Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)
1987-06-20 / 24. szám
4 SZABAD FÖLDMŰVES 1987. június 20. Eredmények és gondok az újítómozgalomban Az előző évek gyakorlatéhoz hasonlóan az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma — az illetékes testületekkel közösen — ismét értékelte a mezőgazdasági újító- és feltalálőmozgalom tavalyi eredményeit. Ezen az ülésen természetesen nem csupán okleveleket és érmeket adtak át. hanem elemezték a jelzett mozgalom eddig eléri eredményeit, a vita keretén belül rámutattak azokra a — sajnos, többségükben már évek óta ismétlődő — problémákra, melyekből a sok-sok határozat, javaslat ellenére is bőven akad. ELISMERÉS — A LEGJOBBAKNAK A múlt évben at említett ágazat keretén belül 14 ezer 296 úiítást és 1X0 találmányt fogadtak el a megbízott szervek: ezek társadalmi haszna összesen 478 millió korona. Ez a néhány adat azoknak az újért, haladásért ténykedő embereknek a munkáját jellemzi, akik — sokszor felettébb nehéz körülmények között — az elvárásoknál jóval többet „teljesítenek“. Ha mér az emberről, az alkotó, rendben: például az illetékes szervek nem szolgáltatnak elegendő, jól kidolgozott segédanyagot azok számára, akik hajlandók időt, pénzt, fáradságot áldozni — az adott probléma megoldása érdekében. Többen bírálták a tematikus feladatokkal kapcsolatos jutalmazási rendszert, amely nem túl „bőkezű“ az ötletet szolgáltatók irányában. Például, ha egy-egy feladatot egy csoport — tehát több ember — old meg, akkor a szétosztott pénzösszeg bizony nem nagyon A |árási mezőgazdasági igazgatóságok versenyében a Poprádi járás képviselője fogadhatta az első helyért járó gratulációkat többet akaró egyénről szóltunk, hadd említsük meg annak a két lelkap szakembernek a nevét, akikul a szobán forgó mozga'mat értékelő össze jövetelen aranyérmes újítókká avattak: Karol Styndl mérnök.- a Szenei (Senec) Állami Gazdaság állattenyésztés) részlegének Képesítője egyszerű szerkezetű tejszíírővel érdemelte ki az elismerést. Találmánya mintegy 8 millió 48П ezer korona értékű társadalmi hasznot eredményezett Száraz Péter, a Novnfruct éisekfljvárt (Nové Zámky) üzemének dolgozóm 12 újításával lett aranyérmes újító. Ötletei 3 millió 125 ezer korona hasz not eredményeztek. Az újító- és feltalálőmozgalmat taglaló összejövetelen a járási mezőgazdasági igazgatóságok munkáját is értékelték. A pálmát a Poprádi járás érdemelte ki. ahol 100 mezőgazdasá gi dolgozóra két újítás jutott A második, valamint a harmadik helyezést a Trnavai, Illetve a Martini járási Mezőgazdasági Igazgatóság nyerte el. Értékelték továbbá azoknak a munkakollektíváknak a tevékenységét is, melyek újításaikkal a legnagyobb társadalmi hasznot eredményezték. Az első helyen a Bratislava: Mezőgazdasági Meliorációs Intézet újítócsoportja végzett, melynek tagjai a vízelvezetés korszerűsítésében szereztek érdemeket. Ebben a versenyben szép eredményeket értek el a Blahovái, a Galántai (Galanta) és a Szímői (Zemné) Efsz újítót Is. NAGYÍTÓ ALATT A KIEMELT TEMATIKUS FELADATOK Ä mezőgazdaságban Is számos megoldásra váró feladat van még: Ilyen esetben feladják a leckét azoknak az újítóknak, feltalálóknak, akik korábban már jelesre vizsgázlak találékonyságból. A MÉM az elmúlt évre vonatkozólag 16 kiemelt tematikus feladatot terjesztett az illetékesek elé, az eredmény: 11 megoldás. Ez az arány — az elmúlt évekhez viszonyítva — viszonylag jónak mondható. Amint ez az értékelő ülésen is elhangzott. az említett problémával kapcsolatos szigorú Intézkedések meghozták gyümölcsüket: az egyes járási mezőgazdasági Igazgatóságok a korábbinál jóval nagyobb gondot fordítanak a tematikus feladatok megoldásának propagálására, azok rögzítésére, s Időben történő előterjesztésére Persze — amint ennek néhány újítö is hangol adott az ülés vitájának keretén belül —. ezen a téren sincs minden a legnagyobb buzdítja majd további jé ötletekre a szakembereket. Ugyanis a legtöbb tematikus feladat olyannyira bonyolult, hogy annak megoldására csakis egy professziót felölelő alkotógárda alkalmas. szakképzett újítási előadókkal, mind a járási mezőgazdasági Igazgatóságokon, mind pedig a gazdaságokban nagyobb gondot fordíthattak a mozgalom propagálására, az újítások terlesztésére. Megnyitották szaktanácsadó szolgálatukat. Csupán néhány adat: a jelzett Idő alatt a szaktanácsadók 2 ezer 100 megbeszélést bonyolítottak le, s 400 esetben adtak ki hivatalos szakvéleményt. Amint arról Peter Kuruc mérnök, a központ ^vezetője tájékoztatott, nem kis eredmény az sem,-hogy az elmúlt tíz év alatt összesen 800 újjtást előadót képeztek ki. A képesítés megszerzése után természetesen az előadók kapcsolata nem szakad meg a nyltrai központtal, hiszen innen a későbbiek folyamán ts frásban meg kapnak minden olyan információt, ami munkájukhoz szükséges. Az utóbbi Időben egyre jobb eredményeket érnek el az újítások terjesztésében. Nem könnyű fe'adat ez, hiszen sokszor szakember és az anyagiak hiánya miatt egv sor „varázslatra" van szükség ahhoz, hogy ezen a téren se legyen fennakadás. Az elmúlt tíz év alatt nem kevesebb mint 14 ezer 300 újítást továbbítottak a járási mezőgazdasági igazgatóságok a mezőgazdasági újítók és feltalálók központjába. Ezek java részét — a szigorú elbírálások után — terjesztették annak érdekében, hogy egy-egy jó ötletet mezőgazdasági üzemeink a lehető legszélesebb körben alkalmazzák Pavol Bielik mérnök, a központ tanácsadó szolgálatának elóadóia arról számolt be, hogy a hatáskörébe tartozó szolgálatot bővítik, ugyanis sok még a vitás kérdés. A GÖNDÖRRŐL... . Amikor az értékelő ülésen a felmerülő problémákról esett szó, rend szerint a „totolyázás“ szó jutott eszembe: bizony, évek óta ismétlődnek szinte ugvanazok a gondok. Persze, születnek javaslatok, határozatok, de... Természtesen nem lehet azt mondani, hogy nem történik semmi, nincs javulás bizonyos szakaszol kon. De a fő problémák mindig ugyanazok. Tudatában vagyunk annak, hogy a jó eredményeket az újító- és feltalálómozgalomban Is hiányosságok árnyékolták be. Éppen ezért minden dolgozó — legyen szó vezetőről vagy így érdemes A SZISZ képviselői a legjobb fiatal újítóknak adták át a kitüntetéseket AZ ÜjlTÖMOZGALOM „HÄTTÉREMBEREIRÔL.. Az említett témával kapcsolatos korábbi cikkeimben többször bíráltam azt, hogy az illetékesek nem fordítanak túl nagy gondot az üjítőmozgalom szervezői munkájának erkölcsi elismerésére, propagálására, eredményeik nyilvános értékelésére. Jól emlékszem arra. hogy két évvel ezelőtt — ugyanilyen jellegű értékelő ülésen — többen felszólaltak: miért nem értékelik az újítási előadók munkáját is? ígéret született, ám csupán ígéret maradt .i.. Mivel a mezőgazdasági űjítómozgalom úgymond irányítója a nyitni! (Nitra) székhellyel működő mezőgazdasági újítók és feltalálók ágazati központja — egyébként az Idén ünnepli tizedik évfordulóját —, röviden hadd mutassam be tevékenységét. Ez a központ valóban megérdemli a dicsérő szót. ugyanis az ottani kis kollektíva ma már olyan eredményeket tud felmutatni, melyek népgazdasági szempontból valóban figyelemre méltóak. Amikor az újítók és feltalálók ágazati központja megalakult, elsőrendű feladatuk az volt, hogy megszervezzék a káderképzést. Később, amikor már a mezőgazdaság Is „íeltöltődött“ éppen szakmunkásról — szívlelje meg a CSKP 8. ülésén elfogadott határozatokat, s tegyen annak érdekében, hogy ezek az újat, a fejlődést szolgáló határozatok a gyakorlatba is érvényt szerezzenek. KALITA GABOR Van-e ember, aki ne gondolkodott volna még el azo-n. milyen tartalmat is adjon az életének? Vannak, akik úgynevezett sikerpáiyára törekszenek, ahol nagyobb az esély népszerűségre, vagyonszerzése, fényűző életre Az esélyeseknek azonban csupán egy töredéke éri el, hogy a fél ország hódol előtte, hogy az újságban nagy betűkkel szedik a nevét, esetleg estéről estére viharos tapssal ünnepük. De még ennek a töredéknek is csupán egy parányi hányada vallja magát elégedettnek és boldognak, Mégpedig azon kevesek, akik menetközben azért rádöbbennek, hogy célt tévesztettek, ha csupán pénzért csörtetnek, vagy olcsó sikerre törnek Ami tömören és leegyszerűsítve annyit lelent, bogy csak a közösségi magatartás, az önzetlen, áldozatkész — másért, másokért, az egész társadalom boldogulásáért végzett — munka teheti értelmessé az életet. Ez pedig nem a sikerpályák privilégiuma: mindenkinek megvan rá a joga és lehetősége, függetlenül attól, hogv milyen beosztásban dolgozik Bármilyen munkakörben lehet az ember példás, kitüntetésre érdemes. Alkonyat volt, amikor a faluba értünk. Ilyenkor hiába kerestük volna otthonában Sándor Erzsébetet, a Most pri Bratislave-i Csehszlovák-Magyar Barátság Efsz éberhardi fMalinovöl részlegének dolgozóját. Elhaladva a Duna-holtáq üdezöld partfa mentén, betértünk a szövetkezet gazdasági udvarába, hogy megismerkedjünk eqy emberrel, aki egyszerű, de becsületes és dolgos életével kiérdemelte környezete elismerését és tiszteletét, munkaeredményeivel pedig „A mezőgazdaság és az élelmezésüou kiváló dolgozója" ágazati kitüntetést. Ülök a csinos, vígkedélyű középkorú asszonnyal szemben — és hallgatom, amit mesél. Munkájáról, családjáról, s ha már meakérdeztem, nagyvonalakban közéleti tevékenységét is ecseteli. Meséi, de hogyan? Amint szóba hozza a gondjaira bízott kisboriakát, felcsillan a szeme, s annyi szeretettel beszél róluk, mintha az édes gyerekeiről lenne szó: „Tudja, ez valóságos bocibölcsőde. Ezek a pár napos kis beeók mén oluan gyámoltalanok, hogy cumiztatni, becézaetni kell őket, akárcsak a csecsemőket." Nem is firtatom az állatgondozó munkájának számszerű eredményeit, mert — ahhoz nem fér kétség, hogy — aki ilyen odaadással viszonyul a munkájához, az csakis a legjobbak közé tartózhat. Erzsi néni sorsát csakúgy, mint annyi más társáét, a síkvidéki falu életfeltételei határozták meg... Édesanyjával együtt fiatalon mint sertésgondozó vállalt munkát a gazdaságban. Később egy házzal odébb, a borjúneveldében folytatta a gondozói munkát. Kötelességét itt is, ott is mindig lelkiismeretesen, maradéktalanul teljesítette. Pedig az alatt a huszonhárom év alatt, amióta a szövetkezet szolgálatában áll, a közös gazdaság is átélt jó és rossz napokat egyaránt. A bér sem volt mindig arányban a teljesítménnyel, az is a gazdálkodási eredmények szerint alakult. Ezt azonban a jószág sohasem érezte meg, éppen olyan ellátásban volt része, mint ma, amikor már az anyagi megbecsülés tekintetében sem lehet panasza az állatgondozónak. Bizonyára más is eltöprengett már azon: milyen jó, hogy bár az embert szólítja a kötelesség, korán kel, teljes erőbedobással dolgozik, napokig vagy hetekig túlhajszolja magát — vegyük csak a hó- vagy évvégI hajrát —, azért a hajsza után békésebb napok, nyugodtabb tempó következik. De nem ám az állatgondozónak .. Erzsi néni télen-nyáron, vasár- ' és ünnepnap egyaránt minden nap pontban hajnali fél négykor átlépi a szövetkezet portájának küszöbét. A munkaidő hosszát pedig bizony nem az óra, hanem a szükség szabta meg. Nincs lazítás, nincs uborkaszezon, Ez a munka állandó készenlétet, kitartást, akaraterőt igényel. Persze, azért évente egyszer neki is jár pihenés. Szabadságát Erzsébet asszony családiával enyiltt hol a Balaton mellett, hol a bolgár vagy a iuagszláv tengerparton tölti. Az idén magyarorszáai termálfürdőben kíván pihenni és áj erőt gyűjteni. — Az állatgondozói beosztásnak azért előnye is van — mondta. — Napközben, a reggeli és az esti szolgálat között, el tudom látni a háztartást, és hetvenkét éves anyósomról is gondoskodhatom. A több mint két évtizedes munkának otthon is van látszata. A kétszintes családi házat nagy kert veszi körül, ahol megterem a család részére minden, ami szükséges. Hátul a baromfiudvar is ad munkát, viszont nincs gond a család húsellátásával. Erzsébet asszony a közélett munkától sem zárkózik el. Mint a hnb képviselő-testületének tagját az egész falu jól ismeri és elismeréssel nyugtázza érdemeit. Tevékeny tagja ia Nőszövetség és a Vöröskereszt helyt szervezetének is. Igen, így érdemes. Erzsi néni munkáját nagyra értékelik felettesei — bizonyíték rá, hogy maga is tagja a szövetkezet vezetőségének, de mindenekelőtt a kitüntetés —, elégedett a családja, tisztelet övezi a község lakossága részéről. Mi egyéb, ha nem ez a víg kedély, a kiegyensúlyozott élet titka?.,, f-esj Az újítók figyelemmel követték a beszámolókat és a hozzászólásokat {A szerző felvételei) Lapunk ez évi 21. számában a 4. oldalon „Adjunk rangot a szövetségi munkának“ címmel beszélgetést közöltünk Ozorák József mérnökkel, az SZF3Z Érsekújvári [Nové Zámky) járási Bizottságának titkárával. A cikk megjelenését követően szerkesztőségünk levelet ka pott riportalanyunktól, aki a leírtakat a következőképpen egészítette ki. illetve helyesbítette: A Fürt (Rúbaň), a Šurany!, a Szálkái (Salka) és a Szímői (Zemnéi Efsz SZFSZ-blz.ilmijai 1987 februárja óta tagjai a szövetkezet vezetőségének Az SZFSZ járási bizottságának titkára továbbá hozzáfűzte, hogy jelenlegi funkcióját 1986. november elsejétől tölti be. A cikk szerzője ezáltal kért a szóban forgó szövetkezetek, illetve e riportalany szíves elnézését.
