Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)
1987-06-27 / 25. szám
12 SZABAD FÖLDMŰVES 1987. Június 27, Korszerű nagyüzem a hegyek tövében Ä* Alansony-Tátra zordon hegyvonulata és a Liptói-dombság szelfdebb erdős-gyepes lankái között a Vág két partján húzódik a több mint hétezer hektárnyi mezőgazdasági területű Liptovský Ondrej-i Csehszlovák- Szovjet Barátság és Má|us 1. Egységes Földműves-szövetkezet. A Liptovský Mikulási járás második legnagyobb mezőgazdasági üzeme a hatvanas évek derekán 18 község mezőgazdasági területének összevonásával iött létre. A közel ezer állandó dolgozót foglalkoztató gigantikus szövetkezet megteremtette a szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termelés feltételeit, s igazolta, hogy kedvezőtlen termőhelyi adottságok között is lehet eredményesen gazdálkodni. Ahol hajdan ában a zord körülmények között az apró tanyasi gazdaságokon a mindennapi betevő falatot alig tudták megteremteni és a taviskók fedele alatt állandó tanyát vert a nyomor, ott ma a jólét jelelt lépten-nyomon tükröző virágzó falvak terebélyesednek a hegyekkel övezett völgyekben. A termőhelyi adottságokhoz igazodó termelési szerkezet kialakítása, továbbá az ésszerű összpontosítás és szakosítás, a célszerű munkaszervezés és irányítás, valamint a legújabb technológiák és a tudományos-műszaki Ismeretek alkalmazása révén a múltban lemaradozó gazdaság ma az élenjáró mezőgazdasági üzemek között foglalja el méltó helyét. Az öt gazdasági központra és 12 részlegre tagolódó gigantikus szövetkezetben a belíizemi önelszámoláson alapuló területi irányítási rendszert alkalmazzák. Ez a módszer — a gazdaság terjedelmét és széttagoltságát tekintve — alkalmasabbnak bizonyult a múltban alkalmazott ágazati irányítással szemben. Az utóbbi években a brigádszerű munkaszervezést és javadalmazást Is eredményesen alkalmazzák. Szinte hihetetlen, hogy Szlovákia egyik legjelentősebb turistaközpontjának a szivében, kimondottan hegyvidéki termelő körzetben Intenzív mezőgazdasági termelés folyik. A szövetkezet alig 2000 hektárnyi szántóterülete a tengerfelszíntől hatszáztól ktlencszáz méterig terledő magasságban helyezkedik el. A növénytermesztés szerkezete a termőhelyi adottságokhoz és ez álfattenyésztés követelményeihez igazodik. A szántóterületnek több mint a felén gabonaféléket — búzát, rozsot és árpát — termesztenek, nem is akármilyen eredménnyel. Tavaly például gabonafélékből hektáronkénti átlagban öt tonnát takarítót- ^ Nehéz munka tak be. s ezzel az eredménnyel járási viszonylatban a másodikok lettek. A legjövedelmezőbb növénykultúrájuk a burgonya, ezt 250 hektáron termesztik A terület kétharmadán ültető burgonyát termelnek. Tavaly 26,5 tonnás hektárhozamot értek el. Äm az előző évek átlagában elkönyvelt 22 tonna körüli átlaghozamok is tanúsítják, hogy a burgonyatermelésnek nagy mesterei. Ján Paciga agrármérnöktől, az efsz alelnökétől és egyben állattenyésztési ágazatvezetőjétől azonban azt is megtudtuk, hogy a burgonyatermesztés számtalan nehézségbe ütközik. Közülük talán a legsúlyosabb a gyenge fajtaválaszték. A pillanatnyilag rendelkezésre álló öt szlovákiai nemesítésű fajta nem felel meg a követelményeknek, ezért csakis csehországi, holland és NSZK-beli fajtákat ültetnek. A burgonyatermesztésben bevezették a brigádszerű munkaszervezést és javadalmazást. Ereda juhok kézi fejése (Archívumi felvételek) ményes működésének azonban egyik alapfeltétele a hiánytalan anyagi-műszaki ellátás. Emiatt nem csekély gondot jelent a szükséges növényvédő szerek huzamos hiánya. A minőségi követelmények betartása érdekében egy korszerű burgonvatárolót szeretnének építeni. A tárolás és a betakarítás utáni kezelés tapasztalatait Csehországban gyűjtik. A tekintélyes állatállomány számára tetemes mennyiségű tömegtakarmányt kell megtermelni. Ezért a szántóterület több mint 25 százalékán takarmánynövényeket — vörösherét, herefüves keveréket, az utóbbi években pedig kisebb területen silókukoricát és lucernát — termesztenek. A zöldanyagból szénát, szilázst, szenázst, takarmánylisztet ős szemcsézett takarmányt készítenek. Nagy gondot fordítanak a rétek és legelők kezelésére, főleg műtrágyázására. Ezt a munkaműveletet többnyire repülőgépek segítségévei végzik. A rendszeresen kaszált rétekről hektáronként 7 tonna szénát takarítanak be. A legelőkön a szakaszos legeltetést kezdik alkalmazni. Említést érdemel, hogy míg a korábbi években a vizenyős területek lecsapolására fordítottak legtöbb pénzeszközt, addig napjainkban az öntözőberendezések építését szorgalmazzák. Az öntözésnek köszönhetően a tehenészeti telepeken intenzív legelőket létesítettek. A szövetkezet állattenyésztésének legjövedelmezőbb ágazata a tehenészet és a sertéstenyésztés. Pillanatnyilag hatezer szarvasmarhát, ebből 1700 tehenet tartanak. Tavaly az egyedenkénti évi átlagban elért 3683 literes tejtermeléssel az első helyre kerültek a járásán. A szarvasmarhaállományt a hegyvidéki körülményekhez legjobban alkalmazkodó pinzgaui marha alkotja. Az utóbbi években azonban — mivel magasabb szintre emelték a takarmánytermelást — az Igényesebb tejelő marhák tartását is megengedhetik maguknak. Ezért haszonállat-előállító keresztezést végeznek az ayrshire fajtával. Az egyik tehenészeti telepen pedig kimondottan tejhasznú lapály feketetarka marha tenyésztésével Is próbálkoznak. Ezen a telepen a fejésí átlag meghaladja a négyezer litert. De találhatók itt tehenek, amelyek hétezer literen felül telelnek. A korszerű, kötött tartású, almozott és természetes szellőztetésű Istállóban az erőtakarmányokat automatizáltan — egyedenként — adagolják. A hatékonyabb tenyésztői munka érdekében a Nyitrat (Nttra) Állattenyésztési Kutató- Intézettel együttműködve az embrióátültetést Is alkalmazzák. A gazdaságban immár negyedik éve-A- A szálastakarmányok begyűjtése készülnek a tej szigorított minőségi szabványának a bevezetésére. A tej tisztaságát már két éve a saját agroleboratóriumukban ellenőrzik. Tavaly a kifejt tej 87,5 százalékát az első osztályban értékesítették. Ez év első negyedében pedig a tejnek 92 százaléka érte el az első osztályú minőséget. Érdemes a tehenészettel foglalkozni — vallják a szövetkezet vezetői. Ján Veselovský mérnök,, az efsz közgazdásza ezt számokkal Is alátámasztja. Míg egy liter tej önköltsége 4,20 korona körüli, addig az értékesítési ára — a differenciális árpótlékt>t beleszámítva — eléri a 7,50 koronát. Ugyancsak jói jövedelmez a gazdaságnak a hétezer darab sertés tartása. A sertéshizlalásban egy kilő sertéshús kitermelésére jutó költségek kiteszik a 13 koronát, az értékesítési ár azonban eléri a 23 koronát. A termelési költségek csökkentéséhez nagymértékben hozzájárult a sertéshizlalásnak egy gazdasági részlegre való összpontosítása, továbbá a száraz takarmányozásról a nedves takarmányozásra való átállás. Ez lehetővé tette, hogy a napi takarmányadagot tejsavóval egészítsék ki. ló eredményeket érnek el a szaporodásbiológiában Is. Néhány éve alkalmazzák a kocák mesterséges termékenyítését. Egy kocától átlagban 19,1 malacot választanak el. A nyári időszakban több mint kétezer darab juhot legeltetnek a nagy kiterjedésű meredek legelőkön. Télen úgy nyolcszáz darabot tartanak. A juhtenyésztés szerves része a hegyvidéki tájegységnek, ám több gondot okoz, mint a szarvasmarha- és a sertéstenyésztés együttvéve — vallják a szövetkezet vezetői. A juhászattat csak azért foglalkoznak, hogy kihasználják a nehezen hozzáférhető legelőket. Hiszen áz állattenyésztésnek ez a legmostohább ágazata. A termelés a mai felvásárlási árak mellett nem jövedelmező, a gépesítés minimális, s a nehéz, primitív körülmények között végzett munkára — még ha jól is fizetnek — nehezen találnak munkaerőt. A gazdaság túlnyomóan mezőgazdasági termelésből teremti elő jövedelmét. A melléküzemági termelés — ahol kesztyűk varrásával foglalkoznak — csupán a csökkentett munkaképességű dolgozók számára nyújt megélhetési lehetőséget. Gazdasági eredményeik így is figyelemreméltóak. Tavaly az összteljesítmények értéke elérte a 140 millió, az árutermelésé pedig a 62 millió koronát. A jövedelmezőség foka 11 százalék körüli volt. A beruházások terén a pénzeszközöket elsősorban a szénatárolők, síióvenmek és trágyatelepek építésére és az állattartó telepek korszerűsítésére összpontosítják. Jelentős összegeket fordítanak azonban lakásépítésre is, mivel elsőrendű céljuk a dolgozók stabilizálása. A komplex szociális program alapvetően fontos szerepet tölt be a szövetkezetben. A korszerű szociális létesítmények, üzemi étkeztetés, óvodák, a közeljövőben egy üzemi bölcsőde átadása, egészségügyi központ, sportolási lehetőségek, élénk kulturális élet, ez mind könnyebbé és vonzóbbá teszt főleg a fiatalok számára a mezőgazdasági munkát és mérsékli a falusi és városi élet közötti különbséget. KLAMARCSIK MARIA ЯМ étségtelen, hogy a burgonya nélkülözhetetlen élelmezési * ^ cikkünk: „második kenyerünk" — szokták mondani róla, és joggal. A táplálkozástudomány határozott állásfoglalása szerint a burgonya az egyik legértékeseb ételünk. A Rozsnyói (Rožňava) járásban az elmúlt évben bőséges burgonyatermést értek el. A bő hozam azonban eddig nem vo't jellemző a járás burgonyatermelésére, bár bizonyos jelek arra ntalnak. hogy a járási pártkonferencia határozatára támaszkodva a termelőknek talán sikerűi elérni és állandósítani a 20 tonnás terméshozamot. Az előző évek, hozamalakulásának elemzéséből kiderült, hogy a 7. ötéves tervidőszakban — a 6. ötéves tervidőszakhoz viszonyítva — a Járásban a burgonya termelése 18, hektárhozama pedig 26 százalékkal nőtt. Ä tervezett termelést azonban 91,3, az értékesítési tervet pedig csupán 87 százalékra teljesítették. A burgonya termőterülete az utóbbi években a szántóterületnek nem egészen öt százalékát tette ki. Az alacsony részarány ellenére viszont a Rozsnyói járás régóta hagyományos és Jelentős termőtája a burgonyának. Mindezt egybevetve nehezen egyeztethetők össze a Járás burgonyatermelő hagyományai és kedvező termőhelyi adottságai az utóbbi évek gyenge eredményeivel. A' nyolcvanas évek elejétől 1986-ig 117 hektárral csökkentették a burgonya területét. Tavaly a burgonyát mindössze 710 hektáron termelték. A termést tekintve 1981- től 1985-lg — az évjáratok sorrendjében — 10, 10, 13, 17 és 13 tonnás hektfirhozamot értek el. A betakarított burgonyának 46 százaléka volt alkalmas étkezésre, illetve Ipari feldolgozásra. A hátralévő mennyiség takarmányozásra szolgált. Ä járásban tizenhárom mezőgazdasági üzem foglalkozik a burgonya temesztésével; a legnagyobb területen — 135 hektáron — a Rozsnyói Állami Gazdaság. A legjobb és legkiegyensúlyozottabb eredményekkel a Gemerská Poloma-i Egységes Földműves-szövetkezet büszkélkedhet, ahol Marosi Ottó növénytermesztési főágazatvezető Irányításával hosszú évek óta — akár esős, akár aszályos az időjárás — 20 tonnán felüli termést takarítanak be hektáronkénti Különben az egyes gazdaságok és évjáratok között rendkívül szélsőséges értékek között ingadoznak a hozamok. Az utóbbi fél évtized folyamán a Telšavai Állami Gazdaságban érték el a leggyengébb hektárhozamot: 5,2 tonnát. A legtöbb gazdaságban az egy-Ä járás burgonyatermelésének irányításával megbízott szakemberek „friss“ helyzetelemzéséből kiindulva, derűlátó következtetéseket vonhatunk le Egy korszerű burgonyatároló tömb fe'építésével áttértek a vetöburgonya biztonságos, nagyüzemi tárolására. Az is kedvező előjelnek tekinthető, hogy — a morvaországi és szepességi burgonyatermelőkkel kötött hosszútávű szerződés alapján — ezentúl elegendő mennyiségű és kiváló biológiai értékű, egészséges ültetőanyagboz jutnak. Az előbbrelépést e’ősegíti az is, hogy évról évre korszerűbb ültető- és betakarító gépek állnak a termelők táridőben elvégezni. Eredetileg húsz hektáron szándékoztak korai burgonyát termeszteni. De mivel a felvásárló vállalat nem kötelezte el magát a termés átvételére, az értékesítési nehézségektől tartva csak tíz hektárral merték -vállalni a kockázatot, jó bevételre tehát nem számíthatnak, holott erre annál is inkább nagy szükségük volna, mivel 18 tonnán aluli hektárhozam esetén állami támogatással is ráfizetéses a kései burgonya termesztése Egyszer már elérték a jövedelmezőséget biztosító 20— 22 tonnás hektárhozamot, de az utóbbi két esztendőben csak a 15 tonnás Ha burgonya, akkor legyen jó és sok mást követő esztendők termésátlaga közötti különbség eléri, vagy megközelíti a száz százalékot. De amint ezt a Gemerská Poloma-i Efsz példája Igazolja, a gyenge hozamokért nem minden esetben az Időjárás okolható. Persze, attól sem lehet eltekinteni, hogy a burgonyatövek „kötésének“ időszakában uralkodó szárazság jelentős terméscsökkentő tényező. Ä hosszan tartó csapadékos időjárás is kedvez a gombabetegségeknek, ami ugyancsak kedvezőtlenül befolyásolhatja a zsákokba kerülő termés mennyiségét. Azonban megfelelő agrotechnikával és fajtaválasztékkal, a kíméletes betakarítással és a szárazsággal a felsorolt kedvezőtlen hatások egyre sikeresebben kivédhetők, vagy legalábbis nagymértékben mérsékelhetők. Tavaly — az előző évek sorozatosan gyenge hozamaihoz képest — 19,2 tonnás rekordtermést takarítottak be. A Járási átlagot a következő gazdaságok múlták felül: Rostár 23,8, Gemerská Poloma 23 7,- Vlachovo 22,8 tonnás hektárhozammal. Sajnos, a burgonya minősége több panaszra adott okot. Viszonylag sok volt a be- I takarítás közben sérült gumók aránya, de a magas nitráttartalom is értékesítési gondokat okozott. rendelkezésére. Sajnos, a többnyire kavicsos talajok, és a meredek területek szűk határt szabnak a burgonyakombájnok alkalmazásának. Ezért, főleg az egysoros forgóvillás gépekkel kénytelenek megoldani a termés kíszántását. A burgonyafelszedés társadalmi munka igénybevételével, kézzel történik. A megfelelő talajműveléshez, sajnos, nem tudják biztosítani a korai burgonya öntözését. A korszerű növényvédelemről sem beszélhetünk addig, amíg a gombabetegségek ellen nem állnak a mezőgazdasági üzemek rendelkezésére a leghatékonyabb növényvédő szerek elegendő mennyiségben. A termelési színvonalon minden bizonnyal sokat lendítene, ha a burgonyát a magyarországi termelési rendszer keretében termesztenék. Ezekután ismerkedjünk meg két burgonyatermelő gazdaság tapasztalataival. A Szilicei Efsz-ben 35 hektáron termesztik a burgonyát. Az idén első ízben tizhektáros területen próbálkoztak a korai burgonya ültetésével. Üjkeletű vállalkozásuk indítéka: A burgonya az őszi gabona előveteménye. S mivel a betakarítás gyakori elhúzódása miatt előfordult, hogy a vetést nem tudták agrotechnikai haátlagot közelítették meg. A mészköves aljazatú talajokon a növényzet megsínyli a szárazságot. Esős nyarakon pedig négy-ötszöri permetezéssel sem mindig tudják megmenteni a termést a száraz és a nedves rothadástól. Környezetvédelmi szempontból kevés műtrágyát használhatnak fel, így a hiányzó hatóanyagot hektáronként 50—70 tonna istállótrágya beszántásával igyekeznek pótolni. A burgonya termesztésére fordUett költségek legnagyobb tételét a tárolási költségek képezik. A burgonvatárolót üzemeltető Rozsnyói Állami Gazdaság tonnánként 600 korona tárolási díjat számol fel. Ugyanakkor ősszel a szövetkezet a saját költségén oldja meg a vagonokban érkező ültetőanyag kirakását és raktározását. Tavasszal pedig ugyancsak az efsz gondja a burgonya válogatása és az elszállítás. Mindent összevetve: a tárolási költségek tonnánként elérik az ültetőanyag árának a felét, azaz 1200 koronát. Ezt az összeget érdemes összevetni az első osztályú télire való étkezési burgonya 1400 koronás felvásárlási árával. A betakarítás Szilicén is körülményes és időigényes: a kézi szedésben főleg a középiskolák diákságára vannak utalva. Szerencsére a zsákoktól „megszabadultak“, s a földekről immár hatodik esztendeje fémpaleltőkban szállítják el a termést. A hozamnövelő tartalékaik közül hadd említsem meg a két legfontosabbat: a jobb fajtamegválasztás és hatásosabb mechanikai-kémiai növényvédelem. A Rozsnyói Állami Gazdaságban az utóbbi években a járási átlagon aluli eredményeket értek el a burgonya termesztésében. A hektárhozamok alakulása 1983 óta: 12,2; 11,9; és 1986-ban 18 tonna. Az itt dolgozó szakemberek nyilatkozata szerint most van folyamatban a nagyüzemi termesztési technológiára való átállás. Meg kell oldani a talajvizsgálatok eredményein alapuló tápanyag-utánpótlást. Bevezetésre vár az integrált növényvédelem. A betakarítási veszteségek csökkentése is sürgetővé vált. A gazdaság négy részlegén — eltérő színvonalon — folyik a termelés. A technológiai fegyelem megszilárdítására, valamint felelősségi 1- jesebb munkaszervezésre és ellenőrzésre Is szükség mutatkozik. • • • Meg kell említeni, hoev a hurgnnyatermesztésben indokolatlanul n-'gv késedelemmel a'kalmazzák a külföldi és az élvonalbeli hazai terme'űk haladó tapasztalatait. A problémák feletti szemhnnyás, vagv azok meddő hangoztatása és a magyarázkodásuk oda vezettek, hogy a termelők többsége e hozamok alacsony színvonalon történő állandósulását egyfalta önigazolásként értelmezte, mondván: ők mindent megtettek, ami csak tőlük te'Iett, tehát rajtuk kívül á4Í) okok miatt terem annyit-amonnyit a fö'd. Részükről minden további igvekezet fölösleges erőlködésnek számít... Csak remélhetjük, hogy a jövőben céltudatosabb, hozzáértőbb igyekezettel, nagyobb hozamok olérésévol emelik a burgonyatermelés színvonalát. KORCSMAROS LÄSZL0
