Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)
1987-02-07 / 5. szám
6 SZABAD FÖLDMŰVES. 1987. február 7. Kassák Lajosra emlékezve A művészetek barátai bizonyára örömmel fogadták a hírt: Érsekújváron (Nové Zámky) megnyílt a Knssák-emlékszoba. Három évvel ezelőtt Kassák Kiára a művész tavaly elhunyt özvegye ajándékozta meg a várost 32 darabbél álló gyűjteménnyel, melyet ekkor — habár csak rövid időre — ki is állítottak. Az érsekfijvári Művészetek Galériája alaposan megváratta Kassák híveit ezzel az államié kiállítássá', de hadd váljon az intézmény becsületére az, hogy az idén, a centenáriumi évben már Kassák szülőhelyén is egy emlékhelyen tiszteleghetünk az európai iormátumú művész előtt. A hivatalos megnyitó előtt Luzsicza Lajos, érsekújvári születésű, ma Budapesten élő és alkotó festőművészszel együtt szemlélgettük a kiállítás anyagát. A neves művész sokat tett azért, hogy a szinte felbecsülhetetlen értékű anyag Érsekújvár tulajdonát képezze majd. Luzsicza Lajosnak kiváltképp tetszett a terem kialakítása. Nem véletlenül, hiszen a termet belső építész formálta — esztétikussá. A drapériával bevont falakon kubista stílusban raiozlt grafikák, kollázsok, s a képarchitektúra egyetlen képviselője, egy olajfestmény látható; a terem közepén vitrin, az üveglapok alatt folyóiratok, könyvek, írásos ein-Mlynárik István, a Művészetek Galériájának igazgatója (baloldalt) mondta a megnyitóbeszédet lékek, fényképek. Szinte meghatódva álltam az 1915 és 1916 között kiadott háborúellenes írásokat tartalmazó Tett és az 1919-ben induló Ma című folyóiratok előtt. Ezeken kívül számos más nyomtatvány, publikáció, levél utal Kassák szerkesztői, fról, kritikusi mivoltára, az európai avantgárd törekvések éltetőjére. Habár a megnyitó ünnepségen kevesen voltak, a jélenlévők bizonyára kötelességüknek tartották azt, hogy egy ilyen jeles eseményen igenis részt vegyenek. A város néhány hivatalos képviselője mellett ott volt Sidő Zoltán, a Csemadok KB elnöke, Zmeták Ernő festőművész, a magyarországi vendégek közül Sík Csaba fró, Tordon Ákos fró, továbbá Jánosi Sándor és Berda József. A megnyitó beszéd és Dráfi Mátyás érdemes művész kiválö szavalata után Szabá Lillával, a budapesti Szépművészeti Múzeum művészettörténészével, a kiállítás felelős rendezőjével Kassák Itt látható alkotásairól beszélgettünk. A képzőművészeti válogatásban a húszas években, a bécsi emigráció Ideje alatt, és élete utolsó szakaszában, a hatvanas években készült grafikái, képei szerepelnek. Jóleső érzés volt eredetiben is látni ezeket a műveket. Az 1920 körül készült rajzai fantasztikus pontossággal tettek helyre vonalat, gondolatot, mely alkotói hozzáállás bizony tanulságként szolgálhat a ma élő művészek számára Is. Kállai Ernő, a korszak művészeti kritikusa 1921-ben Így jellemezte Kassák művelt: „Képarchitektúrájában a kollektív civilizáció embersége nyilvánul meg szigorú hatalommal. Fékevesztet) egyént indulatok mai káosza fölött egyszerű, tiszta tér- és formaviszonylatok tartják magasan a jövöt...” Kassák az ötvenes években — a magyar gazdasági és kulturális élet nagy válsága idején — Békásmegyeren élt. Ekkor egy időre eltért korábbi alkotásmódjától, a konstruktivizmustól, s amint maga is nevezte — a képarchitektúrától. Ezekből a képeiből — sajnos — tűt sok van az érseküjvárl kiállításon, s nagyon kévés — mindössze egy olajfestmény — az „Igazi” Kassákból. Ezzel kapcsolatban Szabó Lillának feltettem a kérdést: vajon miért? A művészettörténész elmondta, hogy abban az időben, amikor Kassáknét felkérték árra, hogy segítsen az érsekújvári Kassák-emlékszoba létrehozásában, sajnos már aránylag kevés alkotás volt az özvegy birtokában, hiszen a budapesti Kassák-múzeum is sok hagyatékot elvont, s a művész értékes képei — sajnos — külföldre „vándoroltak”. Éppen ezért nem szabad ezt a kiállítási anyagot lezártnak tekinteni, hiszen új művek — adakozás stb. — megszerzése révén bővíteni kell és lehet is az anyagot. Az egyik vitrin üveglapja alatt az érdeklődő például egy segítő szándékú művész levelét olvashatja. Borsos Miklós szóbrászművész felajánlotta azt, hogy a már meglévő, kőből készült Kassák-roellszoborról bronzmásolatot készíthetnek, s azt térszoborként kiállíthatják. Ez a valóban szép gesztus elismerést érdemel, ám a kivitelezés egyelőre adminisztrációs okok mi^tt kés<k. Reméljük, a szoboravató ünnepség nem várat sokáig magára, hiszen a küzép- és kelet-európai avantgárd művészet egyik legerőteljesebb forradalmár egyénisége előtti tisztelgés a ma, az emlékező ember feladata. A Mlynárik István igazgató által vezetett érsekújvári Művészetek Galériája szeretettel vár minden érdeklődőt az értékes, korabeli alkotásokat tartalmazó, s a történelmi jelentőségű Kassák-emlékszoba megtekintésére. KALITA GABOR Kassák képarchitektúrájónak egyetlen példánya — az emlékszoba homlokfalán (A szerző felvételei) Nyelvünk tisztaságáért „Nem szükséges hangsúlyozni, hogy az Ifjú nemzedék beszédkultúrája nem nevezhető kifogástalannak; az anyanyelv egyes szavainak, kifejezéseinek mélyebb gyökere elsősorban gyakoribb beszédbelyzetek által Ivódik a lélek mélyebb rétegeibe ...” Ezekkel a sorokkal kezdődött az a körlevél, amelyet a Csemadok Érsekújvári (Nové Zámky) Járási Bizottsága intézett a járás magyar tanítási nyelvű alep- és középiskoláinak igazgatóihoz, anyanyelvi vetélkedőre szólítva fel a diákságot. A XV. Cznczor Gergely Irodalmi és Kntnrális Napok keretében szervezték meg eiső ízben a járási szintű nyelvi vetélkedőt anyanyelvűnk ápolása, beszédünk tisztaságának megőrzése, nyelvérzékünk pallérozása végett. Az egybehangzó. pozitív véleménynyilvánítás eredményeként a következő években is megszervezték a nyelvápolö vetélkedőt. amely feltehetően a kulturális rendezvény hagyományos részévé válik. — Három éve hirdettük meg első ízben vetélkedőnket — emlékezik vissza Dániel Zoltánná, a Csemadok jb szakelőadója. — Felhívásunk nagy visszhangot váltott ki: akadtak középiskolák, ahonnan 14—15 hármas csoport küldte el a nevezést! örvendetes volt, hogy elsősök és az érettségi írásbeli részén túl lévő negyedikesek egyaránt je’entkezték, érezték az ügy fontosságát, vállalták ismereteik újabb megmérettetését... Tehát versenyszellemben nem volt hiány, s ma sincs! Természetesen a versenybizottság ilyen nagyszámú játékossal — százkilenc volt a jelentkező — nem rendezhet járási fordulót... Végül a középiskolák maguk választották ki képviselőiket a jelentkezők közül... önkéntelenül is felmerül a kérdés: hogyan, milyen formában zajlik le egy „Helyesen magyarul” vetélkedő? Ugyanis nem kevés azon személyek száma, akik előtt — nyelvtant hallva — erőltetett, vontatott vetélkedő képe bontakozik ki. Ez esetben ez téves nézet, ugyanis Ojvárott játékos formák, szórakoztató feladatok, Ismeretanyagot felmérő gyakorlatok váltották egymást. A versenyzők játszva tanulták, szippantották magukba az újat, szilárdították, rögzítették a már ismert szabályokat — egyszóval élvezték a vetélkedést, alig tudatosítva az idő múlását. A két-két és fél érás vetélkedő során a versenyzők előtt feltárult az a hatalmas gazdagság és sokszínűség, amelyet nyelvünk magában rejt. — Az idén Immár harmadik alkalommal rendeztük meg vetélkedőnket, s mivel igény van rá, az elkövetkező években is megszervezzük — mondja Dánie’né. — Idén az alapiskolák tanulói és a középiskolák diákjai egy közös kategóriában mértéjt össze ismereteiket; szervezési okok miatt kellett összevonni a két Iskolatípus versenyzőit. Tudom, ez pedagógiailag nem helyeselhető, pszichikaiig úgyszintén, hiszen e közös kategória egyesekre bénítólag, másokra serkentően hathat... Egyébként az első helyen az Érsekújvár) Közgazdasági Szakltözépisko'a Hercze Éva, Varga Beáta, Soúky Edit alkotta hármasa végzett, a második helyet a stúrovéi alapiskolások (Jézsa Adrienn, Bocz Szilvia, Schmidt Zsuzsa) szerezték meg, a harmadik a átűrovél gimnazisták csapata (Tányik Marienn, Gálik Renáta, Izrael Blanka) lett. Vajon miből ts tevődik össze a vetélkedő, milyen témákban mérik öszsze ismereteiket a versenyzők? — tűnődhet el az ember a pozitívumok hallatán. A szervezőbizottság az egyes témákat Igyekszik úgy összeállítani, hogy azok lehetőleg azonos fajsúlyúak legyenek; némely kérdés azonos minden csoport számára, más alkalommal viszont csoportonként változó. Ez esetben ts a feladat azonos, Illetve hasonló nyelvtani, helyesírási, nyelvművelési problémát tartalmaz. A vetélkedő egyes fordulóiban az anagrammaláték különböző változatai, helyesírási készséget felmérő gyakorlatok, szókincsfejlesztő feladatok, zavaros szerkezetű, a tudatos ellenőrzés hiányáról árulkodó mondatok fordulnak elő. A legutóbbi vetélkedő egyes fordulóiban az egyik feladat a hasonló hangzású szavak szabatos használatának tudnivalóit mérte fel; egy következő a múltba, nagyapáink világába kalauzolta el a versenyzőket: vajon ismerik-e az ősök életében nélkülözhetetlen, számunkra már kissé megfakult jelentésű szavakat, kifejezéseket... Megméretett a versenyzők jártassága a szlovákiai magyar beszéd kisebb-nagyobb „nyavalyáinak” (elismerésében, gyógyításában, valamint a közelmúltban megváltozott helyesírást szabályok ismeretében is. Az újváriak remélik, hogy az általuk kezdeményezett anyanyelvi vetélkedő nem reked meg járási szinten; pár év múlva országos méretűvé duzzadva a szlovákiai magyarság nyelvőrző-tísztítő vetélkedőiéként tartjuk majd számon országos rendezvényeink sorában. Dr. Pénzes István A fa szerelmese Ködbe burkolóztak Sládkovičovo utcái, miközben a város széle felé bandukoltam, hogy lekeressem Hartl János bácsit, a fafaragót. Csengetésemre a felesége, Margit néni nyitott ajtót, és szívélyesen invitált beljebb. János bácsi barátságos mosollyal fogadott, de amikor előadtam látogatásom célját, szerényen meqjeqyeztei „Pont énrólam akar írni? Hiszen én csak egy közönséges munkásember vagyok. Hogy kissé értek az asztalos szakmához? Hát nincs ebben semmi különös..." — János bácsi! Hány évesnek tetszik lenni? — tettem fel az első kérdést. . — lSOé-ben születtem Pusztafödémesen j Pusté Hiány], s így már a nyolcvanharmadikat taposom. Itt mindjárt elárulok valamit: Két éve volt az aranylakodalmunk! Ugye szép jubileum ez, ennyi időt kettesben megértésben, szeretetben leélni. Kár hogy az ifjúság oly gyorsan elszállt ... — Szülőfalumban fiatal koromban színházat játszottunk. Nagyon sok darabban szerepeltem, de ezen kivid a kulisszákat is én csináltam. A szünetben, amíg a többiek öltözködtek, én a legtöbbször énekszóval és szájharmonikával szórakoztattam a közönséget. A színjátszás mellett azonban egyre nagyobb szenvedélyt éreztem a fafaragás iránt. — Hol tanulta a szakmát? — Tizenhat évesen, a SládkovllovÖt Cukorgyárban tanultam meg az asztalosmesterséget, azonban a munkanélküliség arra kényszerített, hogy bejárjam majdnem egész Szlovákiát. Végül a Nyitral Repülőgépgyárban kötöttem ki. Nem dicsekvésből mondom, de dolgos és já mesterember voltam s így a légcsavarok készítését bízták rám, ami nagyon gondos és precíz munkát követelt. Itt fedeztem fel, hogyan kell bánni a fával úgy, hogy az embernek kimutassa a szépségét. Az itt eltöltött pár év után kerültem vissza a Sládkovlöovói Cukorgyárba. Később itt építettem házat, ezt, amiben most ts lakom a feleségemmel. Az egész berendezést sajátkezűig készítettem. Három gyereket neveltünk fel a feleségemmel. Minden hét végén ellennek meglátogatni bennünket az unokákkal, s akkor ennél a hosszú asztalnál ülünk össze. — Annyi mindent látok Itt kifarag-* va ... Milyen szerszámokkal dolgozik, és honnan ezek a szerszámok? — Szerszámaimat magam készítettem, mert minden mester maga tudja, mi illik legjobban a kezébe, és milyen fához milyen kések kellenek. — A témák? — Azok, fiam, körülöttem vannak, csak körül kell nézni. Belekezdtem egy sorozatba, melyben hazánk minden várát el szeretném készíteni. Némelyiket már be is fejeztem. Nézd ezt a táblát, erdeink fáival; már csak be kell lakkozni. Az iskolának csinálom. Pihenésképpen fából készült őszszerakható fejtörőjátékokat faragok, olykor diszpecséteket is készítek. A- míg az egészségem engedte, senkit nem utasítottam vissza, akt hozzám fordult egy kis asztalosmunkáért. — Az utánpótlás biztosítva van? — Sajnos, gyermekeim közül senki sem folytatja a mesterséget. Eddig még az unokákat sem csábítja a fafaragás. Lehet, hogy a legkisebb unokámból még lesz fafaragó, vagy hangszerkészítő. El is felejtettem megmutatni, hogy hangszerkészitéssel is próbálkoztam. Egy gitárt és két hegedűt készítettem, s nagyon szépen szólnak. Most készítek egy lábjújtatós harmonikát. Már most is nagyon szépen szól. Hartl János bácstt a mai napig úgy ismerik a városban, mint tisztességes, dolgos embert, akt naponta kúzheveszt a szerszámait: fúr, farag, présel, ragaszt. Készítményei között találhatunk érdekes Színes dobozokat, melyeknek felső részén gyönyörű díszítések vannak; mindezek a mester pontos, szép munkáidról tanúskodnak. Művelt az egész tárásban ismerik különböző kiállításairól, de találkozhatunk vele mint énekessel és zenésszel is, mert harmonikán nagyon szépen tud játszani. Búcsúzásomkor további töretlen alkotókedvet:, és nagyon ló egészséget kívántam neki, hogy tervezett alkotásait sikeresen be tud/а fejezni. NAGY MIHÁLY (Puss Rudolf felvételei
