Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)
1987-01-24 / 3. szám
A múlt évben or, szágszerte jó minőségű szőlőt szüreteltek. Többféle azonban a kevés csapadék, a tartós meleg időjárás következtében csökkent a savtartalom, s így néhol a szokásosnál lágyabbak lettek a boroké Ezért ajánlatos fokozott figyelmet fordítani a kezelésre., a tisztaságra, nehogy káros mikroorganizmusok (gombák, baktériumok) szaporodjanak el és különféle bőrbetegségek lépjenek fel. A mikroorganizmusok a bor alkotórészeit támadják meg, s részben vagy teljesen elbontják azokat. Ha nem fedezzük fel időben, jelentős károkat okozhatnak, sőt tönkre is tehetik borainkat. Ezért nagyon fontos a szakszerű munka mellett a borok rendszeres ellenőrzése, fejlődésük figyelemmel kísérése. A borból érdemes mintát vinni fűtött szobába, mert így a kezdődő betegség könynyebben, hamarabb felfedezhető. A leggyakoribb bőrbetegségek a következők: Virágosodás (pimpósodás). Az alacsony — 11 Malligandfok alatti — alkoholtartalmú borokban lép fel. Ha ezek levegővel érintkeznek, és a pince melegebb (15—20 C-fokos) — a felületükön fehér hártya képződik, ami sűrű, ráncos felületűvé vastagodik, és szürkésfehér lesz. Később a hártya szétszakadozik, és egy része leszáll a hordó aljára, ugyanakkor új hártya kezd kialakulni. E betegség (amelyet a virágélesztők okoznak), a bor alkoholtartalmát fokozatosan elbontja, a bor vizes, üres ízű lesz. A károsítást rendszeres töltögetéssel előzhetjük meg. A- mikor borunk már gyengén vírágosodott, úgy segíthetünk, hogy lopóval óvatosan átszúrjuk a hártyát, és nagyobb sav-Fotó: —Pr— BŐRBETEGSÉGEK fel a hordót — miközben az akonanyílás körül ütögetjük — amíg a hártya a túltöltés következtében kifolyik. A hordót alapos tisztítás után zárjuk le. Ha már vastag a hártya, a bort szűrjük meg és tiszta, kénezett hordóban tároljuk. Ecetesedés. Melegebb pincékben lép fel, ha a bor levegővel érintkezője. A bor szaga szúrós, ecetre emlékeztető és íze kellemetlenül savanyú. Az ecetbaktériumok a bor felszínén vékony hártya képzésével a bor alkoholtartalmát ecetsavra és vízre bontják. Fellépését tisztasággal, kénezéssel és gondos töltögetéssel előzhetjük meg. Ecetesedéskor azonnal kénezni kell 100 literenként 10—15 gramm borkénnel és nyíltan át kell fejteni a bort tiszta hordóba. Ügyeljünk, mert az ecetes bor nem javítható. Tejsavas (mannitos) erjedés. tartalmú borral addig töltjük Főként lágy alföldi borokban □ 6gVV£SPO|C HÍREK a szőlészet világából ф Az aszta'i szőlőfajták választékának tudatos bővítése a Szovjetunióban. Ezt az időszerű feladatot tárgyalta meg a szőlőfajták választékának növelésére létrehozott koordinációs b zottság. Figyelembe vették a nemesítőknek a legkorábban beérő, egyúttal a betegségekkel és a kártevőkkel szemben is ellenálló szőlőfajtákkal kapcsolatos legújabb kutatási eredményeit és sikereit . Foglalkoztak a szaporítás és a termesztésbe való gyors átvitel lehetőségeivel. E feladatok rugalmas, hatékony megoldása sokban hozzájárul ahhoz, hogy minél korábban kerüljön friss szőlő a szovjet piacra. A szakemberek ezen igyekezete fontos része a meghirdetett élelmiszergazdálkodási programnak. $ A savanyú talajon termelt szőlők tápanyagfelvételének javítása. A Franciaországban végzett laboratóriumi kísérletek bebizonyították, hogy ha a savanvú talajokba telepített fiatal sző'őnek megfelelő menynyiségű meszet adunk, hajtásaik tömege kétszeresen, gyökérzetűké pedig 30 százalékkal megnövekedhet. A telepítést megelőző talajelőkészítés alka'mával oly mértékben kell növelni a mész adagolását, hogy a talaj kémiai reakciója elérje az 5 pH-t. A későbbiekben is évente kell meszet juttatni a talajba. Tápanyagfelvételre a savanyú talajok tömöttsége és az alkalmatlan alany is kedvezőtlen hatású lehet. 9 Növekvő gondok a borkereskedelemben. A múlt év a spanyol szőlő — és bortermelők számára — a borprodukciót tekintve — sikeresen zárult: 38 millió hektolitert (6 millióval többet, mint 1985- -ben) gyártottak. (Megjegyezzük, hogy a bortermelésben Spanyolország a Közös Piacon belül a harmadik helyen áll.) A jő termés okozta megelégedettséget azonban beárnyékolja a piac telítettsége. A bőrgyártás é’enjártó nyugat-európai hatalmai, Franciaország és Olaszország sem tudnak mihez kezdeni az eladatlan borral. A Közős Piac új tagjának, Portugáliának a megjelenése a piacon tovább növelte a kínálatot. KAZIMÍR Š.: PESTOVANIE VINICA A PRODUKCIA VÍNA NA SLOVENSKU V MINULOSTI (A SZŐLŐ- f S BORTERMELÉS MÚLTJA SZLOVÁKIÁBAN) Élvonalbeli kutatónk Dr. Kazimír Š., a tudományok doktora, könyve az érdekes, olvasmányos mezőgazdasági-történeti művek közé tartozik. A levéltári anyag, valamint az eddig megjelent tudományos forrásmunkák alapos megismerése és elemzése után a szerző a szlovákiai szőlőtermesztés fejlődésének történetét igyekezett a legrégibb emlékekből a 18. századig összefoglalni. Munkája első részét a hazai szőlészet gazdasági és szociális feltételeinek szentelte. A szőlőtermesztést olyan szociális tevékenységként mutatja be, amely eltér a mezőgazdasági termelés egyéb ágazataitól. Joggal. hiszen a szőlőkultúrák telepítésének, megművelésének, a bőrgyártásnak egyedi technológiája. történetileg kialakult specifikus birtokjoga volt. A második részben Dr. Kazimír a tárgykör korabeli történeti problematikájával foglallép fel. A bor zavaros, émelyb tő és karcolóan csípős ízű, szű-i rós szagú, ugyanis a tejsavbaktériumok a felületen a cukrot és az almasavat vízre, mannitra, tej- és ecetsavra bontják, E betegség elsősorban akkor lép fel, ha a must 28 C-fok feletti hőmérsékleten lassan erjedt, vagy az erjedés megakadt, vagy ha a bor sokáig a seprőn maradt. Elkerülése érdekében ajánlatos mindig gyorsan erjeszteni, ha pedig megakadt az erjedés, azonnal fajélesztőt kell a borhoz adni. Javításkor 100 literenként 10—20 gramm borként adagoljunk, majd később levegőztetve fejtsünk. Erősebb megbetegedéskor csersav-zselatinos derítést akalmazzunk. Záptojásszag. A bor íze és szaga záptojásra hasonlít. Akkor fordul elő, ha erjedő mustot kéneztünk, vagy kénezéskor a kén belecsepegett a bordóba, mert a káros é’esztőbaktériumok kénhidrogént termelnek belőle . ^ Nyílt levegőztető fejtéssel védekezhetünk, majd a bort olyan hordóba öntsük, amelvet száz literenként háromnegyed kénszelet elégetésével fertőtlenítettünk. Egéríz. Lassú erjedéskor, kései fejtéskor, melegebb pincében, a töltögetés elhanyagolásakor jelentkezik. A bornak kellemetlen, egérszagra emlékeztető íze van. Szellőztetve, fejtéssel és hektoliterenként 20 gramm borkén adagolásával védekezhetünk ellene. Nyúiásodás. Főleg a lágy, savszegény, kénezés nélküli, fiatal fehérboroknál észlelhető. A ital pohárba öntve olajszerűen, nyúlósan folyik. Megelőzhetjük, ha a nyúl 6- sodásra hajlamos borhoz 100 literenként 3—5 gramm csarsavat adunk. Ezután a nyúlós bort fejtsük át közepesen kénezett hordóba. Fejtés közben a bort alaposan keverjük össze levegővel. Ha a bor ezután sem tisztulna, csersav zselatinos derítéssel kezeljük. —K. Szakozik. Elemzéséből kiviláglik, hogy Szlovákiában a korabeli szőlészet fejlődésének csúcsát a középkor végén érte el, maid a 15—16. század fordulóján hanyatlásnak indult. A szerző munkáját számos statisztikai adat gazdagítja, illusztrálva az akkori viszonyokat és alátámasztva következtetéseit. Ez a könyv nemcsak alapos tudományos munka, de vonzó olvasmány mindenkinek akit a szőlészethez szorosabb kapcsolat fűz. Ezért bizonyára nem túlzás az a megállapítás, hogy e műnek számos figyelmes olvasója lesz. Or. Kazimír könyvét 327 oldal terjedelemben 1Я8Б-Ьап jelentette meg a bratislavaí Veda kiadó. —V.— Tartsak, vagy ne tartsak szobamadarat ? A természet furcsa fintora, hogy bár az ember egyrészt gátlástalanul pusztítja saját természeti környezetét, s a benne élő állatvilágot, másrészt viszont egyre élénkebb az érdeklődése a lakásban tartható állatok iránt. Nevezhetjük ezt nosztalgiának is, pedig talán inkább tudat alatti lelk'ismeretfuradás, amit ily módon kívánunk levezetni. A lakásban, különösen a városi viszonyok között tartható állatok köre korlátozott. Nyilvánvalóan csak a kis testű, kevésbé mozgásigényes fajok jöhetnek szóba, ezért az utóbbi Farkas Tibort falujában, Dobfenéken (Dubno) megválasztották a helyi állattenyésztő szervezet elnökévé. Nemcsak irányítja a szervezetet, de aktív állattenyésztő is. Baromfin kívül más állatfajták is találhatók portáján. Sikeres nyúl tenyésztő. A Branko felvásárlói vállalattól 1985-ben Elismerő ok'evelet kapott. A múlt évben is több mint ötszáz darab háromkilős pecsenyenyulat adott el. A felvételen látható 120 darab pecsenvenyulat (ez súlyban több mint 3 mázsa hús) is a Branko n. v. részére neveli. (Farkas Ottó felvétele) években örvendetesen megnövekedett az érdeklődés a szobamadarak iránt. Mindenekelőtt tudatában kell lennünk annak, hogy a szobamadarak tartása folyamatos kötelezettséget is Jelent, s kérdés, hogy mi magunk és családunk mekkora áldozatot hajlandó vállalni. Először is kellő időt szánjunk rájuk. Van akinek a napi öt perc is sok, másnak a napi két óra sem kotytyan meg, jó Időtöltésnek érzi. Fajonként is változik a madarakra fordítandó idő. A hullámos papagáj például igényli a napi hosszabb foglalkozást — különösen, amíg megtanítjuk a beszédre —, ugyanakkor a kanári vagy a különböző díszpintyek megelégszenek azzal, ha az enni-innivalót megkapják. Nem elhanyagolható szempont, hogy hol és mekkora helyünk van a kalitka, vitrin vagy röpdécske számára. Az elhelyezéskor vegyük figyelembe, hogy a madár szemetel. Olyan háziasszony, aki úgy vigyáz a lakás rendjére, hogv cipővel be sem szabad lépni hozzájuk, inkább ne próbá’kozzon madár tartásával! Ne felejtsük, hogy a madár a hangját is hallatja! Egyes hangsabb fajok esetében ez elviselhetetlenné válhat! És a madár csőrét befogni igen nehéz! A hangok iránti tűrőképesség változó. Míg egyikünket éppen azért vonzza a papagáj jelenléte, mert egész nap be nem áll a „szája“, és így feloldja a magány egyhangúságát, addig másikunkat megőrjíti ugyanez, hogy nem elég a munkahelyen, az utcán, az utazásnál elviselni az egész napos zsibongást, zajokat, még otthon sem lehet az ember egy kicsit egyedül, csöndben. Egy-egy jóhangú és szorgalmasan éneklő hím kanári lehet a család büszkesége, de lehet sorscsapás is! Az allergiás megbetegedésekre szintén tekintettel kell lennünk: különösen a gyerekek körében gyakori a szőrre, tolira, atkákra való érzékenység. Ha ilyen előfordulna a családban, inkább mondjunk le a madártartásról, mert a madarat teljesen elzárni nem lehet és sokkal nehezebb megválni tőle akkor, ha már megszerettük, hozzánk nőtt.-K. L.— Kedvet kapott a kisállattenyésztéshez Balia Kálmán kisállattenyésztö Lontó (Lontov) községben jóravaló, dolgos emberként ismerik Balia Kálmán 34 éves kőművest. Kiskora óta félárvaként nevelkedett. Édesanyjának mindig sokat segített. Már kisiskolás korában reggel és este is megetette a háziállatokat. Édesanyja ugyanis több mint harminc éve a Zselizi (Želiezovce) Állami Erdészetnél dolgozik, s így rászorul fia segítségére. Mivel szép kertjük, és édesanyjának 25 ár földje van, két éve úgy döntött, hogy belép a kisál lattenvésztők nagy táborába. Ipolyságon (Šahy) lakik, ahonnan személygépkocsival hetente kétszer utazik Lontőra. Megeteti a nyulakat, a nyári időszakban pedig anynyi takarmányt készít, hogy édesanyjának ne legyen ezzel gondja. A Balia család két sertést hizlal évente, s a baromfiudvar is tele van szárnyasokkal. Kacsákat és tyúkokat is tartanak. Fajtatiszta nyulakat Balia Kálmán két éve tenyészt. A lévai (Levice) tenyészvásáron egy kaliforniai és újzélandi nvulat vásárolt. Jelenleg hat saiáf nevelésű anyanyulat és egv bakot tart. Tavaly 28 kg súlvban 10 darab pecsenyenyulat értékesített. — Nyolc anyanyulat szeretnék tartani. Idős bácsikám lucernaföldet kap. kaszálni szeretek, ígv nem lesz gond a takarmánnyal. Két kislányom is nagyon megkedvelte a nyuszikat. A nvári vakáció alatt sokszor megetetik őket. tesznek-vesznek körülöttük ürülök, hogv ők is megszerették ezt a háziállatot — mondja családtagjairól a fiatal kisállattenyésztő. Balia Kálmán szívesen olvassa a szaklapokat, köztük a Szabad Földműves szakmellékletét. Igen nasznos időtöltésnek tartla a kisállattenyésztést, s kénvelmes városi hérházából örömmel megy falura. BELÄNYI JANOS
