Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)
1987-02-07 / 5. szám
2 SZABAD FÖLDMŰVES 1987. február 7. A Szövetségi (Folytatás az 1. oldalról) Silóknkoricfiból a tervezett mennyiséghez viszonyítva 13 százalékkal többet takarítottak be, ami hozzájárult a takarmánymérleg javításához. Az állattenyésztésben az 1986. évi tervvel összhangban nőtt a szarvasmarha- és sertésá'lomány. A tervezettnél nagyobb volt a baromfi- és tyúkállománv és kisebb a tehénállomány. A múlt év végével a szarvasmarhák száma 3 millió 73 ezer, a baromfiak száma pedig 48 millió 717 ezer volt. A tehenek száma ugyanakkor 18 darabbal 1 millió 842 ezer darabra csökkent. Tovább nőtt a tejhozam, amely elérte az évi 3749 litert, ami 188 literrel több, mint 198S-ben. Intenzivebbé vált a szarvasmarha- és sertéshizlaiás. A kistermelők állították elő a bruttó mezőgazdasági termelés keretében a vágóállatok mintegy 11,8 százalékát (1985-ben 11,2 százalékát), a zöldségfélék 44.8 százalékát (1985- -ben 39,1 százalékát) és a gyümölcsfélék 67,3 százalékát (1985-ben 84,2 százalékát). Ä mezőgazdaság 1988-ban 9338 traktort, 1983 kombájnt, 2298 vetőgepet, 375 burgonyabetakarftó gépet és 29 cukorrépa-betakarítégépet kapott Nem sikerült megszüntetni a pótalkatrészhiányt. Tavaly az ágazat 1 millió 898 ezer tonna műtrágyát vehetőit igénybe (hatóanyagban számolva 1, ebből egy hektár mezőgazdasági területre 251,5 kilogramm esett (1985- -ben 257,8 kilogramm). Az év folyamán 17,2 ezer hektár terület vált öntözhetővé, és 35,9 ezer hektárt csapoltak le. Az efsz-ek dolgozóinak havi átlagkeresete 2,2 százalékkal nőtt, és elérte a 3170 koronát Az állami gazdasági dolgozók havi átlagbére 2,2 százalékkal, 3033 koronára nőtt. Az élelmiszeripar bruttó termelése 1985-höz viszonyítva 1,7 százalékkal növekedett, ami a tervezettnél 0,1 ponttal volt több. Az élelmiszer-ipari termékek közül mindenekelőtt a cukor gyártása növekedett 1,8 százalékkal, a baromfitermelósé 5 százalékkal, a disznózsíré 4,2 százalékkal, a sajtoké 4.2 százalékkal, és étolajaké és növényi zsiradékoké 2,6 százalékkal, a vajé 2,7 százalékkal. Az alkoholmentes italok gyártása 7,8 százalékká' lett nagyobb, 1,8 százalékkal több húst termeltünk. A lakosság folyamatos ellátása mellett kis mértékben csökkent a kenyér és a tej termelése. Kiskereskedelmi árakban kifejezve az élelmiszeripar 2,3 százalékkal több árut szállított a belkereskedelemnek. Statisztikai divata ERDÖGAZDASÄG fis vIzgazdAlkooAs Ä fakitermelés tervét az ágazat 100,1 száazlékra teljesítette, összesen 18,8 millió köbméter fát termelt ki. Az év folyamán 52,3 ezer hektár erdőt telepítettek, így a tervet 103,2 százalékra teljesítették. 1985-höz viszonyítva 1,8 százalékkal több ivóvizet állítottunk elő, a vízvezeték-hálózatba együttvéve 1299 millió köbméter víz került. A vezetékes ivóvízhez jutó lakások aránva 76.2 százalékról 77 százalékra, a közületi szennyvízcsatorna-hálózatra rákapcsolt épületekben élő lakosok száma pedig 62,4 százalékról 63,2 százalékra növekedett. BERUHÁZÁS X népgazdaságban 181,5 milliárd korona értékben hajtottak végre beruházási munkákat, ebből az építőmunkák értéke 86,5 milliárd koronát, a leszállított gépek és berendezések értéke 75,0 milliárd koronát tett ki. A mezőgazdasági—élelmiszer-ipari komplexum beruházásaira 23.6 milliárd korona jutott. Alacsony volt a korszerűsítések és rekonstrukciók részaránya. A tervezési előkészítés, az anyagl-möszakt ellátás hiányossá, gal, a megkezdett építkezések aránytalanul nagy száma negatívan tükröződött az építkezések aránytalanul hosszú idejű kivitelezésében, az új létesítmények megkésett átadásában. Illetve abban, hogy az új kapacitások egv része nem éri el a tervezett mutatókat. ÉLETSZÍNVONAL 'A' lakosság életszínvonala tovább emelkedett. 1985-höz képest a személyi fogyasztás 2,2. a lakosság reáljövedelme pedig 2,9 százalékkal nőtt A foglalkoztatottság az állami terv előirányzatának megfelelően növekedett. Továbbra is gyorsabban nőtt a foglalkoztatottak száma a nem termelési ágazatokban. A népgazdaságban a dolgozók száma 1 százalékkal lett nagyobb. A lakosság nomtnáljövedelme 3,3 százalékkal növekedett, és 430,4 milliárd koronát ért el. A A népgazdaság szocialista szektorában a dolgozók havi átlagbére (az efsz-eket is beleértve) 1,8 százalékkal növekedett, és 3022 koronát tett ki. A reálbérek 1.2 százalékkal növekedtek. A lakosság pénzkiadásai 1985-höz viszonyítva 2,6 százalékkal növekedtek és elérték a 412,1 milliárd koronát. A betét- és készpénzállomány I jelentésem növekménye 18,3 milliárd korona yolt, ami a lakosság pénzbevételének 4,3 száazléka. A takarékpénztári betétállomány 16,0 milliárd koronával növekedett és 324.3 milliárd koronát tett ki. A belkereskedelemben a forgalom 2,8 százalékkal növekedett, és értéke elérte a 304,7 mililárd koronát, ami 0,2 ponttal több, mint amennyit az állami terv előirányzott. Az élelmiszerek forgalma 1,6 százalékkal, az iparcikkeké 3,9 százalékkal nőtt. A tervnek megfelelően a kiskereskedelmi forgalom 52,9 százalékát az iparcikkek tették ki. A lakosság élelmiszer-ellátása folyamatos volt, helyenként és időnként problémákat a választék és szállítás fogyatékosságai okoztak. Annak ellenére, hogy 16,9 ezer tonnával több húskészítmény került az üzletekbe, egyes olcsóbb húsfajtákból és néhány hústermékből nem sikerült kielégíteni a keresletet, nem volt megfelelő a tejtermékek és sajtok választéka, gondok merültek fel a gyümölccsel, a zöldséggel és az alkoholmentes italokkal való ellátásban. A társadalmi fogyasztás továbbra is az életszínvonal fontos része maradt. 1985-höz viszonyítva 3,4 százalékkal nőtt és összesen 182,7 milliárd koronát tett ki, ami lakosonként 11756 koronát jelent, ami 364 koronával több, mint 1985-ben. jelentősen többet fordítottunk az egészségügy, az oktatás és a szociális ellátás fejlesztésére. A bölcsődei helyek száma 1986 végén 123,5 ezer volt. Az üzemi, illetve szövetkezeti bölcsődék férőhelyeinek száma tovább nőtt. Nyugdíjakra és betegbiztosításra 1985-höz viszonyítva 2,9 száazlékkal többet, vagyis 86,3 milliárd koronát fordítottunk. Az ország területén 78,2 ezer lakás épült. Az állami tervet 94 százalékra teljsítettük. A környezetvédelmi program keretében folytattuk a víztisztító és a levegő tisztaságának védelmét szolgáló berendezések építését. Nőtt az állampolgárok részvétele a választási programok keretében, környezetük védelmében és alakításában. Az ország lakosságának száma az elmúlt évekhez hasonlóan alakult. 720 ezer gyermek született, ami 5000- -rel kevesebb, mint az előző években. A természetes szaporulat ezer lakosra számítva 2,3 százalék volt. 1988- -ban 120 ezer házasságot kötöttek, és 37 ezer házasságot bontottak fel. Az ország lakosainak száma 35 ezerrel nőtt, és elérte a 15 millió 555 ezret. AZ SZSZK MEZŐGAZDASÁGI—ÉLELMISZER-IPARI KOMPLEXUMA A Szlovák Statisztikai Hivatal jelentése szerint az elmúlt év bruttó mezőgazdasági termelésének tervét 98.7 százalékra teljesftpttük, ebből a növénytermesztését 94,3, az állattenyésztését 1.02,4 százalékra. A 7. ötéves tervidőszak átlagához képest a termelés volumene 4,5 százalékkal volt nagyobb. A növénytermesztésben a gabonafélék terme’ése 6 százalékkal, a cukorrépáé 17,3, a burgonyáéi 10,8 százalékkal volt kisebb a tervezettnél. Kedvezőbb eredménveket értünk el az olajnövények, a tőmegtakarmányok, egyes hüvelyesek, a zöldség és a gyümölcs termelésében. Az állattenyésztésben egyes gazdasági állatállományok csökkenése ellenére a termelés intenzitásának növelésével teljesítettük a tervet. Az e'őző évhez képest csökkent a szarvasmarha- és a juhállomány, növekedett viszont a sertés- és a baromfiáUomány. Jó eredményeket értünk el a tej termelésében, nőtt az átlagos telhozam. az egy tojóra eső tojáshozam és ennek következtében több tojást termeltünk. A szarvasmarha- és sertéshizlalásban nőtt a napi súlygyarapodás. 0,9 százalékkal túlteljesítettük a tervet a vágóállatok, 2,7 százalékkal a baromfi, 3,2 százalékkal a tej és 0,7 százalékkal a tojás felvásárlásában. A vágóállatok ál'ománvának szerkezetében nem sikerült elérni a tervfeladatokat, nem vá-áro'tnk fel a tervezett mennyiségű sertést és borjút. Az élelmiszeripar termelése 1985- höz képest 1,8 százalékkal és az állami terv előirányzatához viszonyítva 0,4 száza’ékkal nőtt. Mindenekelőtt több növényi zsiradékot, étolajat, hústerméket, sajtot és alkoholmentes italt gyártottunk. A gazdasági átalakításának Országos aktívaértekezleitet tartottak Prágában, amelyen a CSKP KB 4. ülésén elfogadott határoztatok teljesítéséről volt szú. A CSKP KB, a CSSZSZK kormánya és a Szakszervezetek Központi Tanácsa által rendezett tanácskozáson Ľubomír Štrongal, a CSKP KB Elnökségének tagja, szövetségi miniszterelnök mondott beszédet, amelyben az elmúlt évben elért gazdasági eredményeket éviélm”“. Megállapította, hogy a mennyiségi mutatók teljesítése ellenére a gazdaság hatékonyságában lassú az előrehaladás. Rámutatott a hiányosságokra, ezeknek gyakran szubjektív okaira, majd az Idei év feladataival foglalkozott. Minden energiát az idei feladatok teljesítésére kell fordítani — hangsúlyozta, — közben egy percre sem feledhetjük, hogy ugyanilyen fontos a távlati Isérdésekkel foglalkozni. „A jelenlegi irányítási rendszer és gazdasági mechanizmus további fenntartása azt jelentené, hogy a CSKP XVII. kongreszsnsán kitűzött stratégiai irányvonal megvalósítását súlyos kockázatnak tennénk ki. Ez aztán negatív következményekkel járna, főleg szociális téren és országunk nemzetközi helyzetére nézve. Nem tagadhatjuk, hogy az emberek elégedetlenek a termelési és a munkafolyamat ritmusának, folyamatosságának alacsony színvonalával, valamint azzal, hogy gazdaságunk viszonylag kis teljesítőképessége következtében a társadalom nem tudja olyan mértékben és minőmechanizmus koncepciójáról ségben kielégíteni érdekeit ős szükségleteit, amilven mértékben erre szükség lenne” — jelentette ki. Hosszú távon számos olyan problémával küszködünk, mint a társadalmi munkatermelékenység növekedési ütemének lassúsága, a nemzeti jövedelem képzésének aránytalanul nagy energia- és anyagigényessége, munkánk alacsony szintű értékesítése a nemzetközt cserében. Részletesen foglalkozott a gazdasági mechanizmus átalakításával, amelynek fő jellemzője a vállalati szféra önállóságának, jogkörének és felelősségének növelése. A beszédet követő vitában tizenkilencen szólaltak fel, köztük vállalati vezérigazgatók, gazdaságirányítási vezetők és pénzügyi szakemberek. A vitazárót Miloš Jakeš tartotta, aki többek között kijelentette, bogy a gyorsítás pártirányvonalának megvalósítása során előtérbe kerülnek ezok a követelmények, hogy hazánk részvétele elmélyüljön a nemzetközi munkamegosztásban. Végezetül kijelentette. az eszmei és a politikai munka javításával jobban kell hatnunk az emberek tudatára, hogy elsajátítsák az üj eljárásokat, megértsék az intézkedések célját, szükségességét és hasznosságát, segítsenek végrehajtásukban. E téren nagy szerep hárul a pártszervekre, a szakszervezetekre, a SZISZ-re, a tudományos-mflszaki társaságra, valamint a gazdasági vezetőkre, és a tömegtájékoztatási eszközökre. ADunaszcrdahelyí (Dunajská Streda) járás mezőgazdasági és élelmiszer-ipari üzemeiben dolgozó kommunisták megkezdték évzáró taggyűléseiket, amelyeken kritikus igényességgel értékelik a 8. ötéves terv első esztendejében elért gazdasági eredményeket és kijelölik a további feladatokat. A járás üzemi pártszervezeteinek egyik legfontosabb feladata a CSKP XVII. kongresszusán meghatározott intenzifikáciős program megismerése, helyi feltételekre való lebontása és következetes megvalósítása volt az értékelt időszakban. Ennek a feladatnak a maradéktalan teljesítéséhez a dolgozók széles tömegeinek Tokozott igyekezetére, kezdeményezésének kibontakoztatására volt szükség. Több mezőgazdasági üzem és vállalat válaszolt a prágai felhívásra, és csatlakozott a noszf 70. évfordulója tiszteletére, a gabonatermelők által meghirdetett bat és bét tonnás hektárhozam eléréséért meghirdetett mozgalomhoz. A járás mezőgazdasága az 1986-os évben 258 ezer 500 tonna szemes kitermelésével, és 39 ezer 800 tonna hús felvásárlásával akart hozzájárulni hazánk önellátásának biztosításához. Ennek a tervnek a teljesítésére nnvvon nehéz, embert és gépet fokozottan igénybe vevő feltételek kiizt kerüli sor. Az aszály okozta károkat még a ruga’masan megszervezett öntözés sem tudta teljesen felszámolni. Befolyásolta az új közgazdasági szabályozók érvénybe lépése is, amelyek egyértelműen a hatékonyabb és észszerűbb gazdálkodásra ösztönözték mezőgazdászainkat. Az üzemi pártszervezetek aktivitásának, a gazdasági vezetés rugalmasságának és következetességének, a dolgozók megértő és kezdeményező magatartásának köszönhető, hogy a tavalyi évet kedvezőtlenül befolyásoló hatások nem okoztak ’ényegesebb lemaradást a tervek teljesítésében. így az olajosok, a hüvelyesek, a korai burgonya, valamint a gyümölcsfélék termelési tervét teljes egészében, maradéktalanul sikerült teljesíteni. Az aszály legnagyobb kiesést a cukorrépa-termelésben okozott, ahol a tervezett 40 tonnás átlaghozam helyett csak 34,98 tonnát ért el hektáronként a járás. Gabonafélékből 12 ezer 800 tonna a lemaradás. Ennek kiegyenlítésére a 10 ezer 800 tonnás kukoricatermés-többlet sem volt elegendő, s így szemesekből a lemaradás 1 ezer 952 tonna. A számok mögött azonban látni kell azokat a mezőgazdasági üzemeket, amelyek a rendkívüli helyzetben is kimagasló eredményeket értek el. A gabonafélék termelésében a járás legjobbjai között található a Nagymegyeri (Čalovo), a I.űcsi (Lúč), a Légi (Lehnice) és a Felbári (Horný Bar) Efsz, valamint a Nagymegyeri Agrokomplex n. ?., ahol hét, illetve hat tonnán felüli átlagtermést értek e) hektáronként. Kukoricatermelésbcn a legnagyobb hozamokat az Aibári (Dolný Bar), a Légi, a Lúcsi, az Ekecsi (Okoč), a Padányi (Padáü), a Csilizradványi (Ciiizská Radvaü) ás a Felbári Efsz, az Agrokomplex n. v. és a Dunatükési (Dunajský Klátov) AG érte el. Ezekben a mezőgazdasági üzemekben a hektáronkénti átlagtermolés meghaladta a nyolc, illetve a hét tonnát. Így, mezőgazdasági üzemeink felelősségteljes munkájával a termeléskiesés ellenére is maradékta'anul teljesítették az állami alapokba való eladási kötelezettségeiket. A 8. ötéves terv második évének egyik legfontosabb feladata lesz — behozni a lemaradást szemesekből és teljesíteni az 1987-es tervfeladatokat. Az állattenyésztésben a tavalyi évre kitűzött célokat a Járás a hústermelés kivételével — ezt 99,1 százalékra teljesítették — elérte, a feladatokat maradéktalanul teljesítette. Lemaradás — 324 tonna a tervezettel szemben — csnpán a sertéshús felvásárlásában volt. A tejtermelésben a járás olyan eredményeket ért el, amelyek bátran nevezhetők a nagyüzemi mezőgazdasági termeíésben történelmi jelentőségűeknek, hiszen először haladták meg а 1ПО millió litert, és tehenenként elérték a 4 ezer 553 literes évi átlagos hozamot. A tej minőségét illetően azonban van még javítani való bőven. A tojás és a baromfihús termelését a járás a tervezettnél jóval magasabban teljesítette. A* állattenyésztés nagyfokú hatékonyságát szemlélteti, hogy a Dunaszerdahelyi járás mezőgazdasági üzemei egy hektár mezőgazdasági földterületről 528 kg húst — ebből 334 kg a sertés-, 152 kg a marha- és 42 kg a baromfihús — és 1 ezer 222 liter tejet értékesítettek. Az élelmiszeriparban az elmúlt évben megvalósított beruházások jó irányban hatottak a termelésre. Húsz új termékekkel bővült az árukínálat, amelyeknek minősége megfelelt a követelményeknek. A legnagyobb problémával a cukorgyár dolgozóinak kellett megbirkózniuk, mivel a jól felkészített üzemben kiváló minőségű munkával sem tudták pótolni a cukorrépa termelésében keletkezett kiesést. Az idői gazdasági tervek már elkészültek. A járás ebben az évben 260 ezer 800 tonna szemes termelésével és ezen felül a múlt évi lemaradás behozásával számol. Növekszik az állami alapokba történő húseladás is, az idén eléri a 40 ezer 284 tonnát. Legigényesebb feladat lesz a 184 millió liter tej kitermelése, de nem kisebb horderejű a 3 ezer 700 tonna baromfihús és a 84 millió darab tojás kitermelése sem. Ahhoz, hogy ezeket a terveket teljesíteni lehessen, feltétlenül szükséges a napjainkban oiy sokat hangoztatott újszerű gondolkodásmód elsajátítása és gyakorlati alkalmazása, a szavak és a tettek egysége. Erre ösztönöznek a pénzügyi tervek is, amelyek 2,4 milliárd korona értékű teljesítményt, e bből 316 millió korona tiszta nyereséget feltételeznek, írnak elő. A gyors előrehaladásnak érvényesülnie keli az irányítás területén is. Következetesen tovább kell tökéletesíteni az önelszámolási rendszert, megszilárdítani az alapjait, el kell távolítani a fő akadályokat, a tehetetlenséget, a megszokotthoz való görcsös ragaszkodást és a felületességet. Még jobb eredményeket kell elérni a brigádszerű munkaszervezés és jutalmazás bevezetésében, ugyanis ott, ahol következetesen érvényesítették, ez a forma bebizonyította előnyeit és létjogosultságát. Újszerűén gondolkodni továbbá azt is jelenti, hogy a szervezésben és irányításban alkotó módon keil alkalmazni a tökéletesített irányítási rendszer valamennyi elvét, alaposan ismerni az adott területet és megbízható ada»okat kell szolgáltatni a választott szervek döntéseihez. Újszerű hozzáállásra van szükség az adásvételi kapcsolatokban, a beruházások területén és mindenütt, ahol az előző években megtorpanás volt tapasztalható a termelőmunkában. A járás élelmiszer-ipari termelése előtt álló fö feladatok közé elsősorban az őstermelésben előállított termékek, nyersanyagok maradéktalan feldolgozása, jó minőségű hasznosítása, valamint a termékek tápértékének és exportképességének növelése tartozik. Adottak a lehetőségek a csomagolástechnika javítására is. hiszen a járásban a csomagolóanyagot, göngyöleget gyártó üzemrészleg fejlődése a 8. ötéves tervben Is dinamikus lesz. Nem kisebb feladat vár a mezőgazdasági szolgáltató vállalatokra sem. Az újszerűséget elsősorban a megbízhatóbb, rugalmasabb és szavatolt szolgáltatás jelenti. Egyaránt vonatkozik ez — többek között — a takarmányforgalmazó üzemekre, az agrokémiai vállalatra, az inszeminációra, az állat-egészségügyi Szolgáltatásra., Üzemi pártszervezeteink annak tudatában tanácskoznak, hogy az igényes feladatokat csak szakmailag felkészült, és politikailag érett, szilárd erkölcsű és jellemű káderek tudják megvalósítani. Ezért megkülönböztetett figyelmet fordítanak arra, hogy a járás mezőgazdasági és élelmiszcr-ipari üzemeinek Irányító szakemberei jól felkészüljenek az idei tervek teljesítésére. A hatékonyabb termelés mellett fontos teendők várnak rájnk a szociális programok további megvalósításában is. Elsősorban a munkakörnyezet higiéniai feltételeinek, a fizikai munkát végző nők munkafeltéleleinek javítására, a veszélyes munkahelyek számának, a foglalkozásból eredő betegségeknek és megbetegedéseknek a csökkentésére van szükség. Az újszerű gondolkodásmód, a nagyobb igényesség egyre inkább érvényesül a dolgozók kezdeményezésében is, ak<k között — hangadóként — a kommunistáknak kell fellépni, lendületükkel magukkal ragadni munkatársaikat, s mindazokat, akik még lemaradoznak. Az évzáró taggyűléseken 109 üzemi szervezetben több mint 4 ezer kommunista v’tatja meg a kongresszusi határozatokból eredő feladatokat. A szocialista mezőgazdaság fejlesztésében e'ért eddigi sikerek arra jogosítanak fel m’nden becsületes dolgozót járásunkban, hogy az fij, az egyre igényesebb feladatok elé is egészséges optimizmussal tekintsen. MÖRICZ ZOLTANNÉ agrármérnök, a járási pártbizottság munkatársa Felkészültünk az Igényes feladatok teljesítésére
