Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)

1987-06-27 / 25. szám

SZABAD FÖLDMŰVES, 1987. június 27. 14-------------------------------------------------------------------­t • MÉHÉSZET • MÉHÉSZET • MÉHÉSZET • MÉHÉSZET • MÉHÉSZET • MÉHÉSZET • MÉHÉSZET • MÉHÉSZET • MÉHÉSZET • A tapasztaiatok kamatoztatásának időszaka Ä Zvolení Szövetkezeti Termelési és Kereskedelmi Szakágazati Vállalat (Dovop) galántai (Galanta) Medos üzeme a közelmúltban ünnepelte fenn­állásának harmincadik évfordulóját. Ez alkalomból látogattam el június első felében Szlovákia mézfelvásárló, -feldolgozó, illetve -forgalmazó köz­pontjába, hogy megtudjam: milyen múltra tekinthet vissza az üzem. Emellett természetesen az üzem veze lóitól és dolgozóitól a jelenlegi hely­zetről is érdeklődtem, s a kapott információknak köszönhetően az elkö­vetkező időszakkal kapcsolatos tervekről és elképzelésekről is képet kap­tam. 'Ä három évtizedes ju­bileum kapcsán Idézzük fel néhány mondatban a múltat. A szerény kez­deti évek és a szervezési nehézségek után a ko­rábban bratislavai köz­pontú üzem 1958-tól Ga­­lántán működik. A har­minc év alatt elért ered­mények, felvásárlási és értékesítési mutatók tel­jesítésének ismeretében az üzem szakemberei szerint három fejlődési szakaszra tagolható az eltelt több mint negyed­­százados időszak. Az első szakaszt az 1957—1969 közötti idő­szak jelenti, amikor a kezdeti, évi 700 tonna felvásárolt mézmennyi­ségtől eljutottak egészen a _ háromezer tonnáig. Meg kell jegyezni azon­ban. hogy e szakasz utol­só fázisában az fiszak­­-morvaországi kerületből is a Medos vásárolta fel a mézet, ami évente több­letet jelentett. Az áruforgalmazást il­letően a kezdeti években a belkereskedelmi hálózatba csupán kétféle adagolásban: 250 és 500 gram­mos csomagolásban szállították a mé­zet. Érdekes, hogy már 1957-ben több mint hat tonna mézet exportáltak a Koospol Külkereskedelmi Vállalat ré­vén Ausztriába, a Német Szövetségi Köztársaságba, Svájcba és a Német Demokratikus Köztársaságba. A piaci kereslethez való igazodás ebben az időszakban jelentős korszerűsítési munkák elvégzését tette szükségessé. Ä második szakaszt a hetvenes évek jelentik, amikor a Medos már a zvolení Dovop üzemeként szerepel. Ebben az időszakban az üzemelés már nagyrészt gépesített. A legna­gyobb váítüzást a mézeskannák pa­lettákon történő szállítása és áthe­lyezése eredményezte, ami a munka­szervezés terén is több módosítást igényeit. Az emelőtargoncás rakodás­ra való teljes áttérés jelentős mér­tekben hozzájárult a munkakörülmé­nyek javításához, mivel a nehéz fizi­kai munkát már nem kellett az üzem dolgozóinak végezniük. Ä szállítás korszerűsítése mellett a feldolgozást technológia felújítására is fokozatosan sor került. A piaci igényeknek megfelelően ebben az időszakban vette kezdetét a 30 gram­mos tégelyekbe csomagolt méz gyár­Az emelőtargoncás szállítás jól bevált tása, Illetve forgalmazása. A csoma­golástechnika korszerűsítése nagy előrelépést jelentett, mivel az új módszer széles körű alkalmazása nemcsak a munkafolyamai meggyor­sítását, hanem a csomagolás minősé­gének javulását is eredményezte. A hetvenes években már nem számított újdonságnak az évi 3,5 ezer tonna mennyiségű méz felvásárlása és fel­dolgozása. Az üzem működésének következő szakasza a hetedik ötéves tervidő­szakkal vette kezdetét. Az igényes feladatoknak a tervidőszak folyamán eleget tudtak tenni az üzem dolgozói, mivel a főbb tervmutatókat teljesít­ve biztosították a hazai piac folyama­tos ellátását, s maradéktalanul eleget tettek kiviteli kötelességeiknek is. Néhány adat az tméníiek alátá­masztására: a termekgyárlás elő­irányzott tervét közel három, a nye­reségképzés mutatóját pedig hat szá­zalékkal túlteljesítették. Az 194!-es évtől kezdődően nagyobb méreteket ölt a viaszgyártás, mivel a hazai ke­reslet kielégítése mellett külföldre is szállítanak a Medos dolgozói. Az 19B2—83-as időszakban az üzem több mint ötezer tonna mézet vásárolt fel a szlovákiai méhészkedőktől, s ez a mennyiség alaposan próbára tette a személyzet tagjait. Ilyen hatalmas mennyiség rugalmas felvásárlása és folyamatos feldolgozása megkövetel­te a munkaszervezés módosítását, % s nem számifott ritkaságnak, amikor a vezetőség tagjai is míiszakoztak a gépek mellett, hogy az ütemet tarta­ni tudják. A hetedik ötéves tervidőszakban a Medosban feldolgozott méz hatvan százaléka került a belkereskedelmi üzlethálózatba, a többit pedig nyolc túszáéba exportálták. Az öt év alatt közel 8,5 ezer tonna mézet értékesí­tettek a tőkés piacokon, ahol főleg a virágméz és az akácméz iránt mutat­kozott fokozott érdeklődés. Ugyan­ezen időszakban a hazai piacra 12 ezer 214 tonna mézet szállítottak, a­­mi kőzet 2,5 ezres éves át'agnak fe­lei meg. A forgalmazás során a Zdroj üzlethálózatában értékesítették a méz hatvan százalékát, a többit a jednota Fogyasztási Szövetkezet boltjaiban kínálták eladásra. Bizonyára olvasóink közül sokan fel­teszik a kérdést, hogy elegendő meny­­nyiségű mézet, illetve méhterméket fogyasztunk-e. Sajnos, nem, pedig az ésszerű táplálkozás során jelentős szerepet játszik a méz. mivei egysze­rű cukrot; glükőzt és fruktózt tartal­maz. A szakemberek gyakran hangoz­tatják, hogy az egyszerű cukrok már a gyomorban felszívódnak, így a szervezetnek jóval kevesebb Inzulinra van szüksége, mint a répacukor ese­tében. Az ismert tények ellenére hazánk­ban az egy lakosra jutó átlagos méz­­fogyasztás alig haladja meg a 0,5 ki­logrammot Az összehasonlítás ked­véért közöljük, hogy például azokban az országokban, ahova a Medos mé­zet exportéi (NSZK, Ausztria, Svájc, Jugoszlávia,e Svédország, Franciaor­szág. Dánia, Anglia) az éves átlagos fogyasztási szint meghaladja a 2,5 ki­logrammot ... 1 Bár az utóbbi évtizedben a belke­reskedelmi üzlethálózatba a korábbi évekhez viszonyítva több méz került, mégsem lehetünk elégedettek az át-A korszerű adagoló gépsor lagos fogyasztás szintjével. Amint azt Ladislav Brodzianskýtól, a Medos igazgatójától megtudtam, az üzem a méhészek által a felvásárlóknak el­adott mézmennyiséget maradéktala­nul átveszi, ha az megfelel a szigorú minőségi követelményeknek. Az üzem laboránsai valamennyi Szállítmányt külön-külön ellenőrizik, hogy a fel­dolgozásra kerülő méz minden tekin­tetben megfeleljen a szabványban szereplő előírásoknak . Az elmúlt évben az üzem dolgozói több mint 5 ezer 5Q0 tonna mézet vásároltak fel. ami ismét csak alapo­san próbára tette a dolgozókollektíva tagjait. Az üzem minőségi ellenőrei a laboránsokkal együttműködve 530 tonna mézet voltak kénytelenek visz­­szakiildeni a termelőknek, mivel a szállítmányok nem feleltek meg a mi­nőségi normáknak. Tudni kell azt is, hogy a méz összetételén kívül az egyes mézfajták jellegzetes színét, illatát és természetesen ízét is figye­lembe kell venni az ellenőrzés során. Mert például hiába tiszta, nem cuk­rozott a méz, ha nem kívánatos mel­Ellenőrzés közben (Štefan Krajőoviő felvételei) lékíze van, vagy pedig a színe nem megfelelő. Az üzembe kerülő mézet maximá­lisan ötven Celsius-fokon felolvaszt­ják. Ezt követően 24—36 órán át áll­ni hagyják, majd a tartályokból ve­zetéken át jut a méž az adagoló gép­sorokba. A belkereskedelmi árufor­galomba kerülő szállítmányok közül az 5П0 grammos üvegekbe töltött méz a legkeresettebb. Sajnos, az üzletek választéka a mézfajták kínálatát te­kintve eléggé szegényes, mert nem mindenütt rendelnek eleget. Fontosnak tartom megjegyezni azt, hogy teljesen alaptalan a forgalma­zók, illetve vásárlók gyanúja, misze­rint a kristályosodott méz minősége nem megfelelő. Amint az a csomago­láson is fel van tüntetve, a kristályo­sodás a méz természetes tulajdonsá­ga, amely nem befolyásolja a minő­ség alakulását. A repceméz például nagyon rövid idő alatt megkristályo­­sodik, a minőség azonban ennek el­lenére nem szenved kárt. Ha meg­kristályosodott a méz, meleg vízbe (ne legyen 50 Celsius-foknál) állítva viszanyeri eredeti állapotát. A Medos a Jednota Fogyasztási Szövetkezet felvásárlóitól veszi át a mézet. A Nyugat-szlovákíai és a Ke­let-szlovákiai kerületben 12—12, a Közép-szlovákiaiban pedig 13 helven vásárolják fel a fednnta do'gozói a mézet. A méz minőségét figyelembe véve az utóbbi időszakban főleg a Nyugat-szlovákiai kerületben merül­tek fel problémák. Elsősorban a Ga­lántai, a Dunaszerdnhelyi (Dunajská Streda), a Lévai (Levice), az Érsek­­újvári INnvé Zámkyl és Bratislava­­-vidéki járásban kell mielőbb megöl-., dani az ismert problémákat. Remél­hetőleg a Szlovákiai Méhészek Szö­vetségének képviselőivel közösen si­kerül végre orvosolni a minőség rom­lását előidéző bajokat, s a Medos dol­gozóinak nem fog kelleni visszakül­deniük a szállítmányokat. Az ezzel kapcsolatos észrevételekről szakrova­tunk következő számaiban részlete­sebben beszámolunk. BÁRDOS GYULA Jóllehet a raéhészkedés a világ egyik legjámborahb fog­lalatossága, mégis előfordulhat, hogy — ha a méhész nem tartja be az előírásokat — a szorgos rovarok bé­kétlenséget okoznak a szomszédok között. Az egyik olvasónk például azt panaszolta el. hogy a szomszédja a kertjébe kap­tárokat telepített, és azóta sok bosszúságot okoznak a méhek, mert nemcsak a felnőtteket, de a gyerekeket is veszélyeztetik. Egy másik olvasónk azzal a kérdéssel fordult hozzánk, hogy szeretne méhészkedéssel foglalkozni, de nme tudja: milye­nek a szabályok. Mivel hasonló kérdésekkel többen Is fordul­nak hozzánk, ezért úgy véltük, érdemes tollhegyre tűznünk a kínálkozó témát. AMIT FELTÉTLEN TUDNI KELL — A szabályokat szigorú rendeletek rögzítik — teszi elém a szóban forgó dokumentumokat Czomoly Zoltán érdemes mé­hész, a bodrogközi méhészszervezet titkára. — Ezek szerint nem szabad méhészkednl háztömbök között és többlakásos házak udvarán. Közös használatú kertben ts csak a tulajdono­sok beleegyezésével lehet felállítani a kaptárokat. Ш A túlnyomó többség természetesen a saját kertjében sze­retne méhészkedni. Mire kell ügyelni? — Például arra, hogy a szomszéd ingatlanából, azaz a te­­tekhatártól legalább négy méterre, a kőűttól pedig, az út mel­letti vízelvezető árok külső szélétől számítva legkevesebb tíz méterre helyezzék el a méhcsaládokat. Akkor is van mód a méhészkedésre, ha a telekhatártól számított négy métert nem lehet betartani, de ilyenkor legalább két méter magas tömör kerítést kell emelni, ami deszka, pléh, vagy élősövény is le­het. Ezt egyébként indokolt esetben a közút védelmében is előírhatja a nemzeti bizottság tanácsa, akkor is. ha különben ott megvolna a szükséges tlzméteres távolság. ■ Olvasóink többször kérdezik, hogy saját telkén köteles-e a szomszéd megengedni a raj befogását? — Igen, viszont ha ezzel a méhész kárt okoz, mondjuk le­tapossa a véleményt, akkor ezt a kárt meg kell térítenie. A MEGNYERT PER FIGYELMEZTET A viták leggyakoribb forrása a permetezés; köztudomású ugyanis, hogy bizonyos növényvédő szerek, gyomirtók károsak HASZNOS TUDNIVALÓK a méhekre. Ha olyan területet kezelnek velük, ahol a méhek által látogatott növények éppen virágoznak, abból sok baj származhat. Volt is Ilyen peres ügyünk a Leleszi (belesi Egy­séges Földműves-szövetkezettel. 1984-ben permetezés miatt öt községben 648 méhcsalád erősen megkárosodott. Egyébként a rendelet értelmében a méhekre veszélyes szerekkel tilos per­metezni azt á területet, amelyen a méhek által látogatott nö­vények virágoznak. Sőt, ahol különben nincs virágzó kultúr­növény — de van virágzó gyom, ott a permetezés előtt gyom­­talanítani kell. ■ Bodrogközben a nagyüzemek gondot fordítanak-e erre? — Igen, többnyire betartják az ezzel kapcsolatos előíráso­kat. (Bogoly János felvétele) ■ A leleszi per hogyan végződött? — A pert a méhészek megnyerték és 1986-ban a leleszi szö­vetkezet 300 ezer koronát fizetett kártérítésként. ■ Sokan panaszkodnak, hogy az atkák valósággal megtize­delik a méhcsaládokat. — A Varroa-atkáró) van szó. ame’vnak első hulláma я nvo'c­­vanas évek elején vonult át a ml vidékünkön, akkor még ki­sebb károkat okozva. Eleinte, sajnos, nem vettük elég komo­lyan, most viszont már van úgynevezett Varrescens-füstölő­­csík, amelyet saját magunk készítünk, bár már kapni is le­het. Ennél hatásosabb eszköz egyelőre másutt sem áll rendel­kezésre. Ha időben és szakszerűen alkalmazzák, akkor védel­met jelent, ha nem is százszázalékosat. MÉHÉSZKEDNI MOST IS MEGÉR! ■ Ennyi gond-baj hallatén óhatatlanul felmerül az ember­ben a kérdés, érdemes-e még méhészkedni? — Bizony érdemes — oszlatja el kétségeimet Czompoly Zol­tán. — Az elmúlt év egyenesen rekordtermést hozott, 94 ton­na mézet vásároltak tel a Bodrogközben. A méz minősége ki­fogástalan volt, és semmilyen probléma nem volt. vagyis a, felvásárlóüzem részéről nem volt panasz. S feltehetően így lesz a jövőben is, aminek viszont az az egyik feltétele, hogy a mezőgazdasági negyüzemek tisztelet­ben tartsák a méhészettel kapcsolatos törvényeket Sőt. nem ártana, ha a méhészek munkáját segítenék. Elsősorban arra gondolunk, hogy vessenek minden község határába mézelő nö­vényeket. Arról nem kell senkit sem meggyőznünk, hogy a méhek a mezőgazdaságban a rejtett tartalékok feltárását vég­zik, hiszen a beporzás mellett méztermelést végeznek. Sajnos, ez az esztendő nem ígérkezik o'yan sikeresnek, mint a korábbiak; a kemény tél megviselte a Bodrogközben talál­ható 5 ezer 900 méhcsaládot, nagy veszteséggel számol a há­romszáznyolcvanöt méhész. Felmérés szerint 15 százalékos volt a méhpusztulás. Ennek ellenére ilyen méhállomány és ennyi méhész Bodrogközben még sosem volt. De ami a legfontosabb: a méhészek kétharmada fiatalokból áll, és egyre nagyobb az érdeklődés a méhészkedés iránt Mindez a bodrogközi méhész­szervezet vezetőségének jő munkáját dicséri. ILLÉS BERTALAN

Next

/
Thumbnails
Contents