Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)
1987-06-27 / 25. szám
■<\ 'Ч |1П[ О ши; нзяшгашэ A növényvédelemben Az alma- és a körtefákat а hónap »égén — az előrejelzés szerint — az almamoly második nemzedéke ellen Notationnal, Antltioval vagy Decemtiounal permetezzük. A nyári fajtákat élelmezés-egészségügyi okokból már nem kezeljük. Július elején az almaíák leveleit —- főleg a lombosfa-felxérmoly aknái, valamint a takácsatkák kapcsán — érdemes közelebbről megvizsgálni. Mindkét kártevőnek ugyanis a meleg és száraz időjárás kedvez. A lakácsatkák észlelésekor Bi-58 EC-vel permetezzünk. A lombosfa-fetiérmoly esetében a beavatkozás helyes időpontját nehezebb megállapítani, mivel a lepkék rajzásának megfigyelésére még nincs lehetőségünk. Legjobb a fiatal éppen csak kikelt hernyók ellen permetezni, akkor, amikor még a képződő aknák átmérője nem haladja meg a 2—3 millimétert. A kajszit és a cseresznyefákat a kéregmuly ellen július folyamán is kezeljük, mégpe dig ügy, hogy az ajánlott készítmények (Metatiou, Authio, Oeccmtionl oldatát a veszélyeztetett törzsek, ágak alsó részeire ecsettel kenjük tel. Ügyelve a készítmények élolmezés-egészsógügyl várakozási idejének betartására, a cseresznye- és meggyfákat szükség szerint a levéltetvek ellen ts permetezzük. Legelőnyösebb a 7 napos várakozási idővel rendelkező Pirimnr használata. A szilvát és a ringlót a gyümölcs férgesedését okozó szilvamoly ellen a hőnap második felében Metationnal vagy Decemtionnal permetezzük. A kezelés Időpontja megegyezik a szölőmollyal szembeni permetezés idejével. Itt is — mint az almamoly esetében — két permetezést végzünk. Csapadékos időben a gnomóniás levél- és termésfoltosság ellen Kuprikollal a diófákat is kecelhetjük. A kezelést 10 napos időközökben legalább egyszer vagy kétszer megismételjük. Az uborkát az uborkaperonoszpőra ellen Kuprikollal (várakozási idő 4 nap) kezeljük. A hónap második felében a lisztharmat ellen a permedébe Sulikéi К-t is adhatunk. A várható kártevők (levéltetvek, takácsatkák, trlpszek és moly* tetvnk) ellen elsősorban a 14 napos várakozási idővel rendelkező Bi-58 EC-vel harcolunk. Ha csak a levéltetvek ellen szükséges beavatkozni, ak-ÄZ almamoly kártétele (A szerző felvételei) X paradicsom szeptória* levél foltossága kor Pirimort (várakozási idő 3 nap) használunk. A takácsatkák ellen — ha beszerezhetők — speciális atkaölő szereket (Plictran — 7 nap, Mitac — 7 nap, Omíte —• 5 nap) is használhatunk. Az üvegházi molytető ellen jól bevált az Actellic 50 ЕС (várakozási idő 3 nap). A molytetvekkel kapcsolatban tudni kell, hogy ellenük nem elég egy kezelés; legkevesebb' kettő vagy három kell, hogy a kártevőt a hatóanyag érzékeny fejlődési szakaszában érje. A paprikát elsősorban a levéltetvek veszélyeztetik. Elle nük Pirimort (vár. idő 3 nap), vagy ahol már elvesztette hatását ott Actellic 50 ЕС-t (vár. idő 5 nap) használunk. A paprikán károsító takácsatkák ollen Morcstan (10 nap), ümite 57 E (14 nap) vagy Mitac 20 ЕС (28 nap) alkalmazható. A paradicsomot csapadékos időben a szeptőrlás levélfoltosság, valamint az nlternárlás gyümölcsrothadás és levélfoltosság ellen Perozinnal, Novozirral vagy Uithaneval (vár. idő '21 nap) permetezzük. A felsorolt készítmények védelmet nyújtanak a paradicsomvész ellen is, de annak felléptekor Kuprikol (vár. idő 7 nap) is alkalmazható. * A sárgarépát és a petrezselymet a l’sztbarmat ellen Sulikol K-val (vár. idő 3 nap), a zellert pedig a szeptóriás level* foltosság ellen Kuprikollal (vár. idő 7 nap) kezeljük; ezt szükség szerint 10—14 napos időközökben megismételjük. A káposztaféléket — lehetőleg még a káposzlalepke és a bagolylepke fiatal hernyói ellen — Ambush 25 EC-vel (vár. idő 14 nap) vagy Bathiirin 82* -vel kell védeni. A levéltetvekkel szemben itt Is Pirimort vagy Actellic 50 ЕС-t használunk. Az utóbbi készítmény segítségével — az uborkánál elmondot feltételek mellett — egyúttal a inolytetvek ellen is harcolunk. A kardvirágot a gladiólusztripsz ellen (Anthioval, Ultraciddel, Acted ic-kel) megelőző kezelésben kell részesíteni, mivel a kártevő képes e növényeket teljesen tönkretenni. A rózsákat a gombabetegségek ellen legelőnyösebb Seprődül kezelni, mert ez a ké* szítmény mindhárom kórokozója (lisztharmat, rozsda, feketefoltosság) ellen hatásos. (Lásd lapunk 20. számában a ,A rózsák betegségeiről“ című írást.) A rózsa kártevői ellen széles hatásspektrunni készítményeket használunk, amelyek a szívó- és a rágó kártevőket egyaránt elpusztítják. Ilyenek például az Anthio, a Metation vagy a Decemtion. Matiák György agrármérnök Befőzés tartósítószer nélkül Mindenekelőtt szeretnénk leszögezni, hogy a módszer nem ú), hiszen nagyanyáink is ismerték. Ajánljuk az eljárást azoknak. akik gyomorbántalmakkal, emésztőrendszeri betegségekkel küszködnek, továbbá, akik nem szívesen konzerválnak vegyi anyagokkal. Nem a cukor nélküli befőzésre gondolunk, hanem az ismert háztartási tdrtósítószerek, a benzoesav, a szaiacilsav mellőzésére. lnne az egyszerű műveletsor. A gyümölcsök előkészítése semmiben sem különbözik a már ismert eljárásoktól. A héj nélkül eltetl gyümölcsöket a bániozás után citrnmsavas vízbe tesszük, hogy meg ne bámuljanak (1 liter vízbe 10—15 g citromsaval). A gyütnölcsöt ezután öblítés nélkül, csavarral záródó iivegeklie rakjuk és sziruppal leöntjük, hogy ellepje a gyümölcsöt. Lezáráskor az üveg szájára egy réteg, a külső oldalán benzoesav oldattal megnédvesított celoíáut teszünk, majd a tetőt majdnem teljesen rácsavarjuk. Az üvegeket egy erre alkalmas méretű fazékba helyezzük, vízzel feltöltjük és fedővel lefedjük. (Vigyázat! Az üveg alá forralólemezt kell tenni!) Ezután — a gyümölcstől függően — 5—20 percig lassan forraljuk, csírátlanítjuk. A forralás befejezése után 4—5 perc múlva az üvegeket egyenként kiemeljük és igen erősen lezárjuk- A kész befőtteket a fazékban vagy száraz dunszlban lassan hagyjuk kihűlni. A szirupot a gyümölcs fajtájától és érettségétől függően készítjük: áltató' baa 25—411 dkg cukrot oldunk fel 1 liter vízben. A cukorlevet tetszés szerint ízesíthetjük, pl. citromkarikával, citromhéjjal. A tapasztalatok igen jók: az évente így eltett mintegy 140— 150 üvegből egy sem romlik meg. A csíramentes vákuum igen jó konzerválószernek bizonyult. (K. Sz.) 4 A gazdasági Kisállatok tenyésztésének az általános álluttenyésztésben fontos helye van. A kisállatok tenyésztését azonban nem elég csupán a gazdasági eredmények alapján értékelni. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül annak nevelő hatását sem. Óriási a jelentősége az állategészségügynek, ezen belül is a különféle betegségek megelőzésének. Ehhez faluhelyen megfelelő szakirodalom híján az állatorvos adhat igazán tanácsot. Napjainkban, dinikor egyre többen foglalkoznak fajtatiszta állatok tenyésztésével és nevelésével, még nagyobb szükség-van az állatorvos segítségére. . Ezzel kapcsolatban faggattuk Szakái István állatorvost, aki a Kassai (Kosice) Állatorvosi főiskolán végzett, majd azt követően 1979-ben a Nagygurabi (Veľký Grob) Efsz-ben kezdett idolgozni. Boldogfán i Boldog) él, de a Szlovákiai Állattenyésztők Szövetsége Nagygurabi Alapszervezetének tagja. Odahaza prémes állatok tenyésztésével foglalkozik. A Galántai (Galanta) járásban lévő alapszervezetek felkérésére előadásokat tart a róka-, nyérc- és nutriatenyésztők részéra Mini elmondta, a fő hangsúlyt a betegségek megelőzésére kell fordítani. A betegséget kiváltó ok sokféle lehet, ezt nem kívánjuk részletezni. Először a sarki- és az ezüslrókákná) előforduló gyakoribb és veszélyes esett szó. Itt a botulizmus — a romlott hús által okozott mérgezés — a leggyakoribb. Indokolt ezért, hogy a tenyésztő legalább egy nap éhezlesst őket, s így gyomruk teljesen kitisztuljon. Az Anjeszky-féle fertőző ví rusbetegség az idegrendszeri támadja meg. A fertőzött állatok először apattkűsak, s ké sőbb, mivel a betegség a bői viszketegségében mutatkozni meg, intenzíven va karódznak harapdálják magukat egészen addig, amíg csontig nem mar ják egyes testrészüket. Későbt garatbénulás áll be majd el pusztulnak. Hasonlóan veszélyes vírusos betegség a szopornyica, amely a nyálkahártya hornlos elváltozását idézi elő A légző- ős az emésztőszervek útján terjed. A megfertőzött állat lázas, étvágytalan. Az orrnyálkahártya és a légzötUak Ez utóbbival a szopornyicát és pedig gyulladtak. Védőoltás- a vírusos májgyulladást eiózként vakcinával kell az ilyen hetjük meg. Az említett injekállatokat beoltani. A fertőző ciők hatására az állomány egy májgyulladásban szenvedő állat évre immunissá válik, étvágytalan, hány, hasmenés Sok gondot okoz az állatte-Néhány figyelmeztető szó nyésztők részére az élősködők okozta betegségek elleni küzdelem — folytatta Szakái István állatorvos. — Ezek közül is a legyakoribb a férgesség, amely a prémes állatok emésztőrendszerében igen gyakori. Csak nagyobb egyedszámban okoznak bélgyulladást. A féregtelenítést már a kölyköknél is — körülbelül 18—21 napos korukban — el kell végezui, mikor a férgek még nem ivarérettek. A felnőtt egyedeknél ezt a műveletet a párzási időszakban. vagy ezt megelőzően kell megtenni. Az állatoknak időnként adjunk sárgarépát, mert az igen jó tisztító hatású. Szakái István szerint a férgek ellen a Helmirazin és a Mebenvet készítmény a leghatásosabb. A férgesség elleni harc egyik formája, hogy a tenyészállatokat rácspadozatcm tartják, így az ürülék átesik a rácsozaton, s a benne lévő férgeit nem kerülhetnek vissza az állatok szervezetébe. A állatorvos ezután a házinyuíak legveszélyesebb betegségeiről beszélt. Első helyen említette a myxoma insist, amely az állatok érintkezésével, fertőzött takarmánnyal és alomrnal terjedhet. E betegségnek általában az üregi nyúl a hordozója, vírusát a házinyulakra a szúnyogok viszik át. Ezért indokolt, hogy még a szúnyogok elszaporodása előtt oltsuk be az állatokat. A myxomatosisban szenvedő állat sz mőbpl gennyes váladék szív rog. Néha egész feje és nem szervei is megdagadnak. Csal nem az állat egész testén esi mók keletkeznek. A betegsé viszonylag gyorsan végez í állatokkal. A beteg és a betei gyanús egyedeket le kell ölti s fertőtleníteni azt a helye ahol nevelték őket. A pasteurellosis, az álgümi kór, és nyúlszifíllsz mellett legelterjedtebb betegség a coi cidiózis. A májon búzasze: nagyságú foltok keletkezne Ez tipikusan élősködők okozl betegség. A fertőzés a bélsi ron keresztül terjed. Az idi sebb állatok visszamaradnak fejlődésben, lesoványodnak, fiatalabbak pedig elhullana Megelőzésként ajánlatos az ivi vizükbe Szulfakninbint keveri] 1 liter vízhez 25 millilitert. Ei Szakái István a nyolchetes rókakölyökkel (A szerző felvétele) gyötri, a kötőhártyúja pedig sárgán elszineződik. A szemfehérje is megsárgul, vagyis a sárgaság tünetei észlelhetők rajta. Ezek az állatok általában két héten belül elhullanak. Igen veszedelmes fertőzd betegség a veszettség, amely a többi háziállatra is veszélyes, szintén vírus idézi elő. Rendszerint a veszett állat harapást! váltja ki. A fertőzést kiive:öen az állatok' nyugtalanná tálnak, bizonyos testrészeik negbénulnak, tekintetük megváltozik és harapni próbálnak. V beteg egyedeket el kell puszítani, tetemüket meg kell semmisíteni, a többi állatot pedig leoltani. A veszettséget gyakan maga a tenyésztő viszi ha■a azzaí, hogy szabadon fogott rörösrőkát tart otthon. Ezek az illatok gyakorta lelletnek víushordozók. Ha valaki ilyen lefogott rókát tart odahaza, leltétlenül köteles elvégeztetni i védőo'tást. Az itt felsorolt letegségeket a törzsállomány leoltüsával legjobb időben negelőzni. A botulizmus és az Vnjeszky-féle betegség ellen nabot készítménnyel deceinlerben—januárban kell ültettünk. Ugyanebben az időszakion ajánlatos még az állatokik Canvac injekciót ic adni. három napig kapja a nyúl, majd két napig tiszta vizet, azt követően újra gyógyuld utol adjunk — hívta fel figyelmünket az állatorvos. Baromfitenyésztéssel ezen a vidéken elég sokan foglalkoznak. Nagygurabon ezért keltetőt szerettek fel. Éppen ezért szükséges, hogy a tenyésztők birtokában lévő törzsállományok egészségesek legyenek Minden szervezeti tag köteles évente egyszer állományát kivizsgáltatni. Az előforduló kórok közül a baroiufitífusz a leggyakoribb, melynek kórokozója a Salmonella gallinarum és Salmonella, pullorum. Főképpen a naposcsibéket sújtja. Az ürüléken át terjed, sőt a tojásban is megtalálhatók a kórokozói. Az ilyen tojásokból fertőzött csibék kelnek ki. A baromfitífusz az öregebb tyúkoknál krónikus bélgyulladással jár. A fertőzött szárnyasok étvágytalanok és idült hasmenés gyötri őket. A baktériumgazdákat vérvizsgával lehet kiszűrni. A betegség ellen szulfonamidukat használunk, az ivóvízbe fertőtlenítő szert teszünk, s minden nap tiszta almot adunk. A baromfi fertőző betegségei közé tartozik'a bnromfikolera (pasteurellosis), a baromfipestis, a papagájkór, a baronifthimlő stb. Valamennyit felsorolni, sajnos nagyon is hosszú lenne — sóhajt fel beszélgető partnerem. A libákkal kapcsulatban meg kell említeni a Derzsi-féle megbetegedést, amely valójában vírusos májgyulladás. Rendkívül gyorsan végez a megbetegedett állattal. Mint minden baromfi esetében, a libánál is fontos elvégezni a féregtelenítést. Erre a célra Helmirazin és Nilverm tablettákat használunk. A galambokkal kapcsolatban hadd említsük meg a paramyxovirózist, amely a központi idegrendszert, míg a tri* chomoniúzis a szájüreget támadja meg. Az említett betegségekkel szemben hatásos a Colinak és az Avimetronid védőoltás. Szakái István a kutyákkal kapcsolatban szólt a pervovirózisról, amely város hasmenéssel jár. s néhány óra alatt végez oz állattal. Az egy hónaposnál idősebb kutyákat már oltják ellene. Sajnos, nőm áll módunkban mindenre kitérni. Az elmondottakból kitűnik, hogy aki állattartásra adta a fejét, annak gondolni kell arra, hogy min dig tiszta takarmánnyal etessen, s hogy az állat-egészségügyi előírások betartása a siker zálogának tekinthető. МАС31СЯА SÁNDOR
