Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)
1987-01-31 / 4. szám
1987. január 31. SZABAD FÖLDMŰVES A hulladékmentes technológiák kidolgozása és bevezetése Okok és tanulságok EGY TEJFELDOLGOZÓ ÜZEM EREDMÉNYEI ÉS GONDJAI Ä minőség: korkövetelmény. Emlegeti gyártó, eladó és fogyasztó egyaránt. A Kelet-Szlovákiai Tejfeldolgozó Vállalat rozsnyói (Rožňava) üzeme két évvel ezelőtt megkapta a „Kiváló Termékek üzeme”; a 7. ötéves tervidőszak éveiben elért nagyszerű eredményekért pedig „A Szocialista Munka Üzeme” megtisztelő címet. Az te) az egyik legfontosabb élelmiszerünk. Egyetlen család asztaláról sem hiányozhat. A tejtermékek áruválasztéka pedig hű tükrözője szarvasmarha-tenyésztésünk és élelmiszeriparunk fejlettségének. ’Azzal is számolni kell azonban, hogy a tejtermelés színvonala járásonként változó. Van ahol négy-ötezer liter az egy tehénre jutó fejési átlag, de olyan körzetekről Is tudunk — többek között ilyen a Rozsnyói járás — ahol paradox módon a bő takarmányforrás ellenére is ráfizetéses és idényjellegű a tejtermelés. A tejüzem emiatt csak rendkívüli erőfeszítések árán, milliós nagyságrendű többletköltséggel tudja biztosítani a lakosság folyamatos, megfelelő minőségű tejipari termékekkel való ellátását. Пг. Bodnár Árpának, az üzem Igazgatójának részle‘t\ beszámolójából megtudtam, hogv a 8. ötéves tervidőszak első évében a járás mezőgazdasági üzemei 800 ezer literrel kevesebb teiet adtak el feldolgozásra Az idültté vált problémát .még súlyosbította a tejtermelésnek az utóbbi három esztendőben tovább fokozódó szezonjellege. A következmépy.: kettős sűjtású. Télen — tetemes fuvarköltséggel — Kelet-Szlovákfa más járásaiból, és a Nyugat-szlovákiai kerületből kell beszerezni a hiányzó mennyiséget, mely az idei téli időszakban meghaladja a 2—2.5 millió litert. Ráadásul, a járáson kívüli termelők a tejet csak a kész terméknek megfelelő egységáron halandók rendelkezésükre bocsátani Am ezt a tejet valójában még fel kell dolgozni. Hogvan beszélhetünk így energiatakarékoságról és gazdaságosságról?. . . De lássuk milyen a helyzet a nyári időszakban. A tejüzem naponta 70 ezer liter teiet kénes feldolgozni, ám enné! lényegesen többet kínálnak eladásra a gazdaságok A „fölösleg eev részét az iglói (Spišská Nová Ves), és a sabmnvi teiporkészítő üzembe kell elszál’ífani. a maradék mennyiséget (májustól — szeptemberig mintegy 3 mili'ó litertl Pedig a lefö'özés ntán olcsón, literenként 1 korona 10 filléres egységáron eladják. pontosabban visszavásároltatják a termelőkkel?! ... Vajon milyen kommentárt fűzhetünk ehhez. Sokan azt gondolták eddig. hogy szükségtelen kimondani a nyilvánvalót. A párthatározatok szellemében felelősen gondolkodóknak azonban kötelességük a hibák feltárása. Ebben az esetben: konkrét tettekre és intézkedésekre van szükség (nem *pedig kimagvarázkodásokra) ahhoz, hogy a mezőgazdasági üzemekben megszfiniön a szezontermelés. Edd'g évről évre számot adtunk a helyzet javulását célző ígérgetésekről. Ezek után a számonkérő szembesítés is leeven feladatunk Hol és miben tükröződnek az évről évre elfogadott határozatok, az „ezentúl mindent megteszünk” igyekezetek, az úgy látszik csak papíron bevezetett új termelési, tenyésztési módszerek, az elsajátítandó tudománvos és műszaki Ismeretek, továbbá a kutatóintézetek megállapításainak felhasználásai a szarvasmarha tenyésztésben?.. Lám fgv büntet a táptalalt nvert bürokrácia. a gyakorlati tettekkel nem támogatott, e'méletl szinten megrekedt tervezgefés. Sűivos gazdasági következmények után előbb-utóbb rá keli döhbennűnk arra hogv az önbecsapásnak is vannak határai, melyek átlépéséért nagy árat kell fizetnünk! Most pedig vizsgáljuk meg müven intézkedések történtek a felvásáriandő tel minőségének javítása érdekében! Az fij minőségi szabálvnzőfc szerint 1985-höz viszonyítva 1986-ban 13 százalékkal csökkent az első-, ugyanakkor 25,6 százalékra növekedett a másodosztályú tej aránya. Örvendetes tény viszont, hogy Görgőn (Hrbov), Pelsőcön (Plešivec) és Gemerská Polomán lényeges javulás volt tapasztalható. A tejüzem tavaly az Almás—Görgői (Jablonov nad Turňou—Hrhoy), és a Pelsőci Egységes Földműves-szövetkezettel a tej minőségének javítása érdekében szerződéses megállapodást kötött. E két mezőgazdasági Üzem ígéretet tett az értékesítendő tej kiváló minőségére, és arra, hogy kiegyensúlyozottabbá teszi a termelést, vagyis a tervezett évi mennyiségnek legalább a húsz-húsZ százalékát az első. illetve a negyedik negyedévben fogják szállítani. A tejüzem pedig mindezért cserébe, az elsöosztályú tejért literenként 10'filléres felárat fizet. Az anyagi érdekeltség eredményeként a görgői szövetkezet 100 ezer, a pelsőci gazdaság mintegy 40 ezer korona töbhletjövedelemhez jutott, mely összeget a fejőberendezés és a tejház felújítására fordították. Az Idén a Rozsnyói Állami Gazdaság, a Gemerská Polnma-i, és a Hosszúszói (Dlhá Ves) Egységes Földmííves-szövetkezet jelentette be szerződéskötési szándékát. A tejüzem a „tízfilléres” akción kívül az idén jelentős anvagl — az áüami gazdaságnak 400 ezer, a Gemerská Poloma-i és a Pelsőci Efsz-nek 170, illetve 80 ezer korona — támogatást is nyújt a jobb higiéniai körülmények kialakításához. A rozsnyói tejüzem nem teljesítette módosított termelési és jövedelmezőségi tervét. A miértre dr. Bodnár Árpád adja meg a választ: — A feldolgozandó alapanyag beszerzésének gazdaságtalan körülményeiről már beszéltem. Ennek ellenére 1985-höz képest, minimális veszteség mellett 11 millióval több, öszszesen 124 millió korona értékű, kiváló minőségű terméket készítettünk. Saját termelési értékünk az előző évhez viszonyítva 20, a tiszta nyereség pedig f5 millió koronát tett ki| 50 száza’ékkal növekedett. A számunkra kiváló eredménynek számító mutatókkal viszont mégsem sikerült teljesíteni az előírt tervet, mert azt nem reálisan állították fel számunkra. Vállalatunk minden realitást és körülményt figyelmen kívül hagyva „rótta ki” ránk ... — Mivel érdemelték ki a „Kiváló Termékek Üzeme” címet? — Van egy immár nyolc esztendeje példásan tevékenykedő komplex észszerűsítő brigádunk; amelynek a Kas sai (Košice) Állatorvosi Főiskola és a Járási Egészségügyi Hivatal dolgozói is tagjai. A termékek minőségének állandó javítása érdekében a brígádtagok tucatszám dolgozzák ki a hasznosítható ötleteket; gvártásfejlesztési megoldásokat. A brigádnak köszönhető, hogy új termékünk a „Mmikoliba”, és az „Oštiepok” elnevezésű füstölt sajtféleség-— bekerült a márkaboltokba, ahol új és kiváló minőségű termékeket árusítanak. A sajtgvártő részlegen három eszfendővel ezelőtt Indítottuk be a termelést, jelenleg négyféle füstölt sajtot gyártunk, s további két új termék vár jóváhagyásra, amelyet „Gemer” és „Soroška” néven forgalmazunk majd. A füstölő és csomagolórészieg építésének befejeztével a sajtgyártő gépsorok napi 2 ezer 500 kilogrammos kapacitással fognak terme’ni. Most az a helyzet, hogv az egy műszakban előállított sajtkészítményeket egyelőre csak két és fél műszak alatt vagyunk képesek füstölni és becsomagolni. A jobb minőségű sajtmassza készítéséhez egy nyugati gyártmányú gyúrőgépre várunk. — ízletes termékeik milyen fogadtatásra találtak a rozsnyói fogyasztók körében? — Furcsa, de a vásárlóközönség még alig ismeri a sajtkészítményeket, mivel az éle'miszer- és a tejboltok vezetői (az újtól való félelmükben) nem hajlandók ezekre megrendelést küldeni. Azt a mennyiséget, amelyet megrendelés nélkül szétküldünk: azonnal elkapkodják. — Tehát megrendelő kerestetik?... — Nem egészen, hiszen kiváló termékek lévén bármilyen mennyiséget el tudnánk adni az országban, de mi elsősorban a környéken szeretnénk kielégíteni a valós igényeket. Ebben az Igyekezetünkben, sajnos, a kereskedők néha ellenünk dolgoznak, vagyis nincsenek a segítségünkre ... — A 8. ötéves tervidőszak hátralevő éveiben mire összpontosítják figyelmüket, erejüket, s miként fektetik be a rendelkezésükre álló. üzemfejlesztésre szánt pénzösszeget? — Sok probléma megoldásra vár. Még mindig nem tudtunk érdemben megegyezni a mezőgazdasági üzemekkel abban, .hogy rendszeresen elszállítsák a legnagyobb mennyiségben keletkező melléktermékünket, a sertéshizlalásban gazdaságosan hasznosítható savót. Vásárlóink a munkaszüneti napokon és a téli időszakban gyakran szüneteltetik a savóhordást. Nekünk viszont nincs elegendő tárolóhelyünk. Pedig mi rendkívül olcsó áron kínáljuk megvételre az abrakpótló takarmánykiegészítőt: ezer literért mindössze 18 koronát kérünk. További fontos teendőnk közé tartozik a környezetvédelmi érdekeket szolgáló víztisztító állomás áteresztőképességének a kibővítése. A meglévő géppark jobb kihasználását és felújítását is célba vettük, akárcsak az energiahordozókkal való ésszerűbb gazdálkodást. Központi raktár és egy javítóműhely építését tervezzük. A szociális program keretén belül pedig szeretnénk átadni az üzemi konyhát. A központi tejátvevő állomás korszerűsítése is szükségszerűvé vált, amiről szintén nem feledkezhetünk meg. Szerencsére — munkaerőgondjaink ellenére — tettrekész, fiatal, műszaki beállítottságú szakemberekkel dolgozunk, akikkel eddig valamennyi problémát sikerült megoldanunk. Reméljük, hogy áldozatkész, 106 fős kollektívánkkal - (nyolcvan százalékuk nő), a jövőben is túljutunk az akadályokon és méltóak tudunk maradni a „Kiváló Termékek Üzeme; és a Szocialista Munka Üzeme’ cím viseléséhez. Az elmúlt években a KGST-tagországok saját termelésük intenzív fejlesztésére, a nemzetközi szocialista munkamegosztás' kiszélesítésére és elmélyítésére, valamint a gazdasági és tudományos-műszaki fejlődésre alapozva jelentős sikereket értek el az élelmiszer-ipari termékek termelésében. A KGST-tagországok lakossága élelmiszer-ellátásának további javításában jelenleg egyre nagyobb jelentőségre tesz szert az egymással összefüggő rendelkezések tervszerű teljesítése az élelmiszer-gazdálkodás valamennyi láncszemének' fejlesztése terén. A mezőgazdasági termelés méreteinek növekedésével, anyag- és energiaigényességének fokozódásával, a munkaerő-tartalékok csökkentésével a mezőgazdasági eredetű élelmiszer-ipari nyersanyagok lehető legteljesebb és ésszerűbb hasznosításának, tárolásának és feldolgozásának kérdése és a termelt élelmiszerek a fogyasztóhoz való eljuttatása során a minimális veszteségek elérése került előtérbe. Ez összetett probléma. Az élelmiszer-ipari nyersanyagok széles körű hasznosításának fokozása és a veszteségek minimálisra csökkentése közvetlenül növeli a közfogyasztási alapot, csökkenti az anyagigényességet, elősegíti a termelés hatékonyságának növelését, megakadályozza a környezet szennyezését. Az élelmiszer-ipari nyersanyagveszteségek megszüntetésének fő irányvonalait a KGST-tagországokban a tudományos-műszaki fejlődés eredményei alapián már meghatározták. Ez mindenekelőtt az rjlelmiszer-ipari ágazatok technológiai és műszaki átalakítását jelenti, magában fogla'ja az alapvetően új, hulladékmentes vagy kevés hulladékkal működő technológiák kidolgozását és bevezetését, amelyek jelentősen növelik a termelés intenzitását, biztosítják a nyersanyag széles körű és sokoldalú feldolgozását; a másodlagos anyagi források feldolgozására speciális technológiák megteremtését: olyan melléktermékek és hasonló, a termelésben keletkezett anyagok és hulladékok feldolgozását, melyeket nem sikerült kiküszöbölni a már meglevő technológiákban .valamint a megfelelő gépek és berendezések kidolgozását és bevezetését. Jelenleg a KGST-tágországok feldolgozó élelmiszer-ipari ágazatainak üzemeiben a mezőgazdasági eredetű nyersanyagot közel sem dolgozzák fel teljes mértékben. A feldolgozás során jelentős mennyiségű másodlagos anyagforrás keletkezik, amely értékes tápanyagokat tartalmaz. Ilyenek a kilúgozott répaszelet, a melasz, a napraforgó dara, az olajpogácsa, a szeszipari mos’ék, a törköly, a malátatörköly, a sajtolási maradék, a gyümölcshás ,a puha- és csonthéjas magvak, a sovány tej, az író, a savó, a vér, a csont és a belsőségek stb. A melléktermékek és a hulladékok több, mint 50 százaléka Ipari feldolgozásra kerül, — kiegészítő anyagként adagolják az alapnyagokhoz, vagy technológiai feldolgozás során [brlkettálás, szárítás, más értékes összetevőkkel való dúsítás stb.) új termékké alakítják (sütő- és tápélesztő, étkezési savak és színezékek, különböző felhasználásra kerülő növényi olajok, furfuroi, acidin, étkezési foszfatidok, takarmányvitaminok, száraztakarmányok), közvetlenül az élelmiszer-ipari üzemekben, vagy továbbfelhasználásra alkalmas nyersanyagként a népgazdaság más ágazataiba Irányítják azokat — a mikrobiológiai-, a gyógyszer-, a takarmánykeverő-, a vegyiparba — vagy más irányba. Ezeknek a melléktermékeknek megmaradó része, nagyobb arányban a növényi eredetű nyersanyagok, a mezőgazdaságban kerülnek felhasználásra, mint takarmány, általában friss (nyers) vagy silózott formában; Illetve teljesen elvesznek. A KGST-tagországokban takarmányozási célra fordítják a szesziparban képződött gabona- és burgonyamoslék 95 százalékát, a növényolajipari melléktermék 80 százalékát és a gyümölcsös zöldségfeldolgozó ipar, valamint a konzervipar melléktermékeinek 50—55 százalékát. Ä KGST-tagországok élelmiszer-ipari termékek ellátásának javításával fogllakozó együttműködés komplex intézkedési tervének megvalósítása során érvényben levő tudományos-műszaki együttműködési programokat a hús-, tej-, növényolaj- és konzerviparban, valamint az édesvízi haltenyésztés területén kiegészítették egy űj témával, amely magában foglalja a nyersanyagforrások sokoldalú * KGST felhasználásának kérdéseit, beleértve az alapvetően új és korszerű technológiai folyamatok kidolgozását, valamint nagyhatékonyságú berendezések megszerkesztését erre a célra. Több megállapodást kötöttek a tudományos-műszaki együttműködésről a sör-, a bor-, a szesz-, a keményítő- és a dohánvipar területén, amelyek célul tűzték ki a hulladékmentes termelés technológiájának és műszaki feltételeinek kidolgozását, beleértve a másodlagos nyersanyagforrások ésszerű felhasználását is. Az említett megállapodások és szerződések programjainak megfelelően megkezdődött a kijelölt együttműködési intézkedések megvalósítása, meghatározták a tudományos kutató- és tervező-szerkesztési munkák rendjét és határidejét, kidolgozták és jóváhagyták az í990-ig szőlő részletes együttműködést programokat és az egyes témák munkaterveit. A KGST-tagországok a húsipar területén gazdag tapasztalatokat gyűjtöttek az ésszerű nyersanyag felhasználására vonatkozóan. Ugyanakkor még jelentős felhasználatlan tartalékok vannak a másodlagos nyersanyagforrásoknak az alaptermelésbe való bevonása terén annak érdekében, hogy több élelmiszer-ipari nyersanyagokhoz adható adalékanyagok formájában, valamint űj élelmiszer-ipari és más célú termékek előállítása terén. A szarvasmarha- és a sertésfeldolgozás, valamint a húsipari termékek vágóhídi gyártása során képződő melléktermékek összmennyiségének több, mint 30 százalékát az étkezési vér, a csont és a belsőségek teszik ki. Jelenleg ezt az értékes fehérje nyersanyagot még nem telies mértékben és nem ésszerűen használják fe! az élelmiszer-ipari termékek gyártásához. A vágóállatok vére az egyik olyan teljesértékű nyersanyag, amellyel pótolni lehet a hiányzó állati eredetű fehérjéket. Magas biológiai értéke van. amelyet jelentős fehérje (18 százalékig), ásványi só, enzim, vitamin és hormon tartalma alápoz meg. Jelenleg élelmiszer-ipari célra általában a vér világos részét, a vérplazmát használják fel ffehérjetartalma 7 százalék), ami a vér teljes térfogatának mintegy 50 százalékát teszi ki. A vér legfontosabb fehérje tartalmú alkotórészét, a sűrű vért fkb. 30 százaléka fehérje) sötét színe és jellegzetes íze miatt egyelőre még takarmányozási célra használják. Az élelmiszer-ipari termékek termelés-növelésének jelentős tartaléka a csont, amelyet a hús ipari feldolgozása során nyernek a húsfeldolgozó üzemekben. Zsírtartalma 19 százalék, fehérje tartalma 13 százalék, kalciumfoszfát tartalma pedig 23 százalék. A kapott csont nagy részét még műszaki (enyvgyártás, műszaki- és fényképészet zselatingyártás) és takarmányozási célra (csontliszt) használják fel. (A Nemzetközi Mezőgazdasági Szemle alapján) KÜRCSMÄROS LÄSZLÖ A csomagolt termékek készítése a húsiparban Fotó; —blm— A korszerű szarvasmarha-tenyésztési módszerek széles körű hasznosítása előfeltétele a tejipari minőség javításának (Fotó: Archívum)
