Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)
1987-01-24 / 3. szám
SZABAD FÖLDMŰVES.--------------------------------13 ň juhtenyésztés új szakasza Ä lézer mezőgazdasági alkalmazása A lézer első alkalmazása az 1950- es évekre vezethető vissza. A kutatók azonban hamar felismerték, hogy a rendkívüli fizikai tulajdonságukkal rendelkező sugárnyalábnak milyen jelentősége tehet az elkövetkező évtizedekben. Azóta a lézer felhasználása komplett technológiává fejlődött. Az utóbbi években ugyanis a lézer atka'mazása számos iparágban meghonosodott. egyebek között a gép- és vegyiparban, de ezen túlmenően a meteorológiában, az orvostudományban és a mezőgazdaságban is. A növénytermesztés szakaszán a lézersugár alkalmazásától újabb forradalmi változásokat várnak a kutatók nemcsak a hozamok növe'ése szempontjából hanem a növények betegségekkel szembeni ellenállóképessége és gyorsabb fejlődése tekintetében is. Igaz. a kntatók által megálmodott eredményeket ma még egveelőre laboratóriumi körülmények kö. zött próbálják elérni. A tudományos kutatás eredményei azonban csak akkor igazolhatók, ha nagyüzemi körülmények között is meghozzák a várt eredményeket. A fotoszintetizáló növényi sejtek bioe'ektronikus változásairól aránylag sokat tudunk. De hogy a lézersugárnak a növények biofizikális folyamataiban is nagy szerepük van, azt a tényt csak az elmúlt évek folyamán kezdték feltárni a kutatások. A fotoszintézist kiváltó fénysugaraknak döntő jelentőségük van a növények fejlődésében. A kutatók kísérleteikben abból a tényből indultak ki. hogy a nappali fény intenzitásának és időtartamának a változtatása megindíthatja vagy csökkentheti a növények fejlődését. Ezzel kapcsolatban felmerült az a kérdés vajon milyen hatást gyakorolhat a magokra és a növényekre a lézersugaras kezelés. Az elméleti Ismeretek és a kísérteti eredmények áttanulmányozását követően a Komáromi (Komárno) járási Mezőgazdasági Igazgatóság fejlesztési osztályának munkatársai felvették a kapcsolatot a Brnoi Mezőgazdasági Főiskola növénytermesztési tanszékének a munkatársaival. Nevezetesen Vladimír Labounek docenssel, akinek a segítségével kipróbálták a lézertechnika nagyüzemi alkalmazásának lehetőségeit. Az első lézerkísérleteket már 1982. ben végezték el a főiskola laboratóriumaiban és üvegházaiban. Kísérleti eredmények alánján a lézeres kezelés jelentős mértékben befolyásolta a növények növekedését. A kezelés pozitívan hatott a növénvek feilődésére. A sikeres kutatómunkát nagyüzemi kísérletek követték. A bíztatónak mutatkozó laboratóriumi kísérletek nyomán (órásunkban is bekapcsolódtunk a nagyüzemi kísérletekbe. A főiskola szakembereinek a javaslatára a lézeres kezelést a zöldségfélék vetőmagjain alkalmaztuk. A gabonafélék esetében ugyanis a lézersngár hatására csupán 2—.3 százalékos hozamnövekedés érhető el. 1987. január 24. __«___ Igaz azonban, hogy 6—7 tonnás hektárhozam esetén ez sem elhanyagolandó. A vetőmagok lézeres kezelésének a kipróbálására járásunkban a Hetényi (Chotín) Egységes Földműves-szövetkezet vállalkozott. Német István, a szövetkezet növénytermesztési ágazatvezetője örömmel vállalta a kísérletek irányítását. A nagyüzemi kísérletekre a Pető 95-ös paradicsomfalta vetőmagját használták fel. A lézeres kezelést a Vavrinec Veselicei szövetkezetben (Blanskoi járás) végezték el. Ugyanis itt helyezték üzembe az első lézersugár kezelésre alkalmas berendezést. A berendezés teljesítménye 0,3—0,5 tonna vetőmag besugárzása óránként. A szövetkezetben a paradicsomot 30 hektáron vetették, ebből a lézerrel kezelt vetőmagot 13 hektáron A vetést Monair-típusú vetőgépnel végezték 8.3 centiméteres tötávolságra, 1986. április 11-től április 14-ig. A lézersugárral kezelt vetőmag erőteljesebben és egyenletesebben csírázott, mint a kezeletlen. A kísérleti területen hozzávetőlegesen 230—240 ezer tőszámot értek el hektáronként. A kontrol-területen pedig az egyedszám hektáronkénti átlagban mindössze 160—170 ezer között váltakozott. A kísérletben telies mértékben beigazolódott a lézersugárzásnak a csírázásra gyakorolt serkentő hatása. Míg a kezelt vetőmagnak néhány nap. pal a vetés után úgyszólván 45 százaléka kikelt, addig a kezelet'en vetőmagnak mindössze 15 százaléka. A kezelt és a kontrol növények gyökérzetének az összehasonlítása még szembetűnőbb eltérésekre utalt. A kezelt növénvek gyökérzete csaknem kétszer akkora volt mint a kezeletlené. A kísérletekből egyértelműen kitűnt, hogy a lézeres kezelés hatására növekedett a csírázás eré've, s erőteljesebben fejlődött a növény gyökérzete. Mindez kedvező feltételeket teremtett a növények fejlődéséhez. A kísérlet végeredménye a követ, kezőképnen alakult: a lézerrel kezelt paradicsom hozama elérte a 42,28 tonnát hektáronként. A kezeletlen táblákról viszont mindössze 31.24 t termést takarítottak be hektáronkénti átlagban. A besugárzás hatására elért többlettermés hektáronként meghaladta a 11 tonnát. A kezelt paradicsom refrakciós értéke 3,17 százalékkal nagyobb volt, mint a kezeletlené. A kezelésnek a pénzben kifejezhető értéke is számottevő volt. A lézerrel kezelt paradicsom hektáronkénti többlettermésének értéke elérte a 18 ezer 878 koronát, a jobb minőség pedig 1589 korona nyereséget jelentett. Könnyen kiszámítható, hogy a lézeres kezelés hatására a 13 hektárnyi kísérleti területről 266 ezer 071 korona többletet értek el-A szövetkezetben tavaly a lézersugaras kezelést a gabona után másodnövényként vetett silókukorica vetőmagján is kipróbálták. A kezelt silókukorica hektárhozama 11 százaikkal nagvobb volt, a kezeletlennel szemben. Igaz, a közeljövőben a kutatókra és a gyakorlati szakemberekre egyaránt még több feladat vár megoldásra a lézersugár célszerű alkalmazásával kapcsolatban. A kutatóknak mindenekelőtt pontosítaniuk kell. hogy melyik növénykultúra esetében a leghatékonyabb a lézersugár alkalmazó, sa. továbbá meg kell határozniuk a lézersugárzás optimális intenzitását és mennyiségét. A nagyüzemi feltételek között pedig ki kell dolgozni a lézeres kezelés komplex technológiáját. Kétségtelen, hogy a lézeres keze'és seeítséeével jelentős mértékben szabályozható a növények kezdeti fejlődése. ami a későbbi fejlődési szakaszokban is kedvezően tükröződik vissza. Igv a tudósoknak több kérdést кеЧ tisztázniuk a lézersngár hatásmechanizmusának a feltárása érdekében. A szövetkezet vezetősége elhatároz, ta. hogy a közeljövőben kidolgozzák és bevezetik a vetőmag előkezelésének komplex technológiáiét. Ennek a technológiának fontos része 'esz a vetőmagvak lézersnearas kezelése is. A kísérleteket az idén tovább folvtatják. A vetőmagvak lézeres kezelését a gabonafélékre is kiterjesztik. A paradicsom termőterületének pedig az 50 százalékán lézerrel kezelt vetőmagot vetnek. Az úi technológiában óriási lehetőségek rejlenek, amelvek forradalmasíthatják a mezőgazdaságot. E progresszív techno'ógia feltárásához és gyakorlati hasznosításához tárásunk, ban is megtörténtek az első lépések. SZÉNÄSSY ÄRPÄD agrármérnök Rövid, de annál eredményesebb múltja van a Kassai (Košice) Ä1- latorvostani Kutatóintézetnek. Itt Dr. ián E 1 i б к a, a tudományok kandidátusa vezetésével egy lelkes fiatalokból álló szakembergárda igyekszik minél jobb eredményeket elérni a iuhnemesítés terén. A lelkes csoportot az elmúlt év novemberében az alkalmazott állategészségügyi kutatásban elért kiváló eredményekért magas állami elismerésben részesítették. ■ Mondana valamit a kitüntetés hátteréről? — teszem fel az első kérdést a kutatócsoport vezetőjének. — A kilenctagú csoportot 1972. ben hoztuk létre azzal a céllal, hogy az állattenyésztés szakaszán elősegítsük a tudományos-műszaki haladást. Az országos program keretében az állategészségügyi problémák megoldása volt a fő feladatunk. A juhtenyészésben a szaporodásbiológiát problémák megoldására helyeztük a fő hangsúlyt. A tudományos kutató és fattanemesítő munka mellett nagy hangsúlyt fektetünk a termelésre is. ami annyit jelent, hogy a Kelet-szlovákiai Kerület több juhtenyésztő gazdaságával szorosan együttműködünk. A Šarišské Sokolovce-i, a goőaltovót, a Sady nad Torysou-i és a kecerovcei szövet kezeiben végzett kísérletek eredményei már elérik a világszínvonalat. Óriási eredmény, hogy nemcsak kísérleteztünk, de a gyakorlatban bizonyítottuk is, hogy az általunk kidolgozott eljárások sikeresen alkalmazhatók. Hús. tej és gyapjú. Ez a három termék, amelyet a népgazdaság a juhtenyésztésből remél. Sajnos, a juhágazatban az utóbbi években mélypontig csökkent a termelés. Hiába volt elfogadható piac, ha a termelés veszteséges volt. ami miatt a Kelet-szlovákiai Kerület több gazdaságában teljesen felszámolták a juhászatot. Törzstenyészet nincs sok a ke. rületben. Jó juhászat azonban elég sok van Az lenne jobb. ha minden juhászat el tudná érni a termelésben azt. amit az élenjárók. Ehhez szükséges a kiváló tenyészanvag biztosítása, valamint a megfelelő tartása és takarmányozási körülményeknek a megteremtése. Egy vaskos kimutatás jól tükrözi a partnergazdas'ágokban a kísérletek eredményeként beállt ugrásszerű minőségi változást, ami az utóbbi időben végbement. Ugyanakkor arról is tájékoztatnak, hogy a kutatócsoport merészen és igényesen tervez, szüntelenül magasabbra emelve a lécet. Tevékenységükről, eredményeikről. távlati céljaikról, elképzelő, seikről részletesen tájékoztatott Dr. Ján Elifika, a kutatóintézet ve. zetője. Kifejtette, hogy az állattenyésztők évszázadok óta arra törekszenek, hogy a juhtenyésztésben Is minél több gvaplút. tejet és húst termeljenek. Ám e három kritérium között ellentétes összefüggés, fordított korreláció van, ami hangsúlyozottan megnyilvánul a nálunk általánosan tenyésztett juhfaitáknál. Például a merinó taitának sok és jő minőségű gyapja van, ám gyenge a tejelékenysége. Éppen ezért nagyon kevés gazdaságban foglalkoznak iuhtúró készítésével. Ugyanakkor a rocka fajta aránylag sok tejet ad, viszont a gyapja kevés és durva szálú. E két fajta között helyezkedik el a vegyes hasznosítású cigája, közepes finomságú és mennyiségű gyapjúhozamával. de nem túlságo. san nagy tejtermelésével. Ami a hústermelést illeti, vagyis az ellésl arányszámot és a bárányok hízóképességét, a három fajta között nincsenek számottevő eltérések. Az eredmény a gondozás és takarmányozás színvonalától függ. Dr. Ján Elička kutatócsoportjának az induláskor az volt a feladata. hogy a kiváló minőségű gyapjút adó fésűs merinó gyapjúhozamát növeljék, valamint az, hogy megőrizzék fajtatiszta tenyészetben ezt a jól akklimatlzálődott értékes fajtát. Mert a fésűs merinő kiváló alapanyagul szolgál a különféle keresztezésekhez. Ép. pen ezért a kassal kutatócsoport jelenleg lajtanemesítő és haszonfajta előállító keresztezéseket egyaránt végez. Itt embrióátültetéssel biztosítják a tenyészállat-utánpótlást. Erre azért is szükség volt, mert a tenyészkosok Ismételt behozatalára nem mindig lehetett számítani. ■ A 25 ezer darab juhállománynál a kutatómunka bizonyára komoly költségekkel jár. A mezőgazdasági üzemek vállalják a kutató, munka költségét, de a ráfordítások vajon megtérülnek-e? — Az eddig elért eredményeink Is ékesen bizonytíják, hogy a kutatómunkánknak óriási népgazdasági haszna van. amit tanúsíthatnak a partnergazdaságok is. A kutatómunka anyagi ráfordításai minimálisak, a gazdasági hasznuk pedig óriási. Minden egyes korona. amit a gazdaságok a kutató, munkára fordítanak, pontosan 8 korona 12 fillér tiszta nyereséget hoz. A kutatómunka eredménye már az utóbbi időben megmutatkozott, hiszen az Ű1 genetikai adottságokkal rendelkező luhok gyapjútermelése egyedenként átlagban meghaladja a 12 kilót. Ez az eredmény szinte hihetetlennek tűnik, ha arra gondolunk, hogy vannak olyan gazdaságok, ahol a iuhonkénti gyapjúhozam alig ért el a négy kilót. Érdekességként említjük, hogy az elit merinó kosokról egyedenként több mint 20 kiló gyapiút nyírtak. Az egy anyára iutő 120 százalékos szaporulat sem lebecsülendő. ■ A kutatócsoport Jelenleg min dolgozik? — A munkánk nagyon sokrétű. A fajtatiszta tenyészetből kiindulva különböző genetikai és nemesitől eljárásokkal tovább folytatjuk a nagvhozamű szuperfinom gyapjas és a tejelő típusú új fajták nemesítését, továbbá a nagy sza. poraságú és hústermelő hibridek előállítását. Egyszóval még nagvobb szaporulatra, gyapjú- és hústermelésre törekszünk. A tájékoztatást köszöni: p Öntözéses gazdálkodással a nagyobb hozamokért Ä műit évi aszályos esztendő alaposan próbára tette a mezőgazdasági dolgozókat. Ugyanakkor értékes ismeretek. tapasztalatok megszerzésére is késztette a mezőgazdasági üzemek vezetőit, szakembereit. A dunamocsi (MoCa) Dunai Flotilla Efsz-ben normális körülmények között ts sok gondot okoz a homokos talaj termőképességének növelése, hát még olyan hosszan tartó szárazságban, mit a tavalyi volt. A földműves-szövetkezet növénytermesztési ágazatvezetőjétől, Botka Páltól megtudtam, hogy az 1990-ig szóló intenziflkációs programjuk értelmében nem bízzák a termés sorsát a véletlenre, az időjárás szeszélyeire, hanem Igyekeznek kihasználni a tudományos-műszaki fejlesztés vívmányait. Útkeresésük során nagyon értékes tapasztalatokat szereztek a szemes kukorica termesztésében. Bebizonyították, mily nagy szerepe van az öntözésnek a hektárhozamok növelésében. A több mint 2 ezer 400 hektáron gazdálkodó Efsz 1100 hektáron rendelkezik öntözőberendezésekkel. Az öntözőberendezéseket leginkább az évelő takarmánynövények és a szemes kukorica termesztésében veszik igénybe A szemes kukorica termesztésére különös figyelmet fordítanak ebben a földműves-szövetkezetben. Keresik a módját, hogyan lehetne a homokos talajon jobb és nagvobb hozamokat elérni E célból a Trnavai Kukoricatermeszíési Kutató és Nemesítő Intézeltel karöltve a szövetkezet szántóterületén — mintegy 500 hektárnyi területen — különböző parcellákon egyforma talajviszonyok között 13 hibriddel öntözési kísérletet folytattak. Az öntözött kísérleti parcellák eredményeit összehasonlították az öntözetlen kontrollal. A végeredmény egyértelműen igazolta, hogy az öntözés igen komoly feltétele a nagvobb hozamok elérésének. Az öntözött területeken — háromszor 30 milliméteres víz adagolásával — átlagban 2,98 tonnával nagyobb hektárhozamokat értek el, mint a nem öntözött parcellákon, öt hibrid esetében csupán háromszor 15 milliméternyi vizet adagoltak, Itt a hozamok „csak“ 1,65 tonnával haladták meg a nem öntözött területek eredményeit. Egyébként 1986-ban 799 hektár összterületen termeltek a Dunamocsi Efsz-ben szemes kukoricát — ebből 350 hektáron öntözték a növényt. Mivel a kísérlet bizonyította, hogy öntözéssel sokkal nagyobb hozamok érhetők el, az elkövetkezendő időszakban tovább kívánják bővíteni az öntözhető területet. A 8. ötéves terv éveiben ötszáz hektárral bővítik az öntözhető területeket és ügy tervezik, hogy a 9. ötéves terv végéig kétezer hektáron folytatják majd az öntözéses gazdálkodást. Elsősorban a takarmányféléket és a szemes kukoricát kívánják ily módon termelni. Ebben látják az intenzifikáciős program megvalósításának egyik legfontosabb tényezőjét. Dr. KOLOZSI ERNŐ ILLÉS BERTALAN Fotó: Milan Halčin I A %■ T
