Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)
1987-06-20 / 24. szám
.SZABAD FÖLDMŰVES 1987. ftiníus Ы, n A humorban nem ismert tréfát“ SZÁZ ÉVE SZÜLETETT KARINTHY FRIGYES Ogy /§1 a köztudatban, mint az irodalom nagy tréfacslnálőja, mókamestere, örökkön vidám bohóca. De hát a közvélemény mindig hajlamos, a felületes általánosításra, a látszat és a lényeg összetévesztésére. Való igaz, Karinthy mestere volt a neveltetésnek, de korántsem csak ezért idézzük alakját születésének századik évfordulóján. 1887. június 25-én született Budapesten. Gyerekkorától kezdve vonzotta őt a könyvek, az írott szó világa. 11 éves korában már naplót vezet, rögzíti gondolatait, álmodozásait, vágyait, s nem utolsósorban tanúbizonyságát adja korai és kivételes humorérzékének. Olvassunk csak bele a naplóba: „Dél élőt a képtárban voltunk az Akadémiába, belül nagyon szép a Zakadémia. A képek közt 95 százalék véres holtest' meg kereszteld János fejek... Most az asztalnál ülök, Józska fest — bah! Miczi, Gizi olvas — hejl Most a rémdrámát fogom írni. Elza meg Eta énekelnek — pardon! rekedt töröt hangokat bocsátanak ki. Ogy mennék a csingilingi csárdábal Csak menjenek.“ Az ábrándos lelkű fiú feltalálónak, tudósnak írónak készül, tíz évesen már Utazás a Merkúrba című fantasztikus regényén dolgozik. Kalandozásai a képzelet világában teljesen lekötik, így érthető, hogy az iskolában a legkevésbé sem Jeleskedik ... A nem éppen kitűnően sikerült érettségi vizsga után beiratkozott az egyetemre. Minden érdekelte, mindennel foglalkozni akart: filozófiával, irodalommal, matematikával, fizikával, sebészettel — végül is félbehagyja tanulmányait. újságíró lesz. S rövidesen kiderül: kiváló újságíró. A legváltozatosabb műfajokban bizonyítja tehetségét — tárcákat, karcolatokat, kritikákat, novellákat és paródiákat jelentet meg a lapok hasábjain, s közben találmányokról álmodozik, melyek híressé és gazdag emberré tennék. Am a hírnevet egy könyv hozza meg számára: az 1912-ben kiadott Igv irtok ti, s ebben Karinthy az irodalmi paródia utolérhetetlen mestereként mutatkozik be. Bravúros stílusparódiái szellemesen és találóan jellemezték a kor magyar íróit és költőit, mindenekelőtt a Nyugat körül csoportosuló művészeket, akikhez s minden új iránt fogékony, eleven szellemű Karinthy Is csatlakozott. 1913-ban kalandos körülmények között megnősült: leendő feleségét megszöktette, s erre jó oka volt, mart az asszony előző férje pisztollyal akart bosszút állni a „csábítón“. Miután elcsitult a vihar, Karinthy is megismerhette a békés, boldog házaséletet, az idill derűs nyugalmát. De a nyugalom nem tartott sokáig: 1914-ben az első világháború véres eseményei véget vetettek a „békeidők" korának. Karinthyt mélyen megrendítette a háború; kezdettől fogva s/envedélvesen elutasítja, bátran tiltakozik az értelmetlen öldöklés és pusztítás ellen. A világégés éveiben is rendületlenül dolgozik: az embertelen mészárlás imperialista „ideológiájával" száll szembe a Krisztus és Barabás s a Csak semmi háború című kötetben, s ekkor lát napvilágot egyik legérdekesebb regénye, az Utazás Faremidúba, melyben — folytatva Swift halhatatlan remekét — új útra indítja Gullivert: a gépemberek országába küldi, s a főszereplő kalandjának ürügyén ismét a háború esztelenségére mutat rá. akárcsak cikkeinek sokaságában. Még az 1919- es év tavaszán létrejött Tanácsköztársasággal sém tud teljesen azonosulni; minden iránt bizalmatlan, ami fegyveres harccal, vérontássá! jár. A forradalomnak szerinte elsősorban az eszmék területén kell végbemennie. A háború Karinthy magánéletében is tragédiát okozott: házastársa áldozatául esett az 1918 őszén dúló spanyolnátha-járványnak. Feleségének elvesztése, a világban lezajlott szörnyűségek, a Tanácsköztársaság bukása után hatalomra kerülő ellenforradalom brutális terrorizmusa, szélsőséges reákclonizmusa megkeseredett, csalódott, szkeptikus emberré tették az írót. Megőrizte viszont erkölcs! bátorságát, őszinte humanizmusét. Ironikus, groteszk látásmódját és sokrétű érdeklődését. Kapcsolatban ma-Az így irtok ti című kötetből: TromboJányi Dezső ,.A szegény kis trombitás szimbolista klapec nyöszörgései“ című ciklusból I. < Mint aki halkan belelépett És jönnek távol ferde Illatok Mint kósza lányok és hideg cselédek Kiknek bús kontyán angyal andalog. Mint aki halkan belelépett. Mint aki halkan belelépett Valamibe ... s most tüszköl s fintorog Mint trombiták és roppant trombonok S a holdvilágnál szédelegve ferdül Nehéz boroktól és aranyló sertül Ogy lépek vissza mostan életembe Mint kisfiú, ki csendes, csitri, csempe S látok barnát, kókuszt, koporsót, képet — Mint aki halkan belelépett. radt a Bécsbe emigrált Írókkal, támogatta a Horthy-rendszer által támadott pályatársait — és legfőképpen írt. 1921-ben jelentette meg Capillária című regényét, melynek ismét Gulliver a főhőse. E különös szatírában a férfi és a nő kapcsolatáról, a nemek harcáról mondta el véleményét. A témát kiváltképp időszerűvé és izgalmassá tette számára egy évvel korábban kötött második házassága; felesége, Böhm Aranka, temperamentumos, nyugtalan egyéniség volt, s együttélésük Igencsak viharos lett. Kiábrándultságot, borúlátást, tükröz az 1923-ban publikált Kötéltánc. Utána újra humoros történeteket adott közre — a Nevető dekameront —, majd esszéket a Ki kérdezett? címet viselő kötetben, s ontotta a hosszabb-rövidebb cikkeket. A húszas években egyre többet foglalkozott egy nagy enciklopédia terveivel; ebben a tudományok s a művészetek fogalmait akarta összefoglalni. A műbő] csak töredékek készültek el. 1930-ban verseskötettel, a Nem mondhatom el senkinek ke) jelentkezett, melyben az elveihez hű humanista szólalt meg. A harmincas években a fasizmus veszélyének növekedésével egyenes arányban szaporodtál« antifasiszta írásai, amelyekben bátran rámutatott Mussolini és Hitler rendszerének embertelenségére. Í936 tavaszán végzetesnek látszó betegség támadja meg. Elviselhetetlen fejfájások gyötrik, szédül, alveszti látását — az orvosok agydaganatot diagnosztizálnak. Májusban a világhírű svéd agysebész, Olivecrona professzor sikeres műtétet hajt végre az írón Stockholmban. Karinthy mindvégig öntudatánál van, figyeli a műtét lefolyását. Betegségének és hátborzongató élményének történetét írta meg egyik legkitűnőbb regényében, az Utazás a koponyám körül-hen. Gyógyulását követően tsmét sokat dolgozott, nagyszabású tervei voltak: regényt, filmforgatókönyvet, drámát akart írni. Üzenet e palackban című verseskötetének az anyagát rendezgette — de ez a könyv már posztumusz műként került az olvasókhoz: 1938 augusztus 29-én egy agyvérzés vetett véget' Karinthy Frigyes életének. Temetésén Móricz Zsigmond mondott gyászbeszédet. „A világformáló agyak egyike volt“ — igy értékelte az írót a kimagasló kortárs. Karinthyt sajátos tehetsége a Nyugat nagy nemzedékének egyedülálló alakjává tette. Vitathatatlan: 6 a magyar irodalom legnagyobb humoristája, legszellemesebb nevettetője, a játék és a tréfa verhetetlen bajnoka. A humort azonban — melynek Irodalmi rangot adott — sosem tekintette öncélnak, hanem az ostobaság és az életet behálózó fonákságok elleni harc eszközének. G. KOVÁCS LÁSZLÓ Szökőkút (Fotó; —ss) A doktor úr A doktor úr ebben az esetben nem orvos, hanem jogász, pontosabban védőügyvéd. Méghozzá olyan védőügyvéd, aki minden pert megnyer, s aki most — élete legnagyobb „esetére“ készülődik .,. Ezt az esetet persze titokban tartja Sárkány ügyvéd, mert azt szeretné. hogy az alkalmas pillanatban maid úgy robbanjon, mint egy bomba. Öt ugyanis már nem elégítik ki, az eddigi sikerek. Nagyobb dicsőségre vágyik. Elhatározta, hogy — bármilyen hihetetlennek is tűnik — lebuktatja a rendőrséget... Ehhez azonban meg kell találnia az ürügyet, az alkalmat és a megfelelő segítőtársat. De vajon kit? Doktor Sárkány — ha kell — a siker érdekében akár az ördöggel is kész szövetségre lépni, de ezúttal nagyvonalúan beéri az alvilággal. pontosabban annak egyetlen tagjával: egy betörővel... Így válik Molnár Ferenc: A doktor úr cfmű bohózatában Sárkány ügyvéd mellett főszereplővé Puzsér. a betörő. Pedig a cselekmény nem egy bflnbarlangban, nem is valamilyen pénzintézetben Játszódik, hanem a doktor űr dolgozószobájában. Azz elmondottakon kívül persze sok minden lejátszódik még a nézők Az ipolynagyfalusi Búzavirág menyecskekórus H Leteli mér a ratet..." Köztudott, hogy népdalaink közűi számos ének kapcsolódik a különféle mezei munkákhoz. Nos ezekből, és a többi szebbnél szebb népdalunkból kapott ízelítőt a Tavaszi szél ... országos népdal- és népzenei verseny nagykürtösi (Veľký Krtíš) járási fordulójának közönsége. Nemzetiségi kulturális életünknek ezt a szép hagyományokkal rendelkező, népes szereplőgárdát felvonultató rendezvényének járási fordulóját Ipolynyéken (Vinica) rendezték meg. A jő szervezésnek és a megfelelő propagálásnak tudható be, hogy a jubileumi X. évfordulóhoz méltóan minden eddiginél nagyobb részvétellel zajlott le a rendezvény. A több mint háromórás műsorban 12 szólóénekes, 12 női éneklőcsoport, 2—2 férfi és vegyes éneklőcsoport, 2—2 folklőrcsoport és citeraegyüttes mutatkozott be a művelődési ház színháztermét majdnem zsúfolásig megtöltő közönség előtt. Elsőként az ipolynyéki Akáclomb férfi éneklőcsoport lépett színpadra, éppen a címnek választott Lekaszálták már a rétet rózsám kezdetű énekkel Indítva műsorukat. Ojoncnak számított a siraki (Širákov) férfi éneklőcsoport. Nem Így az ipolykéri (Kiarov) Lakota János szólóénekes és a szintén onnét érkezett menyecskekórus. E- gýébként érdekes, hogy a szólóénekesek többségével alig vagy egyáltalán nem találkoztunk az eddigi járási versenyeken. Pl. az ipolynyéki Kelemenc Ferenccel és Siket Józseffel, á szlovákgyarmati (SÍ. Öarmoty) íiga Valériával, az ipolybalogi (Balog n/lpfom), Zolczer Zoltánnal vagy Zatyko Valériával (Cáb—Čabovce), és Gyurcsek Lászlóval (Apátújfaluból (Op. Nová Ves). (6 volt látni a színpadon a tizen- és huszonéves szólóénekeseket: a nényei (Nehince) Híres Tündét, a kayácsi (Kovácovce) Oravec Ibolyát és Hrubík Erzsébetet, az ipolybalogi Gyurász Angélát. Ha már a fiatalokról van szó, itt említeném meg a szintén tizenévesekből verbuválódott kovácsi Nefelejcs leány éneklőcsoportot és az ipolybalogi Flóra leánykórust. Az egyik legnépesebb kategóriában még színpadra lépett a bussai |Bušince) Forrás, az ipolynagyfalusi (Vei. Vés n. 1рГ.) Búzavirág, a nényei Rozmaring, továbbá a kelenyei IKIeftany) és a nagycsalomijal (Veiké Calomija) női éneklőcsoport. Az egyik vegyes éneklőcsoport Kényét, a másik Ipolynyéket képviselte. A nényei és az ipolyszécsénkei (Seííianky) citerások alkották a népi hangszeren játszók kategóriáját, míg a szelényi (Sefany) Gemer Imre levélsípjával a hangszerszólisták kategóriáját. Az ipolynyéki folklőrcsoport a pásztorválasztás, a bússal a jegykendőátadás szokásait elevenítette fel a színpadon. Az öttagú, szakavatott zsűrinek valóban nehéz dolga volt a szólóénekesek és az egyes csoportok, ill. együttesek teljesítményének elbírálásában, egészen pontosan fogalmazva, az ú| szabályok értelmében, minősítésében. A szólóénekesek közül először indult ilyen versenyen és máris győzött Figa Valéria, és ugyanez mondható el a kelenyei menyecskekőrusról. Aranyfokozatú minősítést kapott még az ipolykéri és ipolynagyfalusi asszonykórus, a nényei citeraegyüttes, valamint a nyéki és a bússal folklórcsoport is. Végezetül ismét csak hangsúlyozni szeretném, hogy lelkes felnőttek mellett a népdalnak és a népzenének e szép ünnepén a szólóénekesek között és a csoportokban ts sok tizen- és huszonéves fiatal lépett színpadra. S ez azt jelenti, hogy szeretik, ápolják a népdalokat, a népzenét. És ez mindenképpen biztató a jövőre nézve. Kép és szöveg: Bodzsár Gyula szeme láttára: egy hősszerelmes éjszakai csábítási kísérlete, két fiatal kölcsönös vonzalmának kibontakozása, csendőr! razzia, téves letartóztatás. szerepcseréből adódó kínos jelenet és miegyéb. Mindez rengeteg helyzetkomikummal; bohózat! formában — és énekbetétekkel. A doktor úr eredeti, prózai változatát ugyanis a közismert humorista (és konferanszié] Kellér Dezső dolgozta ét, aki egyúttal tizenöt dalszöveget is ért a műhöz. Ezeket a szövegeket nem kisebb mester, mint Zerkovitz Béla zenésítette meg. A fülbemászó dallamok közismertek, elég, ha csak pl. a Lehoznám néked a csillagokat is az égről címűre hivatkozunk. Volt idő, amikor slágerként énekelték Zerkovitz dalait. Molnár Ferencet soha nem nagyon vette kegyeibe a kritika — részben okkal, részben oktalanul —, de azt senki sem vitatta el tőle, hogy mesterien tudja alkalmazni a különböző dramaturgiai fogásokat. Amit számon kérnek tőle, az a bátrabb társadalombírálat. Egyszer megkérdezte tőle valaki: Nem bántja, hogy folyton piszkálják emiatt? Ö megszokott mosolya kíséretében válaszolt: A céltábla nem szokott vtsszalőni ... Azok közé a szerzők közé tartozott — és tartozik ma is —, akinek a darabjaira „bejön a néző“ a színházba. Ma szinte hihetetlennek tűnik, de volt tdő, amikor pl. a liliom c. játékát kétszáz színház játszotta egyszerre — szinte a világ minden táján. Színpadi szerzőnek sem előtte, sem azóta nem adatott még meg ehhez fogható világsiker. Ö volt az első magyar drámaíró, aki „betört a világpiacra“. Az a színházigazgató, aki valamit ts adott magára. nem mulasztotta el, hogy megnézzen minden Molnár-bpmutatőt. amely nemcsak országos esemény volt a maga Idejében, hanem Európa-szerte foglalkozott velük a sajtó__ A Magyar Területi Színháznak már volt egy Molnár-premierje. Még á hatvanas években tűzte műsorára a szerző Liliom című darabját, Bugár Bélával és Ferenczy Anna érdemes művésszel a főszerepben — nem kis sikerrel. Az újabb Molnár-bemutatót már nagyon várta a színház komáromi (Komárno) társulata. Szinte azt is mondhatnánk a színészek mér „ki voltak éhezve“ ezekre a szerepekre, Ezzel a premierrel a színház folytatja azt az újkeletű hagyományát, hogy zenés produkcióval (játékkal, vígjátékkal vagy bohózattal) zárja az évadot. S ez az évad különösen hosszú volt, hiszen a komáromi társulatnak A doktor úr lesz az idei nyolcadik bemutatója, s ezen kívül még a Matesz kassai (Košice) Thálla Színpada ts bemutatott négy színdarabot. A doktor úr cfmü zenés bohózatot Horváth Lajos rendezi. A főbb szerepekben Bugár Gáspárt. Boráros Imrét. Petréc* Annát. Ropog Józsefet, Benes Ildikót, Pöthe Istvánt és Szentpétery Arankát láthatja a közönség. Turner Zsigmond — Cseresznyés szerepében — ezzel gz lnszcenáciőval búcsúzik a színháztól és a ,közönségtől. az aktív színészi pályától. Az év végén nyugdíjba vonul. A csehszlovákiai bemutató előadásra 1987. június 19 én, pénteken került sor, a komáromi kultúrközpontban. KMECZKÖ MIHÄLY
