Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)

1987-01-31 / 4. szám

ISMERJÜK MEG JOBBAN

Terjedőben lévő dísznövény, elfelejtett vitaminforrás: a HOMOKTÖVIS (Hippophea rhamnoides)

A homoktövis hazánk vadon élő flórájából eltűnőben van. Valamikor a csallóközi Duna kialakulóban lévő szigetein, kavicszátonyain. mint pionírnövény gyakorta előfordult. A Duna jobb partján, a Szigetközben ma is nő. Valószínűleg a folyam közvetítésével az Alpokból került hozzánk. Nálunk ma már csak a Duna alsó szakaszának árterületén, kavicsos, homokos partjain fordul elő. Nyáron jó szem kell ahhoz, hogy az ártéri cserjések szövevényében felismerjük ezt a szálas-lándzsás levelű bokrot vagy fácskát. Sokkal feltűnőbb ősszel és télen, mikor levelei lehullanak és előtűnnek narancssárga álbogyőkkal dúsan megrakott tüskés ágai.

Örvendetes, hogy a városi parkokban, kertekben egyre gyakrabban ültetik. Egyelőre inkább csak díszfaként, ezüstösen csillogó barnás, 5—7 cm hosszú leveleiért, díszes tenné séért telepítik, valamint azért, mert Jól tűri a városok poros, kipufogógázoktól terhelt levegőjét. Érdemes azonban közelebbről megismerkednünk ezzel az igénytelen fásszárú növénynyel, mert mint vitaminforrás hozzájárulhat 'a téli gyümölcskínálat változatosságához.

A homoktövis kétlaki növény. Sárgás, április—májusban nyíló szerény virágai a tövisek körül, csoportosan találhatók. A szél porozza be őket. Termése

7—8 mm-es álbogyó, narancssárga, néha a fajtától, tenyészhelytől függően világosabb vagy vörösbe hajló. E fajnak érdekessége, hogy a gyökerein az égerfa gyökérzetén található gumókhoz hasonló képződmények fejlődtek. Valószínűleg ezekben is szimbióta baktériumok élnek.

Kizárólag napos helyre ültessük. A talajjal szemben igénytelen, ezért a degradált talajok bokrosítására kiválóan alkalmas. Kedveli azonban a könynyű, homokos, mészben gazdag talajokat. Nedvesebb, sós helyeken is megél. Kártevője nincs. Fagykárokat csak a rendkívül hideg teleken, nedves helyeken szenved.

Tavasszal magról (sztratífíkáció nélkül is), vagy vegetatív úton (pl. gyökérsarjakról) szaporítható. Kiültetésre a legalkalmasabb a kétéves, vegetatív úton nyert egyed. Ezeket 3X3 m-es kötésben ültessük. Telepíthető szoliterként (magányosan) vagy csoportosan is. A bokrokon, fácskákon a fenntartó metszést évente végezzük el. A ritkított, jól kialakított koronával bíró példányok bővebb termést hoznak, gyümölcsük könnyebben szedhető. Mivel kétlaki, szélmegporzású növény, a terméshozam biztosítása érdekében ügyelni kell arra, hogy a női és a hím egyedek aránya legalább 6:1-hez legyen! (A nemeket már 3 éves magonenknál megkülönböztethetjük; a hím ivarú egyedeknek nagyobb, sűrűbben álló rügyei vannak.)

Az első termés a kiültetés után 3—4 évvel Várható. Gyökerei a felszín közelében húzódnak, ezért fa alakú, 5—6 m magas példányai, gazdag termés esetén a földből könnyen kifordulnak. Ügyeljünk erre, s feltámasztással vagy kikötéssel előzzük meg. A termést augusztus végén — szeptember elején szedjük. Vannak olyan típusok, amelyek álbogyói pur hák, ezeknek a gyümölcskocsányát ajánlatos ollóval elvágni, „bogyóit“ kosárkába hullatni.

Termései biológiailag értékes anyagokat tartalmaznak A(0,9—10,9 mg (100 g), C- (200 mg 100 g), E- (100—160 mg (g), valamint B- és P-vitamint, továbbá 2,8—7,8 % növényi olajat, 1,16—3,50 % savat és némely gyantafélét tartalmaznak. A C-vitamin szintje auguszban a legmagasabb.

Nemesítésével főleg a Szovjetunióban próbálkoznak. Legelőnyösebb a tövis nélküli, igen termékeny, magas cukortartalmú, hosszabb kocsányú „Novoszty Altaja“ nevjí fajta, (Továbbiak még a „Dar Katuni“, Zolotoj pocsatok“, „Vitaminnaja“, „Maszlicsnaja“, az NDK-ban . nemesített Lecora stb.) Termesztésével nálunk a Bajmóci (Bojnice) Gyümöics- és Dísznövénykutató Intézetben. (Výskumný ústav ovocia a okrasných drevín) foglalkoznak. Az intézet dolgozói többféle konzerválási, elkészítési módját is megvizsgálták. Leginkább mézbe éltévé vált be, így hűtőben jó ideig eltartható, s ha előzőleg sterilizáljuk raktározási ideje meghosszabbítható.

Dr. Pomichal Richard

Ha valaki január második vasárnapján kinézett az

ablakon a sűrű, kavargó hóesés láttán sok minden az eszébe juthatott, de az aligha, hogy vannak olyan dísznövényeink, amelyek most bontják szirmaikat. Igaz nem sok ilyen akad.

A Hunyorfélék (Helleboraceae) családjába tartozó Hunyor nemzettség fajai bizony a zord decemberi—januári, vagy a télvégi világban, gyakran a hó alatt nyílnak. Elterjedésük középpontja a mediterrán vidékeken, és Kis-Azsiában, valamint a Kaukázusban van. Szlovákiában, az ország északkeleti részének bükköseiben, csak egy fajuk a pirosló hunyor (Helleborus purpurescens) honos. Tőlünk délre, Magyarországon három fajuk él.

Kertünk csodált téli különlegessége lehet a Mészkő-Alpokból betelepített (ott Christrose néven hagyományos karácsonyi dísz) nagy, 6—9 cm átmérőjű, magános virágú fehér hunyor (H. niger). Örökzöld, újjasnn osztott börszerű levelei között

Virágok a

megbúvó rózsásfehér Virágai decembertől márciusig nyílnak.

Augusztusban és szeptemberben magvetéssel, tőszétosztással szaporítható. Árnyékos helyhó alatt

re ültessük, ahol az erős fagyoktól is védett. A könnyebb meszes, humuszos talajt kedveli. Fák alatt, vagy a sziklakertben egyaránt mutatós ez a

25—30 cm magas, örökzöld növény.,

Mindegyikük erősen mérgező. Dr. Zelenyák János régente oly közkedvelt és elterjedt könyve, A gyógynövények hatása és használata (Budapest 1908) sem ajánlotta alkalmazását orvosi tanács nélkül, mivel:' „ ... fájdalmas hasmenésen kívül szédülést, érzéketlenséget, fájdalmas görcsöket, nehéz légzést, aléltságot, sőt halált okoz“. Ennek ellenére a fehér hunyor fekete gyökerét (innen származik latin neve — H. niger) többre becsülték mint szép virágát. Külsőleg „ ... a gyökér porrá törve, és mandulaolajjal keverve siketség és fülzúgás ellen (nyolc csep a fülbe csepegtetve) alkalmazható. Varakat, fekélyeket és rühöt, a borecetbe főzött gyökér gyógyít. Kenőcsnek készítve a gyökér pora tetveket írt.“, írja Zelenyák jános.

Mi azonban a fehér hunyort, a rokon fajokat és hibridjeiket (ezek később, március—áprilisban virágoznak) kopár télt kertünk díszéül ajánljuk. P. R.

A fehér hunyor decembertől márciusig nyílik

(A szerző felvétele)

DÍSZMADARAK EXPORTRA

Horváth Sándor, a karanténállomás vezetője

hőmérséklet — tartotta. Körül- leges megbetegedések megelőbetüi azt kell nekünk is bizto- zése. -Ez a prevenció egy öt sítanunk amíg aklimatizálód- napos kúra alatt történik, Ennak. Ez az egyes fajoknál nek kapcsán a madaraknak könnyebben, másoknál nehe- antibiotikumokat (pl. Oxymyzebben megy. Ha ez nem síke- kQint), vitaminokat, különböző rül, akkor a madarak kedvű- belső élősködők (férgek) kiket vesztik, nem esznek, össze- üzésére alkalmas gyógyszerehúzódnak, vedleni kezdenek. két (Holezol, Hermorazin) adagolunk. Nagyon ügyelünk ar- Annak érdekében, hogy az ra< hogy „vendégeink1 megfeaklímatizálódás zavartalan le- 'eJ° táplálékot kapjanak és a gyen sokat tehetnek a tenyész- hőmérséklet, főleg a téli időtök is. Fontos, hogy a madarak szakban a kellő értékek (15— jó erőben érkezzenek. Sajnos, 25 C-fokon) között mozogjon, nem mindig kapjuk tőlük az 8 fűtésre szerelt automa,,árut“ megfelelő „csomagolás- ökusan működő kapcsolóberenban“. így aztán a madarak űezés biztosítja, gyakran érkeznek leromlott állapotban. A szállításra használt Az utóbbi években rengeteg ládák kicsik, rosszul szellőz- átalakítást, korszerűsítést hajnek, s gyakran a megengedett- tottunk végre. Sokat tettünk nél több példányt zsúfolnak az állategészségügy biztosítása össze bennük. Ajánlatos, hogy szintjének emelése terén. A heegy 50X40X15 cm-es száilító lyiségek falát, ahol a voliérek ládában pl. hullámos papagáj- állnak, csempével rakattuk ki. búi 30—35 darabnál ne legyen Üj ketreceket csináltattunk- Sok több. A nagyobb testű fajokból segítséget kaptunk az" állattepersze sukkal kevesebb — pl. a nyésztők szerdahelyi plhpszernimfapapagájből kb. 10, a ro- vezetőtől, amelynek tagjai, Tazellapapagájokből 6 — transz- kács László elnök vezetésével, portálható benne. A szállítás 1984—8o-ben társadalmi munidejére víz helyett adjunk al- kában 500 órát dolgoztak le maszeleteket és ne feledkez- nálunk. Eljöttek hozzánk a gazűnk meg a megfelelő tápiá- lánlai (Galanta), a vágsellyei lékről sem. Nagyon fontos, ha (Sala), sőt a nyitraj (Nitra) az árut nem személyesen hoz- szervezetek tagjai is.. Főleg a zák el, a küldeményt előre je- ketrecek átfonásábaii, a voliéientsék be és három naposnál тек rámáinak átalakításában, nem régibb állatorvosi bizony- összeállításukban, a kalitkák lattal lássák el! gyártásában segítkeztek.

j:

i!

ľ

1

Dunaszerdaliely (Dunajská Streda) szélén, az udvarnoki úton egy gyümölcsössel körülvett füves térségen igénytelen külsejű, hoszszű épület található. A kapu felett lévő „cégtáblán“ néhány színes állatábrázolás társaságában a Chovprodukt k. v. neve, valamint a „karantén“ szó áll. Ez utóbbi az emberben önkéntelenül rossz érzést ébreszt, idézve a hatvanas, hetvenes évek járványának, a száj- és körömfájásnak szomorú emlékét.

Mikor a telefonkönyvben az állomás számát kerestem még nem voltam tisztában küldetésével, országos szerepével. Néhány perces telefonbeszélgetés után megegyeztem az intézmény vezetőjével, Horváth Sándorral, hogy szivesen tájékoztat munkájukról.

— A Chovprodukt vállalat országos hálózatának ez az egyedüli intézménye, amely 1978 óta működik; jelenleg hárman dolgozunk itt — mondotta Horváth Sándor. Szlovákiában egyedül csak nálunk vesznek át exportcélokra egzotikus madarakat és néhány hobbiból tartott apróemlőst (tengerimalacot, törpenyúlfajtákat). Karanténállomásunknak azonban nemcsak szimpla, átvevő szerepe van! Legfontosabb feladatunk az, hogy megakadályozzuk a beteg madaraknak az exportra szánt küldeményekbe való bekerülését.

A selejtezést már a vásárláskor megkezdjük. Csak standard példányokat veszünk át. Ügyelünk arra, hogy ne legyenek közöttük deformált végtagú vagy csörű, degenerált testű egyedek. Külföldi partnereinknél ez rontaná vállalatunk hitelét. Az ilyen és a szállításkor megsérült példányok kiszűrése aránylag könnyű. Sokkal nehezebb a lappangó betegségek, belső sérülések felismerése. Ezért olyan fontos az a 28 napos időszak, amely alatt itt megfigyelés alatt tartjuk az átvett madarakat. A legkritikusabb időszak, ' még az egészséges példányok esetében is, az első hét. Ez alatt igyekszünk leküzdeni a szállítás, az átvétel, az új környezet által okozott stresszt. Figyelembe vesszük, hogy odahaza a tenyésztő a madarakat milyen* körülmények között — kalitka, я

Alapvető feladatunk, az esetр. R.

Az állomáson jelenleg közel 580 exportra szánt egzotikus madarat gondoznak (A szerző felvételei)