Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)
1987-01-24 / 3. szám
1987. január 24.----------------------------------------------------------------------------SZABAD FÖLDMŰVES Mindannyiunk érdekében EREDMÉNYEK ÉS TENNIVALÓK A KÖRNYEZETVÉDELEMBEN Az erdőgazdaságok dolgozói kiveszik részüket a környezetvédelmi tennivalók végzéséből (Fotó: Korcsmáros László) „Ä CSSZSZK gazdasági és szociális fejlődésének fő irányelvei az 1986—1990-es évekre, illetve a 2000-ig terjedő időszakra“ elnevezésű dokumentum kiemelt fontosságot tulajdonít a kőrnyezetvéde'emnek. A népgazdaság és a társadalom továbbfejlesztése során állandóan szem előtt kell tartani környezetünk egyes összetevőinek, főleg a levegőnek, a talajnak, a víznek és az erdőknek az állapotát. A jelenlegi ötéves terv időszakában töhb mint 17 milliárd koronát fordítunk ökológiai célokra, ami kétszerese annak az összegnek, melyet a hetedik ötéves tervidőszakban erre felhasználhattunk. A kitűzött feladatokkal összhangban a Dnnas”erdahelyi (Dunaiská Streda) járásban is megkülönböztetett figvelmet fordítanak a környezetvédelem egvséees tervezet alapján történő javítására. Ennek megfelelően az ilven jellegű beruházásokon kívül a városokban és községekben a választási program keretében is nagyobb figvelmet fordítanak a környezet védelmére, a tisztaságra, az ntak karbantartására, a zö'dövezetek, parkok és erdők létesítésére, a vízkészletek védelmére. valam’nt az üdülőközpontok felűiítására. A járás vezetői tudatosítják, hogy a környezetvédelem magába foglalja az élőhelyek védelmét, és az ember munkahelyi környezetének iavítását egyaránt Nem választható el például a talaivéde'em a vízvédelemtől. m’vel a bekövetkező változások törvényszerűen kihatnak egymásra. A szociális-gazdasági fejlesztés ökológiai vonatkozásainak és követelményeinek figyelembevétele szorosan összefügg a tudománvos-mfiszaki haladás eredményeinek komplex és sokoldalú hasznosításával. Ennek megfelelően hatékony és ökológiai szemnontból megfelelőbb módszereket kívánnak alkalmazni a termeszed erőforrások hasznosítása során. Növelik a hulladékmentes illetve kevés hulladékkal járó technológiák alkalmazásának aránvát ésszerűsítik a gyártási eljárásokat, a hnl'adéknkat pedig nagyobb mértékben hasznosítják másodlagos nyersanyagként vagy energiaforrásként. A mezőgazdasági földalap termőképessége csökkentésének megakadályozása újabb módszerek alkalmazását teszi szükségessé A mérgező anyagok talajba jutása által, a tápanyag- és vízmegtartó kénesség csökkenése következtében jelentős károk keletkeznek. A kórokozók zöme kezd ellenállóvá válni a jelenleg használt vegyszerekkel szemben, melyek a talaj mikrovilágát és a hasznos élőlényeket egyaránt pusztítják Ezzel magyarázható az újabb készítmények fejlesztése során bekövetkező módosítások egész sora. Az említett tényeket figyelembe véve a mezőgazdaságban új talaigazdálkndási módszereket kell érvényesíteni. A cél az, hogv minél kevesebb tápanyag és vegyszer szivárogjon a talaj alsóbb rétegeibe. Fontos, hogy az erózió által minél kevesebb termőföld juthasson a folyóvizekbe és a víztározókba. A járásban a termelés irányzatának meghatározásakor a természeti adottságokból indulnak ki, optimalizálják a műtrágyák használatát. Összehangolják a vegyszerek és műtrágyák használatát a várható maximális hozammal, hogy ezáltal folyamatosan javítsák a talaj biológiai, kém>ai és fizikai tulajdonságait. Ugyanakkor az állattartási és gépesítési központok létesítése során jobban figyelembe veszik az ökológiai szempontokat, valamint a vízszennyezés megakadályozását sznleáló kérdéseket. Az ntóbbi években a Csallóközben is kedvezőtlen hatások érték a vizek tisztaságát. Ez sok gondot okozott a környezetvédelmi szakembereknek. Az 1978/46-os számú kormányrendelet vízvédelmi területté .nyilvánította Csallóköz jelentős részét. Ez a rendelet szigorított vízvédelmi intézkedések kidolgozását tette szükségessé, s anyagilag is jelentős beruházásokat követelt a mezőgazdasági és inari üzemektől egyaránt. örvendetes jelgnség, hogy a járás mezőgazdasági üzemeinek túlnyomó többségében jelen'eg már rendezett, a vízvédelmi előírásoknak megfelelő siló- és tráeyetelepeket üzemeltetnek és létesítenek. Az ipari létesítmények és a naeyobb települések közeléből nem hiányoznak a szennyvíztisztító berendezések A járásban megkülönböztetett figvelmet szentelnek a vízkészletek véde'mének és éssz,erfi hasznosításának. Megakadályozzák a föld alatti vízkészletek szenynyeződéséf és biztosítják az erőforrásokkal való ésszerű gazdá'kndást. Következetesen betartják azt az elvet, hogy egyetlen üzem vagy szövetkezet sem kaphat kivételt a vízvédelmi törvénnyel kapcsolatosan. A föld alatti vízkészletek védelme érdekében határozzák üteg a talajgazdálkodás ökológiai, gazdasági és társadalmi szempontból optimális paramétereit. A jövőben a technológiai folyamatok végzése során növelni kívánják a víz többszöri felhasználásának mértékét. Fokozott figyelmet fordítanak arra, hogy az ipari üzemek ne ivóvizet vegyenek igénybe. Ugyanakkor minden munkahelyen és háztartásban is nagyobb súlyt helyeznek a vízzel vaió ésszerű gadálkodásra. A víztisztasághoz minden bizonnyal jelentős mértékben hozzájárul a nyolcadik ötéves tervidőszakban Dunaszerdahelyen felépülő szennyvíztisztító berendezés is, melyhez hasonlót a további évek során Somorján (Samorín) is létesítenek. A mezőgazdasági földalapról való gondoskodás terén előtérbe kerül a termőföld minőségének javítása. A cél az, hogy a talaj minősége összhangban legyen a táj ökológiai stabilitásával. A talaj és a tájegység vízgazdálkodásának biztosítania keil az egész vegetációs időszakban a víz maximális hasznosítását. A legfontosahb mezőgazdasági termények agrotechnikai eljárásai során figyelembe veszik az egves körzetek sajátosságait, elsősorban a növényvédő szerek, a növekedést és az érést gyorsító vegyszerek használatát illetően. Ennek megfelelően a mezőgazdasági termelés növelését az elkövetkező időszakban olyan intézkedésekkel biztosítják, melyek kapcsán csökken a termelési folyamatok energiaigényessége, a tápanyagok és növényvédő szerek használata. Nagy súlyt helyeznek arra, hogv a termőföld területe ne csökkenien, és sor kerüljön néhány eddig meg nem művelt terület termővé tételére is. Kiemelt figyelmet fordítanak az elszórtan, illetve sávosan elhelyezett fák és bokrok védelmére, melyek a mezőgazdasági földterületeken vannak, mivel azok óvják a talajt, valamint a vizeket. A járás ökológiai szakemberei tudatosítják, hogy az erdőknek pótolhatatlan szerepük van, mivel nagy mértékben befolyásolják az emberi környezet minőségét. Külön gondot okoz az idősebb erdőövezetek védelme. Az erdei földalapon történő gazdálkodást az erre kijelölt üzemek dolgozói végzik. Az erdőn kívüli fák védelme viszont az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának 1980/149-es számú hirdetménye alapján a járási nemzeti bizottságok művelődésügyi szakosztályainak a feladata. Az említett faállomány egyedeinek kivágását csak kivételes esetekben engedélyezik. Tekintettel arra, hogy a járás a faállomány területét figyelembe véve Szlovákiában az ntolsú előtti helyen áll, az arány az összterülethez viszonyítva mindössze 4,6 százalék. Ezért nagy súlyt helyeznek a meglévő faállomány értékeinek megóvására. Az előzőek a levegő szennyezettségének mértékével, illetve a légúti megbetegedések gyakoriságával is öszszefüggésbe hozhatók. Figyelemre méltó a Szlovákiai Természet- és Tájvédelmi Szövetség járási bizottságának az a törekvése, hogy a Csallóközben őshonos fák és bokrok megmentésére és szaporítására faiskolákat létesítsenek. A faiskolák jelentősége nemcsak a gyarapodó faállományban rejlik, hanem a jelenleg még meglévő szaporítóanyag megőrzésében is. Fontos szerepe van az önkéntes természetvédelmi járőrhálózatnak, melynek tagjai lelkiismeretesen végzik feladataikat. Az erdőgazdálkodás terén megkülönböztetett figyelmet szentelnek a facsemete-termesztés. az ültetőanyag-előállltás ésszerűsítésének. Olyan fajtákat részesítenek előnyben, melyek eHenállóak a szennyeződéssel szemben és megfelel-' nek a táj adottságainak. Jó úton halad a járásban a sokáig nehézséget okozó kommunális szemét körüli problémák megoldása. Több helyen már felépítették a központi szeméttelepeket, másutt az építés folyamatban van. Ezek a szeméttelepek helyettesítik majd a községek szélén és egyéb nem kívánatos helyen önkényesen létrehozott szemétlerakatokat. Ezenkívül a szilárd halmazállapotú ipari és kommunális hulladékok másodlagos nyersanyagként történő hasznosítására is újabb módszereket dolgoznak ki. Az agitációs munkában előtérbe helyezik a környezetvédelmi szempontokat. Kellő súlyt fektetnek az iskolákban a környezetvédelmi nevelésre. A járás területén működő ipari és mezőgazdasági üzemek, illetve létesítmények képviselői kidolgozták a környezetvédelem tervezetét, illetve megvalósításának gyakorlati módszerét. Az üzemek vezetői szorosan együttműködnek az űzetni szakszervezeti bizottságokkal, a SZISZ képviselőivel, illetve a Nemzeti Front többi társadalmi szervezetének tagjaival. A környezetvédelmi problémák megoldásába bekapcsolódnak a Csehszlovák Tudományos-Műszaki Társaság alapszervezeteinek tagjai is, akik a környezet védelmét az újító- és feltalálómozgalom szerves részének tekintik. Hasonló aktivitás tapaszalható a nemzeti bizottságok szakaszán is, hiszen a választási programtervek keretében a környezetfejlesztési és -védelmi tennivalók az előtérbe kerülnek. örvendetes jelenség, hogy a dolgozók kezdeményezése és kötelezettségvállalási mozgalma során is gyakran találkozni környezetvédelmi jellegű felajánlásokkal. A választási programtervek megvalósítása terén a lakosság elsősorban a Z-akciők keretében, társadalmi munkával járul hozzá a környezet védelméhez és szépítéséhez. Az eredmények és a problémák ismeretében elmondható, hogy a Dunaszerdahelyi járásban tervszerűen, lépésről lépésre valósítják meg a környezetvédelemmel összefüggő időszerű tennivalókat. SVINGER ISTVÁN 1 1 Biotechnológiai fejlesztéssel Lapunk múlt évi 43. számában már beszámoltunk a Cselt* szlovák Mezőgazdasági Akadémia XXVII. kibővített üléséről, amelynek középpontjában a biotechnológiai fejlesztés állt. Lapunk múlt évi 50. számában „A biotechnológiai új távlatokat nyit“ címen pedig beszámoltunk a biotechnológiai fejlesztés adta lehetőségek kihasználásáról a növénytermesztésben és az állattenyésztésben. Most az élelmiszeripart, a vízgazdálkodást és az erdőgazdaságot vesszük figyelembe, természetesen egy kissé rövidítve. AZ ÉLELMISZERIPARBAN a biotechnológiai fejlesztés rendkívül nagy jelentőséggel bír. Itt mindenekelőtt az enzimreakciók érvényesítésére, az izolált és mikrobiális enzimek felhasználására, és az aktív enzimtevékenységű sejtszerkezetek kihasználására kell gondolnunk. Még az elején szeretném megjegyezni, hogy hazánkban az enzimekkel kapcsolatos alapkutatás ugyan magas színvonalú, de a gyártás messze elmarad a világszínvonaltól, és a legfejlettebb KGST-tagországokétól. Hazánkban gyakorlatilag csak az alfa-amiláz ipari gyártása van folyamatban, a többit importálni kell. Az enzimgyártással kapcsolatos problémákat főleg a laboratóriumi körülmények, és az ipari gyártás közötti átmenet okozza, amikor is nem sikerül megőrizni az enzimek kívánt aktivitását és stabilitását. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az enzimek gyártásához olyan speciális berendezésekre van szükség, amelyek jelenleg csakis a nem szocialista Importból szerezhetők be. A Liko korszerű laboratóriuma (Fotő: archívum) A hazai enzimprogram számol ezekkel a problémákkal, alapját a LIKO termelési-gazdasági egység programja képezi, amely főleg az amilázok, valamint a cellulózt és a fehérjét bontő enzimek kifejlesztését és gyártását szorgalmazza az új leopoldovi üzemben. A laboratóriumi kutatásokat és a kádernevelést a modrai biotechnológiai központ biztosítja majd. Az ipari enzimgyártás elválaszthatatlan a szükséges berendezések kifejlesztése, a folyamatok automatizálása és számítógépes irányítása nélkül, ami természetesen növeli a költségeket. Hazánkban jelenleg számos munkahely foglalkozik a fermentációs folyamatok modellezésével, kinetikájával és irányításával. Laboratóriumi munkákra és kísérletekre már számos programot dolgoztak ki, de egyelőre hiányoznak az ipari gyártást szorgalmazó programok. A jövőben az enzimek gyártása során a katalizátorok felhasználására kell a legnagyobb gondot fordítani, hiszen jelenleg mintegy háromezer Ismert mikrobiális enzim biztosit katalizátort, gyakorlatilag bármiféle reakcióhoz. Ez az enzimeknél a jövőben lehetővé teszi a többszörös felhasználást, a sejtszerkezeteknél pedig a katalízis növelését. Rendkívül igényes feladatot jelent a lignocellulóz anyagok előnyös degradációjának a megoldása, amelynek során glükóz keletkezik. Természetesen a kutatás a következő részfeladatok megoldására is kiterjed: — a biológiai technológiák továbbfejlesztéséhez nélkülözhetetlen berendezések kifejlesztésére és gyártására; — az élelmiszer- és takarmányipari,, valamint műszaki hasznosítású enzimek gyártásának kifejlesztésére; — a citromsavgyártás szubmerz technológiájának bevezetésére; — az élbsztőgombák sejtjeinek teljes mértékű kihasználását elősegítő technológiák kifejlesztésére és gyártására; — az olyan enzlmológial technológiák kifejlesztésére, amelyek lehetővé teszik az immobilizált enzimek és a sejtszerkezetek katalizátorként való felhasználását. A biotechnológiának A VlZGAZDÄLKODÄSBAN való felhasználása elsősorban a szennyvíztisztításra összpontosul. Az aerob víztisztítás technológiája már megoldott hazánkban. Már néhány éve kísérletek folynak "a biológiai víztisztítás során keletkező aktivált Iszap keveréktakarmányokban való felhasználásával. Az Iszap metános erjedése szintén a biotechnológiai módszerek közé tartozik. Egyelőre még megoldatlan kérdést jelent a hígtrágyából nyert iszapos lé metános erjedés utáni utőtlsztitása. A kutatók a hígtrágya teljes mértékű felhasználására számos módszert dolgoztak ki, amelyeket a jövőben kísérletek útján próbálnak ki. További biotechnológiai módszert jelent mind a szennyvíztisztítással, mind az ivóvízzel kapcsolatban a nitrogén biológiai eltávolítása. A biotechnológia AZ ERDÖGAZDASÄGBAN is Jelentős szerepet tölthet be, különösen a szövettenyésztéssel, valamint a sejt- és génsebészettel kapcsolatban. Mindez a fák szaporításának meggyorsítását, ellenállóképességánek növelését, és kártevők elleni védelmének javítását, továbbá a fahuiladék komposztkészítésre való felhasználását, az aljzat (szubsztrát) gombákkal és mikroorganizmusokkal való előkészítését a fák föld alatti részei és a gombahifák szimbiózisának (mikrohizza) kialakítását szorgalmazza. BARA LÄSZLÖ * Г Márta Cimmermannová illusztrációs felvétele
