Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)
1987-01-31 / 4. szám
12 SZABAD FÖLDMŰVES, 1987. január 31. A vegyszeres növényvédelem a belterjesítés alapvető tényezője Ä múlt év december 9—10-én a bratislavai Juraj Dimitrov Vegyiművek nemzeti vállalatban tartották meg a vegyszeres növényvédelemmel kapcsolatos Űj technika napjait, a sorrendben immár harmincadik alkalommal. A kétnapos országos jubileumi konferencián 390 szakember vett részt. Jelen voltak a kerületi és járási mezőgazdasági igazgatóságok az agrokémiai vállalaltok, a termelési rendszerekbe integrált mezőgazdasági üzemek, a felvásárló és ellátó vállalatok, a Központi Mezőgazdasági Ellenőrző és Minőségvizsgáló Intézet, a vegyipar, a mezőgazdasági főiskolák, a kutatóintézetek, a tudományos akadémia, az SZSZK és a CSSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának, valamint az SZSZK Iparügyi Minisztériumának képviselői, illetve szakemberei. A Juraj Dimitrov Vegyiművek kezdeményezéséből 1956-tól kezdve évente megtartott tudományos konferencia fontos fórummá vált a tudományos-műszaki haladás legújabb vívmányainak az ismertetésére, az előző évek elért eredményeinek az értékelésére, a felmerülő hiányosságok feltárására, valamint a továbbfejlődés lehetőségeinek a felmérésére. Ebben a légkörben zajlott a múlt év végén tartott konferencia is, amelyen az elhangzott értékes előadások keresztmetszetet adtak a vegyszeres növényvédelem valamennyi progresszív módszeréről, a tudományos-kutatás eredményeiről a növényvédelem távlati jelentőségű új irányzatairól. De tárgyiía'gosan szóltak a hibákról, a vegyszeres növényvédelem veszélyeiről, amelyeket a tudomány, a kutatás és a gyakorlat hathatós együttműködésével igyekezni kell a jövőbe kiküszöbölni. A korszerű növényvédelemben gazdaságosnak mutatkozik a Rogalu alkalmazása Fölösleges lenne, ha csak pár mondatban Is kitérni az elhangzott előadásokra, hiszen valamennyi egy kiadványban össszefoglalva már a konferencián valamennyi résztvevő kezébe került. Azonban nem árt legalább tömören ismertetni a központi szervek képviselői részéről elhangzott beszámolókból kiragadt néhány érdekes gondolatot, adatot. Nosko mérnök a Juraj Dimitrov Vegyiművek vállalati igazgatójának műszaki helyettese megnyitó beszédében rámutatott a vegyszeres növényvédelem alapvetően fontos szerepére a növénytermesztés fejlesztésében. Az elmúlt három évtized folyamán a növényvédő szerek használata a mezőgazdasági gyakorlatban szinte megkétszereződött. Ma aligha képzelhető el a növénytermesztés vegyszerezés nélkül. Tanúskodik erről az a tény is, hogy a vegyszere.zésre fordított eszközök értéke — ide tartozik a vegyszeres növényvédelem is — a növénytermesztés összértékének az egynegyedét teszi ki. A másik oldalon viszont figyelembe kell venni azt, hogy a peszticidek gyártása nagyon energiaigényes és jelentős mennyiségű tőkés piacról származó nyersanyag behozatalára szorul. Ezért mind a mezőgazdaság, mint az ipar reszortját tekintve elsőrendű érdek a mezőgazdaságban alkalmazott vegyszerek minél hatékonyabb és ésszerűbb kihasználása. , fán Sabík mérnök az SZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettese beszámolójában tárgyilagosan értékelte a növényvédelem jelenlegi helyzetét, valamint ezen a téren az elkövetkező években megoldásra váró feladatokat. Rámutatott arra, hogy Szlovákia viszonylatában a 8. ötéves tervidőszakban — az előző ötéves tervidőszakhoz viszonyítva — a mezőgazdasági brutto termelést 8,4 százalékkal kell növelni. Ebből a növénytermesztés brutto termelésében 12,1 százalékos növekedéssel számolunk. A növénytermesztés szakaszán kitűzött Igényes feladatok megvalósítását egyebek között a hatékony vegyszerezéssel, vagyis a műtrágyák és a növényvédő szerek ésszerű alkalmazásával érhetjük el. A növényvédelem területén ma, de a jövőben is a vegyszeres növényvédelem számit továbbra is a leghatékonyabb módszernek. Viszont fokozott mértékben ügyelni kell arra, hogy a vegyszerezés hatékony eszközévé váljon az intenzív termelésnek és ne szolgáljon csupán — mint ez napjainkban gyakran előfordul — az agrotechnikai hibák elfedésére. Ezen túlmenően szem előtt kell tartani a növényvédelemnek az életkörnyezetre gyakorolt hatását is. A vegyszeres növényvédelem az aránylag fiatal tudományágak közé tartozik. Dinamikus fejlődése a második világháború utáni években vette kezdetét. A növényvédő szerek egyre szélesebb körű alkalmazását a nagyüzemi mezőgazdasági termelés térhódítása a termelés egyre nagyobb méretű összpontosítása és szakosítása, a forgalomban lévő peszticídekkel szemben rezsiszten törzsek kialakulása tette szükségessé. Míg az 1950 —1955-ös években mindössze 20—40 féle növényvédő szert használtak a mezőgazdasági gyakorlatban, addig a ma forgalomban lévő peszticidek száma eléri a~'hatszázat. A jelenlegi növényvédő szerek választékát hozzávetőlegesen háromszáz féle hatóanyagból állítják elő. A növényvédelem rohamos növekedéséről az a tény is tanúskodik, hogy mig 1955-ben A növényvédő szerek kijuttatásának egyszerű, de nagyon hatékony eszköze a furgonra szerelt atomizér Fotó: —kim pesztlcídekkel összesen 900 ezer hektárnyi területet kezeltek, addig napjainkban a vegyszeres növényvédelemben részesített terület eléri a kétmillió 300 ezer hektárt, ami annyit jelent, hogy minden hektárnyi szántóterületen legalább kétszer végeznek vegyszeres kezelést. A beszámolóból azonban az is kiderült, hogy napjainkban bár a növényvédőszerek alkalmazása iránti követelmények növekednek a beszerzésükre fordított pénzeszközök az Idén, de a jövőben is, az előző évek szintjén maradnak. Mivel az eddiginél több növényvédő szerre nem számíthatunk, változtatnunk kell a növényvédő szerek alkalmazásának rendszerén, gyakran helytelen gyakorlatán. Át kell állni a tudományosan megalapozott irányított növényvéde'emre, amely az előrejelzésen és a kártétel határértékeinek az ismeretén alapszik. Ez szükségessé teszi az előrejelző hálózat kiépítését, valamint a növényegészségügy! szolgálat átépítését. A tudományos-kutatásnak olyan növényvédő szerek fejlesztésére kell törekedni, amelyeknek hatásfoka jóval nagyobb az eddigieknél, kis adagokban is alkalmazhatók, tokszikológiai és higiéniai szempontból alkalmasabbak s nem károsak az életkörnyezetre. Az alapanyagok gyártásában minél szétesebb körű együttműködést kell kifejleszteni a KGST országokkal. Nélkülözhetetlen a gépipar hathatós segítsége. Is, főleg az olyan növényvédelmi gépek fejlesztésében és gyártásában, amelyek lehetővé teszik az újszerű készítmények gazdaságos kijuttatását. Az egyes növénykultúrák komplex növényvédelmi technológiájának a kidolgozása megköveteli az alkalmazott kutatás területén a csoportmunkát a biológusok, a bakteriológusok, fiziolőgusok, az entomológusok között. A miniszterhelyettes rámutatott arra, hogy a kiválóan képzett tudományos kutatók különböző tudományos intézményekben szétszórtan dolgoznak, aminek következtében nincs megadva a lehetőség az összehangolt tevékenységre. A vegyszeres növényvédelem dinamikusan fejlődő tudományág és különösén igényes specializált tevékenység, amely fokozott szakképzettséget követel. Sajnos, ezen a téren sem állunk a helyzet magaslatán s az elkövetkezendő évek feladata lesz helyrehozni a mulasztásokat. A legfontosabb megoldásra váró feladatok között említette a miniszterhelyettes a növényvédelem koordinálatlan szervezésének a megszüntetését az állategészségügyi szolgálat felépítési szerkezetéhez haspnló növényvédelmi szolgáltató hálózat kiépítésével. További alapvető feladat a növényvédelmi szakképzés színvonalának az emelése. Ennek érdekében két mezőgazdasági szakközépiskolát növényvédelemre kell szakosítani, a Nitrai Mezőgazdasági Főiskolán pedig bővíteni kell a növényvédelmi oktatást s be kell vezetni a posztgraduális oktatását is. Az alkalmazott kutatásban kedvező feltételeket kell teremteni a csoportmunkához az alapkutatást pedig rá kell irányítani az időszerű kérdések megoldására. Josef Svitil mérnök a CSSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának munkatársa beszámolójában a növényvédelem távlataival foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy a hoszszútávú fejlesztési programok értelmében megkülönböztetett figyelmet kell szentelni a környezetvédelemnek. Ami annyit jelent, hogy a növényvédelemben a minimumra kell csökkenteni az alkalmazott szerek káros hatását, illetve mellékhatását. Ez megköveteli az integrált növényvédelem fokozatos alkalmazását, az alkalmazott növényvédő szerek hatékony ellenőrzését, valamint a készítmények műszaki és minőségi mutatóinak a javítását. A kétezerig szőlő hosszútávú program is a növényvédő szerek alkalmazását helyezi előtérbe. A biológiai növényvédelem Intenzív fejlesztése ellenére is a 8. és a 9. ötéves tervidőszakban csupán kiegészítője lesz a vegyszeres növényvédelemnek snem fogja befolyásolni a peszticidek egyre növekvő alkalmazását. A növényvédő szerek széles körű alkalmazása az elkövetkezendő években is szorosan összefügg majd a termelés intenzitásának a növelésével, a fokozott összpontosítással és szakosítással, az új nemesítésű fajták nagyobb érzékenységével a betegségekkel szemben, a fokozódó rezisztenciával, az olyan térmelési technológiák alkalmazásával, amelyek az elgyomosodáshoz vezetnek, végül, de nem utolsósorban a fokozott takarékossági követelményekkel főleg ami az üzemanyagfogyasztást illeti. Tudatosítani kell azonban, hogy a jövő mindenképpen az irányított, valamint az integrált növényvédelemé. Az irányított növényvédelem lényege a vegyszeres kezelések ésszerűsítésében rejlik. A növényvédő szerek alkalmazása előrejelzés alapján történik a kártevő szervezetek kártékonysága határértékének az ismeretében. Ez a módszer a szelektív hatású peszticidek alkalmazásával támogatja a kártevő szervezetek természetes ellenségeit. Az irányított növényvédelemnek következő lépcsőfoka a sokkal tökéletesebb integrált növényvédelem. Olyan növényvédelmi módszerek együttes bevetésének á rendszeréről van szó, amelynek a környezeti tényezők és a kártevő szervezetek szaporodási dinamikáját figyelembe véve úgy szabályozzák a kártevő szervezetek előfordulási arányát, hogy ez a kártétel gazdasági szempontból előnytelen határa alatt maradjon. A peszticidek alkalmazása az integrált növényvédelemben is nélkülözhetetlen. Azonban nagyobb szerepet kap a biológiai növényvédelem, a megfelelő agrotechnika valamint a betegségekkel szemben ellenálló fajták alkalmazása. Jozef Demebko agrármérnök az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának munkatársa felszólalásában azokról a változásokról , szólt, amelyek a növényvédelem szervezési felépítésében az idei év elején lépnek érvénybe. A növényvéde’mi szolgálat átszervezése az egész országban egységesen történik és fő célja az, hogy elsősorban a középfokú irányítási szinten szüntesse meg a szervezésben tapasztalt széttagoltságot, egységesítse az ellenőrzést és az irányítás módszertanát. A fitopatológusok munkáját is mentesíti az eddig végzett egyéb tevékenységektől. Az idén a Központi Mezőgazdasági Ellenőrző és Minőségvizsgáló Intézeten — az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának közvetlen irányításával — létrejön a Központi Növényvédelmi Felügyelőség, áme’y közvetlenéi irányítja maid a kerületi növényvédelmi felügyelőségek tevékenységét. A kerületi növényvédelmi szervek irányítják maid a hatáskörükbe tartozó járási növényvédelmi felügyelőségeket. A járási növényvédelmi felügyelőségek komplex módon irányítják a járás mezőgazdaságának növényvédelmét s felelősek a növényvédelem színvonaláért, így végrehajtó szerepet töltenek be a növénvvéde!em területén. Ezt a tevékenységet a területi fitopatológusok végzik. Tízezer hektár szántóterületre számítva — beleértve a speciális növénykultúrákat is — egy fitopatolőgus jut. A fitopatológusok önálló döntési és intézkedési hatáskörrel rendelkeznek majd, ám növekszik a személyi felelősségük is. Remélhető, hogy az új szervezeti felépítés előrelépést je’ent majd a növényvédelem színvonalának emelésében, a növényvédő szerek pausálszerű gazdaságtalan, sőt gyakran pazarló alkalmazásának a megszüntetésében, ami végső soron a technológiai fegyelem megszilárdításához, a növényvédelem hatékonyságának és jövedelmezőségének a növeléséhez vezet majd. i KLAMARCSIK MÁRIA AZ ALKALMAZOTT KUTATÁS MŰHELYEIBŐL AZ AROMATIKUS SZŐLŐFAJTÁK KÖRZETESÍTÉSE A Bratislavai Komplex Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetben az 1981—1985-ös években foglalkoztak az aromatikus szőlőfajták körzetesítésének részletezésével. A kutatók mindenekelőtt a talajtani, az éghajlati és a termesztési feltételeket tanulmányozták. Rendszeresen figyelték a négy legjelentősebb aromatikus szőlőfajta, így az Ottonel muskotály, az Irsai Olivér, a Piros tramini és a Sauvignon ökológiai feltételeit. Értékelték a hosszú távú meteorológiai mutatókat — a hőmérsékleti és csapadékviszonyokat, a napsugárzást stb. — a Szlovákiai Hidrometeorológiai Intézet adatai alapián. A legalkalmasabb fekvésű és talajtípusú táblák, parcellák értékelését terepszemle alapján végezték. Végül a kapott eredmények alapján javasolták hogy Szlovákia egyes kerületeiben hol érdemes az említett szőlőfajtákat telepíteni. A kutatás közvetlen gazdasági haszna a rendszeresen nagyobb terméshozamokban, közvetett haszna pedig a szőlő és a bor jobb minőségében mutatkozhat meg. A tanulmány eredményeit a gyakorlat számára a felettes irányító és tervező szervek útján adják át. Nagy segítségül szolgálnak majd az aromatikus szőlőfajták mikrokörzeteinek kijelölésében. A TOJÁS- ÉS BAROMFIHÚS-TERMELÉS HATÉKONYSÁGÁNAK NÖVELÉSÉÉRT „Ä tojás- és baromfihús-termelés ipari rendszereinek fejlesztése és felújítása Csehszlovákiában" című állami kutatófeladat keretében az Ivanka pri Dunaji-i Baromfi tenyésztési és -nemesítés! Kutatóintézetben olyan részletfe'adatok megoldásával foglalkoztak, amelyek célja a takarmány- és energiafogyasztás csökkentése, a stratégiai fontosságú takarmánykomponensek és a biológiai anyag behozatalának mérsékelése, valamint a nemesítendő baromfiak termelékenységének növelése volt. A kutatók jóvoltából kifejlesztették és a gyakorlatnak adták a keveréktakarmányok differenciált összetételének rendszerét. Például megállapították, hogy a tojóhibridek takarmányozásában a szója 33—50 százaléka lóbabbal és borsóval, valamint DL-metionin adagolásával helyettesíthető — a termelékenység csökkenése nélkül. E rendszer széles körű gyakorlati érvényesítésével az SZSZK-ban évente 16 millió költségráfordítást és 16 és fél millió devizakoronát lehetne megtakarítani. A kutatók értékelték a hazai nemesítésű Slovgal és a külföldről behozott pecsenyecsirke-fajták termékegységre jutó takarmányfogyasztását is. Megállapították, hogy a Slovgal pecsenyecsirke-fajta egy kilogramm súlygyarapodásra számítva 0,13 kilóval kevesebb keveréktakarmányt használt fel. Ez három év alatt mintegy 12 ezer tonna táp megtakarításával párosul. A baromfifarmok további építésével kapcsolatban a kutatók vizsgálták a tojás- és a baromfihús-termelés lehetőségeit négyemeletes épületben. A kutatások eredményei alapján arra a következtetésre jutottak, hogy felépítésükkel jelentős földterület, energia és beruházási költség takarítható meg. JUH- ÉS KECSKETENYÉSZTÉS ŰJ FELTÉTELEK KÖZÖTT Ä Trenčíni Juhtenyésztési Kutatóintézetben a közelmúltban kezdték meg „A juh- és kecsketenyésztés kutatása a termelés összpontosítása és szakosítása mellett” című állami kutatófeladat megoldását. Az intézet kutatói mellett a feladat megoldásába a Bratislavai Szlovák Műszaki Főiskola, a Brnói és a Nyitrai (Nitra) Mezőgazdasági Főiskola, az alkalmazott kutatás szakaszán a Nyitrai Állattenyésztést Kutatóintézet, a Žilina! Tejipari Kutatóintézet, továbbá a Bratislavai Mezőgazdasági Tervezőintézet, a Liptovská Osada-i Efsz, és az Állami Törzstenyésztő Vállalatok vezérigazgatóságának szakemberei, kutatói is bekapcsolódnak. A tervezett feladatok megoldása elsősorban -a juhtenyésžtéssel kapcsolatos hazai és külföldi kutatás eredményeiből indul ki. Néhány részfeladat megoldása megkívánja a nemzetközi együttműködés elmélyítését is. Ezzel kapcsolatban főleg a SzóFai Állattenyésztési Intézetre és a Gödöllői Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóközpontra kell gondolni. A kutatófeladat érinti a juhok tenyésztését, szaporítását, takarmányozását, a gépesítés bevezetését, és a tartástechnológiát, valamint a juhtenyésztés szervezését és gazdaságosságát. Mindemellett kitér a kecsketenyésztés új problémáinak megoldásására is. Az új kutatófeladat mego’dása végső soron összefügg a juhtenyésztési termékek minőségének javításával, a munkatermelékenység fokozásával, a tenyésztés hatékonyságának nevelésével és a környezetvédelemmel. (NVTJ * »
