Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)
1987-01-10 / 1. szám
v J Ä természet legyen a minta SZIKLAKÉRT Sok ház körül a kert legszebb és leglátványosabb része a sziklakért, függetlenül attól, hogy csupán egy pici foltot, vagy nagyobb területet borit. A )6 sziklakért a terület adottságainak figyelembevételével készül. Lejtős területen, köves vidéken a gondolat önként adódik, ilyen helyeken szép természet utánz.6, természeti sziklakertet készíthetünk. TERALAKITŰ kövek Termetes, szép köveket válasszunk, s ezeket arányosan elrendezve süllyesszük a talajba. A terület Így jobbára lépcsős felszínű lesz, talaját a rétegesen sorakozó, beásott kövek tartják meg. Segítségükkel a felszín lejtése csökken és az öntöző-, illetve esővíz a talajt nem sodorja le. A térkialakítás előtt tervezzük meg a választott növények helyét Torz látványt kapunk, ha a köveket a felszínre helyezzük, vagy felállítjuk. Ennél már csak az lehet rosszabb, ha sík terepen feikupacolt földből meredeznek ki a belenyomkodott kövek. Az sem helyes, ha nem a környező vidékre jellemző, vagy többféle kőzettel dolgozunk. A "kövek díszítő értékük mellett fontos téralakítók, később pedig — sok esetben — rajtuk állva ültetjük be és gondozzuk a növényeket. Így az elvirágzott szárak. kórók levágása, a kipusztult, vagy elvirágzott növények pótlása és a gyomirtás jórésze is anélkül történhet, hogy a növények közé gázolnánk. A természeti sziklakért ellentéte — vagy éppenséggel kiegészítője a mértani sziklakért, ahol a geometrikus formák érvényesülnek. Mértani kőkertet akkor célszerű kialakítanunk, ha kicsi a területünk és párhuzamos határvonalai vannak (pl. házfal, utcafront, a szomszéd kerítései. Szabálytalan alakú, vagy akár faragott kövekből is jó támfalak készülnek, kötőanyag nélkül (szárazon rakva). A szabálytalan kövekből rakott fal nagyobb hiányait kisebb kövekkel egészítjük, ékeljük ki. A szabályos kőfal alkotóelemeit rétegesen elváló kőzetből válogatjuk össze, vagy ka la páccsal vésővel megtaragjuk. A köveket kifeszített zsinórhoz igazítjuk és tömörítve rögzítjük. Ebből készülnek a lépcsők, söL sok esetben az utak is lépökövekből állnak. TAVASSZAL IS TELEPÍTHETÜNK Ha az eredeti vagy az oda szállított talaj évelő gyomnövények (aprószulák, acat, útszéli zsázsa) szár- és gyökérdarabjaival, Illetve tarackbúza, csillagpázsit tarackjaival fertőzött, ne ültessük be nyomban a területet. Bármilyen gondosan szedegettük ki azokat, marad ott még bőven. Várjunk tavaszig, addigra mind kihajtanak és a beültetés előtt könnyedén eltávolíthatők. Sok bosszúságtól menekülünk meg így, mert a beültetett növények között már nehezebb a gyomirtás. A növényeket mérsékelten nedves, fellazított talajba ültessük. lehetőleg ültetőkanállal. A kövek közötti hézagokból ácskapocsból készült szerszámmal kaparjuk ki a földet, majd tessékeljük vissza, ha a gyökérzetet már a helyére igazítottuk. A növények egymástól való távolsága termetüktől függ. Armeria (pázsitszegfű), Draba (daravirág), Festuca (csenkesz). Iris pumila (törpe nőszirom). Phlox subulata (árlevelű lángvirág), Primula, egyes Saxifragák (kőtörőfü) és Sedumok (varjúháj), Sempervivumok (kövirózsa), Silene (habszegfű). Thymusok (kakukkfű), kisebb Veronicák és Violák (ibolyák) stb. arasznyi távolságra kerüljenek egymástól. Az Alyssum (ternye), Aster dumosus és amellus (csillagvirág), Bergenia (bőrlevéi), Az évelők mellé a kisebb sziklakertbe és a támfal elé elterülő örökzöldek is kerülhetnek közepes Campanulák (harangvirág), Cerastium (madárhúr), Dianthus (szegfű), Filípendula hexapetala (legyezőfü), Gerániumok (gólyaorr), Helianthemum (napvirág), Heucliera (tűzeső, Oenothera (ligetszépe), Sedum spectabile, Stachys (nyúlfüle) és Vinca (meténg) stb. 25—30 cm távolságra ültetendő. A felsorolt leggyakoribb növények mellett még igen sok szép növényből válogathatunk. Az alacsonyabb növényekből többet ültessünk egy helyre (akár foltokat is). Ha több, színben illő faj! vegyítünk közéjük és az egészet néhány nagyobb magányos növény uralma alá rendeljük, akkor a természetet je'enítjük meg, s ha annak szépségét meg is közelítjük, munkánkban bizonyára sok örömünk lesz. (ksz) A Szovjetuniót a kertek országának is nevezhetjük. Л statisztikai adatok szerint összesen mintegy 47 millió szovjet család vagyis a családok kétharmada foglalkozik zöldség- és gyümölcstermesztéssel. A kerttu ajdouosok többsége falvakban vagy kisvárosokban él, ahol a ház körül rendszerint van kert. ' Azoknak viszont akik közepes vagy nagy városokban nagyrészt emeletes házakban laknak, nincs lehetőségük. A városok, a vállalatok és intézmények kertbarát egyesületeket alakítanak. A földet a helyi tanácsok je'ölik ki (a Szovjetunióban a föld az á’lamé és nem képezi adás-vétel tárgyá’). A veteményesnek való földet meghatározott időre, a gyű-Kerteszkedok a mnlcsösnek valót állandó használatra adják. Ezért a kistermelői gyümölcsösnek nagyobb a vonzereje, mut a veteményesnek. A kertbarát egyesületek tagjai maximum 600 négyzetméternyi pare« lát kapnak, amelyen saját költségükön kis nyaralót építhetnek. A telekhez vezető utat, vízvezetéket, terepberendezést stb. építőipari vállalat készfti a kertbarát egyesületek megbízásából, és költségére. A füld megművelése viszont már az egyén dolga. Az állam kumoly anyagi segítséget nyújt a kertbarátoknak. Minden igénylőnek maxiSzovjetunióban mum háromezer rubel összegű hitelt ad, évi 0,5 százalékos kamatra. A törlesztési idő tíz év, a törlesztést a hitel folyósítása után három évvel kell elkezdeni. Az állam — m nisztertanácsi határozat értelmében — évente 1,2 millióval kívánja növelni a parcellák számát, amely még a Szovjetunió 280 milliónyi lakosságához viszonyítva is nagy szám. jelentősek azok a konkrét feladatok is, amelyeket a főhatóságok a kertművelő kollektívák igényeinek kielégítésére írnak elő. A Szovjetunió Á'lami Agráripari Bizottságának és helyi szerveinek például az a feladata, hogy megszervezze a kertbarátok egyesületeinek facsemete, oltvány, vetőmag és építőanyag-e’látását. Feladatuk még a kertbarátok egyesületeinek jobb kereskedelmi ellá'ása, a szolgáltatások, a közlekedés javítása. Türekedniik kell arra. hogy a termelők fölöslegeiket a fogyasztási szövetkezetek révén értékesítsék. Panaszkodnak az akadékoskodásra, és nem mondható, hogy a hétvégi parcellákon szorgoskodók m’nden segítséget megkapnak, de tény, hogy országos viszonylatban is hónapról hónapra javul a helyzet. A kertbarátok muzgalma tehát zöld utat kapott. (APNJ 4 család lofásszükséglelét a népes baromfiudvar bizlosilia. A tyúkok „terméshozamát* a tél folyamán búzaiáppal és meleg ólkával biztosítom. Pista fiamnak a juhtartásban és a nyúltenyésztésben vagyok a segítségére. Tavaly több mini száz darab lapsifiilest adtunk el a Hrankonak... Klári néni elhúzza a függönyt,--és a kert Irányába mutat: — Nézzen oda, kérem,, ha nem volnának állataink, 'akkor is tenne éppen elég ' dolgunk ebben a nagy gyümölcsösben. A 73 éves Kán Józsi bácsi háza a hegyek alá kucurodolt falu, Krasznahorkaváralfa (Krasnahorské Podhradie I szélén fehértik. ahonnan már csak az erdőbe siet az út. Lenyomom a kilincsei. Enged a zár. Megcsikordul a nehéz vaskapu. Az udvaron vagyok. Alig lépek néhányat, egy tarka kulyus szalad elém ' mókásan csaholva, de szelídsége annyira nyilvánvaló, hogy félelmet sem ébreszt bennem. Az ugatós, hangos vendégjelzésre a ház ajtajában megjelenik az állatbarátságáról ismert gazda: üdvözöl és beljebb invitál. Szándékommal megbékélve kissé elhallgat: emlékeket bont, egyre-másra rakosgatja magában az elmúlt évtizedek cserépmaradékait. Amikor megszólal, szeme kékje szúrósabbra válik és homloka felhőtlenre tisztul. A gyermekkor mezejéről csörgedezteti felém a tavat játszó enilékerecskét: — De szerettem gyermek lenni, már hatéves koromban az erdőn, tűz mellett hálni, amikor a hegyi tisztásokra vittük az ökröket legeltetni... A tizenhat hektárnyi föld megművelésében egy pár ökör és két ló volt a segítségünkre. Korán megtanultam szántani, vetni és aratni. Akkortájt még négy tehenet is tartottunk. Bár a munkából sohasem fogytunk ki, a vasárnapot ünnepként tiszteltük, és mindig pihenéssel töltöttük el. A nyárnál valamivel pihentetőbb „fonóbajárató“ tél volt a legkedvesebb évszakom. Szerettem sokat és jól dolgozni a földeken. Máig sem felejtem el apám bölcs la nítását, miszerint a földnek jó mélyen kell köszönni; sokszor és jókedvűen. Másképpen nem ad elegendő termést. Józsi bácsi haját azóta befonta az ősz. Elfáradt és^megfáradt sorsában. Mégis frissnek, könnyednek és közvetlennek látszik. Pedig a nehéz munkavégzés közepette is vidáman múló gyermekkorra, borús katonaévek és tárnamély éjszakák következtek . — Hat évig voltom katona; Prágában és Budapesten, majd fogságba estem, ahonnan hamarosan sikerült megszöknöm. A háborúskodás miatt csak 32 éves koromban tudtam megnősülni. A mezőgazdaság szocia lista átépítéséig még a földnek „köszöngettünk", azután a fe leségem a közösben fejőnöként szolgálta a közös ügyet. Én viszont elszegődtem bányásznak. Huszonnégy éven át több mint hétezerszer ereszkedtem le a fenyegető veszélyektől komor, csillagtalan vasérc-éjszakába Ugyanakkor a fárasztó bánya munka mellett, jövedelemszer zés céljából hódoltam lovába gyermekkori kedvtelésemnek: tehéntartással, hízómarha- és anyakocaneveléssel töltöttem a szabadidőmet, amihez a takarmánynakvaló begyűjtése is hozzátartozik máig is. Tizenkét éve vagyok nyugdíjas. Azóta dolgoztam már a fakitermelésben, voltam éjjeliőr, mosianá ban pedig a háztáji gazdaságot vezetem ifjúkori buzgalommal. Közben megérkezik Józsi bácsi feleségé, Klári néni, aki a faluban lakó gyermekeinél volt ellátni a délutáni teendőkét, hiszen azok csak sötétedéskor érkeznek haza munkahelyükről. — Nem tudok kifogyni a munkából, mióla marokszedő kislányként megszoktam az állandó dologtevést — mondja derűvel. — be ezt nem panaszként említettem, hiszen örömöm telik a családunkért, hozott áldozatvállalásban. Három gyermekünk és üt unokánk van. Valamennyien itt étnek közelünkben, a faluban. Anyagilag is segítettük és segítjük őket. Az utódokat óvodába viszem, iskolába készítem, hiszen a szülőket korán reggel elviszi az autóbusz a városba. így hát most is majdnem olyan korán kell ébrednem — hiszen a sertéseket is meg kell etetnem —, akárcsak nyugdíjazásom előtt, huszonkét esztendőn keresztül hajnali három órakor csörgött az ébresztő óra. A gazdaságban kezdetben öt évig kézzel kellett fejni. Élmunkás voltam. A sok járástól és cipekedéstől A ribizlibokrokon dermedt álom. A iákon túl magasan vigyázza a falu békéjét a Krasznahorkai vár. Éppen most készül leesni az este. fózsi bácsi pedig mintha csak egy álmot mesélne felém, így folytatja „oldalbordájának“ kerttörténetét: PÉLDÁS ÉLETFORMA megfájdult a lábam. Azóta csak sántikálva engedelmeskedik mindig sietős biztatásomra. + Mikor állítják már „taka r éklángra“ életelemükké hevült, örömös, tevékenységre késztető buzgalmukat? — próbálom szavukat venni rejtett szándékukról. Előbb Józsi bácsiban formálódott szavakká a nyughatatlan válasz: I — Amíg csak bírok, és amíg kedvem is telik benne: nyüzsögtetni fogom magam körül az állatokat. A tejet nem szeretem, de a gyermekeim, unó kiám óhajára a tehén lés a hízómarha J még nem fogyott ki az udvarunkból. Mind a kél fiam tud kaszálni. Nyaranta közel 10 tonna szénát is összegyűjtők a segítségükkel, télirevaló „tejcsinálónak". Amióta csak élek, a disznóknak ts állandó szálláshelyük van a portán. A hízósertéseken kívül anyakocákat is tartok. Évente mintegy húsz malacot értékesítek egy-egy fészakaljból. A — Az addig csak kaszálóként használt harminchárom áras területen 1955-ben kezdtem el a fásítást. Kertészkedésem eredményeként mintegy nyolcvan almafa, több tucatnyi dió, meggy, cseresznye és. barack, ligetnyi szilva és — bőtermő — körtefa termesének ajándékában részesülünk. A hullott almát java részi feletetjük a szarvasmarhákkal. A maraaékból bori, a szilvából, körtéből, cseresznyéből és meggyből ízletes lekvárt, a fékét er ibizliből pedig szörpöt készítettünk. Tavaly egy-egy barackjáról kétszáz kilogramm termést szüreteltünk le. A kiszáradt fák helyébe újakat ültetek, a régi ízek mellé mostani fajtákat is oltok. Megnyesegetett, féregtelenitett, egészséges, jó termőerőben tartott gyümölcsöst hagyok gyermekeimre és unokáimra örökségként. Odakint már suhogott a holdjény, amikor Klán néni villanyt gyújtott és egyúttal a tévét is bekapcsolta. Ä sötétség kiröppent a kertbe, hogy helyet adjon a nagyvilág színes képeinek, amit fózsi bácsi még mindig szívesen fel pártol olvasásra már nehezen bátorítható fájós szemeivel. Korcsmárus László
