Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)
1987-06-20 / 24. szám
1987. június 20.-SZABAD FÖLDMŰVES 3 Az alkoholizmus visszaszorítása Ai iszákosság és az alkoholizmus elleni tevékenység fokozását sürgeti ez SZKP Központi Bizottságának határozata, amelyet fúnius elején hoztak nyilvánosságra Moszkvában. A dokumentum megállapítja, hogy a i túlzott szesztogyasztás leküzdéséről szóló 1985. május 7-1 KB-határozat már eddig is jelentős eredményekkel járt. Tavaly az országban a szeszes Italok fogyasztása csak mintegy fele volt az 1984. évinek. Harmadára csökkent a kijózanító kezelésre szoruló részegek száma, 26 százalékkal mérsőklődött az alkoholos állapotban elkövetett bűncselekményeké, s kevesebb lett az ittasság miatti munkaidő-veszteség, az üzemi, háztartási és közlekedési baleset. A múlt évben hosszú Idő óta először csökkent az országban a halandóság. A dokumentum leszögezi azt is, hogy nem mindenütt következetes az alkoholizmus elleni harc. A jelenlegi helyzet nem ad okot az önelégültségre, további Intézkedésekre van szükség. ★ ★ ★ A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége rendeletet fogadott el a tiltott otthoni szeszfüzésről. Birsaggal büntetik a zugfőzdék tulajdonosait és azokat, akik tgy előállított szeszt tartanak otthon, vagy a szeszfőzéshez szükséges berendezések birtokában vannak. ★ ★ ★ Az SZKP KB székházában június 10-én rendezett tanácskozáson — amelyen részt vettek a Szovjetunió és az OSZSZSZK minisztériumainak és központi hivatalainak vezetői, valamint az SZKP KB, a Szovjetunió és az OSZSZSZK Minisztertanácsa apparátusának, a Szakszervezetek Üssz-szövetségt Központi Tanácsának, a Komszomol Központi Bizottságának, a sajtó, a televízió és a rádió munkatársai — az alkoholizmus elleni harcról volt szó. Hangsúlyozták: a Józan életmód érvényesítése a közélet átalakításának és megújulásának egyik fontos tényezője. A résztvevők megvitatták az SZKP KB május 22-én, az alkoholizmus leküzdésére hozott határozatainak megvalósításával összefüggő feladatokat. Rámutattak: a lakosság által támogatott párt-, valamint állami és társadalmi szervek erőfeszítése alapvetően javította az ország erkölcsi légkörét, jelenleg a legfontosabb feladat az alkoholizmus felszámolására irányuló munka aktivizálása. Megállapították, hogy a jó minőségű fogyasztási cikkek gyártásának növelése és a szolgáltatások bővítése érdekében elengedhetetlen az erőforrások mozgósítása. KGST - tanácskozások Moszkvában június első felében tartotta mRg 123. ülését a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának Végrehajtó Bizottsága. A tanácskozáson a csehszlovák küldöttséget Rudolf Rohlíček, a szövetségi kormány első alelnöke, Csehszlovákia állandó KGST-képviselője vezette. Az ülésen megvitatták a közvetlen kapcsolatba lépő termelő és tudományos-műszaki szervezeteknek az integrációs folyamatba történő széles körű bevonását, közös vállalatok és nemzetközi egyesülések alapítását. Ennek kapcsán a résztvevők megvitatták, hogy milyen ár-, pénzügyi és jogi feltételek szükségesek az alsóbb szinteken megvalósítandó együttműködés biztosításához. Václav Soukup, a KGST-titkárság információs osztályának vezetője tájékoztatójában rámutatott, hogy a közvetlen kapcsolatokra épülő együtmüködés maga után vonja az együttműködési politika egyeztetését, a népgazdasági tervek, a kölcsönös kereskedelmet érintő árképzés, valamint a pénzügyi és hitelfeltételek összehangolásának fejlesztését. A TASZSZ hírügynökségnek adott Interjújában Vjacseszlav Szicsov, a KGST titkára utalt arra, hogy a gazdasági együttműködés, a tudományos-műszaki és termelési kooperáció folyamataiba egyre szélesebb körben kell bevonni a vállalatokat," a termelési egyesüléseket ,a tudományos kutatóintézeteket. Vegyesvállalatok, kö zös laboratóriumok, intézetek és más fontos egyesülések létrehozása szükséges. ★ ★ ★ A KGST építésügyi állandó bizottsága ugyancsak június első felében tartotta meg 63. ülését. A budapesti tanácskozáson 11 ország küldöttsége vett részt: Bulgária. Csehszlovákia, Kuba. Lengyelország. Magyarország, Mongólia, az NDK, Románia és a Szovjetunió, valamint a KGST-vel történt megállapodás alapján Jugoszlávia és megfigyelőként a jemeni Népi Demokratikus Köztársaság küldöttsége. A tanácskozáson a magyar küldöttség terjesztette elő a tagországokkal közösen kidolgozott beszámolót a mezőgazdasági épületek tervezésében és kivitelezésében folytatott együttműködés eredményeiről és e közös munka továbbfejlesztéséről. Eszerint különösen nagy figyelmet fordítanak azoknak a létesítményeknek a kialakítására. amelyek hatékonyan segítik a tagországok jobb élelmiszer-ellátását célzó komplex program teljesítését. A terménytároló és -feldolgozó, valamint az állattartó épületek, hűtőházak, gépszínek tervezésénél előtérbe helyezték a könnyű épületszerkezetek alkalmazását és a gépesítés, az automatizálás, az elektronizálás legújabb technikai vívmányainak felhasználását a szellőztetést, hűtési és egyéb technológiai folyamatok, valamint az adagolási és csomagolási munkák korszerűsítésében. Robotgépek elterjesztését szorgalmazzák például a borjak etetésénél, a tojás összegyűjtésénél és osztályozásánál, a mezőgazdasági gépek karbantartásánál és más munkáknál is. összeállították azoknak a komplex mezőgazdasági termelőegységeknek a jegyzékét, amelyek Iránt nagy érdeklődés mutatkozik, és a sokoldalú együttműködésben alapul szolgálhatnak gyártásszakosítási, kooperációs és közös építési lehetőségek kiaknázására. ★ ★ ★ A KGST Gépipari Együttműködési Bizottsága traktor- és mezőgépgyártó ágazati irodájának 4. ülését a közelmúltban Balatonfüreden tartották. Az ülésen Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Kuba, Magyarország, Mongólia, az NDK, Románia és a Szovletunió, valamint Jugoszlávia érintett iparágának és külkereskedelmi vállalatainak képviselői vettek részt. (Nsz) A VARSÓI SZERZŐDÉS TAGORSZÁGAINAK KATONAI DOKTRÍNÁJÁRÓL A Varsói Szerződés katonai doktrínája, csakúgy, mint valamennyi tagjáé, mind a hagyományos, mind a nukleáris háború megakadályozásának van alárendelve. A szocialista államok — társadalmi rendszerük természetéből küvetkezően — jövőjüket nem kötötték és nem kötik a nemzetközi problémák katonai eszközökkel történő megoldásához. Slkraszállnak a nemzetközi kérdések kizárólag békés úton, politikai eszközökkel való rendezéséért. A nukleáris-kozmikus korszakban a világ túl törékennyé vált a háborúk és az erőpolitika számára. Ma, amikor a legpusztítóbb fegyverfajlák hatalmas mennyiségben halmozódtak fel, az emberiség a túlélés problémájával néz szembe: a világháború, még inkább a nukleáris háború végzetes lenne nemcsak a konfliktusban közvetlenül érintett országokra, hanem magára a földi életre nézve is. A Varsói Szerződés tagállamainak katonai doktrínája szigorúan védelmi jellegű. Abból indul ki. bogy a jelenlegi körülmények között egyetlen vitás kérdés megoldása sem engedhető meg katonai úton. E doktrína lényege a következő: a tagországok soba semmilyen körülmények között nem kezdenek katonai tevékenységet bármely államok vagy államok szövetsége ellen, ha csak nem éri őket fegyveres támadás; sohasem fognak elsőként nukleáris fegyvert alkalmazni; egyetlen európai vagy Európán kívüli állammal szemben sincsenek területi követeléseik; egyetlen államot, egyetlen népet sem tekintenek ellenségüknek. Ellenkezőleg: a világ valamennyi országával — kivétel nélkül — készek kapcsolataikat a biztonsági érdekek kölcsönös figyelembe vételével és a békés egymás mellett élés alapján építeni. A Varsói Szerződés tagállamai kijelentik, hogy nemzetközi kapcsolataikban szigorúan tiszteletben tartják a függetlenség, a nemzeti szuverenitás, az erőszak alkalmazásától és az azzal való fenyegetéstől való tartózkodás, a határok sérthetetlensége, a területi integritás, a konfliktusok békés rendezése, a belőgyekbe való be nem avatkozás, az egyenlőség elveit, valamint az ENSZ Alapokmányában és a helsinki Záróokmányban rögzített további elveket és célokat, csakúgy, mint a nemzetközi kapcsolatok általánosan elismert normáit. Á Varsái Szerződés tagállamai, állást foglalva a leszerelési intézkedések megvalósítása mellett, fegyveres erőiket kénytelenek olyan összetételben és szinten tartani, amely lehetővé tenné számukra a szerződés bármely tagállama etlen irányuló külső támadás visszaverését. A szövetséges államok fegyveres erőik harckészültségét olyan szinten tartják, amely elégséges ahhoz, hogy felkészületlenül ne érhesse őket támadás. Ha mégis megtámadnák őket, megsemmisítő csapást mérnek az agreszszorra. A Varsói Szerződés tagal'amai sohasem törekedtek és most sem törekednek arra, hogy nagyobb fegyveres erővel és több fegyverzettel rendelkezzenek, mint amennyi e célok eléréséhez szükséges. Ily módon fegyveres erőiket és fegyverzetüket szigorúan a védelemhez, egy esetleges agresszió visszaveréséhez elégséges szinten tartják. A Varsói Szerződés tagállamai népek iránti elsődleges kötelességüknek tartják, hogy megbízhatóan szavatolják biztonságukat. A szövetséges szocialista államok nem tartanak igényt a többi államénál nagyobb biztonságra. de kisebbet sem fogadnak el. A jelenleg fennálló katonai-stratégiai erőegyensúly a háború megakadályozásának döntő tényezője marad. Ugyanakkor, az erőegyensúly szintjének további emelése, mint azt a tapasztalatok bizonyítják, nem eredményez nagyobb biztonságot. Éppen ezért további erőfeszítéseket tesznek a katonai erőegyensúly mind alacsonyabb szinten való fenntartásáért. Pyen körülmények között a fegyverkezési hajsza beszüntetése, a tényleges leszerelési intézkedések megvalósítása valóban történelmi jelentőségű. Ma az államok számára nincs más út, minthogy megállapodásokat érjenek el a katonai szembenállás szintjének radikális csökkentéséről. A Varsói Szerződés tagállamai katonai doktrínájuk védelmi jellegével teljes összhangban következetesen törekednek a következő fő célok elérésére; ■ a nukleáris fegyverek kifejlesztésének, gyártásénak és tökéletesítésének beszüntetésére, fokozatos csökkentésére és szakaszos felszámolására irányuló első lépésként a nukleáris kísérletek mielőbbi általános és teljes betiltása, a fegyverkezési verseny világűrre való kiterjesztésének megakadályozása; ■ a vegyi fegyverek és a tömegpusztító fegyverek más fajtáinak betiltása és megsemmisítése; ■ az enrópai fegyveres erők és a hagyományos fegyverzet csökkentése olyan szintre, amely — a saját védelem biztosításán tűi — egyik fél számára sem biztosítaná a váratlan támadáshoz szükséges eszközöket; ■ valamennyi leszerelési intézkedés szigorú ellenőrzése nemzett technikai eszközök és nemzetközi eljárások együttes alkalmazásával; ■ nukleáris- és vegyifegyvermentes övezetek létrehozása Európa különböző térségeiben és a világ más területein, továbbá olyan övezetek kialakítása, amelyekre a fegyverzet csökkentett koncentrációja és a bizalom erősítése jellemző. A Varsói Szerződés tagállamainak és az Észak-atlanti Szövetség tagországainak kölcsönös lemondása a katonai erő alkalmazásáról és kötelezettség vállalása békés kapcsolatok fenntartására. A más országok területén levő katonai támaszpontok felszámolása, a csapatok nemzeti határok mögé történő visszavonása, a támadó fegyverek legveszélyesebb fajtáinak kölcsönös kivonása a két katonai szövetség közvetlen érintkezési övezetéből; ■ a Varsói Szerződés tagállamai slkraszállnak az Észak-atlanti Szövetség és a Varsói Szerződés egyidejű feloszlatásáért és — első lépésként — azok katonai szervezeteinek felszámolásáért, végső soron egy átfogó nemzetközi biztonsági rendszer megteremtéséért. A Varsói Szerződés tagállamai konzultációkat javasolnak az Észak-atlanti Szövetség tagállamainak a két szövetség katonai doktrínáinak összehasonítására, jellegük elemzésére, további fejlesztési irányuk közös áttekintésére, az évek alatt felgyülemlett kölcsönös gyanakvás és bizalmatlanság felszámolása, egymás szándékainak jobb megértése érdekében s annak biztosítására, hogy a katonai szövetségek és tagjaik doktrínái védelmi alapokra épülnek A nők világkongresszusa elé Vajon bot tart a világ a nők egyenlőségének, emberhez méltó jogainak megteremtésében? Változott-e a kép, amióta meghirdették a haladó nőmozgalmak a „szabadság, egyenlőség, béke" hármas programját? Hozott-e számottevő eredményeket a nők évtizede. 8 mit Ígér az ezredforduló7 Szónokinak tűnő kérdések, ám az adott időszak — a nemzetközi helyzet, a különböző társadalmak és az egyes országok — problémáinak ismeretében nem nehéz rájuk válaszolni. Csupán egyetlen tényt kell vizsgálatuknál figyelembe venni. Azt. hogy minden társadalomban és az emberiség történetének minden időszakában többszörös súllyal nehezedett minden feltáratlan és megoldatlan kérdés, minden társadalmi és gazdasági, minden jogi és szociális probléma a nőkre ,a gyermeket nevelő édesanyákra. A Földünkön pusztító bajok — a kontinensnyi népek éhínségét előidéző szárazság, a természeti katasztrófák által fokozódó ragályos betegségek, az évekig, évtizedekig tartó testvérgyilkos háborúk, a menekülttáborokba kényszerülő családok, a tanulás nélkül felnövő gyermekek, otthontalanná vált népcsoportok és nemzetek, a fajüldöző rezsim kitaszítottjai, börtönbe zárt édesanyák, a munkanélküliség miatt nyomornegyedekben tengődő, kábítószertől, prostitúciótól tönkretett fiatalok, gyermekként dolgozni kényszerülők — gondját többszörös felelősséggel érzik a nők. Éppen azért, mert anyaként mindegyikük a biztonságot, a jólétet, az őrömet adó körülményeket kívánná gyermekének. Úgy, ahogyan azt az ENSZ XXII. Közgyűlése 1967. november 7-én nyilatkozatában megfogalmazta: „Figyelembe véve azt, hogy az Ember! Jogokról szóló Egyetemes Nyilatkozat állást foglal a hátrányos megkülönböztetés elve ellen, és kinyilvánítja, hogy minden ember mind méltóságát, mind jogait illetően szabadnak és egyenlőnek született, valamint azt, hogy minden embernek joga van az abban foglalt összes jogok és szabadságok élvezetére, tekintet nélkül mindenféle megkülönböztetésre, beleértve a nemek szerinti megkülönböztetést. Tekintetbe véve azt. hogy a nők ellen) diszkrimináció nem egyeztethető össze az emberi méltósággal és a család és a társadalom jólétével, és hogy az megakadályozza a nőknek a féríiakka! egyenlő alapon történő részvételét hazájuk politikai, szociális, gazdasági és kulturális életében és gátat vet képességük kibontakoztatásának hazájuk és az emberiség szolgálatában. Szem előtt tartva a nőknek a szociális, politikai, gazdasági és kulturális élethez való jelentős hozzájárulását és azt a szerepet, amelyet a családban és különösképpen a gyermekek nevelésében betöltenek — ünnepélyesen kihirdeti; A nőknek a férfiakkal való egyenjogúsága elten irányuló, azt megtagadó vagy korlátozó hátrányos megkülönböztetés alapjában véve igazságtalan, és az emberi méltóság megsértését jelenti. Minden megfelelő intézkedést meg kell tenni a nőkre nézve hátrányos megkülönböztetést tartalmazó törvények. szokások, rendelkezések és gyakorlat eltörlésére, és a nők és férfiak egyenjogúságát megfelelő jogi védelemben kell részesíteni. Minden megfelelő intézkedést meg kell tenni a közvélemény nevelésére, hogy a nemzeti törekvések a nők alsóbbrendűségén alapuló előítéletek és a szokásjogon alapnló gyakorlat eltörlésére irányuljanak". E nyilatkozat a továbbiakban kimondja a szavazati, az állampolgársági jogot, a családban a férfiakkal egyenlő jogot, a szabad mozgás jogát éppúgy, mint a házastárs szabad megválasztásának jogát, a gyermekházasságok tilalmát, s' leszögezi: „A gyermekek érdekei minden esetben a legfontosabbnak tekintendők". Külön cikkely tárgyalja a nők művelődéshez való jogát, valamint az egyenlő javadalmazáshoz való jogát a munkában. Végezetül kimondja, hogy a férfiak és a nők egyenjogúságának elvét minden államban az ENSZ Alapokmánya és az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának elveivel egybehangzóan kell alkalmazni. E harminc esztendővel ezelőtt általános érvényűnek kimondott elvek megvalósításában már történt egy és más. Azonban csak annyi történhetett. amennyi az egyes országok társadalmi helvzetében, a demokratikus törekvésekből, elképzelésekből és a gazdasági fejlődésből megvalósulhatott. A haladó nőszervezetek, nőmozgalmak eközben nemcsak hazájuk aszszonyainak jogaiért szálltak sikra, hanem éppen a hidegháború, a nemzetközi feszültség időszakában a béke ügyéért vállaltak óriási áldozatokat. Megmozdulások, tüntetések, békemenetek szervezésében, aláfrások gyűjtésében — amelyben a fegyverkezés beszüntetését, a leszerelést követelték — kontinenseket összefogó akciókban hallattak magukról . Most, amikor karnyújtásnyi közelségbe került a leszerelés, amikor a nagyhatalmak latolgatják a tárgyalóasztalnál a fegyverzetkorlátozés és csökkentés lehetőségeit, a nők világkongresszusa bizonyára kifejezi ismét az asszonyok, édesanyák békességóhajtását, s követelni fogja a leszerelést. Emellett azonban, nem kétséges, felülvizsgálj^ azt is, milyen a helyzet az ENSZ e fontos nyilatkozatának megvalósítása terén a világ külöbözű tájain. A ma születű. most cseperedű gyermek már a második évezredben lesz felnőtt. És miénk — mai szülőké a felelősség —, milyen űtravalóval érkezik a kétezredik esztendőbe. írástudatlanul, éhségtől, korai szenvedésektől gyötörten-e, vagy egészségesen. tudással felvértezve. A gyermek jövője az anya. Az anya jövője a társadalom. amelyben él. A nők világkongresszusa fókuszába gyűjtve figyeljük most. miyen jövőt szán az emberiség önmagának; milyen körülményeket teremt az anyának és a családnak. H. mészáros Erzsébet
