Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)
1987-02-07 / 5. szám
Kevesebb formalitással A nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulója tiszteletére újabb szocialista verseny van kibontakozóban. melynek főbb kritériumaival a mezőgazdasági üzemek közelgő zárszámadó közgyűlésein ismerkedhetünk meg. A jubileumi munkaversenv bizonyára több százezer mezőgazdasági dolgozó internacionalista mozgalmává válik. Ez a kerdeménvezés jelzi mezőgazdasági dolgozóink internac'nnalista gondolkodását, hogy az októberi forradalom szelleme lelkesítő példája ma is élénken él és hat hazánk do’gozói körében. Az a körülmény pedig, hogy a versenvvállalások a népgazdasági tervben is kiemelten kezelt feladatok megoldására irányainak, mutatja, hnev a mezőgazdasági dolgozók tübhsége tisztában van a legfontosabb célokkal. Ismerik saját erejüket, s tudják, hogy hol kell la*ba vetni azt, közös céljaink szolgálatában. 'Az egységes föl dm őre »szövetkezetek és az állami gazdasáeok dolgozói bizonyos mértékig különleges feladatok előtt állnak A Xvn. nSrtkenerasszns határozataiból kiindulva számukra is alapkövetelmény a gazdaságosság, a hatékonyság fokozása, az ésszerű anyagtakarékosság és a minőségi követelmények teljesítése, ügvanakkor а Я. ötéves tervidőszak céUaival összhangban je'entős terméknüvekedést *s el kell érni. Az elmondottakból kiindnlva tehát teilesen nyilvánvaló, hogy a 8. ötéves terv előirányzatainak megvalósításához minden eszközre „égetően” szükség van. A já termelésszervezés, a fegyelmezett munka, a termelési technológiák előírásainak következetes betartása minden gazdaságban lendftője lehet a termelésnek, s az lehet a mindezt segftő szocialista versenyben is. A szocialista verseny kapcsán a hangsűly tehát az olyan cselekvésen legven. mely valóban, a szó szoros értelmében a jó gazdálkodást szolgáit». Ezért szinte szökséeszerfi a szocialista verseny szervezése és a versenvvállaiások idején a munkahelyi sajátosságoknak megfelelően nlvan céit középpontba állítani. amely valóban a hatékonyságot szolgálja. Fnnek megfelelően az állattenyésztésben előtérbe kerül az egy kilogramm hús, tej vagy tojás termelésére fordított takarmány mennyiségének csökkentése, az elhullás! veszteségek mér'ék'ése. a különböző technológiai előírások pontos betartása, a napi súlygyarapodás növelése, az állati termékek minőségének javítása, valamint az energiaráfordítást jelző mutatók javítása. Ä növénytermesztés különböző ágazataiban szintén a valóban kézzelfogható, a főfigezat dinamikus fejlesztését ténylegesen segftő versenyvállalások népszerűsítését kell szorgalmazni. Ahhoz azonban, hogy százezrek nekibuzdulása az egész esztendei tennivalók során nagy erővel hasson, a gazdasági vezetésnek, az üzemi pártszervezeteknek, a szocialista verseny szervezésében részes minden szervezetnek sokat kell tennie. Többek között a szocialista verseny folyamatos értékelése az egyik lényegese követelmény. Ehhez viszont napjainkban már nélkülözhetetlen a termelés folyamatos közgazdasági elemzése, s az ilyen irányú munka gyökeres javítása minden mezőgazdasági üzemben. Mindezt azért hangsúlyozzuk, mert a szavak csak szavak maradnak mindaddig, amíg a helyi intézkedések, tervek, követelmények meg nem töltik őket konkrét tartalommal, tennivalókkal. Gyakorlatilag ugyanis, nemegyszer nehéz út vezet odáig, amfg a szavakból, vagy fogalmazzunk úgy, hogy óhajokból tettek lesznek. Főiég akkor, ha a mezőgazdaság tennivalóira utaló kívánalmak — s ez gyakoran előfordul — a vállalati termelési, üzemi és brigádértekezleteken is az átlagosság szintjén maradnak. A szocialista brigádoknak persze vannak egyéni ötleteik, javaslataik arra, hogyan tudnának még jobban dolgozni. Hiszen például a szocialista brigádoktól indult el — többek között — a munkád mellé add a neved minőséget javító kezdeményezés. Általános tapasztalat viszont, hogy az ilyesfajta kezdeményezések csak ott lehetnek sikeresek, ahol megteremtik megvalósításuk feltételeit, tehát ahol az üzemi terv is knokrétan tarta'mazza a minőségjavítás követelmény- ás érdekeltségi rendszerét. A múlt évek szocialista vállalásainak tanulságai számos meglevő gondra is rávilágítanak. A versenycélokat például tübb helven eléggé általánosan, esetenként késve jelölték meg. A szocialista felajánlások teljesítésében nem egy helyen gondot okozott a munka- és üzemtervezés lassú fejlődése, valamint az anyag- és alkatrészellátásban mutatkozó sok késedelem, nem Is beszélve az adásvételi kapcsolatok laza láncolatáról. A szocialista verseny kibontakoztatását gátolta az is, hogy helyenként a mnnkahelyi vezetés nem számolt eléggé a brigádmozgalom erejével, és többnyire csak váratlan nehézségek elhárítása végett fordultak az egyes kollektívákhoz. Hetvenként viszont a szocialista brigádok sem léplek fel következetesen a soraikban lévő hiányosságok ellen. Körükben is tapasztalható volt néha az igénytelenség, a külsőségekre, a látványosságra való törekvés, a formalizmus. Ä bérezés és egyéb ösztönzési rendszerek fogyatékossága következtében nem voltak eléggé érdekeltek a munkahelyi kollektívák a hatékonyság növelésében. Ez ntőbbit azért hangsúlyozzuk — a mezőgazdasági Szemekben végbemenő nemzedékváltásra való tekintettel is —, mert a munka — mint jövedelmünk forrása, mint életmódunk, életünk mindennapi ritmusának meghatározója — szükségességének. hasznosságának fel:smerése; anyagi és erkölcsi megbecsülése hozhatja csak közelebb az embert a lelkiismeretes munkához. X munka különben — szakmai követelményeivel, jellegével, szervezeti kereteivel, az általa nyújtott jövedelemmel. az anyagi lehetőségekkel, a munkaidő hosszával, a munka intenzitásával. a munkahely emberi tényezőivel — nemcsak a cselekvés objektív feltételeinek jó részét szabja meg, hanem az ember magatartására, gondolkodásmódjára, konkrétan a szocialista életmód alakulására is rányomja bélyegét. Ex gyakorlatilag azért nélkülözhetetlen, mert csak a szakmai, politikai és közgazdasági alapműveltséggel rendelkező mezőgazdasági dolgozó értheti meg az összefüggést a termelés hatékonyságának alakolása és saját feladatai, jövedelmének, sorsának alakulása között. Az „alulról jövó” kezdeményezés a nagy népgazdasági célok megértésével a dolgozók belülről jövő kezdeményezésévé válik. Az elvégzett munkáért érzett felelősség, a többet és fohbat akarás magától értetődő egyéni törekvés lesz, amelynek kibontakoztatásához — a fellelhető hiányosságok és formális elemek csökkentésével — lendítőkerékként szolgál a nagy októberi szocialista forradalom tiszteletére induló jubileumi szocialista verseny. A lelkesítő és lendítő erőre nagy szükség lesz az idén mezőgazdasági nagyüzemeinkben. Az előttük álló nagy feladatoknak ugyanis csak úgy tudnak megfelelni, csak úgy tudnak előbbre lépni a hatékonyság növelésében. a minőség javításában, az új gazdasági szabályozók általi jövedelemcsökkentés pótlásában, ha sikerül az ügy mellé állítaniuk a dolgozók tömegeit, ha igénylik és megkapják valamennyiük cselekvő támogatását. CSIBA LÁSZLÓ / A mezőgazdaságban dolgozók ezrei töltik a pihenés megérdemelt napjait a Magas-Tátrában. Fölvételünk a kikapcsolódás és az erőgyűjtés „sokatmondó” pillanatát hozza életközeibe A Szövetségi Statisztikai Hivatal jelentéséből A népgazdaság fejlődését a 8. ötéves tervidőszak első évében pozitívan befolyásolta a dolgozók, a párt-, az állami, a gazdasági és a társadalmi szervek és szervezetek, a nemzeti bizottságok széles körű kezdeményezése és aktivitása, amely a CSKP XVII kongresszusinak tiszteletére bontakozott ki. Ez összességében megnyilvánult az anyagi erőforrások létrehozásában, ami a 7. ötéves tervidőszakhoz viszonyítva tovább iavult. A szociális-gazdasági fejlesztés meggyorsításának stratégiájával összhangban további haladást értünk el az újratermelési folyamat hatékonyságának és intenziükálásának növelésében, ami az 1988-ös esztendőhöz viszonyítva hozzájárult a nemzeti jövedelem termelési dinamikájának meggyorsításához. A bruttó nemzeti jövedelem 3,4 százalékkal nőtt. ami 1985-höz hasonlítva bizonyos gyorsulást jelent, a tervezett 3,5 százalékos növekedést azonban nem sikerült elérni. Az iparban a bruttó termelés 3,1 százalékkal növekedett, a tervezett 2.8 százalékos növekedéssel szemben. Összességében sikerült elérni a mezőgazdasági termelés feltételezett volumenét, amely 0,5 százalékkal növekedett, amellett hogy a növénytermesztési terv nem teljesült, az állattenyésztési tervet viszont túlteljesítettük. A munka társadalmi termelékenysége 2,7 százalékkal nőtt. A termelési költségek csökkenése azonban nem érte el a tervezett szintet, s az volt a legfőbb oka annak, hogv nem sikerült elérni a nemzeti jövedelem tervezett növekedését. A szocialista országokkal folytatott külkereskedelmi forgalom 1985-höz hasonlítva 2,9 százalékkal, a nem szocialista országokkal lebonyolított kereskedelmi forgalom 3,9 százalékkal növekedett. A szocialista országok viszonylatában a kivitel és a behozatal tervezett volumenét túlteljesítettük, a nem szocialista országokba Irányuló kivitel tervét számos probléma ellenére egészében véve teljesítettük. Az export hatékonysági szintje nem javult jelentős mértékben. TUD0MÄNY0S-MÜSZAK1 FEJLESZTÉS Ä műszaki fejlesztés állami terve keretében 1986-ban az összesen 345 kutatási és fejlesztési feladatból a tematikus és időrendi tervvel összhangban 328 feladat megoldásán dolgoztunk. A termelési volumen teljesítésének legnagyobb az aránya a Szövetségi Általános Gépipari Minisztérium, a CSSZK Ipari Minisztériuma, a Szövetségi Kohó- és Nehézgépipart Minisztérium, az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma reszortjaiban, legalacsonyabb az SZSZK Erdőgazdasági és Vízgazdálkodási Minisztériuma, a Szövetségi Közlekedésügyi Minisztérium és a Szlovák Ipari Szövetkezetek Szövetsége reszortjaiban. A dolgozók kezdeményezése kedvezően nyilvánult meg a találmányok és újítási javaslatok beadott számának növekedésében. Az előző évhez viszonyítva 1,9 százalékkal több találmányt és 1 százalékkal több újítási javaslatot nyújtottak be. MEZÖGAZDASÄGI—ÉLELMISZERIPARI KOMPLEXUM A bruttó mezőgazdasági termelés tovább növekedett, 1985-höz képest 0,5 százalékkal volt nagyobb, és így elérte az állami terv előirányzatát. A 7. ötéves tervidőszak átlagához viszonyítva 4,3 százalékkal nőtt. Az állattenyésztés az előző évhez viszonyítva 2 százalékkal, a 7. ötéves tervidőszak átlagához képest 8 százalékkal nőtt. A növénytermesztésben a hozamok 1985-höz és a terv előirányzatához viszonyítva alacsonyabbak voltak. Egyes termények hektárhozamának és termelésének alakulása Hektárhozamok Termelés ezer Az 1986. tonnában tonnában évi torv teljesítése 1981—85 1985 1988 1981—85 1985 1986 átlaga átlaga Gabonafélék összesen 4,31 4,70 4,28 10,893 11,789 10,781 94,8 Szemes kukorica 4.87 5,44 4,62 884 1,114 987 92,1 Hüvelyesek 2.13 2,18 2,13 188 214 216 87.6 Cukorrépa 34.79 37,70 38,41 7,982 7,748 7138 83.2 Burgonya 18,57 18,55 19,03 3,591 3,450 3,455 92,1 Zöldségfélék Évelő takar1Д17 1,902 1,137 91,0 mánynövények 8,67 9,49 7,84 5,898 8.928 5 903 83,1 (Folytatás a 2. oldalon) 1987. február 7.
