Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)
1987-01-10 / 1. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 5 1987. január 10. ' ■ KÖZÖTTÜNK ÉLNEK... Nézzük a tényeket: a Nagykürtösi ’(Veľký KrlíS) járásban 1986-ban 3 ezer 046 érvényes állandó lakóhelyi bejelentővel rendelkező cigány élt. Harmincnéggyel több, mint az 1965-ös évben. Mintegy negyven százalékuk a járásszékhelyen él, lakik. El, lakik...? Lássuk csak... A két vattakabátos, negyven körüli férfi vadul püfölte, tépte-marta egymást a sarki talponálló előtt. A ruha már cafatokban lógott rajtuk. Asszonyaik pár lépésnyiről vicsorogtak rájuk. — Talán értesíteni kellene a rendőrséget — jegyezte meg tétován egy idős néni. — Ugyan, minek? — torkolta le szinte azon nyomban a testes parasztember. — Hadd marakodjanak. Nem látja, hogy cigányok ...? Induljunk el egy röpke múltidéző sétára. A második világháború után Nagykürtös mindössze 750 lakosú falucska volt Az „úri romák“ (ahogy ők nevezték magukatf a Kürtös-patak mentén meglapuló település végén vertek maguknak tanyát. Kőháztikban laktak, a falusiakkal barátságban éltek. Csemetéik rendesen, ttsztán jártak Iskolába. A felnőtt férfiak nyaranta a környékbeli módosabb gazdákhoz jártak napszámba. Zenekaruk is volt. Géza, a daliás termetű cimtek. Összesen 12 ezer 959 tanítási óráról hiányoztak, az igazolatlan órák száma 861 volt. 1986-ban ezen a téren már lényegesen javult a helyzet.“ Az 1986. január elsejei adatok szerint 226 óráról hiányoztak igazolatlanul a cigánytanulók, ám ez az adat is csalóka: egyetlen fiú több mint 150 tanóráról volt távol. Tavaly a Komenský utcai Alapiskolában 193 cigánygyerek tanult. Iskolalátogatásuk javítása érdekében a pedagógusok számos intézkedést jogánál osítottak. — Sorolom — fűzi az írásos beszámolóhoz szóban is Elena Matejiková tanárnő 219 esetben az osztályfőnök, 6 ízben a pionírcsapat vezetője, 15 alkalommal meg a tanintézmény vezetősége igyekezett az iskolakerülőket jclb belátásra bírni. Sokszor mindez mit sem használt: 17- -szer küldtünk a szülők címére intőt, 87 ízben meglátogattuk a renitens gyerekek családfőjét, 79 esetben pedig az osztályfőnök, vagy az iskola igazgatóságának képviselője volt kénytelen a tanulók anyját, apját bekéretni az iskolába a kimaradások tésre szólították fel a fiatalasszonyt, iszonyatos dühbe gurult. Amikor meg ápolatlan, éhes porontyai állami gondozásba vétele ügyében a fárási pedagógiai és pszichológiai tanácsadóba kérették, magából kikelve ordította: „Ha nem maradhatok a lakásban, magammal együtt elemésztem édes magzataimat isi“ l. asszony nem dolgozik, élettársa Van azért, aki törődik a csemetéjével [A szerző felvételei) Takarítani, mosakodni is illenék! balmos különösképp remek muzsikus hírében állott. Nos, Nagykürtös életében lényeges változásra az 1951 es évben került sor. A kutatók szénlelőhelyre bukkantak, s megkezdte működését Dolina-bánya; pótori tárnái ontani kezdték a tó minőségű barnaszenet. Az ígéretes keresett lehetőségek sok embert vonzottak, csalogattak. Többen családostól érkeztek. Gombamódra szaporodtak a többszintes, ám kevés kényelmet nyújtó háztömbök. A gyors fejlődés következtében Nagykürtös városi rangra emelkedett, s egyben új járás Is született Szlovákiában. A város lakosainak száma meghaladja a 12 ezer főt. A 70-es években a Nagykürtös tőszomszédságában létesített ipart üzemek. vállalatok komoly munkaerőhiánnyal küzdöttek. A munkáscsalogató érvek közöt a lakás biztosítása az elsők között szerepelt. A cigányok közül sokan éltek a kínálkozó lehetőséggel. Faképnél hagyták a falust pérót. Egyesek közülük aztán hetek, hónapok múltán veszélyes munkakerülés, vagy teljes nyugdíjazás, esetlég egyéb mondvacsinált ürügyek, okok miatt felbontották munkaviszonyukat, viszont továbbra is a városban, lakásukban maradtak. S apránként utánuk „Szivárgott“ népes rokonságuk is. A huszonvalahány éves fiatalaszszony néhány jól irrányzotl rúgással jelszakította a bejárati ajtót: kulcsa agyanls nem volt az idegen lakáshoz. Szegényes matyóját és megszeppent apróságait beiuszkolta az üres előszobába, aztán felsóhajtott: ,fto, ayerekeim, megérkeztünk, itthon vagyunk ... г A H-i péró négygyermekes volt lakója egyszerűen birtokba vette a szalagház üresen álló helyiségeit. Amikor „a hivatal emberei“ kiköltöztepedig éppen soros büntetését tölti valamelyik jegyházban. — Tavaly — magyarázza Kübal&né Hrasko Zsuzsanna, a tanácsadó szociális előadója — 280 gyermek értelmi képességét vizsgáltuk felül intézményünkben. Közülük 74 volt cigány. A járásszékhely 32 akaratgyenge, rossz társaságba keveredett, szellemi fogyatékos, harmatgyenge tanulmányt eredményt felmutató cigány származású tanulójáról állítottunk ki alapos személyiségelemző bizonyítványt. Általános megállapításom: iskolába íratásuk előtt elhanyagoltak, ápolatlanok voltak, $ legtöbben a cigányon kívül más nyelvet nem is beszéltek. A fiatalasszony összecsukja jegyzeteit: — Sok esetben, sajnos, a pedagógusok sem működnek együtt velünk. Beérik azzal, hogy a javíthatatlannak ítélt, évfolyamokat ismételgető diákot a tanácsadóba küldik, a róla kapott írásos összefoglaló értékelést azonban már nem veszik figyelembe. — Az igazsághoz tartozik viszont — szögezi le a szakelőadó —, hogy az utóbbi időben néhány cigánycsalád külön kérés, felhívás nélkül is felkeresi gondjával-bafával tanácsadónkat. S ezt mi sikerként könyveljük el. A város bölcsődéibe és Óvodáiba 37 cigánygyerek jár; a két alapiskola 2 ezer 159 diákja közül 305 a cigányszármazású ... A Komensktj utcai Alapiskola igazgatófa, Rulena Briósává külön irattartót nyitott a cigánytanulók Ügyeinek az intézésére. Kérésére egyik helyettese, Elena Matejiková részletes kimutatást készített számomra e tanulók előmeneteléről. A kézzel írott szövegben böngészek. „A múlt tanévben az alapiskola 1195 diákjából 188 volt cigány, közülük harmincán évfolyamot ismételokainak tisztázása, kiderítése végett. Továbbá: minden egyes cigány diákunk napközi otthonba jár, megbetegedés esetén ellenőrizzük, valóban betartják-e az orvosi előírásokat, a diák minden órakimaradását legkésőbb másnap a szülő írásban köteles igazolni. Szorosan együttműködünk a városi nemzeti bizottság cigányügyeket intéző szakbizottságával.., (Folytatjuk) ZOLCZER LÄSZLÖ Generációk... (Susla Béla illusztrációs felvétele) Eredmények és gondok a gyümölcsészetben A Köbölkúti (Gbelce) lankák fekvésüknél és talaji adottságuknál fogva igen alkalmasak a gyümölcs és szőlő termesztésére. Ennek ismeretében a Köbölkút Efsz vezetősége ál is a természeti adottságokkal. Már régebben betelepítették a déli fekvésű dűlőket szőlővel, a többit pedig gyümölcsfával. Most már az újabb telepítés, az újabb fajták beszerzése, valamint a kiveszők pótlása a gond. A tavalyt év eredményeiről és nehézségeiről Benyus András mérnök, a gyümölcsészeti részleg agronómusa tájékoztatott. A szövetkezet szőlészeti és gyümölcsészeti részlege négy termelési csoportra oszlik. Mindegyiknek megvan a maga vezetője és munkásai: Ezzel kapcsolatban az a nehézség, hogy a régi dolgozók kiöregszenek, s — mint az sok helyütt előfordul — a fiatalokból bizony kevés az utánpótlás Az eddigi jó eredményeket a dolgozók lelkiismeretes hozzáállása — köztük sok a kitüntetett — és a vezetés sokoldalú segítségnyújtása, valamint a munkafeltételek biztosítása tette lehetővé. Meggyesük az ún. Papföldön és a kisújfalusi (Nová Vieska) határában van, amely szintén a szövetkezet része. Ez a vártnál jobb eredményt hozott. A tavalyi év folyamán 45 tonnát terveztek, míg a valóság 54,8 tonna volt. Tekintélyes az őszibarackos területe. Mind korai, mind pedig késői fajtákat is termesztenek. Ez megfelel a piaci követelményeknek és a munkaerő foglalkoztatásának. Legkoratbb a Mayfloer, ezt követi a Dixired, majd a Fertilia—Morettíni. Augusztusban érik a Redhaven, majd ősszel a böhűsú Elberták fejezik be a sort. Őszibarackból mintegy 320 tonnányi termett az 1986-os évben. A pénzbevétel viszont, tekintettel a tavalyi magasabb árakra, a vártnál nagyobb lett. Szükség is volt erre, mert a sárgabaracktermésben nagy kiesést okoztak a virágzáskor! derek. A terv ilyen összefüggésben csupán 30 %-ra lett teljesítve. Nem váltak be a remények a téli almánál sem. (Starking, Golden). Sok volt a kártevő, s a növényvédő szerek beszerzése bizony sok fejtörést okozott. Jelentős anyagi forrást Jelent a szövetkezet részére a szőlő. )6 fekvésű a 200 hektárból mintegy 141 a termő. Ez tartalmazza az új telepítést és a felújítottat. Az új telepítésnél Jől jön, hogy a szőlészeti részleg maga termeli ki az alanyt, s az oltást is helyben Végzik (230—250 ezer darab). Olyan fajtákat ültethetnek, amilyenekre Itt éppen szükség van, s még eladásra is marad. Ez az előny nincs meg a gyümölcsészetben, mert a megfelelő és vírusmentes csemetéket mind nehezebb beszerezni. Annak ellenére, hogy a szőlő virágzáskor huzamosabb ideig hideg volt, s a nyári szárazság is károsan hatott, a termés jónak mondható. Az átlagos hektárhozam 9,2 tonna volt. A telepített fiatal szőlőknél nagy gondot fordítanak a pótlásra, mert a' jó terméshez fontos feltétel, hogy meglegyen a hektáronkénti szükséges egyedszám. Az új telepítésnél új termelési módot vezetnek be. A hagyományos Moser-művelés függönyps és ernyős művelésnek adnak előnyt. Az új, korszerű technika bevezetése a kor és az érdek követelménye. S ahol ezt nem csupán vallják, hanem teszik is, ott Jobb eredmény és magasabb jövedelem várható. SZABÓ ZOLTÄN Lakásügyek Ä Bálványi (Balvany) Magtermesztő Állami Gazdaság egyes részlegein, gazdasági farmjain a dolgozók már hosszú évek óta rossz körülmények között éltek és a munkakörnyezetük sem volt megfelelő. Az utóbbi néhány esztendőben azonban mintha fordult volna a kocka. Megindult egy folyamat, azzal a céllal, hogy változtasson a vállalat dolgozóinak természeti és munkahelyt körülményein. E folyamatról kívántam megtudni többet, amikor ellátogattam a vállalati igazgatóság új irodaházába. A legilletékesebb tisztségviselőtől, a mezőgazdasági vállalat személyzeti osztályának vezetőjétől, Horváth Magdától kértem tájékoztatást. Az osztályvezető osztotta velem véleményét abban, hogy bizony a Bálványi Magtermesztő Állami Gazdaság lakásállománya nagyon elmaradott volt, egyáltalán nem felelt meg a kor követelményeinek. A vállalat vezetősége éppen ezen oknál fogva a 8. ötéves terv éveire tervet do!gozott ki a megtevő lakásalap rekonstrukció általi korszerűsitéséro. Ez már nagyon kellett, hiszen a lakások többsége 50—100 éves volt, s ezekhez épültek az 1965-ös árvíz után az „ideiglenes megoldásnak“ szánt faházak. E faházak már régen „teljesítették“ küldetésüket, ezért a kidolgozott tervdokumentáció alapján egész az alapokig lerombolták, majd egy további szobával bővítették. E- zekbő] a háztípusokból eddig már 13-at újjáépítettek a megyercsi (Calovec) részlegen. Jelenleg a vállalat bálványt részlegén folyik e háztípusok rekonstrukciója. Ügy tervezik, hogy 1987 elején itt is további hat dolgozó családja költözhet újjáépített lakásba. # Az említett újjáépítésen kívül a vállalat további gazdasági központjaiban javításokat, karbantartásokat végeznek a vállalati lakásokon. Mindezt azért teszik, mert a mintegy ISO vállalati lakás 50 százaléka а III. és IV. kategóriájú lakások közé yan besorolva. Ezek már egyáltalán nem fe’elnek meg a mai lakáskövetelményeknek. A már említett rekonstrukción, Javításokon, karbantartási munkákon kívül a vállalat igazgatósága a Slovosivo vezérigazgatóságától új lakások kiutalását kérvényezte. Kérésük megértésre talált, és a vezérigazgatóság jóváhagyta, hogy a válialat soron kívüli szövetkezeti lakásokat kapjon dolgozói számára a Komáromi (Komárno) járás területén. E döntést jóváhagyta a Komáromi Járási Nemzeti Bizottság is. Ennek alapján a 8. ötéves tervidőszak folyamán a vállalat hat soron kívüli szövetkezeti lakást kap majd A Bálványi Magtermesztő Állami Gazdaság Igazgatósága ezeket a lakásegyséveket elsősorban az állatgondozóknak és az egves gazdasági központokban tevékenykedő műszaki dolgozóknak ítéli oda, akiknek állandósítása sok-sok nehézségbe ütközik. A vállalat vezetősége tudatosítja, hogy a lakáskérdés minél rugalmasabb tisztázása nagymértékben hozzájárul azoknak az igényes gazdasági feladatoknak a sikeres teljesítéséhez, amelyek az 1990-ig terjedő Intenziflkáciős programból adódnak. Kolozsi Ernő
