Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)
1987-02-07 / 5. szám
4 SZABAD FÖLDMŰVES 1S87. február 7. Nemzedékváltás a mezőgazdaságban X szocialista mezőgazdaságban az első nemzedéktől — a ma már idős parasztemberektől — egyre-másra olyan fiatalok veszik át a stafétabotot, akik nem a földeken, apáik, nagyapáik mellett, hanem mezőgazdasági szakmunkásképzőben, iparitanniő-intézetben, szakkfizén’sko'ában safátftották el a gazdálkodás fortélyait. A termelés alakulását a természeti adottságokon és az Időjáráson kívül sok minden befolyásolja. Közrejátszik a termelés fejlődésében az Iparban gyártott gépek, anyagok, eszközök és berendezések hatékonysága, a mezőgazdasági kutatás eredménye, a közgazdasági szabályozórendszer és az Irányítás. Hogy aztán miként Is tel(estllnek a tervek, milyen Is lesz a jövőben az ellátás, az e’sősorban a mezőgazdasági nagyüzemekben dől el. Az egységes földműves-szövetkezetekben és az állami gazdaságokban tevékenykedő fizikai dolgozók ég az irányftő szakemberek fegyelmezett munkája, felkészültsége és kezdeményezése a fő forrása annak, hogy a mezőgazdasági termelés gyorsabb ütemben igazodjék a követelményekhez. Kedvező helyzetben vagyunk. A mezőgazdasági nagyüzemek gazdálkodásának korszerűsödése önmagában is olyan tényező, amely számottevő javulást hozott a falun a munka- és életkörülmények alakulásában. A mezőgazdasági termelés eredményeinek révén pedig a korábbihoz képest lényegesen kedvezőbb lett az állami gazdaságokban és a szövetkezetekben a dolgozók társadalmi megítélése ts. Mindez közrejátszik abban, hogy különösebb gondok és zökkenők nélkül megv végbe a nagyüzemekben a nemzedékváltás. a fiatalok fokozatosan illeszkednek be a szövetkezetekbe, Illetve állami gazdaságok munkájába. Ahhoz azonban, hogy a következő években Is folyamatos legyen a fiatalok beáramlása a mezőgazdasági termelésbe. a nagyüzemi vezetőknek, a párt-. Illetve társadalmi szerveknek és szervezeteknek Is sokat kell tenniük. Kelet-Szlováklában gyűjtöttem észrevételeket, véleménveket arról, hogy miként segftlk a fiatalok beilleszkedését a nagyüzemek életébe. A nyilatkozatból első helyen kell kiemelni, hogy a mezőgazdaságban a legutóbbi évtizedben számottevően erősödött a termelés anyagi-műszaki bázisa. Azzal egyidejűleg tehát, hogy nagy anyagi erőt fordítanak a termelési eszközök fejlesztésére, az emberek felkészültségének ts megkülönböztetett figyelmet tula|donTtonak. Egyet lehet érteni Jura) Cizmárral, a Dargovi Egységes Földműves-szövetkezet elnökével, bogy a mat mezőgazdaság legfontosabb erőforrása a szaktudás. Az említett szövetkezetben szemesekbőt tavaly a rossz éghajlati és talajviszonyok ellenére is 5,07 tonnás átlagtermést értek el. Hason’óan szép termést értek el burgonyából és más kultúrából Is. Tehát nyereséggel termelnek. Ehhez fűzi hozzá Ján Demko, a Gálszécsi (Sečovce! Efs* elnöke: „Mint ahogyan járásunkban a legtöbb mezőgazdasági nagyüzemben, nálunk Is az utóbbi évtizedben megkétszereződtek a növénytermesztés hozamai. Búzából például hektáronként 6 38 tonnát, árpából pedig 5.63 tonnát takarítottunk be. Kukoricából és a többi kultűráböl Is túlteljesítettük a termelési tervünket. Az ilyen mezőgazdasági nagyüzem alapvetően eltér a régi paraszti gazdálkodástól és a régi nagybirtoktól Is. Ä szövetkezetekben és az állami gazdaságokban korszerűsödött a termelés, tehát egyre több, sokoldalúan képzett szakmunkásra van szükség. Óriási a változás a fizikai dolgozók szakmai összetételében. Ma ugyan's a fizikai dolgozók 80 százaléka szakképzett, s közülük a felének két vagy több szakmája van". Mindezt pedig elsősorban annak a felismerésnek köszönhetik Gálszécsen, hogy átlagon felült eredményeket csak képzett, szorgalmas, igényességre törekvő emberekkel lehet elérni. Ezért Is van nagy szükség arra, hogy az anyagi és erkölcsi elismerésen túl a fiatalok neveléséről se feledkezzenek meg. jogosan állapítja meg Kendy Ferenc, a Perényi (Perfnl Egységes Földműves-szövetkezet elnöke: „A fiataloknál a tulajdonosi szemlélet még sok kívánni valőt hagy maga után. A munkában Igen becsületesen kiveszik részüket. Azt Is látnunk kell azonban hogy míg a régi parasztember számára a föld az életet jelentette, a mai — elsősorban műszaki végzettségű — szakemberekre viszont ez a föld iránti tisztelet és gazdálkodás iránti érdeklődés nem Jellemző. Végzettségük alapján ugyanis az Iparban ts elhelyezkedhetnek. Ez azonban azt is jelenti, hogy kevésbé kötődnek a szövetkezethez, nem úgy, mint az Idősebb szövetkezeti tagok, akik rengeteg áldozatos-munkával rakták le a szocialista nagyüzemi termelés alapjait. Ez mégsem jelenti azt, hogy a mai fiatalokból nem lesz majd a szövetkezett eszme, a közös munka kiváló képviselője, hiszen mi sem úgy születtünk, hogy mindjárt a szövetkezetét akartuk. Nekünk is meg kellett ismernünk a közös munka teremtőerejét mi is sokat botladoztunk. míg idáig Jutottunk. Ma viszont a Kassa f KoStcej-vfdékl járás legjobb gazdaságai közé tartozunk.” Szükségesnek tartom közölni a Vaján! (Vojany) Efsz elnökének, Dfiry Dénesnek az eszmefuttatását: „Szövetkezetünkben a 30 éven aluli dolgozók száma az utóbbi években folyamatosan növekszik, egyre többen szeretnének a közösben dolgozni. Ez a visszaáramlás örvendetes — szövetkezetünk vonzóerejét bizonyít ja.. Természetesen a gazdaságunk munkaerő-szükségletét hosszabb távon figyelembe véve meg kell érteni, hogy a dolgozók létszáma — a termelékenység növelésével — a Jövőben csökkenni fog, azaz kisebb!étszámmal fogunk többet termelni. Főleg azok jelentkeznek, akiknek Ipari szakmájuk van: hegesztők, lakatosok, sofőrök, villanyszerelők vagy építőipari szakmunkások. A szövetkezet vezetősége sokat tesz annak érdekében, hogy a nemzedékváltás a közösben folyamatosan és zökkenőmentesen menjen végbe. Például ösztönzőbb bérezési formákat vezettünk be. A vezetőségben a fiatalok fs helyet kaptak. Nagy gondot fordítunk a munkabiztonságra. A fiataloknak, illetve a rászorulóknak lakást biztosítunk. Biztosítjuk az üzemi étkeztetést.” A nemzedékváltás a mezőgazdaságban is állandó jellegű folyamat mind a fizikai dolgozók, mind pedig a vezetők körében. Ez érthető, hiszen az utánpótlásról folyamatosan kell gondoskodni. A nyilatkozatokból kiderül az is. hogy ott számíthatnak kiemelkedő eredményekre, ahol megfelelő számban és összetételben vannak régi, rutinos, jó felkészültségű dolgozók, és a munkában a legjobb teljesítményt nyújtó középkorúak, valamint az utánpótlás fiatalokból is. A nagyüzemi vezetők azonban szóvá teszik azt ts, hogy a fiatalokra az Igényesség mellett bizony sok esetben a türelmetlenség fs jellemző. ül SZFSZ ш!а A Szövetkezeti Földművesek Szövetségének Dunaszerdabelyi (Dunajská Streda) Járási Bizottsága és a járási mezőgazdasági Igazgatóság a közelmúltban értékelte a CSKP megalakulásának 65. évfordulója és a CSKP XVII. kongresszusa tiszteletére meghirdetett szocialista verseny eredményeit az 1986-os évre vonatkozólag. A versenybe a járás valamennyi mezőgazdasági üzeme bekapcsolódott. Az egyes termelési ágazatok külön-kűlön határozták meg a versenyfeltételeket. Az SZFSZ járási bizottsága és a jmi együttesen közel 300 ezer koronával járult hozzá a legjobb termelési ágazatok, kollektívák és egyének jutalmazásához. A' növénytermesztésben a verseny a legmagasabb terméshozamokra volt méretezve, szemesekből, tömegtakarmányokból; továbbá az egy hektárra átszámított legmagasabb cukormenynyiség előállítására, a zöldségtermelés fokozására, valamint az öntözőberendezések kihasználására irányult. A szemesekből elért hektárhozamoknál beszámították a szemes kukoricát, s egyúttal figyelembe vették a felvásárlási tervek teljesítését, valamint a környezetvédelmi szempontokat is. Az egyes mezőgazdasági üzemeket mtkrokörzetekre csoportosították. összegen öt ilyen körzetben hirdettek eredményt, melyek győztesei: a Lúcsi (Lúč na Ostrove) Efsz, „Ez bizonyos fokig érthető, hiszen a fiatalnak van leginkább szüksége a nagyobb keresetre, jövedelemre — mondotta Ladislav Bizub, a Vefaiyi Állami Gazdaság igazgatója. — Meg is értik dolgozóink, hogy a jövedelmek alakulása a mezőgazdasági termelés hatékonyságától függ. Az viszont nagy eredmény, hogy a törekvés bennük van a takarékosabb, a hatékonyabb gazdálkodást Illetően, mert tudják: csakis a gazdálkodás eredményei fejődésével léphetünk mi is előbbre a Jövedelmekben és az életkörülmények javításában.” Különösen biztató Tozef Kova’číknak, a Parchovanvi Efsz elnökének megjegyzése: ,,Úgv tapasztaljuk, hogy a fiatalok többségére a lelkiismeretesség, a fegyelmezettség a jellemző, jól hasznosítják szaktudásukat. Talán ezért nincs nálunk generációs probléma, nincs el’entét a fiatalok és az idősebbek között. Az Is biztos, hogy a fiatalok helyet kaptak a vezetésben, az irányításban, a bizottsági munkában — és többségük példamutatóan látja el feladatát.” Külön említésre méltó a mezőgazdasági nagyüzemeknek az a törekvése, hogy igyekeznek mind az élet-, mind a munkakörülményeket javítani, megkönnyítve ezzel a fiatalok beilleszkedését a nagyüzemek munkájába. Andre János, a Nagykaposi (Veľké Kapušany) Efsz elnöke arról számolt be. hogy a fiatalok számára üzemi lakást biztosítanak, továbbá telekvásárlási lehetőséget teremtettek, s lakásépítési kölcsönt nyújtanak nektk. Olcsó az üzemi é'kezés, m*nden munkahelyen szociális helyiséget Is létesítettek. Megteremtették a kulturált szemé'vszállítást. Biztosítják az üdülési lehetőséget. A szövetkezetben oktatási központot hoztak létre, aho1 a szövetkezeti munkaiskola keretében biztosítják a fiatalok szakmai képzését, illetve továbbképzését. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy a fiatalok gyorsan és zökkenőmenlesen beilleszkedjenek a termelésbe, hozzáláthassanak terveik, céljaik megvalósításához. Ez érthető, hiszen csak így lehet elérni, hogy zökkenőmentesen haladjon továbbra is a nemzedékváltás a mezőgazdaságban. És a maf fiatalok az elődökhöz méltóan fejlesszék tovább a mezőgazdadaságl termelést az egész ország hasznára. Ma már nunden egyes mezőgazdasági üzem vezetnie tudja és az általa irányított üzemben tapasztania*!?, hogy a fiatalok nélkül item jut előbbre a mezőgazdaság. Ezért minden, az Ifjúsággal kapcsolatos párt- és kormányhatározatot következetesen és maradéktalanul végre kell hajtani az üzemekben. Több anyagi és erkölcsi elismerésben kq'l részesíteni a Jó munkával e'őrukko’ó fiatalokat, és szélesíteni kell politikai látókörüket is. Ezek természetesen nein új feladatok, de végrehajtásukban megállni nem szabad! ILLÉS BERTALAN ÉRTÉKES DÍJAK-----------Az „Ismeretek bizonyítvány nélkül” elnevezésű verseny harmadik évfolyamának kérdéseire — nagy örömünkre — valóban sok megfejtés érkezett szerkesztőségünk címére. Ezen megfejtések értékelése a napokban még folyik. Az eredményhirdetésre 1987. március 6- án kerül sor a Porúbkai Efsz-ben (Michalovcei járás). A verseny szervezője, az SZFSZ Szlovákiai Bizottsága, a nyerteseknek a következő értékes díjakat biztosította: 1. díj — kirándulás Görögországba, 10 ezer korona értékben, 2. díj — kirándulás a Szovjetunióba, 0 ezer korona értékben, 3. díj — kirándulás Bulgáriába, 5 ezer korona értékben, 4—6. díj — kirándulás Magyarországra. 2—2 ezer korona értékben, 7— 10. díj — üdülés két személy részére Prágában, 2 ezer korona értékben, 11-12. díj - üdülés két személy részére a Magas-Tátrában, 2 ezer korona értékben, 13—18. díj — üdülés két személy részére Piesfanyban, ezer korona értékben. 17—20. díj — üdülés két személy részére Luhaőovlcében, ezer korona értékben, 21—30. díj — vásárlási .utalvány 800 korona értékben — a Prior áruházakra vonatkozólag, 31—40. díj — vásárlási utalvány 700 korona értékben — a Prior áruházakra vonatkozólag, 41—50. díj,— vásárlási utalvány 600 korona értékben — a Prior áruházakra vonatkozólag, 51—ВО. díj — vásárlási utalvány 500 korona értékben — a Prior áruházakra vonatkozólag, 61—70. díj — vásárlási utalvány 400 korona értékben — a Prior áruházakra vonatkozólag, 71—80. díj — vásárlási utalvány 300 korona értékben — a Frlor áruházakra vonatkozólag, 81—90. díj — vásárlási utalvány 200 korona értékben — a Prior áruházakra vonatkozólag, 91—100. díj — vásárlási utalvány 100 korona értékben — a Prior áruházakra vonatkozólag. Kü)öndíj: fekete-fehér hordozható tévékészülék, 3 ezer 400 korona értékben. A sorso ás eredményeiről lapunk tájékoztatni fogja a kedvei olvasúkatl (s) Készülődés a tavaszra.. (Xalita Gábor iiluszfrációs felvétele) 6,86 tonnás átlagos hektárhozaimnal, a Felbári (Horný Bár) Efsz, 7,02 tonnával, a Dercsikai (Jnrová) Efsz 6,09, a Dunatőkési (Csinajský Kiáíov) Állami Gazdaság 6,55, a Légi (Lahnice) Efsz ped:g é gj tonnás átlagos hektárhozammal. A tömegtakarmányokat illetően célul tűzték ki azok minőségének javítását száraz állapotban. További feltételként határozták meg azt, hogy a silótakarmányok 80 százaléka első és második minőségi osztályba nyerjen besorolást, míg a széna 80 százaberendezések üzemeltetését és elegendő vizet biztosítottak a növényzetnek. Ezen a téren a Munka Érdemrenddel kitüntetett légi Csehszlovák—NDK Barátság Efsz végzett az első helyen, mely 150,1 százalékra használta ki saját erejéből az öntözőberendezéseit. Második helyen a Vásárúti (Trhové Mýto) Efsz végzett 144 százalékos üzemeltetéssel a Felsőpatonyi Efsz előtt, mely 141,3 százalékos üzemeltetést mutatott ki. Az állattenyésztésben a verseny a tej minőségi mutatóinak javítására, . ; j Mennyisé változások lékának kellett első osztályúnak lennie. A bírálóbizottság részletes felmérés alapján hirdette ki a végeredményt. Ennek alapján a legtöbb tömegtakarmányt a Zlaté Klasy-i Efsz „állította elő”. Jó eredményeket értek el ezen a téren az Eperjesi (lahodná) és a Felsflpatonyi (Horná Potôn) Efsz-ben is. A járásban a zöldségtermesztésben a legjobb eredményeket a Dióspatonyi (Orechová Petőn) és a Csilizradványi (Ciližská Radvaň) Efsz-ben érték el, ahol száz százalékra teljesítették tervfeladataikat és felvásárlási tervüket. , Az 1986-os évben — tekintettel a hosszan tartó aszályra — különös figyelmet tulajdonítottak a meglévő öntözőberendezések maximális kihasználásának. A tények igazolják, hogy azok a mezőgazdasági üzemek értek el jó terméseredmfinveket, melyek önerejükből biztosították ezen a tömegtakarmányok nagyobb arányú kihasználására, valamint a borjú- és malacelválasztás javítására összpontosult. A tejtermelést illetően célul tűzték ki, hogy a mezőgazdasági üzemek az eladott tejmennyiségnek legalább a 65 százalékát első minőségi osztályban értékesítsék, valamint azt, hogy abraktakarmányoknál a tervezett szintet megtartsák. Az elmondottak alapián ezen a téren az első helyre a Dióspatonyi Efsz került, mely az eladott több mint 2 millió liter tejnek a 99,7 százalékát első osztályban értékesítette, miközben egy liter tej e’őállltására a tervezett 0,34 kg erőtakarmánnyal szemben 0,27 kg-ot fordított. Második helyre az üdvarnoki (Dvornlky) Efsz került, mely a tej 92,5 százalékát adta el első osztályban, s az abraktakarmány-fogyasztást egy liter tej vonatkozásában a tervezett 0,27 kg-ról 0,28 kg-ra csökkentette. A tömegtakarmányokat a leghatékonyabban a tejtermelésben a Csilizküz Efsz-ben használják ki, ahol ily módon tehenenként naponta 9,93 liter tejet termelnek. Ugyanezen mutatók alapján a Padányi Efsz-ben 9,08, az udvarnokl szövetkezetben pedig 8,7 liter tejet „állítanak elő". A gépesítésben előtérbe helyezték az energiával, az üzemanyaggal és a fűtőanyagokkal való takarékosságot, a gépparkról való gondoskodást és annak téli elhelyezését, a kukorlca- és cukorrépa-termesztésben az egyének által elért mennyiségi és minőségi mutatókat, valamint az újítások és feltalálások számát. Illetve azok gyakorlati megvalósítását és társadalmi értéküket. Az energiát és a fűtőanyagokat Illetően azok felhasználásának csökkentését tűzték ki célul, mégpedig átlagosan két százalékkal. Azok a mezőgazdasági üzemek, melyek ezt túllépték, külön pontokat gyűjtöttek. Egyúttal arra ösztönözték a mezőgazdasági üzemeket, hogy jobban éljenek az egyéb energiaforrásokból szerzett energiával, főleg a másodlagos fűtőanyagokkal. Az üzemanyag-fogyasztás szakaszán a gazdaságosságot és a célszerűséget vették alapul. Nagy figyelmet szenteltek a gépek téli konzerválásának. A feltalálő- és újítómozgalomban előtérbe helyezték az újítások számát, tematikai beméretezését, társadalmi értékét és felhasználhatóságukat a termelésben. A szocialista verseny teljesítette küldetését és jelentős mértékben hozzájárult a mezőgazdasági termelés mennyiségi és minőségi mutatóinak fokozásához, illetve javításához, valamint az fntenzifikációs program megvalósításához. SVINGER ISTVÁN
