Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)

1987-01-10 / 1. szám

1987. január 10. SZABAD FÖLDMŰVES •5 faänfcs 1986. december 19-én ünnepelte megalapításának 100. évfordulóját a komáromi (Komárno) Duna Menti Múzeum. E jelentés évforduló alkal­mából felkértük Mácza Mihályt, a múzeum egyik osztályvezetőjét, be­széljen az intézmény múltjáról és je­lenéről. — 'A múlt század második felében, az akkor közel 13 ezer lakost szám­láló megyeszékhelyen. Komáromban felmerült a műzeumalapítás gondo­lata. Ezt elsősorban a megyéhez tar­tozó Öszönyben (Magyarország) fel­tárt gazdag római régészeti lelet­anyag váltotta ki.. A gyűjtemény Rö­mer Flórián nevéhez fűződik, aki a magyar régészet úttörője volt. Kez­deményezésére, valamint a gyűjte­mény megőrzése céljából a megyei és városi vezetők támogatásával tör­téneti és régészeti egyletet szervez­tek, amely 1986. december 19-től Komárom-vármegyei és Komárom-vá­­rosi Történeti és Régészeti Egylet né­ven tevékenykedett. A leletanyagot és egyéb muzeális tárgyakat önkén­tesek, amatőrök gyűjtötték össze, majd feldolgozták az utókor számá­ra. Ebben a tényleges munkában nagy érdeme van Gyulai Rudolf ta­nárnak és a bencés tanárt karnak. Lelkesen, nagy buzgalommal munkál­kodtak, a meglévő gyűjteményből megrendezték az első kiállítást a re­formátus kollégium nagytermében. Természetesen ez nem vo't megfelelő hely a gyűjteménynek, ezért 1897-ben átvitték a törvényszéki palotába. Köz­ben az említett egyletet átszervez­ték, Komárom-vármegyei és Komá­­rom-városi Múzeumi Egyesület lett az új neve. Az egyesület a történeti és régészeti emlékek mellett népraj­zi, természetrajzl tárgyakat, képző­­művészeti alkotásokat is gyűjtött. Az egyre szaporodó gyűjteményt 1900- -ban a városi pavilonba helyezték el. Ez volt a múzeum első önálló — fá­ból épített — épülete, melyet az Es­terházyak adományoztak Komárom vá­rosának. Az egyesület erősen szor­galmazta egy állandó múzeum létre­jöttét. A múzeumi egyesület, a köz­­művelődési és vármegyei könyvtárral közösen elhatározta, hogy közösen építenek egy kultúrpalotát. Tervüket 1911-ben sikerült valóra váltani, ami­kor megalakult a Jókai Közművelő­dési és Múzeumi Egyesület. Állami támogatással felépítették a kultúrpa­lotát, az egyesület székházát, amely napjainkban Is otthont ad a múzeum­nak. Itt említem meg Alapy Gyu'a nevét, akinek nagy érdemei vannak az egyesület létrehozásában, majd a múzeum vezetésében, továbbá Har­­mos Károlyt, aki 1910-ben rajztanár­ként Komáromba került és a Jókai Egyesületben működött. Ö volt a jó­kat Egyesület Szépművészeti Osztá­lyának 'megteremtője és egészen megszűntéig fáradhatatlan elnöke. A Jókai Egyesület az első világhá­ború Idején különösen nagy gondot fordított a meglévő gyűjtemény meg­őrzésére, fennmaradására, mivel eb­ben az időszakban az épületet hadi­­kórházzá alakítottak. Az 1918-as „őszirózsás forradalom“ első hullá­mainak hatására megmozdult a mun­kásság, de a forradalmi szervezke­désnek véget vetettek a megszálló légionisták. 1919 második felétől konszolidálódott a helyzet, a múzeum Ismét megnyithatta kaputt. A Jókai Egyesület gazdag közművelődést te­vékenységet fejtett ki és nagy figyel­met szentelt a múzeum gondozására, az anyaggyűjtésre. Szombathy Viktor és Zombori György jóvoltából az Részlet a munkásmozgalmi kiállításból egyesület megvalósíthatta.régi álmát. 1936-ban megnyílt Komárom szülöt­tének, a magyar írók koronás feje­delmének Jókai Mórnak az emlékki­állítása, majd egy évvel később fel­­állíották Jókai szobrát, mely a komá­romi születésű Berecz Gyula szobrász alkotása. A cseppet sem könnyű, de a rendszeres és gondos1 munkának köszönhető, hogy a gyűjtemény nagy­sága (darabszámaj a második világ­háború előtti években meghaladta a tízezret. 0 Mi történt a gazdag gyűjte­ménnyel a második világháború ide­jén és a felszabadulást követő évek­ben? — A második világháború idején a múzeum anyagát a bencés székház pincéjében' tárolták, mivel az épüle­tet más célokra használták fel. A múzeum a felszabadulás után állami gondozásba, mégpedig a járási nem­zeti bizottság hatáskörébe került. vMi-; chal Dušek félállásban .egy takarító­nő segítségévet tette látogathatővá a múzeumot, majd egészen ny-ugdíjba­­vonulásáig ő volt a múzeum igazga­tója, mely 1949-ben a Duna Menti Múzeum nevet kapta. A múzeum sokrétűbb tevékenysé­gét továbbra Is a helyiség- és szak­ember hiány hátráltatta; nem volt aki feldolgozza a meglevő gyűjte­ményt. 1968-től vált lehetővé az egyesületi székház egészének hasz­nálata, melyet 1970-ben felújítottak, és ezek után állandó jellegű helytör­téneti kiállítás nyílhatott az épület­ben. Egyébként a múzeumnak van könyvtára és egy nagyterme, ahol kultúrműsorokat lehet rendezni. A múzeum tevékenységét 1968-tól Kaj­­tár József múzeumigazgató irányítja. Az intézményhez az évék során szak­képzett emberek kerültek. Jelenleg 32 állandó alkalmazottja van, közü­lük 11 szakképzett muzeológus, 2 ré­gész, 3 történész, 1 művészettörté­nész, 2 néprajzos, 1 zoológus, 1 bo­tanikus, 1 entomológus, 1 irodalom­­történész. Ezzel a kollektívával meg­indult a rendszeres kutatómunka, va­lamint a közművelődési munka is fellendült. A gyűjtemény darabszáma majdnem eléri a 120 ezret. Belőle, valamint az átvett anyagból évi át­lagban tíz-tizenkét időszaki és állan­dó jellegű kiálítást rendezünk, és 1980-ban megnyílt Délnyugat-Szlová­­kia munkásmozgalmának állandó jel legü kiállítása. 0 Ggy tudom, Ön volt a kiállított anyag gyűjtője és a kiállítás egyik rendezője. Mondjon valamit a kiállí­tás előzményeiről! — A párt- és az állami szervek felhívták figyelmünket, hogy létesít­sünk egy állandó jellegű kiállítást ■ Komárom és környéke munkásmoz­­‘galmának történelmi anyagából. Ma­gunk is éreztek ezt, hogy gazdag do­kumentumanyagunkból, főképpen az ifjúság nevelése szempontjából fon­tos lenne egy állandó jellegű kiállí­tást nyitni. Törekvésünkben segítettek a járási párt -és állami szervek. A Komáromi Városi Nemzeti Bizottság helyiséget szabadított fel számunkra. A felújított termekben helyeztük el a tárlat anyagát. A kiállítás a Komáromi, az Érsek­­újvári (Nové Zámky), a Galántai (Galanta) és a Dunaszerdahelyi (Du­najská Streda) járás munkásmozgal­mát mutatja be. Átfogó képet nyújt .. ,a' jSuna melléke' munkásmozgalmának történelméről. .A kiállítás további ré­sze a Csehszlovák Köztársaság és a LSKP megalakulásává! foglalkozik. Bemutatjuk a napjainkig terjedő idő­szakot, a fejlett szocialista társada­lom eredményéit is. A múzeum tevékenységét a párt­ós állami szervek is elismerték, s 1975. január elsejétől területi hatás­körrel ruházták fel. Ez azt jelenti, hogy a dunaszerdahelyi, a galántai, az érsekűjvári járási honismereti múzeumot is módszertanilag irányít­juk. 1977-től a múzeumnak négy. osz­tálya van: történeti, természetrajzi, tudományi, közművelődési és gazda­sági osztály. 0 Milyen tudományos munkát vé­geznek? — Minden dolgozó köteles tudomá­nyos munkát végezni, mely három részből tevődik össze: gyűjtemény­­gyarapítás és feldolgozás, tudomá­nyos kutatómunka és közművelődési tevékenység. A Járás területén régé­szeti-történeti lelőhelyek találhatók. Például Hetényben (Chotín) a régé­szek gazdag kelta, a komáromi hajó­gyárnál avar kori temetőre bukkan­tak. Tehát a járáson belül és kívül jelenleg is folynak ásatások. 0 Kiadják-e tudományos munkáik eredményeit? Van-e lehetőségük az anyagok közlésére? — Igen. A múzeum néhány éve megjelenteti saját évkönyvét, amely­ben a jelentősebb kiállítások anya­gain kívül ismeretterjesztő cikkek és tanulmányok találhatók. Szorosan együttműködünk az iskolákkal, a tár­sadalmi szervezetekkel, üzemekkel, így lehetőség van különböző előadá­sok, beszélgetések stb. szervezésére. 0 Hogyan emlékeznek erre a je­lentős évfordulóra? A múzeum kollektívája összeál­lította a múzeum 100 éves történetét. A könyv ebből az alkalomból jelenik meg a Madách Könyv- és Lapkiadó gondozásában. Egyébként a nagysza­bású, országos szintű ünnepségre jö­vő év áprilisában kerül sor. Kiállítás nyílik, mely a múzeum 100 éves te­vékenységét mutatja be. A beszélgetést köszönt: NAGY TERÉZ I A Cedok utazási iroda aiánlatai (klók A legtöbb utazást, üdülést forgal­mazó utazási irodánk, a Cedok szakemberei három évvel ezelőtt ko­moly felméréseket végeztek, melyek alapján naprakészen módosítják az elavult szolgáltatásaikat, s újakat ve­zetnek be. A modern, szocialista gon­dolkodásmódú embernek , ugyanis már megváltoztak az igényei, az üdü­lést hasznosan, tartalmasán kívánja eltölteni. Éppen ezért van nagy sike­re az emberre, egyénre szabott üdü­lésnek, melyek sorát — az elmúlt évi tapasztalatok alapján — állan­dóan bővíteni kell. A Cedok belföldi utazási kínálatai­ban egyre nagyobb teret kapnak a rekreációs sportlehetőségeket bizto­sító túrák. A Cedok legújabban ki­adott, Szlovákia hegységei című pro­pagandafüzetében például részlete­sen ismerteti azokat a tartalmas üdülési lehetőségeket, melyek a szó szoros értelmében a testkultúrát szolgálják. A síelés, futás, kocogás, szabadtéri tornagyakorlatok, az ú­­szás, szaunázás, mind-mind kiegészí­tő programjai közé tartozik a tájat, ennek történelmi érdekességeit is megsimerm kívánó turistának. A nitrai példa nyomán az idén Szlovákiában mind a nők, mind a férfiak számára olyan üdüléseket szerveznek, melyek elősegí­tik a súlycsökkenést. Persze más jellegű — érdeklődés­től függő — hasznusan el­töltött pihenésen is részt vehetnek a Cedok ügyfelei. Ilyen például a gépjármű­vezetői tanfolyammal egy­bekapcsolt üdülés, a tenisz- és az eszprerantó táborok, a gyermekek üdültetése 10 éves körtől 16 éves korig, olyan üdülések, melyeken a rajz, a festészet alapjait sa­játíthatják el az érdeklő­dők, a honismereti túrák, a fiatal házasok számára ren­dezett üdülések. A Cedok nemrégiben je­lentette meg azokat a bro­súrákat, melyek azokat in­formálják, akik a nyári sza­badságukat hazánkban kí­vánják eltölteni. A Nyár a Nyugat-szlovákiai kerület­ben című kiadvány — ami­hez színién a Cedok utazá­si irodáiban juthat hozzzá az érdeklődő — bő infor­mációt nyújt az egyes üdü­lőközpontokról, részletesen tájékoztat az egyes termál­fürdők vizének milyenségé­ről, a kempinghelyfoglalás módjairól. Az itthon üdülni kívánók szinten a Cedok legközelebbi utazási irodájá­ban juthatnak hozzá az „Üdüljünk Csehszlovákiában“ című katalógus­hoz. Mivel az itteni üdülési lehető­ségek felsorolása hosszadalmas len­ne, ismertetjük a katalógus egy-két érdekes „szolgáltatását“. Mint erről a Cedok illetékesei be­számoltak, az idén 3 ezerrel több ember veheti igénybe az utazási iro­da belföldi szolgáltatásait, s az évek óta közkedvelt csillagtúrákon össze­sen 12 ezren vehetnek részt. A Cedok mindig jobban támogatja a nagy lét­számú családok kedvező anyagi fel­tételek melletti üdülését. Egyre több az igény az egyhetes üdülési lehető­ségek iránt, így ez a ..kör“ is bővült. Tatranská Lomnicán. Rozmárokon ve­hetnek részt egy rövid üdülésen az érdeklődők. Javultak a Cedok részszolgáltatá­sai is. Ugyanis ennek az utazási iro­dának a vezetősége is megértette azt. hogy a csomagszállítás, a ruhatisztí­tás, a vasalás, stb. a kellemes üdülés összetevőit képezi. A Cedok statisztikai kimutatásai szerint állandóan nö a külföldi uta­zások iránti érdeklődés. Míg az 5. öt­éves tervidőszakban 2 millió 56 ezer S3 ember utazott külföldre a Cedok szervezésében, addig 1981 és 1985 között már 3 millió 349 ezer 340-en utaztak külföldre, szintén az említett utazási iroda szervezésében. Tehát fokozottabb az érdeklődés, de ezzel együtt a problémák is szaporodnak. Nem véletlenül, hiszen a Cedok uta­zási iroda biztosítja a külföldi átázá­sok 60,3 százalékát. személy üdülhet küföldön, mint a múlt évben. Ez elsősorban a szovjet és magyar utazási irodákkal való kiváló kapcsolatnak köszönhető. A szovjet partnerek megértették azt, hogy mind több és több honi állam­polgárunk kívánja megismerni test­vérországunk tájait, városait, s ezek történelmi hagyatékait. A korábbi évekhez képest — turistáink örömére — javult a helyzet a Magyarországon és jugoszláviában szervezett üdülé­sekkel kapcsolatban is, s mérsékel­ten nő a Romániába utazók száma is. A Cedok vezetősége nagy gondot fordított arra. hogy ne csak több „ágyhelyet“ biztosítson az üdülök számára, hanem a minőségre, az üdülések kiilönféleségére is ügyeljen. Míg 198S-ban 605 típusú üdülést biz­tosított, adddig 1987-ben ez a szám már 645-re emelkedik. Egy példa: Mivel 1987-ben ünnepeljük a NŐSZ 70. évfordulóját, ehhez kapcsolódó 11 programvariánst terveztek be a Cedok képviselői. Az „Észak-Dél“ nevű úl például 9 napos lesz. Itt olyan városokba is ellátogathatnak majd turistáink, mint Tel Aviv.Csard­­dzsou, Dzsambu), Ősimként, Lisztvian­­ka st., ahol eddig még nem járhat­tak. Fellapozva az említett katalógust. a jól bevált turistutak mellett, — melyekről konkrét felvilágosítást nyerhetnek a katalógusban — szá­mos olyan „kirándulás-típus" is ta­lálható itt, amit korábban nem, vagy csak korlátozva forgalmaztak. — A Távol-keleti „repertoár“ is bő­vült: a kíváncsi turista aránylag elő­nyös árakon megismerkedhet például Vietnam egzotikus vidékeivel, s ma­gával a fővárossal Hanoival. De Kó­rea és Mongólia is várja a csehszlo­vák turistát, s az előrejelzések sze­rint az érdeklődők itt luxuskorülmé­­nyek között üdülhetnek. A síelők körében mind közkedvel­tebbé válik Bulgária télen is, ahoi síparadicsomok várják a vendégeket, mint például a Szófia-Vitosa, vagy — 1987-ben először — a boroveci hegyi üdülőközpontok. , Amint már szó esett róla, a Cedok a magánturisztika korlátozása miatt több utat tervezett Magyarországra, így szervezetten nagyszámú turista ismerkedhet meg Magyarország gyö­nyörű tájaival, történelmi emlékei­vel. Habár a borsos árak mellett, de nagyon szép üdülési lehetőségeket kínál a Cedok a jugoszláv tengerpar­ton. Az utazási iroda szakembereinek véleménye szerint az olcsóbb üdülési lehetőségek itt sok esetben értéke­sebbek, hiszen legtöbbször ismeret­len, de még „érintetlen“ tengerparti részeken találhatók ezek az üdülők. A Cedok hajókirándulásait a Mor­fint Szovjet Hajózási Társaság bizto­sítja be, mely utak ilyen címek alatt szerepelnek a katalógusban: „A Bal­ti-tenger hullámain“, „Skócia—Íror­szág“, „Utazás az egyiptomi pirami­sokhoz“,' Marakkó—Kanári-szigetek, Madeira“ stb. Szlovákiában J61 felszerelt kempingek várják nyáron a turistákat (A szerző felvétele) Csehszlovákia legnagyob utazási irodája minden év végén forgalomba hozza a „Külföldre a Čedokkal“ című katalógusát, s rendszerint december elején kezdi árusítani a beutalókat. Az utazási iroda — több évig tartó szervezési munkálatokkal — elérte azt, hogy az idén 35 ezerrel több Az utazási iroda számos kirándu­lást szervez Nyugat-Európa országai, s más távoli egzotikus tájakra. Köz­kedveltek az autóbusz körutak, me­lyek során a turisták megismerhetik például Európa városait. ’ KALITA GABOR

Next

/
Thumbnails
Contents