Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)

1987-06-27 / 25. szám

Szabad Földműves AZ SZSZK MEZŐGAZDASÁGI ES ÉLELMEZÉSÜGYI MINISZTÉRIUMÁNAK HETILAPJA 1987. június 27< 25. szám XXXVIII. évfolyam Ara 1,— Кб* MEN SZEM GABONA ERIEK Irta: BÁLLÁ LÄSZLÖ. az SZLKP Központi Bizottságának alosztályvezetője Ezekben a napokban mezőgazdoa­­ságj üzemeink irányító- és szervező­munkája középpontjában a szénabe­­gyííjtés. a kapásnövények és a zöld­ségfélék ápolása áll. Á késlekedő ta­vasz, valamint a kiadós májusi és jú­nius elejei esőzések az említett mun­kák összetorlódását eredményezték. A májusban lehullott csapadék jóval a többéves átlag fölött volt. így pél­dául a Nyugat-szlovákiai kerületben 118 mm (a többéves átlaghoz viszo­nyítva Z19 százalék), a Közép-szlová­kiai kerületben 136 mm (a többévei átlag 192 százaléka), a Kelet-szlová­kiai kerületben pedig 106 mm (a több­éves átlag 149 százaléka) csapadék hullott. Ennek következtében több helyen nagy vízkárok keletkeztek. Nyugat- Szlovákiában például a vetésterületek május végi összeírásánál közel 20 000 hektár szántóterület állt víz alatt, eb­ből 12 600 hekár volt a gabonaféle. E tekintetben elsősorban a Galánfal (Galanta). az Érsekújvári (Nové Zám­ky) és a Komáromi (Komárno| (árá­sok szenvedtek kárt. Közép-Szlovákiá­­ban több mint 7500 hektár szántó ke­rült víz alá. ebből 4718 hektár a ga­bonaféle, a Kelet-Szlovákiában pedig 21 706 hektáron keletkeztek vízkárok. Ez utóbbi terület több mint fele ga­bonaféle volt. • Ezik a károk azonban a mezőgaz­daságban dolgozókat nem lephetik meg. A természet ugyanis sok kelle­mes és kellemetlen meglepetést oko­zott már. Ma már talán gyorsabban és eredményesebben tudunk megbir­kózni a természet szeszélyeivel, mert korszere technika 61) a mezőgoazda­­sági dolgozók rendelkezésére. A mos­toha természeti hatásokat, sajnos, napjainkban sem tudjak telies mér­tékben kiküszöbölni. Sokan énpen azért szeretik a mezőgazdaságút, mert itt nincs egyhangúság, itt válto­zatosabb az élet. Itt lehetetlen min­dent előre pontosan megtervezni, mint a „csavargyárban“, ahogyan ezt földműveseink sokszor előszeretettel hangsúlyozzák. A szokottnál zordabb tél és kései tavasz ellenére a határszemlék derű­látásra adnak okot, főleg a gabona­féléknél. Természetesen mindenki tu­datában van annak, hogy biztosan csak azzal lehet számolni, ami már a magtárban van. A betakarításig még sok minden történhet, már nem egy­szer előfordult, hogy a júniusban re­kordtermést ígérő gabonatáblák csa­lódást okoztak. Az alacsony ezermag­­súly, amelyet „besülés“ okoz. akár egyharmaddai is csökkentheti a hoza­mot. Valamennyi mezőgazdasági tizem­ben az aratási munkákra való felké­szülés finiséhez érkeztek. Az aratás mindig is a legfontosabb és a legne­hezebb munkák közé tartozott. Bár ma már a kombájnok lényegesen megkönnyítik, fontossága viszont to­vábbra is megmaradt. Hiszen nem­csak az ország évi kenyeréről van szó. mivel a gabonafélék mintegy két­harmadát takarmányozási célokra használják tel. Ezért az gratás min­dig is társadalmi ügy volt és marad. A gabonafélék tervezett vetésterü­letét, sajnos, az idén nem mindenhol sikerült betartani. A már említett ki­adós tavaszi esőzés például a Nyugat­szlovákiai kerületben 4850 hektáron tette lehetetlenné a gabonafélék ve­tését. A terv az SZSZK-ban 3 millió 20 ezer tonna gabonatermést irányoz elő. A kukoricával együtt 3 millió 900 ezer tonna szemest kel) termelni. Nyugat-Szlovákia mezőgazdasági üze­mei az idén legalább 100 ezer tonná­val szeretnék pótolni a tavalyi ki­esést. Az őszi repce 30.5 ezer hektárról kerül az idén begyűjtésre. A terv 76 ezer ionná termést irónyoz elő. A rossz áttelelés miatt azonban nagv területeken ki kellett az őszi repcét szántani S ennek következtében 7—9 ezer tonna terméskiesés várható. A ki­szántott őszi repce pótlására mező­gazdasági üzemeinkben 4 ezer bek- j tárral túllépték a napraforgó terve- : zett vetésterületét, amely részben pó-: tolja majd e fontos olajnövény hiá-; nyát. A hüvelyeseknél a tervezett 60 ezer tonna teljesítése megoldható. j Szükséges, hogy az egyes gazdasá- i gok illetékesei úgy szervezzék meg a ; betakarítási munkát, hogy ez a minő­ség megőrzésén kívül a lehető legki­sebb veszteséggel történjen. Szinte törvényszerűen minden gazdaságban részletes politikai-szervezési tervet kell kidolgozni, amely többek közöttj számol az esetleges kedvezőtlen idő­járással is. Itt segítséget várunk első­sorban az illetékes nemzeti bizottsá- j goktól és a Nemzeti Front tömegszer- 1 vezetőitől. Szükséges, hogy a minőség ! megóvása ne csak amolyan „elcsé­pelt" jelző maradjon, hanem valóban felkészüljenek mindenütt a betartá­sára Is. El kell érni, hogy a feivá­­sárlóüzemek és a sörgyárak agronó­­musai köriilbeliil ]—3 nappal a búza- és sörárpa aratása előtt mintát ve­gyenek. és a minőség szerint határoz­zák meg a gabona további felhaszná­lásának módját. A felvásárlási üze­mektől elvárjuk, hogy külön raktá­rozzák g kenyérgabonát, főleg az A: 1 és Аг minőségűt. Az idén élelmiszer­­ipari felhasználásra a következő faj­ták alkalmasak: Mironovszkája. Jubi­lejná. Hana. Regina, Mara, Odra, Ko­­sútka és a Viginta. Elképzeléseink szerint hozzávetőlegesen 900 ezer tonna búza élelmiszer-ipari felhasz­nálásával számolunk. Ezzel azt a célt követjük, hogy szélesebb körű legyen a kenyérgabonának szánt búza ki­használása. vagyis előnyösen kicse­rélhessük rozsért, szemes kukoricáért vagy esetleg exportálhassuk. Hasonló intézkedéseket kívánunk 'foganatosí­tani a sörárpánál is. Az anyagi-műszaki ellátást illetően az aratásra való felkészülés általában jónak mondható. Több mint 6350 kom­bájn áll rendelkezésre, ennek több mint egyharmada E-51B. E-514, Bizon és Record-058 típusú. Még az ilyen magas szintű műszaki ellátottság mellett is számolunk a kooperációs lehetőségekkel. A CSSZK-bói feltehe­tően 740 kombájn érkezik a Nyugat­szlovákiai kerületbe. A Magyar Nép­­köztársaságból 233 kombájn érkezé­sével számolunk, melyek a hagyomá­nyokhoz hasonlóan — kooperációs alapon — az idén is a déli és az észa­ki járásokban segítenek majd. A ki­segítő kombájnok és kombájnosok se­gítségével elérjük azt, hogy egy gép­re 72 hektár jut. Sajnos. a kombájnok és a járulékos munkákat végző gépek javítása az idén is késik. A tervek szerint május végén be kellett volna fejezni a javí­tásokat. A valóságban június 15-én a kombájnok 10. a szalmabegyüjtő gépeknek pedig a 5—6 százaléka várt javításra. Legrosszabb a helyzet az NDK-bói behozott kombájnoknál. Saj­nos. 4.9 milliárd rubel értékben már a múlt évben sem teljesítette keres­kedelmi partnerünk a számunkra ter­vezett pótalkatrészezállítást. Ezt a lemaradást eddig megközelítőleg egy millió rnbel értékű pótalkatrésszel tudták csökkenteni. Ezt a hiányt úgy igyekeztünk pótolni, hogy a pótalkat­részek felújításába és gyártásába be­kapcsoltuk a hasai gépipart is. Tekintettel arra, hogy a szalma már évek óta a takarmányalap szer­ves részét képezi, betakarítására nagy figyelmet kell fordítani. A szalmaka­zal mindig tükörképe volt a gazdáié­nak és ez ma sincs másként. A határ­ban széjjelszórt, rosszul rakott kaz­lak nemcsak az értékes földterületet foglalják el, hanem nagyüzemi mező­gazdaságnak megalapozott hírnevét is rontják a közvélemény előtt. A szalmán kívül a másodvetések adta lehetőségek kihasználásával is nagy lehetőségek nyílnak a takar­mánymérleg javítására. Ez utóbbiak (Folytatás a 2. oldalon) ★ Csao Ce-jang, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának megbízott főtitkára, a Kínai Nép­köztársaság Államtanácsának elnöke hazánkban tett hivatalos baráti látogatása során a légi (Leb­­nice) Csehszlovák—NDK Barátság Efsz-ben megtekintette a legjobb csehszlovák és külföldi gabona­fajták kísérleti parcelláit CSTK-felvétel UK SZOCIALISTA NON A1AVU10 Ül Beszélgetés NAGV KÄZMÉRRAL, Pártunk szociálpolitikájának meg­valósítása fejlett szocialista társadal­munkban a csecsemőktől a nyugdí­­jaskorúakig minden egyes polgárt közvetlenül érint. Egyben a kiegyen­súlyozott és jól átgondolt szociálpo­litika fontos előfeltétele szocialista társadalmunk fejlődésének. A szociá­lis célkitűzések valóra váltása nagy­mértékben függ gazdasági eredmé­nyeinktől. A szociális fejlődés ugyan­akkor pozitívan befolyásolja gazda­sági előrehaladásunkat és a népgaz­dasági hatékonyság fokozását. A dolgozók élet- és munkahelyi kö­rülményeinek javítása, az életszínvo­nal emelése növeli a lakosság szociá­lis biztonságérzetét és szocialista tár­sadalmunkba vetett bizalmát. A szo­ciális fejlődés dialektikus egységet alkot a népgazdasági fejlődéssel. Ha­tékony eszköze a gazdaság intenzifi­­kálásának, a szocialista embertípus személyisége kibontakozásának. A szociális gondoskodás és fejlesztés jobb minőségű, felelősségteljesebb munkavégzésre ösztönöz, növeli a dolgozók kezdeményezését és a vég­zett munka kultúráltságát. Fontos eszközként szolgál az egyének és kol­lektívák tudatának megváltoztatására — a szocialista társadalom szellemi és erkölcsi tekintélye érdekében —, s elősegíti egy olyan szemlélet kiala­kítását, hogy társadalmunkban az emberek nemcsak fogyasztói az anya­gi javaknak és kulturális értékeknek, hanem ők ezen értékek alkotói és létrehozói is. Más kifejezéssel élve, csak olyan terjedelmű javakat és ér­tékeket oszthatunk el, amennyit kö­zösen kitermeltünk. Ä fejlett szocialista társadalomban a szociálpolitika közvetve vagy köz­vetlenül kihatással van a társadalmi élet minden egyes területére. Magába foglalja az állampolgári jogoktól és a szocialista demokrácia kiszélesíté­sétől kezdve a dolgozók és polgárok művelődéséről, oktatásáról, egészsé­géről való gondoskodást, az élet- és munkakörnyezet javítását, az anyák­ról, kisgyermekekről, idős emberek­ről való gondoskodást, a családokról, ifjú házasokról, egészségileg fogyaté­kos polgártársainkról, való gondosko­dást. így sorolhatnám tovább egész a polgárok és munkahelyek dolgozó kollektívái között és keretében kiala­kított nyílt, elvtársi viszonyok kiala­kításáig. az SZSZK munka- és szociálisügyi A szociálpolitika célkitűzéseinek megvalósításában nagy előrelépést je­lentett, hogy a szociális és perszoná­lis tervek szerves részét képezik a gazdasági terveknek. Ezeknek a szo­ciális terveknek a fő küldetése, hogy a munkáltató vállalatok, ipari és me­zőgazdasági üzemek és szervezetek, szoros együtttmüködésben a Forra­dalmi Szakszervezeti Mozgalommal sokoldalúan gondoskodjanak a dol­gozók munkafeltételeinek, munkabiz­tonságának és munkahelyi környeze­tének javításáról, az üzemi étkezte­tésről, a dolgozók egészségügyi ellá­tásáról, üdültetéséről, a bölcsődék és az óvodai férőhelyek növeléséről. A 7. ötéves tervidőszakban hazánkban a vállatok és az üzemek — a mező­gazdaságot is beleszámítva' — az em­lített feladatokra, a szociális gondos­kodásra, illetve a szociális jellegű beruházásokra 38 milliárd koronát fordítottak. A nem beruházási jellegű átlagos kiadások terjedelme 1 dolgo­zóra számítva 1985-ben 4 ezer korona volt. A CSKP XVII. kongresszusának ha­tározataival és népgazdaságunk reá­lis lehetőségeivel összhangban ez év április 7-én a CSKP KB Elnöksége, a CSSZSZK kormánya, a Szakszerveze­tek Központi Tanácsának elnöksége és a SZISZ KB Elnöksége intézkedé­seket hozott az eddigi szociális bizto­sítási rendszer tökéletesítésére, a gyermekes családoknak nyújtandó miniszterével társadalmi támogatás, illetve az Idős és rokkant állampolgároknak nyúj­tandó nyugdíjbiztosítás és szociális gondoskodás területén. A javaslato­kat megtárgyalta a szövetségi kor­mány, az SZSZK és a CSSZK kormá­nya is, majd a Szövetségi Gyűlés elé terjesztették, mely megvitatta, s vég­leges formájában jóváhagyta. ■ Miniszter elvtárs. milyen alapei­­vekből indultak ki a szociális bizto­sítási rendszer tökéletesítésére hozott intézkedések előkészítése során? — Elsősorban a CSKP XVII. kong­resszusának határozataiból. Ezek a dokumentumok több olyan kérdés megoldását adták feladatul, amelyek a gyermekes családok, az idős és rokkant állampolgárok szociális biz­tonságának és életszínvonalénak ja­vításával függnek össze. Sorozatos elemzéseket készítettünk, s nemzet­közi viszonylatban is összehasonlítot­tuk azokat a tényezőket, amelyek e lakossági csoportok életszínvonalát dokumentálják, s ennek alapján ké­szítettük elő az új szociális és gaz­dasági intézkedéseket. A szövetségi kormány, az SZSZK és a CSSZK kor­mányai, valamint a Szakszervezetek központi Tanácsa titkárságának kö­zös megbeszélésein megállapítást nyert: annak ellenére, hogy hazánk­ban a szociális, gondoskodás egészé­ben véve magas színvonalú, az átlag­bérek és a megélhetési költségek emelkedése következtében, valamint az életmódváltásra és az igények nö­vekedésére való tekintettel — főképp a többgyermekes családokban — csökkent a korábban megállapított egyes társadalmi juttatások érték­rendje. Színvonaluk mér nem felel meg népesedéspolitikai el képzelése'nknek és céljainknak. Hasonlóképpen el­mondhatjuk ezt a nyugdíjasok egyes rétegeiről Is, főképp azokról az idős emberekről, akik már hosszabb ideje kapják öregségi nyugdíjukat. A hely­zet felmérése után célul tflztük ki ezen lakossági réteg életszínvonalá­nak emelését. ■ Az előkészített javaslatok a gyer­mekes családoknak és a nyugdíjasok­nak nyújtandó támogatást tartalmaz­ták. melynek megvalósítása lényegé­ben három szakaszra bontható, |el­(Folyt a tás a 4. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents