Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)
1987-06-27 / 25. szám
1987. június 27. SZABAD FÖLDMŰVES 13 Bizonyítani mindenki előtt Nagy híre vojt a falunkban, amikor 1982-ben egyesült három falu: Süly (Sulanv). Felbár (Horný Bar), Botiak (Bodfkvl földműves-szövetkezete. Ennek idestova huszonöt éve. Gyerekkoromból elő-előbukkannak a múltat idéző képek — lovaskocsik. szekerek, cséplőgépek. Felbáron mindez már csak emlék. Ha maradt is valami a múltból, az a visszaemlékezés: az volt — azt értük el. S ez a valami megért néhány nehéz, viszontagságos évet. A szövetkezet a Csallóköz szivében fekszik, illik is rá az elnevezés — „CSALLÓKÖZ EFSZ“. Elég nehezen született meg ez a beszélgetés. Az egységes földművesszövetkezet elnökét — Bugár Árpádot — ugyanis ritkán lehet az Irodáiéban találni. Hol a földeken, hol meg az állattenyésztés szakaszán »ellenőriz. Idestova huszonhét éve tagla a szövetkezetnek. Büszkén valila, hogy dolgozott minden ágazatban, mígnem 1981-ben a földműves-szövetkezet élére választották szonüt hektáron termesztjük ezt az ioari növényt, amelyre sajnos az idei hűvös, csapadékos tavasz nagyon kedvezőtlenül hatott. Ez vonatkozik e cukorrépára és a napraforgóra Is. Itt-ott pótolni kellett a növényzetet, de úgy néz ki. hogy ennek ellenére ló terméssel számolhatunk. Nagy problémánk az öntözés. Szövetkezetünknek az 1970-es években építve. Mindössze 15 darab sávos öntözőberendezéssel rendelkezünk. Szükséges tehát, hogy ebben az ötéves tervidőszakban megvalósuljon az öntözőberendezés kiépítése. Anyagilag ez elég érzékenyen sújt bennünket, de a növénytermesztésben diktált tempót csak így tudjuk teljesíteni. A növénytermesztési ágazathoz tartozik a 20 hektárnyi gyümölcsös, ahol folyamatban van egyfajta felújítás. Tervünk az volt, hogy a területet fele-fele arányban megosszuk az alma és a kajszibarack termesztése között, az utóbbi évek zord telei azonban meghátrálásra kényszerítettek bennünket. A kifagy-ott kajszik láttán inkább a biztosabb utat választottuk, amikor a 17 hektárnyi almaültetvény mellett döntöttünk. A kajszival csupán három hektáron próbálkozunk. Az állattenyésztés szakaszán szintén jók az eredményeink. A húseladási tervünket egy százalékkal túlteljesítettük. Gazdaságunkban 1 hektár mezőgazdasági területre 118 darab állat és 1330 liter tel jut. Az 1981-es év első öt hónapjában a kitermelt tejet mind első osztályban tudtuk értékesíteni. Ezt annak a magasfokú technológiának köszönhetjük, amely a 30 millió koronás ráfordítással épült tehénfapmon található. Sajnos, nálunk is felütötte fejét a szarvasmarhák leukózisa, ami miatt az utóbbi két évben tehénállományunk csaknem 47 százaléka selejtezésre került. Sertésállományunknál sikerült a beszerzett gyógyszerekkel elejét venni a járvány kitörésének. Ennek is köszönhető, hogy ez év első félévének húsértékesítési tervét maradéktalanul teljesíteni tudjuk. Gazdaságunkban 1981—86 között 35 millió koronát fordítottunk az állattenyésztési ágazatra. Azt hiszem, hogy a fentiekből is kitűnik, hogy megérte Ami a beruházásokat illeti: a már említett tehénfarmon kívül — amelyben megtalálható a fejőház. az elletőístálló. a takarmánykeverő és a borjúnevelde — felépítettünk egy új. korszerű szerelőcsarnokot, ahol az egész év folyamán biztosítani tudtuk mindennemű mezőgazdasági gép javftását. Befejezés előtt áll Bodak és Felbár határában a környezetvédelmet szolgáló trágyatelep építése Is. Büszkék vagyunk arra. hogy az utóbbi öt évben a falu minden felentősebb beruházásában bizonyos pénzösszeggel besegítettünk. Igv például a Felbáron épülő egészségügyi központ költségeinek 50 százalékát vállaltunk. Kivesszük majd részünket a még tervben szereplő művelődési ház fe!építéséből Is. Célunk, hogy a belüzemi önelszámolási rendszer céltudatos továbbfejlesztésével serkentsük a dolgozók kezdeményezőkészségét, főleg a termelés hatékonyságának növelése és a veszteségek csökkentése érdekében Nagy jövőt látunk a számítástechnika elterjedésében is. A nyolcadik ötéves tervidőszakban nem számolunk a dolgozók létszámának emelésével, de a meglevőkről továbbra Is a legsztnvonalasabban szeretnénk gondoskodni. Támogatni fogjuk a tanulni vágyókat, emelni kívánjuk a dolgozók szakképzettségi szintjét, anyagi és műszaki segítséget nyújtunk családi házak építéséhez, stb. ** Nem titkolom, hogy munkatársakat csak ebből a három faluból választok Meggyőződésem, hogy a szövetkezeti munkánál — legyen az alsóbb vagy felsőbb szinten — nagyon fontos, hogy az ember egész fiatal körtől ismerje a munkatársait. A mostani jő kollektíva Is bizonyítéka ennek a nézetemnek. Mert kimagasló eredményeket csak közösen tudunk elérni. A közepes nagyságú szövetkezetek közé tartozunk — kezdi a b eszélgetést az elnök. — Ezerkétszáz hektáron gazdálkodunk. s csakis mezőgazdasági termeléssel foglalkozunk. Tehát elsődleges célunk a lakosság élelmiszerrel valő ellátása. Nincs lövedelraezö melléküzemágunk, fa profilunk az állattenyésztés és a növénytermesztés. Mindkét ágazat nagyon fontos nemcsak a jövedelmezőség. hanem népgazdasági szempontból is. A növénytermesztésben nagyon szép eredmények születtek az elmúlt évben. Szemesekből héttonnás hektátho- ★ Bugár Arpád, az efsz elnöke zamot értünk el. ami nemcsak a Dunaszerdahelyl fDu- 12 millió koronát arra kellett forriínajská Streda) járásban, hanem szlo- tanla, hogy a belvizet lecsapolja, váklal viszonylatban is a legjobb Amióta megindult az alagcsőrendszer eredmény volt. Tervünket 9 százalék- építése, azóta a talajvíz körülbelül kai túltelfesltettük. Nagy hangsúlyt három méterrel csökkent, és a probkap a szövetkezetben a tudományos- léma most az ellenkezőié, jelenleg műszaki ismeretek mind szélesebb- 60 hektáros legelőterületen van ki★ Sokéves munkájukért erkölcsi és anyagi elismerésben részesülnek a dolgozók körű bevezetése. 1985-től elkezdtük a DAM és a FOSTYM folyékony műtrágyák alkalmazását. Ezzel párhuzamosan szeretnénk elérni, hogy néhány éven belül a szántóterületnek már a 40 százalékát szerves trágyával kezeljük- jövőre indul be a szuszpenzlós műtrágyakészítő üzem, amelyet a Lúcsi ÍLÚC na Ostrove) Efsz-szel együtt használunk majd A fél millió korona értékű berendezést a Magyar Népköztársaságból vásároltuk. Hasonló áron kaptuk meg azt az NSZK-beli vetőgépet, amely alkalmas lesz a cukorrépa, a napraforgó és a kukorica vetésére egyaránt. Ez év eleiétől tagjai vagyunk a Bajai Kukoricatermelési Rendszernek. Annak ellenére, hogy a 200 hektáron vetett kukorica átlaghozama az elmúlt évben meghaladta a 7,5 tonnát, úgy érzem, hogy azokért az előnyökért, amit a BKR nyűjt, megérte a rendszer tagjai közé állni. A járásban mindössze négy szövetkezet foglalkozik dohánytermesztéssel, Ezek közé tartozunk ml is. Hu-Beszélgetett: SZITÁS GABRIELLA ★ Nagy György és Mészáros István, a korszerű tehénfarm dolgozói (Fotó: iíj. Bugár László) A zöldaratás nyomában Az állattenyésztés fejlesztése a takarmánytermelés függvénye. A hüs- és a tejtermelés ugyanis a tőmegtakarmányok mennyiségén és minőségén múlik. E tekintetben a Losonci (Lučenec) járásban kedvezőek a feltételek, hiszen a mezőgazdasági terület túlnyomó hányada, közel 35 ezer hektár rét és legelő. Ez teszi lehetővé a több mint 35 ezer darab szarvasmarha és a 25 ezer darab juh eltartását s tenyésztésük továbbfejlesztését. Nem tűnik irreálisnak az a cél, miszerint a járás mezőgazdasági üzemeiben olyan takarmányalapot kell megteremteni, miszerint egy számosállatra számítva 4,4 tonna tömegtakarmány jusson. Ebből a több mint tíz százalék tartalékkészlet kialakítása mellett 2,5 tonnát a téli tömegtakarmány-készlet képezze. Ha figyelembe vesszük az eddig ki nem használt területeket, akkor a takarmányalap megteremtésének a lehetőségei ■még kedvezőbbek. A Losonci járásban is a tavaszi munkák első szakaszának végeztével hozzákezdtek a zöldaratáshoz, vagyis az őszi keverékek, valamint a lucerna, a vöröshere és a fűfélék első kaszálatának begyűjtéséhez. Igaz, a járás tömegtakarmány-termelésében rejlő lehetőségek kihasználását gyakran a megfelelő gépi eszközök hiánya és a kifürkészhetetlen, változékony időjárás nehezíti, s sokszor hátráltatja a zöldaratás rugalmas menetét. A járási pártbizottság ezért május elején megtartott elnökségi ülésén —• amelyen jóváhagyták a tömegtakarmányok betakarításának politikaiszervezési tervét —- felhívással fordult a járás lakosságához, a védnökségl üzemek dolgozóihoz, a társadalmi és tömegszervezetek tagjaihoz, hogy a korábbi évekhez hasonlóan segítséget nyújtsanak a mezőgazdasági üzemeknek a tömegtakermánvok gyors és veszteségmentes begyűjtése érdekében. Hiszen mindenkit érintő össztársadalmi érdek, hogy a megtermelt takarmány mind biztonságba kerüljön. A fő érdek az. hogy в tartósított és tárolt tömegtakarmányoknak ■mintegy 80 százaléka elérje az első vagy a másodosztályú minőséget. A felhívás kedvező visszhangra talált, és a zöldaratásba társadalmi munka keretében sokan bekapcsolódtak. Az idén a járásban 8135 hektárról gyűjtik be a szálastakarmányokat. Az évelő takarmánynövényeket kétezer hektárról, az őszi és a tavaszi keverékeket pedig 1500 hektárról takarították be. Kívánatos a 2—3 kaszálás elérése. A réteket gyakran kétszer is lehet kaszálni, s ebben az esetben a betakarításra kerülő összterület kiteszi a 10 ezer hektárt ts. Szerencsére a mezőgazdasági üzemek az Idén »elegendő gépi eszközzel rendelkeznek. A szálastakarmányok begyűjtéséhez összesen 430 betakarítőgép. 47 darab önjáró keszálógép, 24 önjáró szecskázógép. több mint 130 traktorvontatásű kaszálógép. 147 betakarítókocsi áll a gazdaságok rendelkezésére. A hegyvidéki körzetekben 14 speciális önjáró kaszálógéppe! és több mint 20 Horal típusú gépsorral gyűjtik be a termést. A járás mezőgazdasági üzemeinek a többségében igyekeztek maximálisan kihasználni a rendelkezésre álló gépeket, s betartani a betakarítási technológiát. Ezért a gépi eszközöket nyújtott műszakban üzemeltették, a zöldaratás ideién. Mozgóműhelyekkel ellátott gépjavítócsoportok gondoskodtak a gép! eszközök zavarmentes üzemeltetéséről. Meghibásodás esetén rövid Időn belül megjavították a gépeket. Ezen túlmenően Idejében előkészítették a szénaszárítókat. Az idén fokozott figyelmet szenteltek a villanyvezetékek javításának és karbantartásának a tűzkárok elkerülése végett. A gazdaságok többségében megfelelő anyagi ösztönzéssel igyekeztek a dolgozókat érdekeltté tenni a tömegtakarmányok begyűjtésének gyors és kifogástalan elvégzésében. Az anyagi ösztönzés a szocialista versenvmozgalomnak ts egyik alapvető feltétele. Az időjárás ezldálg többé-kevésbé kedvezett a zöldaratásnak. Az első kaszálást már többnyire be Is fejezték, sőt helyenként meg is kezdődött a második kaszálás termésének begyűjtése. A járás párt- és állami szervei meg vannak győződve arról, hogy a mezőgazdasági dolgozók áldozatkész munkájának és a lakosság segítőkész közreműködésének jóvoltából eredményesen elvégzik a tetemes mennyiségű zöldtakarmény begyűjtését, s jó minőségű takarmányt készítenek belőle a téli időszakra. KANIZSA ISTVÁN AZ ALKALMAZOTT KUTATÁS MUNKAHELYEIRŐL Elektroembriográf A Pozsonyivánkai (Ivanka pri Dunaji) Baromfitenyésztési Kutatóintézetben kifejlesztett elektrnembriográffal lehetővé vált a hatnapos baromfinmbriők szelektálása. A berendezés a fejlődő embrió által kibocsátott mikrohullámok felvétele és elemzése alapián működik. A mikrohu'Iámok erőssége ugyanis szorosan összefügg a később kifejlődött egyed etetés termelőképességével. Ennek a módszernek a továbbfejlesztése és a gyakorlatban történő hasznosítása jelentős megtakarítást eredményezhet. Mindemellett takarmányozási célokra hasznositliatúk az embrió kezdeti fejlődése idején a tojásban jelen leyő értékes fehérjék azon embriók esetében. amelyeket a fejlődés és a növekedés későbbi folyamatában kiselejteznének. Ezzel a megoldással csökkenthető a felneveléshez szükséges férőhelyek száma és a takarmánymennyiség. A korszerű berendezéssel naponta mintegy 10 ezer embrtő szelektálására nyílik lehetőség. A kutatóintézet szakemberei feltételezik, hogy a berendezést számos további jelenség, így a biológiai növekedés lényegének, a fejlődési rendellenességek és problémák megállapítására is felhasználhatják. A nagytenyészetek és a szabadban élő állatott problémát Az állami tudományos-műszaki fejlesztési tervbe besorolt „Az állatok termelőképességét és szaporodását befolyásoló betegségek vizsgálata“ című feladat célja az volt, hogy az állategészségügyi gondoskodással kapcsolatban ú| módszereket és irányelveket dolgozzanak ki. illetve tökéletesítsék a már meglevőket. Végső soron arról volt szó. hogy javuljon a gazdasági állatok egészségvédelme, az állatokról az emberekre átterfedő betegségek megelőzése és a szaporodásbiológia, s növekedjen az állatok termelőképessége. Az említett feladat megoldása keretében a szakemberek kidolgozták a hfzóbárányok kokcldlózisa. a kosok fertőző mellékhere- és heregyulladása, a luhok anyagcserével és anyagforgalommal kapcsolatos betegségei megelőzésének komplex rendszerét. Kijelölték azt a legmegfelelőbb Időpontot. amikor célszerű elvégezni az anyagcsere és az anyagforgalom betegségeinek megelőzésére szolgáló próbákat Kifejlesztették a luhok szaporodása elemzésének módszerét és a szaporodás Intenzíflkálását elősegítő hazai készítményeket, beleértve a gonadollberfn alkalmazásával kapcsolatos eljárást is. A boromflek esetében kidolgozták az E-vltamin-hiány patogenézisét és megelőzésének biokémiai diagnosztizálását. Meghatározták a báromfiak számára gyártott keveréktakarmányok optimális E-vitamln-tartalmát, kidolgozták a lúdtenyésztés gazdasági hatékonyságának növelését elősegítő intézkedéstervezetet, kifejlesztették a baromfileukózis vírusaira érzékeny egyedek kiválasztásának módszerét és a baromfilsttállókban a levegő széndioxid-tartalma folyamatos meghatározására szolgáló berendezést. A szakemberek kidolgozták a csülkös vad tüdőférgességánek éegelőzésére, az apróvadak szalmonellózisa előfordulásának csökkentésére és a mezei nyulak brucellózisa megelőzésére szolgáló lntézkedésíervezetet. Meghatározták a dámvadak és a fácánok frófeaértékét befolyásoló tényezőket. Ugyancsak kidolgozták a szarvasmarha esetében a tífusz, a llszteriőzis, a klamfdia. a mikroplazmőzis és a leptosplrózis diagnosztizálásának tökéletesített módszerét, a haltenvésztésben a zeolitok hasznosításának lehetőségett. a pontyok tavaszi vtrémfá- 1a mérséklésének és megelőzésének módszerét Tökéletesítették q tehenek tőgygyulladásának diagnosztizá'ását. Végül kifejlesztettek számos ű! biokészttményt a gazdasági állatok gyógyításéra. (NVT)
