Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)

1987-06-27 / 25. szám

19&7. június 27. SZABAD FÖLDMŰVES A felkészülés jegyében Az idén ősszel kerül sor a Szlová­kiai Fogyasztási Szövetkezetek Szö­vetségének V. kongresszusára. Ennek megfelelően már mindenütt folynak az előkészületek, hogy méltó keretek között, jó gazdasági eredményekkel járu'janak liozzá a fontos, szövetségi munka jövőjét meghatározó tanács­­kozás sikeréhez. A szlovákiai fo­gyasztási szövetkezetekben jelenleg több mint 942 ezer ember tömörül, így a társadalmi-gazdasági jellegű szövetség vezetősége valóban széles tagbázisra támaszkodhat. A Szlovákiai Fogyasztási Szövetke­zetek Szövetsége irányítja a járások, illetve a főváros Jcdnota-tagjainak te­vékenységét. A harminchét jednota Fogyasztási Szövetkezeten kiviil a köz­ponti szerv irányítja a Tatratour Szö­vetkezeti Utazási Iroda képviselőinek munkáját. Ezenkívül a Drupro (Szö­vetkezeti Tervezési Iroda), az Optima (Szövetkezeti Propagáciős és Karban­tartó Vállalat), a Dovop (Szövetke­zeti Termelési és Kereskedelmi Szak­ágazati Vállalat), a DVPT (Szövetke­zeti Számítástechnikai Vállalat), va­lamint a fogyasztási szövetkezetek szakmunkásképző intézetei is a szö­vetség hatáskörébe tartoznak. A fenti felsorolásból is világosan kitűnik, hogy Szlovákiában a fogyasz­tási szövetkezeti mozgalom jelentős részt vállal a lakosság ellátásából, illetve a szolgáltatásokból. Mi, ter­mészetesen, a Jednota Fogyasztási Szövetkezet tagjainak tevékenységét fogjuk leginkább figyelemmel kísér­ni, mivel a vidéki lakosság belkeres­kedelmi ellátása szinte elképzelhetet­len a jednota népes táborának tagjai által nvüjtott szolgáltatások nélkül. Szlovákiában a Jednota Fogyasztá­si Szövetkezet a belkereskedelmi áru­ellátásban évente átlagosan 28 mil­liárd korona értékű forgalmat bonyo­lít le. Az élelmiszerboltok mellett a közszükségleti, fogyasztási és ipar­cikkeket forgalmazó üzletekben is je­lentős kiskereskedelmi forgalmat könyvelhetnek el. A tájékoztatás kedvéért közöljük, hogy a jednota Fogyasztási Szövetke­zetnek nemcsak a belkereskedelem­ben aktívan dolgozók lehetnek a tag­jai, hanem társadalmi-gazdasági egy­ségről lévén szó, bárki, aki befizeti az illetéket és elfogadja az alapsza­bályzatban foglaltakat, beléphet a közel százezres tagbázisű szlovákiai szervezetbe. Az elméit Időszakban mindenütt — a 3 ezer 340 alapszervezetben — meg­tartották a helyi tanácskozásokat, a­­hol felmérték az eddig megtett ót eredményeit.. A sikerek mellett azon­­. ban sok helyütt rámutattak a hiá­nyosságokra is. Amint azt a Szlová­kiai Fogyasztási Szövetkezetek Szö­vetségének központjában megtudtam, az alapkzervezetek tanácskozásain felszólalók nyíltan, bíráló hangnem­ben szóltak a még eredményesebb munkát gátló tényezők elhárításának szükségességéről, és sürgették a hiá­nyosságok felszámolását, az eddig kiaknázatlan tartalékok mielőbbi szé­les körű hasznosítását. Amint azt Dezider Goga mérnök, a Szlovákiai Fogyasztási Szövetkezetek Szövetsége Központi Bizottságának idén februárban megtartott ülésén elmondta: a szövetkezeti mozgalom terén is elengedhetetlen feltétel a gazdasági szerkezetváltáshoz való ru­galmas igazodás, amely egyben a lakossági igények magasabb szinvo­­nalű kielégítését szorgalmazza. A fogyasztási szövetkezetek termelési és kereskedelmi részlegein dolgozók számára is elsődleges feladatot jelent az ésszerűbb beruházásokkal történő, jövedelmezőbb munkamódszerek al­kalmazása. Az alapanyagokkal való takarékosabb gazdálkodással, a mű- j szaki-anyagi bázis korszerűsítésével kell az eddigieknél hatékonyabb eredmények elérésére törekedni, e- : mellett természetesen a szigorú mi-1 nőségi követelményeket sem szabad szem elől téveszteni. A szlovákiai fogyasztási szövetke­zetek tagjai a jelenlegi ötéves terv­időszak első évében jó eredmények­kel szilárd alapot biztosítottak a leg­fontosabb feladatok maradéktalan teljesítéséhez. A kiskereskedelmi áru­forgalom előirányzott tervét az el­múlt év során 85 millió koronával sikerült túlteljesíteni szlovákiai vi­szonylatban. Ennek ellenére a szövet­ség vezetői nem lehetnek teljes mér­tékben elégedettek, mert nyolc jed­nota Fogyasztási Szövetkezet nem tu- i dott megbirkdzi az igényes pénzügyi feladatok teljesítésével A hiányosságok felszámolásával je­lentős mértékben javítani lehet a szö­vetkezeti mozgalom mérlegét, hang­súlyozták több alapszervezet tanács­kozásán a vitában felszólalók. Ennek tudatában a szövetség vezetői olyan intézkedéseket foganatosítottak, ame lyek remélhetőleg elősegítik a terv­mutatók rendszeres teljesítését, s hoz­zájárulnak a sikeres gazdasági ered­mények eléréséhez. , Ezen a téren mdghatérozo szerepet játszik a jelenlegi műszaki-anyagi bázis fokozatos korszerűsítése, a jobb munkakörülmények biztosítása, illet­ve az új üzemegységek, bevásárló­központok létesítése. Tavaly erre a célra több mint 336 millió koronát fordítottak, ami a tervezett beruházá­si értéket hét százalékkal haladta meg. Több helyen sikerült felújítani az elavult üzemegységeket, ám néhány fontos építkezés ütemé nem kielégítő, s így veszélyben forog a megszabott átadási határidő betartása. Valameny­­nyi építkezés ütemének meggyorsítá­sa érdekében olyan intézkedésekre van szükség, amelyek szavatolni fog­ják a tervekben szereplő batáridők maradéktalan betartását. Az olyan üzemegységek vezetőinek, ahol veszteséget voltak kénytelenek elkönyvelni az elmúlt évben, legfon­tosabb feladatuk a helyzet orvoslása, az előrelépést akadályozó tényezők elhárítása, a Felmerülő hiányosságok mielőbbi kiküszöbölése. Főleg az irá­nyítás és szervezés, valamint a mun­kaidő gazdaságos kihasználása terén vannak még jelentős tartalékok, ame­lyek kiaknázása meggyorsíthatja a kedvezőtlen helyzetben levő részle­gek és üzemegységek gyengébb gaz­dasági eredményeinek javulását. A szövetkezeti mozgalom tagjai so­kat várnak az új gazdasági mecha­nizmusban rejlő lehetőségektől. Az önelszámolásra való fokozatos átté­réssel szeretnék növelni a dolgozók anyagi érdekeltségét, s differenciált bérezéssel és javadalmazással fokoz­ni a kezdeményezést. Számos üzem­egységben azonban eddig nem sike­rült megteremteni az új gazdasági módszer bevezetésének feltételeit. E- zért a szövetség vezetőinek, az egyes részlegek irányitó dolgozóinak foko­zott figyelmet kell szentelniük az ezen egységek felzárkózását biztosító intézkedések hatékonyságának, s az ellenörzömunka színvonala emelésé­nek. . A szlovákiai fogyasztási szövetke­zetek tagjai mindentütt javában ké­szülnek az őszi kongresszusra. Az el­következő időszakban lapunk hasáb­jain is figyelemmel fogjuk kísérni az előkészületek menetét, s igyekszünk beszámolni a mozgalomban elért si­kerekről és gondokról. BÁRDOS GYULA Vanko Mária és Vrbnvkai Valéria a csomagolórészlegen (A szerző felvételei) ember dolgozik itt, és talán monda­nom sem kell, hogy női jellegű mun­káról van sző — tájékoztat irodájá­ban a főnöknő. Rövidesen kérdezés nélkül folytatja: — Eddig egy mű­szak alatt kb. 400 kilogramm tésztát készítünk, a tervezett kapacitás pe­dig 600 kg. Ebben az évben 200 ton­na levestésztát akarunk, illetve ter­vezünk készíteni. A kezdeti nehézsé­geken többé-kevésbé túl vagyunk, de azért még akad néhány megoldásra r r üzem a falu szélén Lukanénvén (Nenince) a helyi Vö­rös Lobogó Egységes Földműves-szö­vetkezet székhelye a főútvonalaktól viszonylag távol található. A Nagy­kürtösi (Veľký Krtíš) járás egyik leg­nagyobb gazdasága, melynek terme­lési eredményei ugyan nem lebecsü­lendők, mégsem ezek révén tett szert országos hírnévre. A csábi (íebovce) pincegazdaságban készített és ugyan­ott jellegzetes üvegekbe palackozott minőségi fehér- és vörösborairól vált ismertté. Míg a nényei borok iránt leginkább a férfiak wdeklődnek, ad­­a szövetkezet legújabb terméke, a tíz­­tojásps házi metélt tészta, a háziasz­­szonyok körében hódít. Igaz, egyelőre csak Szlovákia há­rom kerületének „Jednota“ üzleteiben kapható, de a Zdroj kereskedelmi vállalat illetékesei és a cseh ország­részek képviselői is érdeklődnek a korszerű, esztétikus csomagolásban árusított Tini elnevezésű tésztaféle­ség Iránt. Míg a cérnametélt 150 grammos, addig a szélesebb metélt tészta 300 grammos csomagolásban kerül forgalomba. * Lukanénye ugyan a járás ezer la­kost meghaladó települései közé tar­tozik, ám nem volt nehéz rátalálni a falu szélén, a gépesítőküzpont tő­­szomszédságában, az erre a célra épített hatalmas csarnokban a „tész­tagyárra“. A fehér munkaruhában dolgozó lányok és asszonyok munká­ját Iveta Püspökyová mérnök, ennek a melléküzemágnak a vezetője irá­nyítja. — Még csak a mült év végén nyi­totta meg kapuit az üzem, ahol egy­előre próbaüzemelés folyik. Harminc Szállításra vár a Tini metélt tészta váró probléma, főleg a csomagolás­technikát illetően. Ha minden igaz, a svéd gyártmányú gépsor megérkezése után a legtöbb munkaműveletet gépe­síteni tudjuk. Az üzemvezetővel rövid sétát te­szek a csarnokban, ahol a gépsoro­kat bemutatva elmagyarázza a tészta­­készités technológiáját. A nagy liszt­tartályokból az átszitált alapanyag szállítócsiga segítségével kerül a csarnokban levő gépekbe, ahol a hozzáöntött tojással elkeverik. A gé­pek hengereinek segítségével nyújt­ják a tésztát a kivám vastagságúra. Az eíőszárított tésztalapokat a gépek vágószerkezete „metéli“ össze. Ezt követően a tésztát szárítják, majd az ügyes kezű asszonyok mérik és cso­magolják. Az, üzem a hazai gépeken • kívül jugoszláv, illetve oiasz berende­zésekkel van felszerelve. jobbára húszon- és harmincéves lányokkal, asszonyokkal találkoztam a gépsorok mellett. Legtöbbjük az­előtt vagy a Pieta vagy pedig a Tesla üzemében dolgozott. Mint mondták, megelégelték a mindennapi hosszú utazást és úgy döntöttek, hogy a kö­zeli „tésztagyárban“ fognak dolgoz­ni, mert így az otthoni munkák el­végzésére, a családra, a gyermekne­­ve!ésre is több idejük marad. Ezt a véleményét fejtette ki többek között Básti Rózsa és Vanko Mária. Bár az elején gondot okozott az átállás, ma már jól belejöttek a munkába. — Igen, így van — mondja az irodájában Püspökyová mérnök. — Kezdetben, ml tagadás, előfordult egy-két kisebb munkabaleset Is. Ez a többieket jobb odafigye­lésre, nagyobb elővigyá­zatosságra késztette, min­ket pedig arra figyelmez­tetett, hogy néhány újí­tás bevezetésével bizton­ságosabbá tehető a mun­ka a gépsoroknál. így is történt. Azt viszont már Cel­­leng András mérnöktől, az efsz melléküzemági termelésének vezetőjétől tudom meg, hogy a szö­vetkezet hatalmas tyúk­farmján kitermelt tojás­többlet értékesítése adta az ötletet a gazdaság ve­zetőinek a tésztakészítő melléküzemág létrehozá­sához. Itt ugyanis napon­ta hozzávetőlegesen hat­ezer darab tojást hasz­nálnak fel a tészta elké­szítéséhez. Azt is elmond­ta, hogy a liszt össz­­mennyiségének egyhar­­madát a magas sikértar­talmú, saját termesztésű Trlticum duruum búza­­fajtából készítik. A való­ban tetszetős, korszerű kivitelezésű dobozokat a skalicai Grafobal dolgo­zói gyártják. BODZSÄR GYULA A Jednota Fogyasztási Szövetkezet dolgozói nemcsak az áruforgalmazás bői, hanem a termelésből is kiveszik részüket (Fotó: archívumi JEGYZET Vállaljuk a közvetítő szerepét 'Az egyik este — hagyományos új­ságolvasáskor — akarva-akarailan fel­figyeltem a Vasárnapi Pravda 1987. június 5-i keltezésű számának 23. ol­dalára. Egy egész oldalas hirdetés volt található rajta. Az első látásra ebben nincs semmi különös, hiszen hasonló terjedelmű hirdetések más­kor és más lapokban is előfordullak már. De ez a hirdetés egészen más volt. Amikor megtudtam, hogy a Mun­ka Érdemrenddel kitüntetett prievtd­­zai Szlovák Nemzeti Felkelés Egysé­ges Földműves-szövetkezetről van szó, alaposabban szemügyre vettem. ■ Megtudtam, hogy az említett szö­vetkezet szeretne megszabadulni fe­lesleges pótalkatrészkészletétől. De mekkora és milyen óriást értékű készlettől. Nem restelltem egynéhány matematikai műveletet elvégezni. A terjedelemre való tekintettel csak né­hány pótalkatrészcsoportnál időznék el egy kicsit. Mindjárt az elején a csapágyak szerepeltek. A 60 féle csapágyból 942 darabot kínáltak. A legnagyobb tétel 65 darabos volt, az egységár 5 korona 50 fillér és 170 ko­rona között Ingadozott. A csapágya­kat az ékszíjak követték. A 32 félé­ből 602 darabot kínáltak, az egységár 4 korona 50 fillér és 45 korona 20 fillér közötti volt. A harmadik tétel, amelyet kiemelnék, egy kisebb, a KSZ l,8-as stlókombájnnal volt kapcsola­tos. A 10 féle pótalkatrészből „mind­össze“ 41 darabot kínáltak, de érté­kesekről volt szó, hiszen az egységár 30 korona 70 fillér és 1368 korona 70 fillér között ingadozott. A negye­dik tétel ismét gazdagabb volt. Á ZT 300-as kerekes traktor esetében a 68 féle pótalkatrészből 679 darabot kí­náltak. Az egységárak között jelen­tős különbségek voltak: 1 korona 40 fillértől 5277 koronáig. A DT 54-es lánctalpas traktor 7 féle pótalkatré­széből 81, a DT 75-ös lánctalpas trak­tor 17 féle pótalkatrészéből pedig 113 darabot kínáltak. Az egységárak 10 korona 40 fillér és 582 korona, illet­ve 1 korona 60 fillér és 616 korona között ingadoztak. Lapunkra való tekintettel az S5T, a PV3S és a T 148 típusú tehergép­járművek, a motorkerékpárok, a vil­lámhárítók, a VOLGA-24-es és a ŽUK­­-90-es gépjárművek pótalkatrészeivel nem foglalkozom. A pótalkatrészek értékének össze­adására nem mertem vállalkozni, mert akkor egy kisebb számítógépre lett volna szükség és a művelet hosz­­szú időt igényelt volna. Annyi biztos, hogy több százezer korona értékről volt szó. Ebből az egész oldalas hirdetésből több tanulság vonható le. Kezdeném talán a pozitív vonással, hogy a szö­vetkezet felkínálja azokat a pótalkat­részeket, amelyekre már nincs szük­sége, hiszen máshol esetleg hiány­cikknek számíthatnak. Igen ám. dg ezzel szorosan összefügg a második tanulság, miszerint, ha a pótalkatré­szek garmadához hozzájut egyné­hány, úgymond, elsőbbséget élvező mezőgazdasági üzem, akkor bizonyán ra kevés jut a továbbiaknak. Márpe­dig alig akad olyan számunk, amely­be a riportalanyok nem panaszkod­nának az évek óta tartő pótalkatrész­hiányról és ennek következményeiről. S itt van mindjárt egy újabb tanul­ság, hogy fel kellene újltant az egyes kerületek, járások és mezőgazdasági üzemek közötti pótalkatrész-elosztás rendszerét. Természetesen nem arra gondolok, hogy valamilyen kulcsszám alapján elosztani, és azután történe­tesen esetleg évekig tárolni. Ugyan­akkor az elosztás hibáinak és a meg­hibásodások következményeként szá­mos helyen hiányozhat az a bizonyos pótalkatrész, sőt a gépek állását Is előidézhetik. Arról már nem ts be­szélve, hogy az anyagbeszerzők éven­te hány ezer kilométert kénytelenek tenni, sok esetben feleslegesen. Az újabb tanulság pedig az, hogy a nagy pótalkatrészkészlettel rendelkező me­zőgazdasági üzem feleslegesen nagy összeget fordít erre a célra, ami ne­gatívan befolyásolhatja a gazdálko­dást. Végül szeretnék közzé tenni egy javaslatot, pontosabban fogalmazva egy kérési a mezőgazdasági üzemek vezetőt, főleg gépesítől jelé. Ha a prievidzai Szlovák Nemzeti Felkelés Ejsz-hez hasonlóan rendelkeznek fe­lesleges pót alkatrészkészlettel, a­­melyre talán máshol várnak, lapunk hirdetés formájában szívesen vállalja a közvetítő szerepét. Várjuk a jelent­kezéseket! BARA LÁSZLÓ I

Next

/
Thumbnails
Contents