Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)
1987-01-31 / 4. szám
t 14 SZABAD FÖLDMŰVES 19&7. január 3Í. VADÁSZAT • VADÁSZAT • VADÁSZAT • VADÁSZAT • VADÁSZAT • VADÁSZAT • VADASZAT О VADÁSZAT • VADÄSZAT Több mint kedvtelés A közelmúltban egy igaz hideg, téli nap délelőtt jén találkoztam, ponto sabban Ismerkedtem meg Mér, József dtóspatohyi IOrechoví Potôň) vadásszal, kinológussal A vadászebek tenyésztésével nevelésével, vásárlásával vagi pedig hasznosításával foglalko iáknak nem kell öt különösebben bemutatni, hiszen az érdeklődők, tájékoztatást és tanácsot kérők sokasága arról tanúskodik, hogy élénk figyelemmel kísérik sikeres kinológiai tevékenységét. A Szlovákia különböző vidékeiről érkező levelek bizonyítják, hogy a kívülállók számára is érdekesnek tűnő kedvtelésnek viszonylag sokan hódolnak. Jegyzeteimet lapozgatván, igyekszem felidézni január eleji beszélgetésünk egyes részleteit, de gondban vagyok, mert rá kell döbbennem a régi mondás igazságára, mely szerint a szó elrepül, az írás megmarad. Riportalanyom olyan elragadtatással, élmény szerűen ismertetett meg a kinológia szépségeivel, hogy füzetembe csak ritkán jegyeztem le egy-egy mondattöredéket. Most tehát e kusza jegyzetfoszlányok alapján próbálom viszszapergetni gondolatban az eseményeket. Valószínűleq nagyapjától örökölte az állatok 'rárrti szeret étét. A nagyapa uguanis ismert vadász, illetve kutyatulajdonos volt. Iqy az unokák már gyermekkorban megismerhették. measzerethették az állatokat, különösen a kutyákat, Méri Józsefnek így nem is kellett a kedvtelések közül választania, hiszen a kutyákhoz fűződő barátsága eleve meghatározta — ma már nyugodtan leírhatjuk — az egy éleire szóló hobbit. Tavaly ünnepelte vadásszá válásának tizedik évfordulóját, mivel 1976-ban lett a díóspatonyi és mihályfai (Michal na Ostrove.) nimrödok Béke Vadásztársaságának tagja. A megközelítően harminc vadászt tömörítő társaságba való bekerülés jelentős esemény, mivel errefelé is sok a vadász, kevés a vad. Szinger János, az SZVSZ Dunaszerdahelyl / Dunajská Streda) Járási Bizottságának titka-Rókafogás közben (Fotó: M. J.) та, a Béke Vadásztársaság elnöke 1976-ban feladatul adta Méri Józsefnek, aki gyermekkora óta kutyaneveléssel foglalkozott, hogy vadászebek, illetve kotorékebek tenyésztésével is foglalkozzon. Nem kellett töbszöri biztatás, mivel az úidonsült vadásztársasági tag nagy lelkesedéssel hozzálátott a tennivalók végzéséhez. Természetesen számos helyen érdeklődött s jő ideig bújta az ezzel kapcsolatos szakirodalmat. fau a legfontosabb alapfeltételhez, a néaylábúnk iránti szeretethez, rövid idő leloraáso. gintt kellő szakértelem is párosult. Az első ebtenyésztési sikerek egy Borka nevű cseh bajszossal, illetve az utódjával elért eredményekhez fűződnek. Az 1980-as év jelentette a szakmai körökben is elismerést szerzett tenyészstkerek kezdetét. Nyitrán {Nitra f, az országos kiállításon szerzett győzelemmel, majd ugyanebben az évben az őszi vizsgákon elért első helyezéssel felhívta magára az ebtenyésztők figyelmét. Era, Borka utóda 1983-ban szintén első helyezést ért el a nyitrat országos seregszemlén. Az őszi vizsga és az úgynevezett harciasságvizsga, melynek során Era négy perc alatt megfogta a számára kisorsolt macskát, ismét nagyszerűen végződött. Az erdei vizsgán 12 órás vérnyomon kell megtalálni az elrejtett vadat. Era itt is kitünően vizsgázott, s Nagymegyereri f Galovo j csoportgyőztes lett. Az elmúlt évet is nagyszerű eredménnyel zárta a dtöspatonyt kinológus, hiszen az ősszel Bratislavában megrendezett országos kiállításról ismét győzelemmel tért haza. Ezúttal egy drótszőrű tacskója végzett az első helyen. Az országos seregszemléken elért diadal természetesen az állatok törzslapjába is bekerül. Méri Józsefnek a fagdterrierrel, az univerzális német vadászebbel is nagyon jó tapasztalatai vannak. A Znojmo közeléből oásároli harcias eb szintén meghálálja gazdája féltő gondoskodását. Amikor arról érdeklődtem, hogy mit tart a legfontosabbnak és meghatározónak a sikerek elérése során, egyértelműen az állatok, esetében az ebek szeretetét emelte ki. Tudom, hogy számos kutyaszerető szívesen venné ha részletesen leírnám Méri József sikerének titkát, közölném tanácsait, elismerést eredményező módszerének szakmai fogásait. Ennek részletezését azonban természetese^ nem kértem tőle számon. Véleménye szerint ugyanis a legfontosabb az állatok szeretete, mivel a többi ebből adódik. Mindig a helyzet határozza meg a legmegfelelőbb tenyésztési módszer alkalmazását. Az ismert kinológus szerint általános érvényű útmutatás, univerzális recept nincs. Mindenkinek — képességeit, szakértelmét s lehetőségeit figyelembe véve — egyedül kell döntenie, hogy mikor milyen módszer szerint jár el. Annyit azonban elárulhatok, hogy riportalanyom soha nem veri az ebeket, s az „aporiját“ sem szokta elhajítani, hanem inkább elrejteni. A Nagymegyeren levő mükot.orék rendszeres felkeresése nagyszerű lehetőséget biztosít a kotorékebekként iái bevált drótszórü tacskók felkészítésére. A kistermetű négylábúaknak szükségük is van az alapos felkészülésre, mert a rókajogás jelentős mértékben igénybe veszi a tacskókat. A Kot névre Méri József és a jagdterrier hallgató drót szőrű .tacskóval elért országos győzelem ismét bizonyította, hogy mit jelent a rendszeres gyakorlás, a szakszerű nevelés. Méri József az eddigiek folyamán több mint hetven ebet tenyésztett, s az országos seregszemléken, bemutatókon, illetve vizsgákon elért eredményei is nagy szakértelemről, gazdag tapasztalatokról tanúskodnak. A vadásztársaság körzetében jócskán elszaporodott, rókaállomány ritkításából is oroszlánrészt vállalt. Tíz év óta nyolcvan darab rókát fogott el a kotorékebek segítségével. Tavaly például tizenhat rókát „könyvelhetett el" segítőjével, Csömör József vadhaftóval közösen. A dél-szlovákiai kinológus számára a vadászidény nem korlátozódik néhány hétre vagy hónapra, mert egész évbén kapcsolatban van az állatvilággal. Az ebtenyésztés, az őszi vizsgákra, és az országos kiállításokra váló felkészülés rendszeres gondoskodást és nagyon sok gyakorlást igényel. A négylábúakhoz fűződő szeretete, kedvelt időtöltése által számos új barátot szaktársat ismert meg, akikkel szívesen megosztja eddig szerzett tapasztalatait. Nemcsak hazánkban, hanem a határainkon túl is több kinológussal tart fenn élénk kapcsolatot. A magyarországi Ikrényben élő, szép eredmnéyeket elérő Péter Géza általános iskolai igazgatóhoz, kinológushoz például szoros barátság fűzi. Az ebtenyésztér és -nevelés Méri József számára jóval több mint kedvtelés, hiszen e nélkül már el sem tudja képzelni az életét. A család többi tagjai is segítenek, bekapcsolódnak például a négylábúak gondozásába, szükség esetén vállalják az etetést. — Igaz, hogy sok lemondást és gondoskodást, állandó törődést igényel az ebtenyésztés, de a természettel, az állatvilággal való szoros kapcsolat felüdülést, leírhatatlan örömet nyújt — foglalta össze tömören és találóan a lényeget Méri József, s ehhez nem szükséges semmilyen kommentár. BÁRDOS GYULA «I HORGÁSZÁT # HORD ASZ AT # HORGÁSZÁT # HORGÁSZÁT » HORGÁSZÁT HORGÁSZÁT horgászát horgászát horgászát Napjainkban a sporlhorgászat mindenki számára megvalósítható és hozzáférhető időtöltést jelent A túlfeszített napi munka után k’kapesnlódást. felüdülést je lent a vízparton eltöltött idő, a természetben való tartózkodás. Legtöbben pihenni, megújulni térnek vissza a természethez, ahol élményt , kalandot keresnek. A zsákmányszerzés öröme általában m’nden gondot, problémát feledtet. A vérbeli horgász nem a haszon kedvéért, hanem magáért a halfogás izgalmáért ül órák hosszat a vízparton. Sajnos, olyanok is akadnak, akik nem törődnek az érvényes előírások betartásával. Horgászati engedély nélkül horgásznak, s gyakran tiltott eszközökkel is megpróbálnak zsákmányt szerezni. Az ilyen felelőtlen „horgászok" nem törődnek azzal, hogv törvénybe ütköző cselekedetükkel megrövidítik a valódi pecázókat, s társadalmunknak jelentős anyagi károkat okoznak Az ezzel kapcsolatos időszerű problémákról beszélgettünk a köze'múlthan Szűcs Istvánnal, az SZHSZ Marcelházi (Marcelová) Aiapszervezetének elnökével, aki többek között az alábbiakat mondta: — Alapszervezetünknek jelenleg 180 tagja van, a pionírhorgászok száma meghaladja a húszat. Tagjaink többsége becsületesen lel fesítl kötelességét, de ezért vannak közöttünk olyanok is, akik nem mfnd'g tartják magukra nézve kötelezőnek a horgászati előírások betartását Sokan például nem a valóságnak megfelelően vezetik a fogási naplót, s ezzel akaratlanul is megkárosítják alapszervezetiinket Nem tudatosítják ugyanis eléggé hogy a szervezet a kifogott hal mennyiségnek megfelelő halivadékot kap. További gondot okoznak a tiloshan horgászók, akik még tilalmi időben is megjelennek, a partokon; s. meg. nem engedett módszerekkel igyekeznek zsákmányt szerezni Kü'önftsen az éjszaka leple alat próbálkoznak sajátos módszereikkel. Minden tőlünk telhetőt megteszünk annak érdekében, hogy gátat vessünk az ilyen törvénybe ütköző cselekedetek elterjedésének. Igyekezetünk, sajnos, nem minden esetben jár sikerrel. Amennyiben sikerül kézre kerítenünk az engedély nélkül, meg nem engedett módszerekkel zsákmányolni igyekvő „horgászt”, az ügyet a közrendészeti bizottság elé terjesztjük, ahol a büntetés nem marad el. Súlyosabb kártétel esetén a Bíróság foglalkozik a tettesek megbüntetésével. — A legtöbben azonban jót nevetnek a markukba, mert a ják ikráikat, s így viszonylag könnyen megfoghatók. Továbbra is tisztázatlan kérdés a Vág, a Nyitra és a Zsitva folyók vizének minőségi javítása. Ezen folyók behalasítása addig teljesen meddő kísérlet lenne, s fölöslegesen nagy anyagi ráfordítást venne igénybe. Addig, amíg törvényerejű rendeletekkel nem kötelezik a folyópartok közelében levő üzemek, vállalatok vezetőit arra, hogy kivétel né'kul korszerű szennyvíztisztító berendezéseket létesítsenek, addig hiába minden kísérletezés. Bírságokkal ugyanis nem lehet a szenynyezett vizet megtisztítani. Vizeink, halaink védelmében Szigorúul ellenőrzéssel kiszabott alacsony összegű bírságot a zsákmány árából könynyen megtérítik, s tovább folytatják a tiltott módszerekkel való horgászatot. A kifogott hal kilogrammját 25 koronáért értékesítik a község lakosai körében, akik nem tudatosítják, hogy így elősegítik a törvénytelen Halfogási módszerek terjesztését. Véleményem szerint a kiszabott bírság a legtöbb esetben nem arányos az okozott kárral, ami újahb törvénye'lenes tettekre serkenti az elkövetőket. Mivel községünkben sok cigány származású polgár lakik, jelentős problémát okoz a tiltott módszerek megakadályozása, s a zsákmányszerzők megbüntetése. Bár. sokat beszélünk h meggyőző: neyelomunkáról. mégsem tudjuk a . legnagyobb- hiányosságokat kiküszöbölni. Amint az elnökkel való beszélgetésem során megtudtam, az elmúlt évben a Virti-tóba nagyobb mennyiségű pontyot telepítettek, de közben fölvetődött a kérdés, hogy vajon érdemes-e, amikor Ilyen nagy méreteket ölt a tiltott módszerekkel és tilalmi időszakban folytatott halfogás.- Aj. legsajnálatosabb, hogy íváskor tapasztalják a legtöbb kihágás! kísérletet, mivel a halak ilyenkor a part közelében levő növényekre rakSzűcs Istvánnal valő találkozásom során arról is meggyőződhettem, hogy a marcelháziak rendszeresen foglalkoznak az utánpótlás nevelésével. A pionírhorgászokkal megismertetik a legfontosabb horgászati tudnivalókat, s a horgászetika meghatározó. írott és íratlan szabályait. A jövő horgászai alaposan megismerhetik az egyes halfajokat, s elsajátíthatják a fogásukkal kapcsolatos tudnivalókat. A pionírok számára évente néhány alkalommal versenyeket rendeznek, ahol értékes díjak várják a legügyesebb ifjú horgászokat. Pista bácsi azon lelkiismeretes horgászok közé tartozik, akiknek nem mindegy, hogy milyen lesz az elkövetkező időszak halállománya. Az alapszervezet elnökeként nagy figyelmet szentel a halőrök eredménves munkájának. Főleg a tilalmi időszakban van erre fokozott szükség, hogy megakadályozzák a halak ívás közbeni zsákmányolását. Sokak szerint bővíteni kellene a Malőrök jogkörét, hogy eredményesebb harcot vívhassanak a törvénysértőkkel szemben. Végre már ezen a téren is rendet kellene csinálni, hogy a becsületes horgászok valóban élvezhessék a halfogás örömét. ANDRISÉIN JÓZSEF Az utóbbi években egyre többet beszélünk és Írunk a savas esőkről, pusztuló erdőkről, szennyvízcsatornává változtatott folyókról. Szívjuk a városi szmogot, és kilométerekről visszük haza az artézi vizet, hogv a csapból folyó vízzel ne mérgezzük meg apró gyermekünket. Mégis közömbösen megyünk el a parkok halódó fái mellett és ösztönüsen eltapnssuk a sétányon átíoutó bogarat. A hétvégi csúcsforgalomban autónkban ülve minden lelkiismeret-furdalás nélkül püfögtetjük a levegőbe a szénnionoxidot, Káromkodunk, ha reggeltől estig a vízparton Téli halpusztulás ülünk és mégis zsákmány nélkül térünk haza, de a kiürült szúnyogűzos üveget, műanyag zacskót behajítjuk a nádasba, s mikor elhajtunk letaposott fű, s jó, ha csak tenyérnyi olajfolt marad utánunk. Persze, mentségünk akad bőven! Mik ezek az „apró” vétségek egy olajfinomító hétköznapi szenynyezéséhez, egy tankhajó katasztrófájához képest?! Azt hisszük nem tragédia, ha egy—egy méret alatti halacskát is hazaviszünk. Ha pedig egy olyan akad horogra, kerül a hálónkba, amelyet még sosem láttunk — pedig régente akadt belőle bőven — érdeklődve figyeljük fuldokló vergődését a homokon (megenni kicsi, csalinak jobb a bodorka). A következő kapásnál már el is feledkeztünk róla, pedig lehet, hogy fajának utolsó példánya volt. (Andrejkovics Pál felvétele) zása, a sokat emlegetett biológiai egyensúly felbomlóban van. Fokozottan érvényes ez a vizeinket benépesítő állatvilág-Hazánk vizeiben a nem is olyan távoli múltban a Körszáiúak (Cyclostomata) osztályában 6, a Halak (Pisces) osztályában pedig 71 faj élt. Közülük napjainkig 2 körszájú és 6 halfaj pusztult ki és továbbiakat is fenyeget — főleg • a Duna hazai vízrendszerében — hasonló veszély. Helyükbe igénytelen, gyakran kevésbé értékes fajok lépnek. Gazdagabbak lettünk ngvan 15 betelepített, i'lelve behurcolt fajjat, de némelyiküktől ma már szívesen megválnánk. Vannak jó, kellő szigorral bíró halászati, horgászati, természetvédelmi törvényeink. Az utóbb:aknak a ha'akkal kapcsolatos védelmi rendetkezé“ei kevésbé ismertek. Maguk a védett fajok is oly ritkák manapság, hogy öreg „vízeniáro” legyen a javából, aki ma felismeri őket. Ezt tapasztalatból tudom. A Csallóköz vizeinek világát kutatva éveken át nyomoztam egy ujjnyi halacska, a lápi póc után. de hiába kérdezgettem a halászokat, horgászokat alig akadt valaki, aki ismerte volna. Pedig a hatvanas években a csal’óközi kanálisokban százezer számra élt. A törvények értelmében a Lampetra nembe tartozó valamennyi körszájú és 8 halfaj élvez teljes vagy részleges védelmet. Fennmaradásuk, az ember és a tudomány érdekében fontos. Szintén lényeges, hogy ezeket a fajokat horgászaink felismerjék. Ez a szándék vezeti lapunkat, mikor következő számainkban részletesen bemutatjuk őket. Dr. POMICHAL RICHARD Folyóvizeink összhosszának egyharmadát a két legrosszabb vfzminőségi osztályba sorolhatjuk. Egyre jobban terjed az eutrofizáció, mert a gondatlanul kiszórt műtrágyával a vízben élő algákat és a hínárt juttatjuk bővebb táplálékhoz. Egyre több az olyan technikai létesítmény és beavatkozás, amely megváltoztatja az egyes fajok életterét, elpusztítja táplálékukat és gátolja szaporodásukat; végeredményben megtizedeli vizeink faunáját. A természetben minden öszszefügg. A ritka, kipusztulóban lévő fajokat nem véúhetjük meg életterük megóvása, féltő gondozása nélkül. Sajnos, ma már sok helyütt nem elég csak passzívan megőrizni az „ősi” állapotokat, mert számos élőhely közösségének önszabályo-
