a vízhiányra és a vele láró ka’ciumhiánvra vezethető vissza. Az amerikai fehér szövőlepkének Is kedvezett a meleg Időjárás, s különösen az augusztusban károsító második nemzedéke sok helyen okozott nagy károkat. Pedig elég lett volna a képződő hernyófészkekét időben lemetszeni és elégetni. Legnagyobb károk a juharféléken, a dió- és az almafákon keletkeztek. A tanácsadó iránti érdeklődés évről évre nő. de még mindig sokan jönnek beteg növényminta nélkül tanácsot kérni. Az Ilyen érdeklődőknek a körfolyamat leírása alapián nem mindig tudtunk kielégítő választ adni. о о о Április elejétől október végéig a tanácsadó lövőre is nyitva tart. mégpedig minden hétfőn 15,30 — 18,30-ig a régi címen (Mestský výbor SZZ, Malinovského 881. A megadott időben — a 661—80-as számon — telefonon is lehet érdeklődni. A postai küldeményeket viszont az Ústredný výbor SZZ címére I Havlíčkova 34, 817 02 Bratislava) kell elküldeni. Matlák György agrármérnök'
