Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)
1987-02-07 / 5. szám
1987. február 7. SZABAD FÖLDMŰVES 3 A határozat sürgős feladatként jelölte meg a mezőgazdasági, a feldolgozó- és további üzemek számára a kollektív szállítási szerződésre és a ehozraszcsotra való áttérést, a termelés irányítási és a vezető dolgozók bérezési rendszere úi változatának bevezetését. A szovhozokban és a további állami mezőgazdasági vállalatoknál az egyes munkaközösségek prémium formáiéban megkaphatták a megtakarított közvetlen költségek 70 százalékát Is. Ha viszont túllépik a költségek merítését, akkor a többletet az a’apbérezásre és a premizálásra fordítandó eszközökből térítik meg. Ha a munkaközösségek szállítási szerződés alapián dolgoznak, és túlteljesítik a tervfeladatot, a többlettermelés 25 százalékát természetbeni formában vagy — kiskereskedelmi áron számítva — pénz formáiéban kaphatok vissza. Erről a gazdaságok vezető dolgozói döntenek. A vezető dolgozók, a szakemberek, a szovhozok és a további állami mezőgazdasági vá'lalatok alkalmazottainak jutalmát normatívák szerint és a bruttó termelés vagy a bruttó árutermelés alapján határozzák meg. A normatívák meghatározásánál az alapfizetésből és az utóbbi öt évben elért termelési (árnértékesítési) átlagból indulnak ki. A termelés elszámolásáig előlegként az alapfizetés Ô0 százalékát fizetik ki. A határozat ugyanakkor lavasolfa. hogv a kolhozokban Is hasonló tutalmazási rendszert vezessenek be. A vezető dolgozók, a szakemberek-, a szovhozok és a további állami gazdasági vállalatok alkalmazottal anyagi érdekeltségének elmélyítése érdekében — főleg a költségmegtakarítás és a termelés hatékonyságának növelése szakaszén — a tervezett Jövedelmezőség túltelíesítésekor minden további százalékért a havi alapfizetés 0,1, az utóbbi öt évben elért lövedelmezés! átlag fölötti minden egyes százalékért pedig az alapfizetés 0 5 százalékát kaphatták meg. Ha erre a célra a béralap mozgó része nem elegendő, akkor a béralapból is meríteni lehet. Ha a gazdaság nem tcliesíti a gabonafélék. a tel. a gazdasági állatok és a baromfiak állami alapba történő felvásárlását, a szakosított gazdaság pedig az alapágazat tervezett termelési tervét, ha a bérek gyorsabb ütemben növekednek, mint a munkatermelékenység, akkor a vezető dolgozóknak. a szakembereknek nem, vagv csak csökkentett formában fizetik ki a prémiumot. A mezőgazdaságnak szolgáltatásokat nyújtó szervezetek vezető dolgozót anvagl érdekeltségének elmélyítése érdekében bevezették azt a módszert. amelynek értelmében a vezető dolgozók a megfelelő mennyiségű és ló minőségű szolgáltatások végzéséért negyedévenként a havi alapfizetés 0.75 százalékát kaphatfák meg lutalom tormáiéban. Ezenkívül lutalmat kaphatnak az éves gazdálkodás eredményeiért, valamint az utóbbi öt évben elért átlaghoz viszonyított termelésnövelésért — három havi alapfizetésének megfelelő összegig. A Jutalmakat a lárésl agráripari egyesülés döntése alapién fizetik ki. A dolgozók lutaimaikat a tervezett feladatok teliesftéséért negyedévenként kaphatták meg — másfél havi tarifaértéknek megfelelő összegig. A felettes szervek a'kalmazoftainfil. dolgozóinál is hasonló tutalmazási rendszert vezettek be. csak azzal a különbséggel, hogy a termelés elszá--------------------------------------------------------f Amikor a lobb kéz nem akarja tudni, mit csinál a bal kéz.., N, Kuznyecov rajza Moszkvában január 28—27-én ülésezett a Szovjetunió Kommunista Pórijának Központi Bizottsága. Megvitatták az átalakítással és a párt káderpolitikájával kapcsolatos kérdéseket. A központi bizottság tagjai már előzetesen megismerkedhettek Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára beszámolójának téziseivel. továbbá az állami vállalatokra í társulásokra) vonatkozó törvény tervezetével és azoknak a leveleknek az összefoglaló jellemzésével, amelyeket a dolgozók írtak a napirendre tűzött kérdésekkel kapcsolatban. Mlhall Gorbacsov beszédében többek között hangsúlyozta, a központi bizottság számára fontos, hogy a XXVII. kongresszuson kitűzött politikai irányvonal, annak gyakorlati megvalósítása és maga az átalakítás folyamata is széles körű támogatásra találjon a dolgozók és az egész szovjet nép körében. „Látjuk ugyanakkor azt is. hogy a jobb irányába történő változás jelei lassan nyilvánulnak meg és az átalakítás nehezebbnek tűnik. mini ahogy korábban hittük, s ugyanakkor a társadalomban felgyülemlett problémák okai is mé’yebbek. mint ahogy azt véltük. Minél tovább haladunk az átalakítás útién, annál nyilvánvalóbb annak jelentősége és mérete, s ugyanakkor szüntelenül, a múltból örökölt újabb és újabb megoldatian problémákkal találjuk magunkat szembe“ — mondotta. Szólt az átalakítás objektív szükségszerűségeiről. arről. hogy a szocializmusra vonatkozó elméleti elképzelések sok tekintetben megmaradtak a harmincas-negyvenes évek szintién, amikor a társadalom teljesen más feladatokat oldott meg. A kibontakozó szocializmus mozgatóerőinek és ellentételnek dialektikája és a társadalom tényleges helyzete nem volt mélyreható tudományos elemzés tárgya. Az elméleti fronton kialakult helyzet negatívan befolyásolta a gyakorlati kérdések megoldását. A tervezésben is komoly deformációkra került sor. a szubiektivista hozzáállás, a kiegyensúlyozatlanк átalakítás és a káderpolitika kérdéseiről tárovait az SZKP Knľnnnti Ri/nffsánn ság és labilitás, mindenben és mindenütt a legkisebb részletekre kiterledő utasítások, a terven kívül elfogadott reszort és regionális jellegű határozatok tömkelegé — amelyek figyelmen kívül hagyták a reális lehetőségeket is —. mindez aláásta a terv tekintélyét, amely a gazdaságpolitika egyik fontos eleme. Ilyen körülmények között teret hódított a felelőtlenség és a legkülönfélébb bürokratikus előírásokat és irányelveket léptettek életbe. Az élő munkát aktatologatással és színlelt tevékenységgel helyettesítették. Mindez károsan hatott a társadalom erkölcsi légkörére. Erről szólva kíielentete: „Országunkban új morális és erkölcsi légkör van kialakulóban. Alkotó módon vizsgáljuk felül az értékeket, vita alakult ki erről, hogyan lehet megváltoztatni a gazdaságot, a szociális és a szellőm! szférát, mind aktívabban keressük a szervező és ideológiai munka új módszereit.“ A szocialista demokrácia elmélyítésének és a népi önigazgatás kiszélesítésének feltételeit elemezve, rámutatott az eddigi szocialista vívmányok ielentősgére és a társadalom fejlődésével párhuzamosan ezek áralakításának fontosságára. A választási rendszer demokratikus jellegének elmélyítésével kapcsolatban a több ielölt állítását, a szavazási procedúra tormalizmustól való megszabadítását tartja szükségesnek A párt szervezeti szabályzatában végrehajtandó változások között fontolóra kell venni a kerületi, körzeti, városi, •erületi és járási pártbizottságok, valamint a szövetségi köztársaságok kommunista pártjai központi bizottsági titkárainak a megválasztásában eszközlendő változásokat is. Arról van szó. hogv a titkárokat titkos szavazással válasszák meg a vonatkozó TESTVÉRPARTOK véleménycseréje Tökéletesíteni kell A szocialista országok testvérpárt(ainak külügyi és ideológiai kérdésekkel fogía’kozó központi bizottsági titkárai 1987. január 22—23-án tanácskozást tartottak Varsóban. Véleményt cseréltek a szocialista épltőmunka. a világpolitika, valamint az eszmei-politikai munka egv sor időszerű kérdéséről, tekintettel a testvérpártok kongresszusainak határozataira és a KGST-tagországok kommunista és munkáspártjai vezetői moszkvai munkatalálkozóiénak eredményeire. A tanácskozás részvevői — hangsúlyozva a testvérpártok kongreszszusain a társadalmi-gazdasági fejlődés meggyorsítása és intenzivebbé tétele érdekében elfogadott programok megvalósításának jelentőségét — rámutattak arra, hogv mélyíteni és tökéletesíteni kell a szocialista országok együttműködését minden területen. ennek mechanizmusát összhangba kell hozni a jelenlegi felaz együttműködést tételekkel és szükségletekkel, a nemzeti és a közös érdekekkel. Az együttműködés hatékonyságának javítása a marxizmus-leninizmusnak, az egyenjogúságnak, a függetlenségnek és egvmás kölcsönös tiszteletének elvei alapján, minden egves párt és ország kezdeményezőkészségének és alkotó ereiének kibontakoztatása — egvségiik megszilárdítása mellett — elősegíti a szocializmus tekintélyének és vonzerejének növekedését a világban. A véleménycsere során megvizsgálták a szocialista államok együttműködésének eszközeit, módszereit és formált abből a szempontból, miként lehetne maximálisan kihasználni azokat a tartalékokat, amelyekkel az egyes államok rendelkeznek. Ezzel összefüggésben külön hangsúlyozták annak lelentőségét. hogv határozott és hatékony intézkedéseket kell tenni a gazdasági együttműködés hosszú távú programéinak és megállapodásainak, valamint a KGST-tagországok 2000-ig szóló tudományosműszaki haladásra vonatkozó komplex programjának megvalósítására. Tájékoztatták egymást ez emberiség történelmében új korszakot nyitó nagy októberi szocialista forradalom közelgő 70. évfordnlójának szentelt rendezvényekről. Áttekintették a szocializmus elméleti és gyakorlati problémái kutatásainak aktivizálásával összefüggő kérdéseket. Kiemelték, hogy a szocialista országoknak cselekvőén együtt kell működniük az Igaz információ oblektív és széleskörű törlesztése érdekében, népeink történelmi vívmányainak és a jelenleg megoldásra váró problémáknak megvilágítása érdekében. Óira megerősítették pártjaink és országaink eltökéltségét, hogy a többi szocialista országgal, s társadalmi rendszerétől függetlenül minden állammal, minden h'áborűellenes erővel együttműködve, lelentős mértékben hozzájárulnak a béke, a lőzan ősz és a 16 szándék potenciáliának megszilárdításához. KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁR „Győzött a kormánykoalíció, de visszaesett a CDD/CSU“, „Győzelmes kudarc“, ilyen és ehhez hasonló elmekkel kommentálják az NSZK-ban és szerte a világban a január 25-1 parlamenti választások eredményeit. Az esélyek latolgatásakor már előrelátható volt az eddig is hatalmon lévő konzervatív-liberális kormánykoalíció győzelme. A végeredmény azonban üröm volt az örömben, sőt politikai meglepetést is jelentett. Olyannyira, hogy a konzervatív uniópártok vezetői között élénk vita bontakozott ki arról, kit terhel a felelősség az uniópártok váratlanul gvenge szereplése miatt. Ugyanis az NSZK- beü országos parlamenti választásokon a szavazatok 44.3 százalékát szerezte meg a konzervatív-liberális kormánykoalíció a CDU^CSU a négy évvel ezelőtti 48 8 százalékkal szemben. Kisebb veszteséget volt kénytelen elkönyvelni az SND is (a szavazatok 37 százalékát szerezte meg a régebbi 38.2 százalékkal szembeni, jelentősen előretört azonban a parlament két kisebb pártja: a szabaddemokraták 9,1 százalékot szereztek (1983 ban 7,0 százalékot), a leglátványosabb a Zöldek folyamatos előrenyomulása. a négy évvel ezelőtti 5,8 százalékkal szemben most 8.3 százalékkal zárták a választásokat. Kohl kancellár óvatosan megfogalmazott véleménye szerint az uniópártok szavazatveszteségének egyik oka a koalíción belül kibontakozott vita volt, amelyet a bajor partnerpárt indított el. Az említett vita az eny-Miért igen és miért nem? hulésl politika körül boptakozott ki. Franz iosef Strauss Imjor miniszterelnök a választások előtti televíziós vitában ugyanis kijelentette, fogalma sincs, mit takar ennek Genscher külügyminiszter által meghirdetett második szakasza. Ügy látszik, a választóknak van erről némi fogalmuk, fontosnak tart|ák az enyhülést, a biztonság lehetőségeit. Ezért is pártoltak át Génscherhez. mert nem óhajtják eev konzervatív jobbra tolódás lehetőségeit, nyugtalanítják őket a szélsőjobb diktálta nacionalista jelszavak. A szociáldemokraták között ezúttal a Zöldekhez való viszony kérdése volt a téma. Végkövetkeztetésként leszögezték. hogv az elkövetkezőkbe!! nem utasíthatják vissza a velük való együttműködést, s hogy tanulmányozni kel! sikerük titkait, okait. Ami a tanulmányozást Illeti, Bem titok, inkább nyilvánvaló ok, hogy az életkörnvezet káros hatásai egyre inkább súitiák a választópolgárokat, s aggasztják az NSZK lakosait. Ezért csatlakoznak mind többen a környezetvédelmet sürgető Zöldekhez, tőlük remélvén az egészségesebb vizet, tisztább levegőt Látszólag tehát semmi sem változott. továbbra is gyakorolja a hatalmat az eddigi kormánykoalíció. de a mostani arányváltozások a szavazatok számában előrevetik a lehetséges változások árnyékát fvagy reményét) — attól függően, kiknek a szemszögéből nézzük a pártok programját és esélyeit. Számunkra az enyhülést szavatoló, az úináci mozgalmakat megfékező, a jobbratolódást megakadályozó kormányzat — koalíció vagy párt — a megnyugtató. És ebben egvre inkább osztiák véleményünket a békét és nvngalmat. biztonságot akaró NSZK- választók is. akik Európában élvén, tudják, mit telentenek ezek a fogalmak és az értük vállalható kölcsönös felelősség. -ht kaphatták meg előleg formájában. A határozat a továbbiakban rámu tat, hogy a kolhozok, a szovhozok éi a további állami mezőgazdasági vál lalatok a lövőben jobban éljenek г bővített újratermelés adta lehetősé gekkel. s a nem termelési jellegű lé tesítménveket saját eszközeik vágj hitelek segítségével építsék fel. A ha tározat változtatásokat sürget a nve reségelvonással és az adóztatássá kapcsolatban is. A vállalatok között: szervezetek fejlesztése és az elemi csapást szenvedett mezőgazdasági üzemek támogatása érdekében аг irányítás minden fokán központi tartalékalapot hoznak létre, főleg a kolhozokból, a szovhozokból és a további állami mezőgazdasági vállalatokból való elvonásokkal. A szovhozoknak és a további állami mezőgazdasági vállalatoknak megadatik az a lehetőség, hogv a nyereséget — a költségvetésbe való elvonásokat és a hitelek megtérítését le számítva — a saját elképzelésük alapján osszák fel. Felhasználhatják többek között a termelés továbbfejlesztésére. a további tervezett intézkedések kivitelezésére, a gazdasági szabályozásra hivatott alapok képzésére. a gazdaságok tartalékalapjának és a központi tartalékalapnak feltöltésére. A még megmaradt saját eszközöket a szovhozokból és a további állami mezőgazdasági vállalatoktól nem vonják el. A kolhozoknak, a szovhozoknak és a további állami mezőgazdasági vállalatoknak nvültandó hitelek során figyelembe veszik a salát eszközök ésszerű kihasználására tett Intézkedéseket és a korai megtérítés lehetőségeit. A mezőgazdasági üzemek hiteleket kaphatnak építkezésre, korszerűsítésre és felújításra, a mezőgazdasági gépek és berendezések, továbbá a szállítóeszközök vásárlására, a kolhozok pedig a nem termelési jellegű létesítmények kivitelezésére. Döntés született arröl, hogy a kevésbé jövedelmező vagy a lemaradozó gazdaságok esetében elhalasszák a hitelek megtérítését további tíz évre. A mezőgazdasági üzemek pénzügy! feltételeinek állandósítása és az elemi csapások okozta károk mérséklése érdekében növelik a biztosítást, egészen a be nem takarított termény 60 százalékára. A határozat értelmében megszigorítják a kolhozok és a szovhozok. valamint az agráripari komplexum további vállalatai és szervezetei termelési és pénzügyi gazdálkodásának, továbbá a hitelek hatékony kihasználásának és visszatérítésének ellenőrzését. A határozat pontosan meglelöll a beruházásokkal kapcsolatos legfontosabb szabályokat. Irányelveket és teendőket. A mezőgazdasági üzemek salát magúk is kidolgozhatták a tervdokumentációkat, de csak az 500 ezer rubel értékű költségvetésű építkezésekig. Változik a különböző költségvetésű építkezések tervdokumentációinak lóváhagyást rendszere is. A szovhozok igazgatóit és a további mezőgazdasági vállalatok vezető dolgozóit felhatalmazták arra, hogv a dolgozók családi házainak építésére vásárolt anyagok árát 50 százalék erejéig megtéríthetik az ösztönzési alapból. A kolhozoknál hasonló a helyzet, a különbség csak a térítés módjában rejlik. [Folytatluk) Forrásanyagok alapián: BARA LASZLŰ pártbizottságok ülésein. Szólt a felül* ről valamint az alulról lövő ellenőrzés színvonalának és hatékonyságának növeléséről, a nyilvános tájékoztatás javításának fontosságáról és a kritika—önkritika jelentőségéről. Beszélt a pártonkívüliek ajánlásáról a vezető munkakörökbe. Mihail Gorbacsov rámutatott, hogv ax társadalmi élet demokratizálásának fontos eleme a pártonkívüliek ajánlása vezető funkciókba. ,.Ez elvi kérdés. A legjobb munkások, mezőgazdasági dolgozók, mérnökök, tudósok, orvosok. tanárok, szolgáltatásban dolgozék politikai fsjlődése és fejlődésük a munkában, továbbá az út tehetségek szüntelen kutatása és ösztönzése a szocialista társadalom egészségének és haladásának egvik szilárd garanciája“ — jelentette ki. A nemzetiségi kapcsolatokról szólva hangsúlyozta, hogv „elméletünknek nagyok a tartozásai a nemzetiségi kapcsolatok gyakorlatával szemben. Nincsenek kidolgozva a nemzetiségi politika kérdései az ország fejlődése jelenle,gi szakaszának megfelelően. А XXVII. pártkongresszuson hangsúlyoztuk annak a párthagyománvnak a változatlanságát, amely még Lenin idejéből ered: rendkívüli érzékenységet és körültekintést kell tanúsítanunk mindabban, ami a nemzetiségi kapcsolatok fejlődését, ami minden nemzet és nemzetiség érdekelt, az emberek nemzeti érzéseit érinti. Szólt a ktfdermunka hibáiról és deformációiról. az átalakítás szükségességéről, hogy a gazdasági-társadalmi fejlesztés meggyorsítását vállaló és sikeresen végrehajtó, polittkallag-eszmelleg és erkölcsi kvalitásaikat illetően megbízható, szakmailag képzett emberek kerüljenek vezető és irányító tisztségekbe.
