Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)
1987-01-24 / 3. szám
14 SZABAD FÖLDMŰVES 1987. január 24. • MÉHÉSZET • MÉHÉSZET • MÉHÉSZET • MÉHÉSZET • MÉHÉSZET Ф MÉHÉSZET 9 MÉHÉSZET • MÉHÉSZET Ф MÉHÉSZET • lél a méEiBsben A méhcsaládok teljes nyugalmának Időszaka van. Csend és nyugalom honol a méhesben. A méhek körül a januári hónapban nincsenek fontos teendőink, csupán a méhek zavartalanságát kell biztosítanunk. Ha őszszel szakszerűen, jó élelemmel láttuk el méhcsaládainkat, nincs miért aggódnunk. Több éves megfigyeléseim eredménye szerint hol erősebben, hol pedig halkabban zsongnak a kaptárban telelő méhek. A gyengébb zsongást főleg hideg időjáráskor észleljük, amikor a méheknek nagyobb hőt kell fejleszteniük. A telelő méhcsaládok nyugalmát legtöbbször harkályok és cinkék szokták megzavarni, de a lakóházak közelében elhelyezett családokat gyakran a háziállatok is nyugtalaníthatják. így például a háziszárnyasok kapargálása vagy kaptárak körüli tartózkodása is riadalmat okozhat a kaptárakban. Rendszerint az év első hónapjában hull a legtöbb hó, ezért gyakran vastag hótakaró borítia a kaptárakat. A szabadban elhelyezett kaptárakat célszerű kátránypapírral letakarni, hogy a hó ne hulljon a kaptárak közé. Bármilyen vastag hótakaró borítja is a kaptárak tetejét, ne söpörjük le a havat, mert ezzel fölöslegesen zavarnánk a méhcsaládokat. A kaptárak elöl azonban óvatosan távolítsuk el a havat, különösen akkor, ha már túl vastag a hótakaró. Közismert, hogy a kaptárak hótakaróját nemcsak a téli napfény, hanem a belülről áramló meleg is olvasztja. Arra viszont ügyelni kell, hogy a rőpnyílásra ne fagyjon rá az enyhébb idő .réskor megolvadt hó, mert a jégréteg elzárhatja a nyílást. jelenleg, amikor a tél első felét magunk mögött tudhatjuk, már gvak. rabban vizsgálhatjuk haligatócsővel a családokat. Ilyenkor se feledkezzünk azonban meg az óvatosságról, nehogv fölöslegesen zaklassuk az állományt. Tudvalevőleg a nyugtalanul telelő család korábban elfogyasztja élelmét, ami veszélyezteti a nyugodt telelést. Ha a meghallgatáskor a zsongás egyenletes és halk, nyugodtak lehetünk. Ha azonban nagyon erős a zúgás és hallgatócső nélkül Is észle'hető. meg kell keresni a nyugtalanság okát. A kilárónyílást célszerű védőrácscsal ellátni. így az elhullott méhekhez nem tudnak hozzájutni a cinkék, s ott-tartózkodásukkal sem veszélyeztetik a család nyugalmát. A cin. kék különösen havas teleken keresik fel a méhesek környékét. A kijárók előtt ke’lemetlenkedőket többféle módon riaszthatjuk el. A röpnyílást takaró védőrács az egerek ellen is jó szolgálatot tesz. Sokszor ugyanis problémát okoz, ha valamelv családba egér fészkeli be magát, összerágja a lépeket és az állandó zavarás miatt a méhcsalád akár el is pusztu'hat. Ajánlatos továbbá a kaptárak elé kátránvpapírt leteríteni, mert így a vékonyabb hótakaró gyorsabban elolvad, aminek az esetleges korai kirepüléskor van jelentős szerepe. Enyhébb idő esetén ugyanis előfordulhat, hogy a hóra letelepedő méhek megdermednek és elpusztulnak. A kaptár elé helyezett kátránypapíron a méhek megpihenhetnek. majd ismét telrepülhetnek. A kaptárakből kihordott hullákból is sok mindenre, lehet következtetni, ezért a tetemeket alaposan vegyük szemügyre. A januári napfény, a vakítóan fehér hótakaró meg természetesen a november óta tartó bezártság néhány mehet korai kirepülésre késztet. Ez minden esetben arra utal. hogv a telelöfürt laza, a kaptárban megfelelő a hőmérséklet. A rossz telelés okait a következőképpen foglalhatiuk öszsze: aj anyátlanság, b) nem megfelelő élelem, c) a kevés levegő általi nagy páralecsapódás, d| egér vagy más állat jelenléte a kaptárban, ej a kaptár külső háborgatása (hógoiyózás, faágak kaptárhoz ütődése), f) a folyadékhiány. Ha a kaptárak meghallgatásakor gyanús zúgást észlelünk, enyhébb időben feltétlenül keressük meg a kiváltó okot. Lehet, hogy az őszi élelemkészlet valamelyik családnak nem elégséges. Az élelemhiányt rablás is előidézheti. Ilyenkor házilag készített cukorlepényt adjunk a méhcsaládnak. Saját tapasztalatomból tudom, hogy mit jelent az állomány számára a téli élelemhiány. Velem Is előfordult, hogy januárban kellett cukorlepényt beadnom a családoknak. Nagyon fontos, hogy a cukorlepényt legalább két napon át szobahőmérsékleten tartsuk, hogy hasznosításra megfelelő legyen. A cukorlepényt enyhébb Időben, a lehető leggyorsabban adjuk be a családoknak. A telső takarót megemeljük, másik kezünkkel a fóliazacskóban levő cukor, lepényt a keretre helyezzük, s a kaptárt gyorsan lezárjuk. Azok a méhészek. akik elavult módszerekkel gazdálkodnak. s a keretek között lececskéket helyeznek el. a gyors beadást aligha tudják megvalósítani. Mivel én rostaszövetes rámástakarót használok. gyakorlatomban az imént leírt módszer nagyon jól bevált. Alkalmazásakor csak a méhész szakérteíemhiánva okozhat bonyodalmat. Január végén, envhébb időjárás esetén részleges tisztuló kirepülés is előfordulhat. Erre már volt példa, hiszen három évvel korábban, ponto san 1984 január hugzonhatodlkán kirepült az állomány egy része. Ilyenkor jó. ha a méhész a családok közelében tartózkodik. Ajánlatos szalmát vagy szénát szétteríteni a hótakaróra, hogy a méhek ne dermedjenek meg. Olyan eset is előfordulhat, hogy a kirepülés után még jó néhány hetes rabság következik. Ha az első tisztuló kirepülés legalább 50 százalékos, abból már következtethetünk az eddigi telelés eredményeire. Amikor a kirepülő család valamilyen ok miatt gyanúsan viselkedik, gyors vizsgálatra van szükség. Ahol nyugodt a csa’ád és jegyzeteink szerint is van elég élelem. ott nem kerül sor kirepülésre. Bár a méhesben csend és nyugalom honol, a méhész mégsem ülhet tétlenül. Itt az Ideje a belső műhelymunkák elvégzésének. Célszerű a méhészeti kellékeket rendbe tenni. Illetve felújítani. A régebbi kellékeket és eszközöket alánlatos a tél folyamán fertőtleníteni. A selejtezésre szánt öreg lépeket mielőbb olvasszuk ki, vagy megfelelő olvasztó híján küldjük el a mü. lépfeldolgozó üzemekbel A mézkamráből elszedett üres kereteket tisztítsuk meg! Főleg a kezdő méhészeknek ajánlatos 'a szakirodalom tanulmányozása. Az elméleti felkészülésnek nagy hasznát vesszük a gyakorlati életben. Ha módunkban van, a külföldi szakirodalmat Is böngésszük át. Ez idő tájt értékeljük az elmúlt évet s készítjük el a következő Időszakra vonatkozó tervet. Ehhez a munkához kívánok méhésztársaimnak sok sfkr-VICZÉN ISTVÄN ♦ A téli méhes [A szerző felvételei Többször készülődöm, hogy elköszönök, de mindig akadt valamilyen érdekesség, amely elodázta a búcsűzást. Végül is kiérünk a méhesből. Visszafordulok, nézem a szalmakaptárakat, már éppen kérdezni szeretnék valamit, amikor Kálmán bácsi megszólal. Mintha tudná, hogy mit akarok kérdezni, mondja: — Nagyon sok baj van ezekkel a szalmakapt ár okkal, gyakran megnehezítik a munkát. A fertőtlenítésük is bonyolult, de hát mit csináljak, én a szalmakaptárt szoktam meg. Kezdettől fogva ilyenekkel méhészkedem. Végül, amikor mégiscsak sor kerül a búcsűzásra, s megköszönöm Kálmán bácsinak a sok érdekes látnivalót, a tájékoztatást; megegyezünk, hogy tavasszal, a méhészeti idény kezdetén ismét meglátogatom. Hazafelé azon töprengtem, hogy nem voltam-e túlságosan mértéktelen, amikor egy fél napot elraboltam az idős méhész idejéből. Csak egy pillanatig éreztem lelkiismeret-furdalást, mert visszaidézvén Nagy Kálmán szavait, biztosra rettery, hogy 6 sem tartotta időpazarlódnak az együtt töltött órákat. Kálmán bácsi olyan lelkiismeretes méhész, aki szívesen teszi közzé tapasztalatait, segíti a kezdőket, tájékoztatja az érdeklődőket. Bízik abban, hogy a Rimaszombati (Rimavská Sobota) járásban is lesz méhészutánpótlás, amelynek tagjai nem nyereségvágyból, hanem a méhek iránti szeretettől indíttatva folytatják majd az idősebb nemzedék munkáját. FARKAS OTTŰ Szalmakaptárak A tájat még nem fedte összefüggő hótakaró, de a dér fehérre festette a vidéket akkor reggel, amikor elindultam Naaybalogra (Veľký Blhf, hogy felkeresem Nagy Kálmán tapasztalt méhészt. — Kár, hogy Ilyen hűvös napot választott ki látogatás céljából — jeauezte meg érkezésemkor az idős méhész, máid szívélyesen beljebb invitált a ió meleg szobába. Addig, amíg a nap lassan erősödő suaaral kellemesebbé tették a kinti levegőt, a meleg szobában beszélgettünk. A Szabad Földműves olvasóinak nem kell bemutatni Nagy Kálmánt, hiszen pár évvel ezelőtt méa aktív levelezője volt lapunknak. Számos jó tanácsa, érdekes észrevétele jelent meg a méhek életével kapcsolatban a lap hasábjain. Eau idő óta nem ír. de a méhek Iránti szeretete nem szűnt mea. Olyan lelkesedéssel beszél a mébekről, hogy szinte lenyűgözi hallaatóját. Kint a kertben több mint hetven szalmakaptár sorakozik szépen három sorban. Ilyen rendezett méhest iaazán nem minden nap lát az ember. A tarka méhlakások, gondozott kaptárak szinte díszei a kertnek. A méhes közevén találhatók a legfontosabb méhészeti kellékek. Terepszemlém során szinte alig kellett valamit kérdeznem Kálmán bácsitól. Bárhová néztem, bármit megpillantottam, mindenről mondott valamilyen érdekességet, újdonságot. A leatöbb segédeszközt saiátkezüleg készítette, így a maauardzot sem maradt el. Eau csövekkel. drótokkal ellátott befőttesiivegből készült a füstölő, amelynek főleg atkairtáskor van nagy szerepe. Közelebbről megszemlélve látom, hogy az üvegnek fái záródó fedele van, melyen keresztül két cső halad. Az egyik cső végén egy gumipumpa látható. A másik csövön át fut a füst az üvegből a kezelés helyére, a kaptárba. A füstölő meggyújtása is egyszerű. ♦ Nagy Kálmán a sajátkezííleg készített füstölővel (A szerző felvételei) mivel az üveg fedele könnyen eltávolítható. A vékony papírcsík egy huzalra rögzíthető, amelyet két 4,5 Voltos laposelem hoz izzásba. A két laposelem az üveg fedeléhez van rögzítve. A cső, amelyen a füst a kaptárba jut, a végén öt-tíz centiméteres távolságban át van fúrva. Füstöléskor ez a cső a röpnyíláson keresztül futtatja a füstöt rendeltetési helyére. A tapasztalt méhész a cső melletti rést vizes szivaccsal tömíti. Arcunk már piroslik a hidegtói, kezünket már több mint két órája simogatja a hűvös északi szél, ám a házigazda nem sietteti a szemlélődést. ♦ A rendezett méhes egyik részlete Lépselejtezés A selejt lépek válogatására már az akácvirágzás utáni időszakban sort kellett keríteni. Később a méhcsaládok kezelése közben, vagy a pörgetések során, ha helyesen jártunk el, az öreg. sötét szinü építmények a fészek szélére, illetve a mézkamrába kerültek. így az őszi beteleléskor nem okozhatott gondot az olvasztóba való keretek elvétele. Fontos munkáról van szó. mert a már szinte fekete lépeken a fertőző betegségek kórokozói tömegével jelentkezhetnek. Gondoljunk csak a noszémás családokra. A beteg méhek télen, kora tavasszal a kaptárban ürítkeznek, rendszerint a lépekre és keretlécekre. A fiatal, tisztogató méhek ezek egy részét felszivogatják, s így maguk is fertőződnek. De sok bélsár — tele fertőző anyaggal — ott marad a sejtek belső szélén és a keretléceken. Az ilyen építmények segítik a betegség terjedését a következő évben is. A kaptárban hűvös időben jelentkező erősebb páralecsapódás a korábban beszáradt ürülék felhígulását eredményezi. A fiatal méhek tisztogatni kezdik és máris noszémássá válnak az egészségesek. Hasonló a helyzet az európai költésrothadás esetében. A betegséget okozó baktériumok az elpusztult álcák látszólag kitisztított sejtjeinek belsejében egy alig észrevehető vékony rétegben millió számra ott maradnak. A lépselejtezés tehát egyrészt méhegészségi szempontból igen fontos. A fertőző méhbetegségek leküzdésében, de különösen azok megelőzésében van igen nagy szerepe. A fiatal lépeken kevesebb a fertőző anyag, ezért kisebb a valószínűsége, hogy sok kórokozó jut a méhekbe, az álcákba. Másrészt azonban a rendszeres lépcserének a méhek fejlettségét tekintve is jelentős szerepe van. Szabad szemmel is látható, hogy a fekete, öreg lépek sejtjei be vannak szűkülve. megfelelő eszközzel pedig pontosan megállapítható ennek mértéke. A megkisebbedett sejtből apróbb méhek kelnek ki, s az ilyenek csak csökkent teljesítményre képesek. Ez elsősorban a mézgyűjtésben mutatkozik meg, mert nemcsak a test, hanem a szervek, így a mézhólyag is kisebb, ezért kevesebb nektár fér bele. Ennek következtében a hordási eredmény is alacsonyabb lesz a vártnál. Az öreg, sötét színű, selejtezésre való Iépeknek egyéb hátrányait is megemlíthetjük. így például nem nézhetjük közömbösen, hogy a fekete építményekben eiszínezödik a szép világos akácméz, s ezért elveszíti jellemző világos, zöldes árnyalatát, és tükrös fénye is tompul. Nagyon hátrányos. hogy az öreg lépekbe kevesebb méz fér. Ilyeneket használva több lépet kell mozgatni, lesöpörni pörgetéskor. Az öreg lép a fiatal lépnél kétszer-háromszor is nehezebb lehet, ami különösen vándoroltatás, kor nem lehet közömbös. A sötét, fekete lépek előnyeként említik, hogy szilárdak, szállításkor, pörgetéskor nem sérülnek meg, nem szakadnak le. Meg ke'l jegyezni azonban, hogy a fiatalabb, új építmények is jól bírják a szállítást, pörgetést, ha megfelelően, elég sűrűn vannak hálózva dróttal a keretek. Természetesen selejtezni kell a megsérült, törött, kiszakadt szűzlépeket, valamint a megnyúlt, lecsúszott, meghullámosndott, tenyérnyinél nagyobb felületen heresejtesre húzott építményeket. Ne sajnáljuk az ilyen hibás fiatal lépeket kivágni és kiolvasztani, mert az anyák nem szívesen veszik birtokba, s ha mégis, akkor a lépek tekintélyes hányadán herefiasítást fogunk találni, sokszor tavasszal túl korán, nyár végén pedig olyankor, amikor már nincs szükség az ilyen fiasításokra, mert régen befejeződött az anyanevelés, vagy az anvaváitás ideje. Összegezve tehát: ne sajnáljuk az időt, amelyet a lépselejtezésre fordítunk, mert a szakszerűen végzett munka gyümölcsét a későbbiek folyamán észlelni fogjuk. (M) HIRDETÉS Értesítjük a tisztelt méhésztársakat, hogy a beküldött viaszból megrendez lésre 10,— koronáért — sonkolyból pedig kilónként 12,— koronáért jó mtnőségű mölépet készítünk, s azt kívánatra fertőtlenítjük. A mölépet megrendelés szerinti méretre vágjuk, 3 ha partnereink kívánják, foszforral fellavft)uk hogy a méhek egészségesen szaporodjanak. A viaszt, a sonkolyt. s a megrendelést az alábbi' címre küldjék: V^rqbóa medzistienok Uh г ш í • * « я Telefon: 931-14 T 4