Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)
1987-02-14 / 6. szám
12 SZABAD FÖLDMŰVES, 1987. február 14. * Szervezetten irányított tudományos-műszaki fejlesztés A Hodoníni járás mezőgazdasági üzemeit járva lépten-nyomon tapasztalhattuk a tudományos-műszaki haladás vívmányainak rugalmas gyakorlati alkalmazását. Ezzel kapcsolatban merült fel a kérdés: vajon miképpen szervezték meg, a mire irányftották a járás mezőgazdasági üzemeiben a tudományos-műszaki fejlesztést s milyenek a távlati elképzeléseik. Mielőtt azonban rátérnénk a tudományos kutatás és a. műszaki fejlesztés eredményei gyakorlati alkalmazásának problémakörére, tegyünk egy rövid kitérőt a tudományos-műszaki ismeretek információs rendszere kiépítésének kérdésére. 0 Ж Hodoníni járási Mezőgazdasági Igazgatóság kezdeményezéséből 1985-ben Kooperációs Tájékoztató Központ jött létre. Ml késztette a járás mezőgazdaságának irányítóit erre a lépésre, s miképpen fogtak hozzá ezen igényes feladat megvalósításához? — tettem fel a kérdést Dagmara Knchárková mérnöknek, a járási mezőgazdasági Igazgatóság tervező és műszaki-fejlesztési osztályvezetőjének. — X CSKP Központi Bizottságának 8. plenáris illésén felvetődött követelmények vezérelte^ bennünket az információs központ megalakítására. A tudományos-műszaki haladás, s ennek gyakorlati alkalmazása ugyanis a megfelelően kiépített Információs rendszer nélkül elképzelhetetlen. A gyakorlati szakemberekhez el kell Juttatni az összes hozzáférhető Információt a tudományos kutatás és a műszaki fejlesztés valamennyi területéről. Igaz, a mezőgazdasági üzemek szakemberei ezidáig is beszerezték a szükséges információkat, habár gyakran hosszas utánjárás árán, amely sokszor nem volt összhangban az ily módon szerzett ismeretek hatékonyságával. Ezért kerestük a módját egy komplex, mindenki számára hozzáférhető információs rendszer kialakításának. Elsőként a SIuSovlcel Egységes Földműves-szövetkezet Információs rendszerének a modelljét tanulmányoztuk. További lépésként a Prágai (Praha) Tudományos-Műszaki Információk Intézetébe (ÖVTI) látogattunk el, ahol tárt karokkal fogadtak bennünket, s készségesen vállalták a tájékoztató központ kiépítésének módszertant Irányítását. Sok hasznos tapasztalatot szereztünk és át is vettünk a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Mezőgazdasági Könyvtár és Tájékoztató Központ tevékenységének tanulmányozása nyomán. Eredeti elképzeléseink szerint a tájékoztató központunkat állami intézményként szerettük volna működtetni. Ehhez viszont a Járást Mezőgazdasági Igazgatóságnak nem állt rendelkezésére kellő anyagi fedezet. Ezért a járás valamennyi mezőgazdasági üzemének a bevonásával kooperációs társulást hoztunk létre. Az így összegyűjtött pénzalapból fedeztük a tájékoztató központ anyagi műszaki kiadványok beszerzését. A dunaszerdahelyi KOPIS példájára a járási könyvtár ide helyezte át mezőgazdasági szakirodalmi részlegét. Közös megállapodás alapján a szakkönyvek vásárlása a mi igényeink alapján történik. 0 Arra a kérdésemre, hogy a felhasználók, vagyis a mezőgazdasági szakemberek miképpen használják ki az információs központ által nyújtott szolgáltatásokat, Miroslav Haman, a tájékoztató központ vezetője ekképpen válaszolt: — Ma már azt lehet mondani. hogy rövid, alig egy éves tevékenységünk ellenére a tájékoztató központ munkája és szolgáltatásai a szakemberek tudatába kerültek. Érdekes jelenség azonban, hogy a tájékoztató központ adta lehetőségeket sokkal nagyobb mértékben az élenjáró, a műszaki fejlesztésre nagyobb súlyt fordító mezőgazdasági üzemek használják ki. Ezek a gazdaságok kezdettől fogva támogatták a tájékoztató központ létrehozását. A többi gazdaság kezdetben kissé kételkedve fogadta ezt a gondolatot, de ma már mindenki, aki egy kis érdeklődést Is tanúsít az új iránt, meggyőződhetett az Információk szolgáltatásának jelentőségéről. Szolgáltatásainkat a biológiai szolgáltató vállalatok, de más Járások mezőgazdasági szakemberei is Igénybe veszik. Az eddigi tapasztalatok alapján megállapítható, hogy a szakemberek érdeklődésének középpontjában az új gépekről és berendezésekről, az újszerű technológiákról, az eddig kevésbé elterjedt növénykultúrák nagyüzemi termesztési módszeréről szőlő, továbbá az elektronika, a robotok és az Iparban alkalmazott manipulátorok mezőgazdasági kihasználásával kapcsolatos Információk kerültek. Többen a prognosztikai adatok Iránt Is érdeklődnek. Az esetek többségében ki tudjuk elégíteni a használók igényeit. Nagyon jó ugyanis a kapcsolatunk az egyes tudományos és kutató intézményekkel. Kihasználjuk az Agroinform és az Agris információs hálózat tájékoztató szolgálatát is. 0 Milyenek az elképzeléseik a tájékoztató központ további fejlesztésével kapcsolatban? — Távlatilag modernizálni szeretnénk az Információs eszközöket. így például nagyobb mértékben ki akarjuk használni a képmagnókat, valamint a szakmai témájú kisfilmek kölcsönzési lehetőségét. Egy mikroszámítógép beszerzésével Is számolunk, amelyet egyrészt saját adataink tárolására használnánk ki, másrészt pedig a járási mezőgazdasági igazgatóság vezetői számára irányító és szervező munkájukhoz naprakész adatokat szolgáltatnánk. Továbbá egy display rendszer segítségével bekapcsolódunk a járásban lévő intézmények — Iskolák, Járási könyvtár, állat-egészségügyi központ, a őejől fajtanemesítő állomás a borászati kutatóintézet stb. — Információs rendszerébe. 0 X kooperációs tájékoztató központ létrehozatala a tudományos fejlesztésnek egyik oldala. Mire irányulnak a további Intézkedések? — érdeklődtem Dagmara Kuchárkovától. — Az előbb felvázolt témakör alapjában véve a tudományos-műszaki fejlesztés anyagi-műszaki bázisának a kiépítését szolgálja. Alapvetően fontos követelményként merült fel azonban, hogy járásunkban a tudományos-műszaki fejlesztés kérdésével szervezetten és rendszerszerüen foglalkozunk. Igaz, a tudományos kutatás Ismereteinek gyakorlati alkalmazása eddig sem volt Idegen a mezőgazdasági üzemeinkben, de ez a folyamat többnyire ötletszerűen ment végbe. Fontos lépésnek tartom, hogy a mezőgazdasági üzemekben fokozatosan létrejöttek a beruházás és műszaki fejlesztés részlegei. Azt lehet mondani, hogy ezeknek káderfelépítése a gazdaságok többségében megoldódott. 0 Az elkövetkezendő években mire összpontosul a tudományos-műszaki fejlesztés? — Ezen a téren figyelmünket három fő problémacsoportra összpontosítjuk, mégpedig az energla-megtakaritásra, a környezetvédelemre és a termelés hatékonyságának növelésére. Az energiamegtakarításban már több részkérdést sikerült megoldani. Ezek közé tartozik egyebek között a hulladék-hőenergia és a napkollektorok kihasználása. A 8. ötéves tervidőszak végéig a Hrubá Vrbka-1 Efsz-ben ki akarunk próbálni egy szélerőművet. Járásunk területén ugyanis számottevő a szélerózió által okozott kár. Így merült fel a gondolat, miért ne lehetne a szélenergiát kihasználni. A másik fontos terület, ahova erőteljesen be akarjuk vetni a tudományos-műszaki fejlesztést, az a környezetvédelem. Járásunkban ez egy igen időszerű és sürgős megoldásra váró probléma, amely elsősorban a jelentős állatsflrűségből és az ezzel kapcsolatos hígtrágya-termelésből adódik. Csupán a hodoníni nagyhizlaldában 33 ezer darab sertést tartanak, hogy csak egy példát említsek. A hígtrágya kérdése pedig a mai napig megoldatlan. A biogáz termelésével egyelőre nem számolunk, mert — bár technológiailag meg van oldva — gazdasági szempontból pillanatnyilag előnytelen. A hígtrágya hasznosítására háromféle eljárást dolgoztunk ki. Az első módszer a hígtrágya közvetlen talajbajuttatásával a homokos talajok termőképességének a feljavítására irányul. A kísérletek a Saradicel Efsz-ben folynak. Pillanatnyilag a hígtrágya alkalmazásának az altalajvízre gyakorolt hatását vizsgálják. A hígtrágya közvetlen kijuttatásának második módszerét a Bratislava! Talajtani Kutatóintézettel együttműködve a bzenecl szövetkezet talajain vizsgálják. A harmadik módszer, amelyet a hodoníni nagyhtzlaldában próbálnak ki, a trágya szeparálás! eljárásán alapul. A szilárd részét közvetlenül a talajba dolgozzák be, a trágyalét pedig az öntözővízzel együtt Juttatják ki a talajra, amenyiben higiéniai szempontból megfelel. Egyelőre nehéz megmondani, hogy a három módszer közül melyiket választjuk. Feltehetően mind a hármat alkalmazzuk majd az adottságoktól függően. Járásunk területén őrlásl károkat okoz a víz- és a szélerőzlő. Érthető, hogy ezzel a problémakörrel Is behatóan foglalkozunk. Jelenleg az erózió elleni védelem terveit készítjük elő. Ugyancsak a környezetvédelemmel kapcsolatos az Integrált növényvédelemre való fokozatos áttérés. Aránylag biztató eredmények születtek e téren a Blatnice! Efsz Ovegházgazdaságában végzett biológiai növényvédelem során. A Jövőben a biológiai védelem kérdéseivel az agrokémiai vállalat Is szélesebb körben foglalkozik majd. Ä tudományos-műszaki haladás érvényesítésnek Igen tág tér nyílik a termelés hatékonyságának növelésében. Nehéz lenne felsorolni a kipróbálásra kerülő korszerű módszereket és technológiákat. Csupán néhányat említek a sok közül. így például a Prušánkyl és a Ratíškovlcel Efsz-ben a vetőmagvak lézeres kezelésével próbálkoznak. A Prušánkyt Efszben két éve eredményesen alkalmazzák már az embrió-átültetést. Az Idén ezt a módszert a Cejkovicel szövetkezetben Is bevezetik. U- gyanebben a gazdaságban az energia-megtakarítás érdekében áttértek a konténeres belüzeml szállításra, persze ez a módszer újszerű munkaszervezést és Irányítást követel. A közeljövőben szeretnénk kipróbálni a gabonafélék hőkezeléssel történő feldolgozását. Külföldi adatok szerint ezzel az eljárással erőtakarmányokból 10 százalékos megtakarítás érhető el, a termelékenység pedig ugyancsak tíz százalékkal növekszik. Járásunkban eddig kevésbé elterjedt növénykultúrák, egyebek között a majoránna és a laskagomba nagyüzemi termelésével Is próbálkozunk. A korszerű komplex technológiák, valamint a számítógépes technika alkalmazáséval számtalan lehetőség kínálkozik a munkatermelékenység növelése terén is. Mezőgazdasági üzemeinknek a fele ma már számítógéppel rendelkezik. Jelenleg több gazdaságban próbakísérleteket végzünk a mezőgazdasági üzem számítógépes diszpécser rendszerű Irányításának érvényesítésével. • Cgy tudom, hogy a melléküzemági termelés keretében a kész-, illetve a félkész termékek gyártását szorgalmazzák? — Igen. Ez egyrészt a veszteségmentes termelést, másrészt a választék bővítését szolgálja. Eddigi tapasztalataink alapján ezt a feladatot csakis a feldolgozóiparral valő szoros együttműködésben lehet sikerrel megoldani. A Prágai Szódagyárral kooperálva a Prušánkyi Efsz-ben üzembe helyeztük a gyümölcslésűrítmény gyártására alkalmas gépsort, amelyen a nem standard gyümölcsöt dolgozzuk fel. Az Idén hasonló gépsort szeretnénk üzembe helyezni a nem standard gyökérzöldség feldolgozására. Hiszen tetemes mennyiségű zöldség kárbavész. A betakarítás során a termésnek mintegy 30 százaléka mechanikailag károsodik, s közvetlen értékesítésre nem alkalmas. Tehát már ezért le érdemes ezzel a kérdéssel foglalkozni. A Blatnlcel Efsz-ben a tejiparral együttműködve egy sajtgyártó üzemrészleget indítunk be, Néhány gazdaságban pedig kisebb pékséget szeretnénk üzembe helyezni. Tehát nagyjából ezek a fő elképzeléseink. I Beszélgetett: KLAMARCSIK MÄRIÄ w&zxamusmrq A Hodoníni Jmi Kooperációs Tájékoztató Központja (Archív felvétel) Az utóbbi években sok jót hallottunk a somoriai (Samorín) Kék Duna Egységes Földműves-szövetkezetről, amely az ól munkamódszerek. a tudomány és technika legújabb eredményeinek a gyakorlati alkalmazásával növeli a hektárhozamokat, a hús- és tejtermelést, valamint az emberek jövedelmét. Nagy érdeme van ebben a szövetkezeti dolgozók ésszerűsíts és újítómozgalmának, amely minden területen érezteti hatását a termelésben. Hogy ebben a szövetkezetben időben megértették az ésszerűsítés jelentőségét, azt az energiagazdálkodás szakaszán bevezetett újdonságaik is tanúsítják. Amint azt Végh Vilmos mérnöktől, a szövetkezet energetikusától megtudtam, a szövetkezetben az utóbbi években lényegesen csökkent a termelés fallagos energiaigényessége. Például míg az 1981-es évben az ezer korona termelési értékre átszámított energia-felhasználás 0,80 gigajoule volt, addig ez az 1986-os évben 0,65-re csökkent. Továbbá csökkentek az egy kWó viljamosenergia Aranyai érő ötletek, jövedelmező újdonságok fogyasztási költségei is. Míg 1981-ben 82 fillér* fizettek egy kW-óráért, a múlt ávben ez 50 fillérre csökkent. — Az energia-megtakarítás terén a legielentősebb eredményeink közé tartozik a recllkuláciös berendezés beszerelése az univerzális szárítóba. Ez azt jelenti, hogy a szárításnál keletkezett és elillanó hőt felfogiuk. visszavezetjük a kazánba, s Ismét hasznosítok a szárításnál — magyarázza a mérnök. — Ezt a módszert aGóber Károly vezette négytagú újító csoport vezette be, amivel lényegesen csökkentettük a takarmányszárltáshoZ szükséges fűtőolajat. Például míg 1981-ben 195 kiló fűtőolajat használtunk fel egy tonna szárított takarmány előállításához. 1986-ban az elhasznált hő újraértékesítésével 160 kilóra csökkent a fötőolal-szükséglet egy tonna szárított takarmány előállításához. így az évt fűtőolal-fogyasztást 185 tonnával csökkentettük, és az ésszerű eljárással több mint 600 ezer koronát takarítottunk meg a szövetkezetnek. A ylllanyfogyasztás területén szintén érvényesültek az ötletek, az új módszerek. Elmondható ez főleg az állattenyésztési részlegről, ahol az Albert Gyula vezette karbantartó csoport három újítási íavaslatot valósított meg az utóbbi években. Én a legértékesebbnek tartom — mondotta a főenergetikus — azt. hogy a bácskai és tetfalusl (MUeíno) farmon átértékelték a transzformátorok teljesítését, hőklcserélé berendezést szereltek fel, amely segítségévei a tej hűtésénél keletkezett hőt vízmelegítésre használják fel. Ezzel csökkent a villanyáram-fogyasztás, és évi 19 ezer kWó vlllamosenergiát takarítottunk meg a tejtermelésnél. Nem kevésbé hasznos a karbantartók további újítása sem a somorlal szövetkezetben. Mégpedig az. hogy a bácskai farmon a hagyományos vlllanylzzök helyett neoncsöveket szereltek fel az Istállókban, ami 10 ezer kWó villamosenergta megtakarítását eredményezte a múlt évben. Az liven szép eredmények láttán érdeklődtem még, hogy ml a helyzet az üzemanyag-takarékosság terén. A főenergetikus e kérdésre Is meggyőző adatokkal válaszolt: — El kell mondanom, hogy ezen egyszerű kérdésre nem lehet egyértelmű választ adni — mondotta Végh Vilmos töprengve. — Már csak azért sem. mert központilag évről évre csökkentik az üzemanvagkeretet, sőt még megtakarítást kell elérnünk az üzemanyag-fogyasztás terén, lelenleg talán ez Igényli a legtöbb ötletet a dolgozóktól, Illetve a legnagyobb odafigyelést a gépkocsivezetőktől. a traktorosoktól, a kombájnosoktől. Hasznosnak mondhatók az olyan gépiavítások, karbantartó munkák és a motoron végzett módosítások, amelyek révén csökkenthetjük a meghibásodásokat, és így stabilizáljuk a motorok haltőerőigénvét. Rendszeresen ellenőrizzük és értékelek a gépek üzemanyag-fogyasztását, valamint az üzemelési költségeket, s így a hiányosságok esetén operatívan Intézkedhetünk. Felülvlzsgálluk a gépeket, illetve elbeszélgetünk a gépkezelőkkel. Nagyon előnyös e téren a számítógéprendszer alkalmazása, amelynek segítségével naprakész áttekintést kapunk a gépek teljesítményéről és az üzemanyag-fogyasztásról. A takarékosságot elősegíti a Diesel-motorok üzemanyag-adagoló szivattyújának a beállítására szolgáló STAR-12-e$ típusú beállítőpad. amelyet a múlt évben szereltünk fel. Persze, ez csak néhány adat azokból a takarékossági és energiagazdálkodási Intézkedésekből, amelyeket bevezettünk szövetkezetünkben. Az elmondottalt nagyon Is meggyőzőek, már azért is. mert nem légből kapott elképzelésekről és ígéretekről tájékoztatott a felelős szakember. Kézzelfogható, tartós eredményekről és céltudatos Intézkedésekről van ttt szó. Tény. hogy az ilyen és ehhez hasonló eredmények azért lőhettek létre a somorjal szövetkezetben, mert a számok és az eredmények mögött gondolkodő és kezdeményező emberek állnak. Olyanok, akik keresik az fij. haladó munkamódszereket, akik tudják. hogy a szövetkezet eredményessége az 6 égvén! érdeküket is szolgálja s ezeknek megvalósítása érdekében nem riadnak vissza a többletmunkával 1áró akadályoktól, a fáradságot igénylő cselekedetektől. Major Ágoston
