Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)
1987-01-31 / 4. szám
1987. január 31. SZABAD FÖLDMŰVES. A termelési rendszerekben rejlő lehetőségek nem tartják be az előírt technológiát, nem végzik kellő szakértelemmel a tápanyagpótlást és nem használják ki észszerűen az öntözőberendezéseket. Hibákat követnek el a vegyszerek alkalmazásában és a betakarításban, főleg az elavult gépek miatt. Ugyanez vonatkozik több gazdaság esetében a vetőgépekre is. Az említett hiányosságok következtében nem tudják betartani a megkövetelt egyedszámot. Töbt szövetkezetben a hiányosságok szubjektív jellegűek. Több gazdaságban nem végezték el a talajfertőtlenitést, s a talajba nem juttattak istállótrágyát. A technológia által előírt agrotechnikai intézkedéseket határidőben kell elvégezni, mert a késedelem megmutatkozik e hozamok alakulásában. Ellenőrzéseink és határjárásaink során néhány esetben kifogásoltuk a megbízott szakemberek aktivitását és szervezőképességét. Nem fordítottak kellő fiszázalék volt, majd a FAO 400-on felüli csoportba tartozó hibridek következtek 27,3 százalékkal, végül a FAO 200— 300-as csoport, melynek termesztési aránya 21,2 százalék volt. A legnagyobb hozamokat a P 3747 és az OSSK 407-es hibridekből érték el. A P 3901- -es hibrid átlagos termést amokat a FAO 200-as csoportba tartozó hibridek, valamint az Adonis és a TOMV 335-ös hibrideknél értek el. Az elmúlt évben a partnergazdaságok területén átlagosan 126,2 mm csapadék hullott, ugyanakkor az elmúlt év átlagában ez a mutató 190,6 mm, harminc éves átlagban pedig 209 mm-t tett ki. Mindez szükségessé teszi, hogy az elkövetkező időszakban tovább növeljék a FAO 350-től 450-ig terjedő hibridek termőterületét a FAO 350-en aluli hibridek rovására, s egyúttal a partnergazdaságokban növeljék az öntözhető területeket. Ugyanakkor problémák jelentkeztek egyes partnergazdaságokban a növényvédelem területén, mert nem rendelkeztek megfelelő permetezőgépekkel és vegyszerekkel. Szólni kell a vetésről is. Az élenjáró partnergazdaságokban az IH Cycló-800, vagy Becker típusú vetőgépekkel végzik a vetést, mely nagyban meghatározza a lommal egyhetes továbbképző tanfolyamot szerveznek a partnergazdaságok képviselői számára a Magyar Népköztársaságban, amelyen a tudományos-műszaki fejlesztés legújabb eredményeinek alkalmazási lehetőségeivel ismertetik meg a résztvevőket. Ш Hogyan értékeli a BKR partnergazdaságainak eredményeit az eltelt három éves időszakban? —Elöljáróban szeretném elmondani, hogy a BKR kereté-A továbbképzésnek és a tapasztalatcserének fontos részét képezik az Ekecsi Efsz-ben rendszeresen megtartott szakmai bemutatók Fotó: — kirítA számítopss adatfeldolgozás színwnaša a mezőgazdaságban Manapság senki sem vitatja azt a tényt, hogy a techn ka vívmányai egyre nagyobb teret hódítanak a gazdasági élet minden területén. A számítógépes adatfeldolgozás ma már nem újkeletű a mezőgazdaságban sem. Egyes szakterületeken már töb évtizedre nyúlik vissza, alkalmazása. így van ez a szarvasmarha-törzskönyvezés gyakorlatában is. A számítógépes adatfeldolgozás segítségével rengeteg fontos információra tesznek (tehetnek) szert a mezőgazdasági szakemberek. Lényegesen megkönnyíti a zootechnikusok munkáját. Lehet elavult, klasszikus módszerekkel is dolgozni, de ugyanakkor lehet ésszel — azaz a korszerű eszközök hatékony kihasználásával — is. Sokan még mindig abban a tévhitben élnek, hogy a számítógépes adatfeldolgozás egy sor kellemetlen több’etmunkát jelent; hogy meg kel! tanulniuk a számítógép működési elvét, hogy el kell sajátítaniuk az adattáplálás fortélyait. Pedig korántsem erről van itt szó. Ez a műszaki szakemberek dolga. A mezőgazdasági szakembernek mindössze a már előre betáplált, elraktározott adatokat kell tudni leolvasnia, hogy azután felhasználhassa a mindennapi gyakorlatban. Mindez oly egyszerű, akár az újságolvasás. Egyáltalán nem Igényel különösebb műszaki képzettséget. Mindez azonban nem ad elégséges magyarázatot arra, hogy miért oly alacsony a számítógépes adatfeldolgozás gyakorlati felhasználásának színvonala a törzskönyvezés területén. Hol van hát a buktató? A legfőbb hibát mindenekelőtt abban látom, hogy az illetékes szakemberek érdeklődése .minimálisnak mondható. Még mindig vonzóbb a hagyományos módszerekkel végzett munka. Nehezen alkalmazkodnak a változáshoz,, nem tudnak átváltani a munkaszervezés és irányítás új formáira, nem elég rugalmasak az új-típusú információk befogadásához, bár az adatközlésben is előfordulnak hiányosságok, nem Is kis számban. Nézzük csak meg közelebbről, hogy a törzskönyvezés szakterületén milyen információkat kaphat egy mezőgazdasági üzem, annak vezetői a számítógéptől! Pontos informáciékat tárol minden egves tehénről, annak teihnzamáról. Adatokat közöl az istáUók szerinti tejtermelésről, a laktáció három szakaszában (a másod'k próbafejéskor, a száznapos, és a kétszáznapos laktáció állásánál) történő selejtezési arányról. Kiszámítja a laktációs görbe indexét, nagyságbeli sorrendet állít fel, szám szerint megjelöli, melyik tehenet kell kiselejtezni. Információt nyújt az át'agos tejtermelésről, a tehenek létszámáról, jelzi a szárazraállítás, a várható ellés idejét, és *még sok egyéb hasznos tudnivalót. Részletes operatív adatokat közöl a reprodukció szervezését és Irányítását illetően. Egyedenként jelzi a fedeztetés idejét, számát, napokban számolja az intervallumot és a szervtszperiódust, pontos származási adatokat közöl. A számítógép az adatokat üzemegységenként, vagy istállók szerint köz'i, ahogy az a gyakorlatban a legelőnyösebb. Hagyományos feldolgozás esetén, több napos munkával tudnánk mindezt kiszámítani. A számítógépes adatfeldolgozás számára azonban egy járás havi törzskönyvezési adatainak feldolgozása csupán pár órás munkát igényel. A Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járás szarvasmarha-törzskönyvezésében a laktációs tejtermelés feldolgozása bizonyára megterhelő munkát jelentene a számítógépes adatfe’doigozás év laktációs nélkül. Bizonyítékul közlöm az tejtermelésének adatait: 1986-os gazdasági Laktáció: lezárt Tejtermelés Zsír Zsír Ellési lakt, db. egy tehénre % kg kor E'ső 6193 3933 3.90 152 27,15 Második 14 019 4702 3,84 180 Összes 20 212 4436 3,86 172 A húszezer darabos nagyságrend is mutatja, hogy a hagyományos módszer esetében mennyit kellene számolnunk. A közölt számadat csupán egyetlen járás termelési adata. Ezek a termelési' adatok lebomlanak üzemekre, gazdasági egységekre, kisebb munkacsoportokra, így a szakemberek könnyűszerrel tudják értékelni a fent említett egységeket. A számítógép azt is közli, hogy egy járásnak vagy üzemnek hány „ötezer literes” tejtermelésű tehene van. Az érdekesség kedvéért: a Dunaszerdahelyi járásban az 1986-os gazdasági évben 1874 tehén ért el ötezer literes tejliozamot, s 1215 tehén 5500 liter tejet adott. Mindezeket áz adatokat már a számítógép segítségével értékelték ki. A termelés irányítása azonban az állattenyésztés szakaszán még mindig jól berögződött, munka munkaigényes módszerekkel történik. Kedvesebb, ami megszokottan fáradságos, idegenkedünk az újtól, s még ha jobb Is, távol tartjuk magunktól. Ml hát a megoldás? Még nagyobb erőfeszítéssel kell hozzálátnunk az informáciőözön rendszerezéséhez, s gyakorlati kihasználásának propagálásához. Minden vezető dolgozónak be kell szereznie, s át is kell adnia az információkat. Meg kell tanulnunk az újszerű munkaszervezést és irányítást. Ha mindezt elsajátítottuk, akkor mondhatjuk majd megelégedéssel, hogy képesek vagyunk magasabb rendű - szervező — és irányító munka végzésére. VARGA LÄSZLÖ Korunk „slágere a mini számító gép, amely egyre nagyobb teret hódít a mezőgazdaságban is. fotó: Vasi — Szövetkezetünk vezetősége I és tagsága megtiszteltetésnek, I s egyben komoly, feladatnak i tekinti, hogy a BKR rendszer- i gazdájának szerepét tölti be a s Nyugat-szlovákiai kerületben — - kezdi a beszélgetést Öllös elv- < társ. — Három járásban, a Du- 1 naszerdahelyi (Dunajská Stre- i da), a Komáromiban (Komárno) és a Lévaiban (Levice) 21 partnergazdasággal tartjuk 1 fenn a kapcsolatot. A BKR ha- 1 zánkban a Transakta Külkeres- ! kedelmi Vállalat és az Agroinvest között létrejött szerződés alapján realizálódik. A vetőma- 1 got, a szükséges gépeket és a vegyszereket a magyar partnereinktől kapjuk. Tudományosan megalapozott, talajelemzésekre épülő tápanyagpótlást végzünk. A BKR képviselői kidolgozták a vetés és a betakarítás technológiáját, melyet az egyes partnergazdaságokban következetesen hajtanak végre. A szerződésben rögzített feladatokkal összhangban a kísérleti parcellákon folyamtosan fajtakísérleteket végzünk, miközben kipróbáljuk az egyes vegyszerek hatékonpyságát is. Ekecsen és a Lévai járásban lévő Nagysárói (Šárovce) Efsz-ben egy heklár területen évente 35 hibriddel kísérleteket végzünk. Az em'ítetteken kívül figyelemmel kísérjük az optimális tápanyagpótlást és vízszükségletet. Hatékony és sokoldalú együttműködést teremtettünk a tudómé- ' nyos és kutatóintézetekkel, valamint a szolgáltató vállalatokkal és a Nitrai Mezőgazdasági Főiskolával. ■ A BKR igényli a szakmai és a módszertani eljárások következetes betartását. Mit tesznek a szakmai továbbképzés terén? — Minden alkalmat kihasználunk arra, hogy a partnergazdaságok a rendszer által meghatározott technológiát pontosan betartsák. Arról van szó. hogy ez a rendszer figyelembe veszi a jelenleg élenjáró technológiákat és tudományos módszereket, s azokat a helyi viszonyokra lebontva alkalmazza. Ezért a kidolgozott technológiától való eltérés megengedhetetlen. Ellenkező esetben negatív halások jelentkeznek. Ezek elkerülése érdekében szövetkezetünkben szakmai továbbképzést tartunk az egyes partnergazdaságokban megbízott ágazatvezetők, agronómusok és technikusok számára. Az tlyen összejöveteleken elemezzük a tapasztalatokat, öszszegezzük a pozitívumokat és bíráló Igényességgel szólunk a hiányosságokról, főleg ha azok szubjektív jellegűek. Külön tanfolyamokat szervezünk azok számára akik a vetést, a növényápolást és a betakarítást Irányítják, hiszen köztudott, hogy mennyire fontos munkát végeznek Ré^ztveszünk azonban az egyes járásokban megtartott rendezvényeken, melyeken módszertani tanácsadást nyújtunk a partnergazdaságok nak. A hazai rendezvényekhez szervesen kötődnek azok a szakmai bemutatók, melyeket szövetkezetünkben tartunk Az elmúlt évben két Ilyen bemu tatóf szerveztünk, melyek közül az egvik a biológiai anvag tulajdonságaival azok összehasonlításával. a másik я vegyszerhasználattal az egves vegyszerek hatékonyságával foglal kozott Minden bemutató alkal mával egyúttal elméleti Ismeretbővítés Is szerepelt. A BKR szakemberei évente egy alka-Ä Bajai Kukoricatermesztési Rendszert egyre szélesebb körben alkalmazzák hazánk mezőgazdasági üzemeiben is. A három évvel ezelőtt bevezetett termelési rendszer bizonyította létjogosultságát, s nagymértékben hozzájárul a kukoricatermesztés mennyiségi növeléséhez, és minőségi javításához. A közelmúltban az Ekecsi (koč) Efsz-ben, — mely a BKR rendszergazdája a Nyueat-szlovákiai kerületben — részletesen elemezték a három év eredményeit, s egyúttal meghatározták az elkövetkező időszak főbb tenniva'óit. О llös Lászlóval, a BKR megbízott vezetőjével az ekecsi szövetkezetben ennek a rendszernek a küldetéséről, tapasztalatairól beszélgettünk. ben a Nyugat-szlovákiai kerületben 1986-ban 12 ezer 241 hektáron termesztettünk szemes kukoricát, ebból a Dunaszerdahelyi járásban 6 ezer 860, a komáromiban 2 ezer 235, a lévaiban pedig 3 ezer 146 hektáron. Az elmúlt évben a partnergazdaságaink 6,02 tonnás átlagos hektárhozamot értek el. Pedig az elmúlt év nem kedvezett a kukoricának, ám ennek ellenére 8 partnergazdaságban túlszárnyalták a tervezett hozamokat. A komplex elemzés során megállapítottuk, hogy az egyes partnergazdaságok eredményei között nagy különbségek vannak. Ennek alátámasztására elegendő megemlíteni. hogy a rendszeren belül a legkisebb hektárhozam 4,03, míg a legnagyobb 8,b01 tonna volt, ami egyben azt is bizonyítja. hogy az egyes partnergazdaságok még jelentős tartalékokkal rendelkeznek. Ennek megfelelően minden partnergazdaságban alapos elemzést végeztünk és meghatároztuk a további feladatokat. A kukoricatermesztési rendszer előnyei kézenfekvőek, ha összehasonlítjuk az egyes partnergazdaságok eredményeit három éves távlatban, az előző Időszakhoz viszonyítva. Az elmúlt évben a kedvezőtlen időjárás ellenére, az 1983-as évhez viszonyítva a partnergazdaságok 16,9 százalékkal több kukoricát termeltek. s 5,19 tonnáról 6.02 tonnára nőtt az átlagos hektárhozam. Érdekes jelenség, hogy a kukoricatermelési rendszert korábban alkalmazó gazdaságokban, így a légi (Lehnice). a2 lllésházi (Nový Život), az Ekecsi, a Vásárúti (Trhové Mýto) és a Lakszakállasi (Sokolce) Efsz-ekhen érték el a legnagyobb hektárhozamokat. Amt arra utal. hogy ezekben a gazdaságiikban egyrészt már bizonyos tapasztalatokat gyűjtöttek, másrészt létrehozták a termesztéshez szükséges anyagi-műszaki feltételeket és alkotóan érvényesítik a legújabb tudományos-műszaki ismereteket. Azokban a partnergazdaságokban, melyekben nem teljesítették a feladatokat, arra a megállapításra jutottunk, hogy gyeimet a beosztott dolgozók tevékenységének ellenőrzésére és az egyes munkafolyamatok rendszeres értékelésére. ■ Milyen tapasztalatokat szereztek a legjobb partnergazdaságokkal kapcsolatban? — Az élenjáró gazdaságok tapasztalatai kézzelfoghatóan bizonyítják, hogy a lehtőségek optimális kihasználásával a hozamok tovább növelhetők. Az eredmények azonban nem önmaguktól jöttek létre. Abban, hogy tavaly az Ekecsi Efsz-ben 8,01, a Légiben 7,02, a Vásárútiban 7,53 tonna átlaghozamot értek el hektáronként, nagy szerepe volt az irányító és ellenőrző munkában, a munkaszervezés színvonalának, valamint a dolgozók felelősségteljes munkájának. Ezekben a gazdaságokban a szakembergárda kialakítása mellett sokat tettek a szükséges anyagl-müszakl alap létrehozása érdekében, tudományos kutatással foglalkoznak, illetve elmélyítették kapcsolataikat a különböző tudományos Intézményekkel. E- zekben a gazdaságokban rendszeresen bővítik az öntözhető területeket és betartják a termelési technológiát. A Légi szövetkezetben az öntözött területekről 2 tonnával, a Vásárútiban pedig 1 tonnával értek el nagyobb hektárhozamokat. Ezek a szövetkezetek saját szárítóberendezésekkel rendelkeznek, melynek segítségével a betakarítási munkákat folyamatosan, úgyszólván veszteség nélkül tudják elvégezni. Ügy véljük, hogy a jövőben az eddiginél hatékonyabb formában és eszközökkel kell közreadni a jó eredmnéveket elérő mezőgazdasági üzemek tapasztalatait. 1986-ban minőségi javulási értek el a partnergazdaságoknak nyújtott szogáltatásokban Valamennyi gazdaságot ellátták vetőmaggal, s a vetést április közepétől május elejéig elvégezték. A legnagyobb területen a FAO 300—400-as csoportba tartozó hibrideket termesztették, melyek aránya 51,5 kellő mennyiségű egyedszám betartását. Öllé Imre, az efsz elnöke arrról szóit, hogy a jövőben még jobban kell élni az egyes termelési rendszerekben rejlő lehetőségekkel és tartalékokkal. — Ma már senki előtt sem kétséges, hogy a termelési rendszereké a jövő, mert ezek teszik lehetővé a csúcstechnológia és az emberi szaktudás kiaknázását — mondta Öllé elvtárs. Ennek megfelelően szövetkezetünkben is minden tudásunkat és energiánkat a termelés fellendítésére fordítjuk. A BKR-hez tartozó partnergazdaságok már bizonyítottak, de az előbbrelépés érdekében szükség van az alkotó légkörre és a bizalomra. Mi a magunk részéröl teljes mértékben a termelésre koncentrálunk és a partnergazdaságokat nem terheljük fölösleges adminisztrálással. Szeretnénk, ha ugyanez a szemlélet érvényesülne felénk is, hiszen céljaink közösek. Az elmondottakhoz csupán annyit kívánunk hozzáfűzni, hogy a fennállásának negyedik évébe lépő BKR a Nyugat-szlovákiai kerületben nem kis mértékben járul hozzá a kukoricatermesztés fellendítéséhez, a XVII. kongresszuson kitűzött igényes feladatok teljesítéséhez. Annak alátámasztására, hogy mennyire vonzó a mezőgazdasági üzemek körében, elég megjegyezni, hogy a BKR partnergazdaságainak száma ebben az évben újabb öttel gyarapszik, s a rendszerbe integrált termőterület 11 ezer hektárral bővül. A beszélgetést köszöni: SVINGER ISTVÁN
