Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)

1987-02-14 / 6. szám

A 1987. feBruMr 14. SZABAD FÖLDMŰVES GÉPJAVÍTÓK Ä TőReterebesi (Trebišov) 6ép- és Traktoráilomás nem­csak kerületi viszonylatban, de országos szinten is az élenjáró üzemegységek közé tartozik. Az állomás vezetői rendszere­sen látogatják a Járás mező­­gazdasági üzemeit. A helyszí­nen ellenőrzik a tennivalókat, hogy, a gazdaságokban milyen javításokra van még szükség, hol Igényelnek pótalkatrésze­ket, milyen módszerekkel lehet lerövidíteni a lavítások időtar­tamát. Így alapos helyzetisme­rettel és ésszerű intézkedések­kel biztosítani tudják az üze­mek dolgozói számára a hiány­zó alkatrészeket. Szabó János igazgató szerint a gépállomás és a mezőgazdasági üzemek ál­landó. közvetlen kapcsolata és fó együttműködése a sikeres munka elengedhetetlen teltéte­le. A tóketerebesiek éppen az Ilyen munkastílus és egészsé­ges légkör kialakításával sze­reztek maguknak rangot és el­ismerést az utóbbi időben. — — Nálunk alapvető szabály — állítja az Igazgató —. hogy az igazgatóság nemcsak az irodá­ból, hanem a helyszínről irá­nyítja és ellenőrzi a munkát. Mindig ott a helyünk, ahol azt a helyzet megkívánja, ahol sze­mélyes jelenlétre. szakszerfi irányításra, azonnali segítségre van szükség! Az Igazgató szavait alapos tapasztalat igazolja. Több mint két évtizede Irányítja a kollek­tívát, s a mezőgazdasági üze­mekben már-már . „családtag­ként” tekintenek rá. Hosszú évek során a gyakorlatban bi­zonyította munkamódszerének helyességét. jelenleg műhelyeikben Ipar­szerben is gyártanak különbö­ző alkatrészeket, gépelemeket; öJ. saját tervezésű berendező­ket. Érdemes megjegyezni, hogy az elmúlt év végéig a trakto­rok és kombájnok javításához 5 millió korona értékű alkat­részt biztosítottak, kedvező fel­tételeket teremtve a 8. ötéves tervidőszak második éve fel­adatainak maradéktalan telje­sítéséhez. Az utóbbi két évtizedben va­lóságos üzemmé nőtte ki ma­gát a Töketerebesí Gép- és Traktorállomás. A központban jól felszerelt motorjavító mű­helyt rendeztek be. bővítették és korszerűsítették az alkat­rész-felújító részleget, s külön helyiséget rendeztek be a kom­bájnok meg a traktorok szak­szerű javítására. Arra töreksze­nek, hogy minden téren jobb minőségű munkát végezhesse­nek. A gépállomás az elmúlt évben mintegy 20 millió koro­na értékben végzett javítási munkákat, ebből 5 millió koro­na értékben kombájnokat és betakarítógépeket hoztak rend­be. Sikeresen oldották meg a ja­vítások szakosítását, ami nagy­szerűen bevált a gyakorlatban. Az új módszer előnye, hogy gyorsabb és minőségileg jobb munkát biztosít, ugyanakkor hatékonyabb az irányítás és ellenőrzés, ésszerűbb az anyag­A gépállomás dolgozói a me­zőgazdasági munkákból Is ki­vették részüket. A gépjavítók közül többen a kombájnok nyergében segítették a betaka­rítást. Az Idei tervfeladatok még Igényesebbek, így főleg a pon­tosságra és a minőségre törek­szenek. A szocialista brigádok termelés! értekezletein és más összejöveteleken tárgyaltak a kilátásokról, a tervfeladatok megvalósításának lehetőségei­ről. Az előirányzott tervet 1,5 millió koronával kívánák túl­szárnyalni. A gazdasági és szo­ciális fejlesztés meggyorsításá­hoz való hozzájárulás kereté­ben átlagosan 8,6 százalékkal növelik az évközi munkaterme­lékenységet. Sokat írhatnánk még az Itte­ni szakemberek újításairól, ész­­szerűsítéseiről, hiszen a járás­ban szinte mindenütt elégedet­tek munkájuk minőségével. A kollektíva tagjaira mindig le­het számítani. Ilyen hozzáállás­sal a Töketerebesí Gép- és Traktorállomás dolgozói az Idei igényes feladatokkal Is minden bizonnyal sikeresen megbirkóz­nak. ILLÉS BERTALAN Štefan KrajfioviC illusztrációs felvételei fogyasztás és az alkatrészek felhasználása. Tavaly a Tőke­­terebesl Gép- és Traktoráilo­­más dolgozói 320 traktor gene­ráljavítását végezték el, továb­bá 57 kombájnt, és 12 cukor­­répa-betakarító gépsort tettek üzemképessé. Az itt rendbeho­zott motorok és gépek műkö­désére nem érkezett reklamá­ció. Felelősséget vállaltak az állattenyésztésben használt gé­pek karbantartásáért, illetve az Istállók korszerűsítéséért. Az állattenyésztés gépesítése sza­kaszán tavaly 11,8 millió koro­na értékű munkát végeztek el. Nagyobb részben fejógépek és hűtőberendezések javítására, karbantartására összpontosítot­ták az ezen a területen dolgo­zók figyelmét. A növényvédelem nélkülözhetetlen eszközei (Fotó: Méri István] Szolgáltatók számvetése A Rimaszombati (Rimavská Sobota) Agrokémiai Vállalat négy applikációs körzete közül a Safárlkovól a legnagyobb, ahol „a vegetációs csend” be­álltával sem szüneteltetik a mezőgazdasági üzemek részére végzendő szolgáltatásnyújtást. Az egyik legjelentősebb tevé­kenységük közé sorolható a legelőtisztítás. Három évvel ez­előtt vásárolták meg az első, tavaly nyáron pedig a második Kabar jelzésű speciális kaszá­lógépet. A korszerű gépekkel tavaly rekordteljesítményt ér­tek el: közel félezer hektárnyi gazzal, cserjével benőtt gyep­területet tettek legeltethetővé. Az elhanyagolt legelők tisztí­tására mutatkozó Igényeket a hatalmas gépek maximális ki­használásával igyekeznek ki­elégíteni. Az értékes gépek ke­zelését Ján Švihlára, Gaiko Lászlóra és Tóth Istvánra bíz­ták, akik egymást felváltva, naponta kilencórás átlagüze­meltetéssel járják a „sarjerdő­­ket”. A Kabar munkaasztala a hat-nyolccentiméteres vastagsá­gú fák felaprítása közben de­formálódott, ezért azt meg kel­lett erősíteni. A gazdasági szer­ződés alapján a nyári Idő­szakban (maximálisan 22 fokos lejtőn) a hegy! körzetekben, a tél folyamán pedig a szen­débb lankákon és a lapos te­rületeken vállalnak munkát. A talajmeszezést állandó Jel­leggel bárom Tatra 148-as tí­pusú tartálykocsival végzi So­­mosváry Béla. Kovács Gyula és Kovács István. A múlt év­ben — a tervezett mennyiséget negyven százalékkal túlteljesít­ve — 18 ezer tonna mésztrá­­gvát juttattak ki a savanyú talajokra. Az elmúlt esztendő eredmé­nyeiről Bajo Viktor, a koope­rációs körzet vezetője számolt be, aki egy esztendeje látja el az Irányítással kapcsolatos teendőket. — Sikeres évet zártunk. Ä 9 millió 830 ezer koronás tel- Jesítménvértékű tervünket ma­radéktalanul valóra váltottuk. Ezen felül a CSKP XVII. kong­­reszusának tiszteletére elfoga­dott 180 ezer korona értékű (többlet) munkafelajánlásunkat ts becsülettel teljesítettük. A légi technikával a járás vala­mennyi mezőgazdasági üzemé­nek, többi gépünkkel pedig öt — a Safárikovói, a sajógömöri (Gemer), a méh! (VCelince), a királyi (Kráf) és a lénártfalvi (Lenártovce) — gazdaságnak kínálunk különféle szolgáltatá­sokat. A három Cmelák a šafá­­rikovói központ hangárjaiban „parkol”, s innen Indul el a járás különböző vidékeire, ahol mindössze négy szilárd talajú és néhány gyepesített kifutó­pálya szolgál fogadásukra. A mült évben a rimaszombati, a fazekaszsaluzsányl (Hrnűtarske Zalužany) és a hrachovót gaz­daságokban fe'szántották az alig másfél hektárnyi területet kitevő füvesített leszállóhelye­ket, megnehezítve ezzel hely­zetünket. A repülőgépekkel 74 ezer átlaghektáron végeztük el a tápanyag-utánpótlást, jócs­kán meghaladva ezzel vállalt kötelezettségünket. A légi nö­vényvédelemre szóló, 9 ezer hektárra kiterjedő, szerződés­­kötésből több mint ezer hektá­ros lemaradást könyveltünk el, mivel a mezőgazdasági üzemek többségében nem voltak haj­landók betartani az-újkeletű szigorú előírásokat. Dicséretre méltó, hogy a tisovenl, a kle­­noveci. a rimaszécsl (Rimavská Seč) és a bátkai gazdaságban a szabályoknak megfelelően megjelölték a lepermetezendő parceúákat; egy védőfiltözék- Ken lévő, tükörrel és jelzőzász­lóval felszerelt dolgozó állt a tábla szélén, aki tiltó jelzést adott a pilótának, amennyiben a növényvédő szert a széláram­lás a szomszédos növénykultű­­rákra sodorta... A helikopter 270 órát töltött a medvesaljai szőlődombok és a hegyi körze­tek szántól, legelői fölött, jő hír, hogy az Idén végre elké­szülnek a légi szolgáltatók munkáját megkönnyítő speciá­lis határtérképek. A repülőgé­pek „révjén” elveszett hektá­rok azonban a földi permete­zőgépek „vámján” térülnek meg, amelyek a tervezett 2 ezer 400 hektárral szemben 4 ezer 900 hek^ron látták el a nö­vényvédelmi teendőket. Az applikácfős központ a gazdaságok műtrágya-tárolási gondját is átvállalta, de a fel­halmozott mennyiségnek csu­pán a hetven százalékát juttat­ják ki saját gépeikkel. Mindent megtesznek azért, hogy az év­tized végéig megoldják a ki­szórandó zsákos műtrágya táro­lását és garanciát vállalhassa­nak a tudományos alapon tör­ténő szakszerű tápanyag-után­pótlás elvégzéséért. Ennek a folyamatnak a meggyorsításá­hoz újabb raktártér — 1200 négyzetméternyi alapterületű betoiftdvar — kiépítésére van szükség, amelyhez (eddig hiá­ba) várják az érdekelt mező­­gazdasági üzemek segítségét. A vasúti elágazásra rendszer­telenül érkező műtrágyaszálllt­­mányok kirakását Ondrej Slo­vák vezetésével egy öttagú kol­lektíva végzi, amelynek tagja! sokszor „végkimerültségig" dolgoznak azért (munkaszüneti napokon is), hogy a vállalat­nak ne kelljen fekhért fizet­nie a veszteglő vasúti kocsi­kért. Van olyan hét. hogy a a szállítók 10—12 ezer zsák műtrágyával „lepik meg” a markos legényeket. A vagonok­ban ömlesztett állapotban ér­kező tápanyag-koncetrátum ki­rakása a rendelkezésre állő korszerű technika felszerelése óta már nem jelent Ilyen nagy gondot. Folyékony műtrágyából ta­valy közel ezer tonnát tárol­tak. Az újabb tartályok helye­zésével az Idén mintegy 3 ezer 100 köbméternyi Dam és Fosz­­tin raktározására, keverésére, illetve kétezer hektáron tör­ténő applikálására készültek fel. A szerves trágya kihordásá­hoz öt darab RMA 8-as, egy RMA 10-es szódógép, valamint két UNK 320-as és К 606-os korszerű gép áll rendelkezésre. Tavaly 95 ezer tonna Istálló­­trágyát juttattak a talajba, az idén pedig már 120 ezer tonna elszállítására kötelezték magu­kat. Egy esztendeje annak, hogy Gabriela Šimegová mérnök ve­zetésével és Deák Anna labo­ráns közreműködésével meg­kezdte működését az agrolabo­­ratórlum, amelyben takarmány-, tej-, talaj- és trágyaminték ve­gyi elemzésével foglalkoznak. A 8. ötéves tervidőszak má­sodik évében a vál’alat Safári­­kovói központjának dolgozói az előző évinél igényesebb fel­adatok teljesítését tűzték ki célként maguk elé. KORCSMAROS LÄSZLÖ ELŐTÉRBEN A KÖRNYEZETVÉDELEM A Szovjetunióban az 1976—1985-ös években környezetvédelemre több mint 72 milliárd rubelt fordítottak. А II. ötéves tervidőszakban 1981 — —19851 a talajjavítást 692 ezer hek­tár területen végezték el. Az ország­ban nagy jelentőséget tulajdonítanak a környezet- és növényvédelem új módszerei bevezetésének. A tervfel­adatok értelmében a jelenlegi 12. öt­éves tervidőszakban a talajjavítás 700 ezer hektár területre terjed ki. a védelmi cé'okat szolgáló erdősávokat pedig 270 ezer hektár területen ülte­tik ki. A meglevő 151 természetvé­delmi területek száma az országban előreláthatólag további ötvennel nö­vekszik. • •• A Magyar Népköztáraságban 1990-ig a környezetvéde'emre 8 milliárd fo­rintot fordítanak. Elsőbbséget élvez többek között a veszélyes hulladé­kokkal velő bánásmód, az ivóvlzvéde­­lem és a levegőszennyeződé« meg­akadályozása. SEGITSéGNYÜJTAS A Kubai Köztársaság a Vietnami Szocialista Köztársaságnak — a két ország közötti gazdasági és műszaki együttműködési szerződés értelmében — hathatós segítséget nyújt néhány cukorgyár korszerűsítésében és kibő­vítésében. új cukorgyárak építésében és a szakemberek betanításában. VILÄGTERMELÉSI ADATOK A világ napraforgó-termelése az 1986—1987-es idényben előrelátható­lag 19 milliő 250 ezer tonnán állan­dósul, ami elsősorban a kedvezőtlen időjárási viszonyok következménye A Szovjetunióban körülbelül 5 millió a Közös Piac országaiban 3 millió. Argentínában 3,9 millió, az Egyesült Államokban pedig 1 millió 250 ezer tonnát takarítottak meg. Az előrejel­zések értelmében ■ napraforgó kivi­tele 1 miUlő 70 ezer tonnára csökken. • •• Az előrejelzések szerint a világ rizskereskedelme a múlt évben az 1985-ös év valóságához viszonyítva 700 ezer tonnával 12 mllllé 200 ezer tonnára növekedett. • •• 'Az ENSZ Titkárságának előrejelzé­se szerint az előző Idényben a világ tisztagyapjú-termelése meghaladta a korábbi idény 1 millió 060 ezer ton­nás termelését. Növekedés volt ta­pasztalható többek között Ausztráliá­ban, Npgy-Británniában, Pakisztánban és Jugoszláviában. A. hosszan tartó szárazság következtében a termelés főleg a Dél-afrikai Köztársaságban, a Szovjetunióban és a Kínai Népköz­­társaságban csökkent. Az előrejelzé­sek értelmében a világ tisztagyapjú­­termelése a jelenlegi idényben 1 szá­zalékkal 1 millió 850 ezer tonnára növekszik. • •• A világ hústermelése a múlt évben az előző év valóságához képest — az előrejelzések szerint — csupán 1 szá­zalékkal 122 millió 200 ezer tonnára' növekedett, s az Idei évre is csupán 1 százalékos növekedés feltételezhe­tő. A becslések szerint a világ mar­ha- és borjúhústermelése 1986-ban 42 millió 600 ezer tonna volt, ami az 1985-ös év valóságához viszonyítva 220 ezer tonnával kevesebb. Az idei évre 1 százalékos csökkenés feltéte­lezhető, kivéve a Szovjetuniót. A vi­lág múlt évi sertéshústermelése 700 ezer tonnával 54 mllllő 750 ezer ton­nára növekedett, s az idei évre to­vábbi 800 ezer tonnás növekedés fel­tételezhető. A legnagyobb arányú nö­vekedés Kínában várható. A világ ba­romfihús-termelése a múlt évben az előző év valóságához viszonyítva 4 százalékkal 28 millió 100 ezer ton­nára növekedett, s az Idei évben is 4 százalékos növekedés feltételez­hető. • •• A FAO-nak, az ENSZ Mezőgazdasá­gi és Élelmezésügyi Szervezetének előrejelzése szerint a világ gabona­termelése a múlt évben az 1985-ös év valóságához viszonyítva 7 millió tonnával 1 milliárd 828 millió tonná­ra csökkent. A világ gabonakészleteit az 1986 1987.es idényben 2 milliárd 64 milliő tonnányira feltételezik, ami az előző Idényhez képest 65 millió tonnával több. Ugyanakkor azt is fel­tételezik, hogy az 1986/1987-es idény­ben a világ gabonakereskedelme 191 milliő tonna lesz. A FAO szakemberei szerint a Jelenlegi idény kezdetén a világ gabonakészlete 433 millió tonna volt. ami az ntóbbi évek legnagyobb mennyiségét Jelenti. • •• A FAO előrejelzése szerint a világ kávétermelése 1990-ben az 1980-as évi valósághoz viszonyítva 860 ezer tonnával 5 millió 900 ezer tonnára növekszik. Az évenkénti növekedés az előzó tízéves időszak évi 2,4 százalé­kához viszonyítva a Jelenlegiben csak 1,6 százalékos lesz. A feltételezések szerint a kávétermelés a latin-ameri­kai országokban 1990-ig az 1980-as év valóságos viszonyítva 550 ezer tonnával 3 milliő 830 ezer tonnára, az afrikai országokban pedig 130 ezer tonnával 1 millió 300 ezer tonnára növekszik. A világ kávéfogyasztása 1990-ig évente 1,6 százalékkal növek­szik, s 1990-ben előreláthatólag elért az 5 millió 790 ezer tonnát. [HlZf

Next

/
Thumbnails
Contents