Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)
1987-06-13 / 23. szám
A magnéziumhiány és A mugnézium, mint a növények zöld színanyagának, a klorofillnek az alkotórésze, létfontosságú tápelem. A gyümölcstermő növényük a nitrogénhez, káliumhoz és kalciumhoz viszonyítva kevesebb, a foszforhoz viszonyítva általában több magnéziumot tartalmaznak Noha a tápelem nélkülözhetetlen szelepét régóta Ismerjük, a gyümölcstermesztőknek mégis csak a hatvanas évek végétől kellett fokozott figyelmet fordítani a magnézium pótlására. AZ OKOK A gyümölcstermő növények magnézium-ellátottságát számos tényező befolyásolja. A talaj összes, de különösen a felvehető magnézium-tartalma az intenzív, monokultúrás gyümölcstermesztés során fokozatosan csökkenhet. Ennek veszélye hazánkban ď savanyú kémhatású laza homoktalajokon a leggyakoribb. A szerves anyagokban és' agyagásványokban gazdagabb talajokon a magnéziumtartalmú ásványok mállása rendszerint pótolja a növényi részekkel kivont és a csapadékkal klmosódott, könnyen felvehető magnéziumot. Amíg a gyümölcsösök hozamai kicsik voltak és a tápanyagellátásuk i$túll6trágyára alapult, alig volt' magnéziumhiány. Az ültetvények műtrágyázásának általánossá válásával és a terméshozamok növekedésével párhuzamosan növekszik a magnézium hiányának veszélye. Az utóbbi két évtizedben a gyümölcsösökben ez a kedvezőtlen változás elsősorban nem a talaj magnéziumtartalmának szegényedésével, hanem a nugyadagú kálium- és nitrogéntrágyázással magyarázható. Az úgynevezett lon-antngonizmus jelensége miatt a mozgékonyabb káliumion — különösen nagy töménységben — akadályozza a magnézium felvételét. Й gyümölcsösökben napjainkban a helytelen trágyázás miatt fellépő magnéziumhiány gyakoribb, mint a talajok alapéllé tottságából Származó termesze tes hiány. A gyümölcstermő növények magnézium-ellátottságát kedvezőtlenül befolyásolja a talaj savanyúsága, az 5 százaléknál nagyobb összes CaCOs-tartalom és a túlzott meszezés is. A TÜNETEK Ä magnéziumhiány először a hosszú (vegetatív) hajtások idősebb, alsó levelein jelentkezik. Kezdetben az elsődleges oldalerek közötti levélrészek kifakulnak, halvány sárgává válnak, de a szövetrészek közvetlenül az erek mentén zöldek maradnak. A levéllemez egyes részegek eíhalványoltása a klorofill elbomlását |eizi, amely annak a következménye, hogy az idősebb levelekből a magnéziumot u növény elszállította u fiatal részekbe. A klorotikus érközi foltok a magnéziumhiány erősödésével elbarnulnuk majd összeolvadnak, ezt követően a levelek elhalva lehullanak. Aszály idején a magnéziumhiány tünetei határozottabban nyilvánulnak meg. Az eddigi tapasztalatok szerint a gyümölcstermő növényeken a hiány megjelenése a hajtásnövekeüés betejozödése után. július végétől, augusztus elejétől várható. Súlyos magnéziumhiány esetén augusztus végére a hosszú hajtások — néhány csűcslevél kivételével — fölkopaszodnak. A gyümölcsök kicsik, gyenge minőségűek és Idő előtt lehullanak. A gyümölcsfajok közül az alma, a cseresznye, az őszibarack, a málna, a szamóca és a feketeribiszke különösen érzékeny e tápelem hiányára. A csonthéjas és bogyósgyümölcsű éknél a magnéziumhiányos levélrészek a klorózisra jellemző sárga elszíneződés helyett vörös vagy bíborvörös árnyalatúnk lesznek. A növények érzékenysége nemcsak a gyümölcsfajtól, hanem a fajtától és az alanytól Is függ. Az almafajták közül például a Golden Delicious és a Golden Spur kiemelkedően érorvoslása zókeny. Az almaalanyok közül ugyanez áll a nálunk elterjedt M 4 ősre Is. A MEGÍTÉLÉS A hiánytünetek önmagukbun csak az ellátottság valószínű hiányát jelzik A talaj és a levelek tápelem tartalmának együttes vizsgálatu viszont már megfelel az ültetvények mag nézlumeliátottságának megítéléséhez. A könnyen oldódó magnézium a csapadékkal gyorsan az alsóbb talajrétegekbe mosódik, ezért a talaj vizsgálata leg alább e 0 — 50 vagy a 0—00 cm-es talajrétegre terjedjen ki A túlzott kálium trágyázás által kiváltott magnéziumhiány uz országban bárhol előfordulhat. Itt ке!Д rámutatnunk, hogy a talaj jó ellátottságát jelentősen meghaladó magnéziumtartalom töbh szempontból sem kívánatos, de különösen nem az almaültetvényekben. Ekkor ugyanis a talujoídatbun, illetve az almákban lévő túlzott magnéziumkoncentráció akadályozza a kálciumfelvételt. A gyümölcsösök ellátottságát levélelemzéssel célszerű évente ellenőrizni. Az egyes gyümölcsfajok leveleinek kedvező magnéziumtartalma szárazanyagra vonatkoztatva százalékban a következő: alma, körte 0,3—0,4; cseresznye, meggy 0.5—0,8; szilva 0,4—0,8; őszi- es kajszt(P. R. felvétele) barack 0,3—0,7; dió 0,4 -1,0; szamóca, málnu és ribiszkefélék 0,25—0.4; köszméel U.4—0.8 (A mintavétel július közepétől augusztus közepéig tör|ént, a bogyósoké a szüret derekán ) Amennyiben u gyümölcsösökben hiány tünetek jelentkeznek, vagy a levél- és talajvizsgálat kevés magnéziumot mutat ki, akkor, ha az Arany-féle kötöttség 30 alatt van. 30 ti о 31—42 közötti, 40, ha pedig 43 feletti, 60 kilogramm magnéziumot juttassunk ki hektáronként. A gyümölcsösök, magnézium-fiUátottságának megítélésénél a levelek kálium- és magnéziumtartalmának arányait is vegyük figyelembe. A DOLOMIT A gyümölcstermő növények magnéziumhiányának gyors megszüntetésére logalkalma sabb a keserűsó a (magnézi un» - szulfátl. A levelek magnéziumhiányának megjelenésűkor a keserűsó 1.0—1,5 %-os oldatának kipermetazésével gyors eredményt kaphatunk. Azokban a gyümölcsösükben, ahol a magnéziumhiány a nyár közepén, végén jelentkezett, a következő év május közepétől számítva 2—5 alkalommal, 10— 14 napos időközönként célszerű koserflnó oldatával lombtrágyázni. Több, a gyakorlatban használt levóltrágya is tartalmaz magnéziumot, ametvek enyhítik a hiányt. Ezek közül Magyarországon kiemelkedik a Dolomit C. A talaj kötöttségétől függően javasolt magnéziumadagot — ha az keserűsó (MgSOi) — homoktalajokon a kimosődás veszélye miatt csak tavasszal juttassuk ki. Nagyobb mennyiségben használva a 40 °/o-os káliumklorld és а kqlilmmex műtrágyák is sok magnéziumot pótolhatnak. Célszerű az agronit, a magnéziumot tartalmazó nitrogén műtrágya használata is. Magyarországon 1978—1985 között a Debreceni Állami Gazdaság Tamásipusztai kerületében a 0,2 mm szemcseátmérőjö pilisvörösvúrt dolomitörlenióny felhasználásának lehetőségét vizsgálták termő alma ültetvényben. A dolomit és mészkőpor adagok kiszórását 1978- -ban. 1881-ben és 1983-ban megismételték Megállapították, hogy a 0,2 mm vagy annál kisebb szemcseátmérőjű dolomitőrlemény megbízhatóan növelte 0—60 cm-os talajréteg magnéziumtartalmát. Ezek alapján a dolomii alkalmasnak ítélhető a gyümölcsösökben a magnézium alapellátottság javítására, jelentős hatása volt a talaj pH-értékének és felvehető fosziertartalmánák emelkedésére is a 0—20 cm-es talajrétegben. K. Sz. / Riportalany után szimatolva, Usallókiizaranyoson (Zlatná na Ostrovní többektől azt a tanácsot kaptam, keressem meg Czíiner Lajost — hiszen, ha valaki, akkor ô ért a zöldségtermesztéshez. „Gazdag szakkönyvtára van.“ — kaptam az utolsó biztatást. Ennek az aján lésnek határozottan elismerő hangsúlya nőit. Az első alkalommal Lajos bá csit nem találtam otthon. „Öt perccel ezejőtí ment ki a sző lőbe“ — sajnálkozott felesége, fuliska né*!t. Vasárnap lévén, kissé szégyenkezve szemtelen ségemőrt, megkérdeztem )öhe ■ tek-e délután. Juliska néi biztosított. hogy szí- a vesen látnak. Így aztán a pihenés íj óráiban csönget- § tem be újra. Az f újságírónak, főleg 1 ha egy adott területre szakosodott, vannak sztereotip kérdései. Ezek közé tartozik a kezdetekre vonatkozó hogvan... és mikor?. .. Ezt a kér- 1 dést a háztájiban gazdálkodóknak a Csallóközben, de bizonyára másutt is. felesleges feltenni (mentségére szolgáljon az újságírónak. hogy úgy érzi, ezzel tudja eloszlatni a látogatásával járó feszélyezel tséget ], hiszen a földdel való együttélés, a kétkezi munka az itt élőknek a véré- Uborkából a ben van. Vannak termelem ugyan, akik ezt gerincgörbítő robotnak érzik, de szerencsére szépszámmal akadnak olyanok is — és Csallóközaranyoson ezek vannak többségben —, akik ez! uz életmódot ma sem tartják lélekölőnek. — A szülők nyomdokaiba lépve más lehetőségek híján kétkezi munkával kezdtem, majd évtizedeken át hivatásos gépkocsivezetőként, villanyszerelőként dolgoztam. Közben társadalmi munkát végeztem. # Nem éppen hálás fn'adut — szólok közbe kissé meggondolatlanul. Lajos bácsi e'mosolyndik és önkéntelenül a könyvespolcra néz. Követem a pillantását. Tenyérnyi szögletes, kék. piros dobozkák sorakoznak a a könyvek előtt. — Ezeket a szakszervezett munkámért kaptam — mondja és kérésemre sorba kirakja elém. A szakszervezeti mozgulora ezüst emlékérme 1969-ből, ugyanez aranyban 19Bl-ből, a belügyminisztérium „30 év a nép szolgálatában“ emlékérme, dicsérő oklevelek a munkahelyről, a járási pártbizottságtól, köztük egy, amelyet a tra gikus 1965-ös árvíznél tanúsítani. Ezt az igyekezetemet a hnb akkori vezetősége is elismerte. Néhány éve a tagság biztatására a helyi szervezetnél elvállaltam az aletnökséget. Az iáén erre a funkcióra már nem jelöltek. „Fiatalítani kelll" — mondták, s így a vezetőségbe sem kerültem be. Ügy látszik, nincs szükség a tapasztalataim-Elismert szakszervezeti munkástapasztalt kertész r-a. peüig az összes szakoktató son részt vettem. Két éve a járási bizottság felkért, bogy terményeimmel vegyek részt az Erfurti Nemzetközi Zöldségkiállításon. Eleget tettem a kérésüknek. Küldtem paprikát, paradicsomot, görögdinnyét A Citrlnával és a PCR paprikával elnyerten» az aranyérmet. • Megkértem Lajos bácsit, mondja et. inilveu körül menyek kiizölt és hogyan termel. — Duplafalú fóliasátraim vannak, ahová bevezettem a központi fűtést. Villanyszerelői ismereteimet is hasznosítottam — automatizáltam, amit csak lehetett, így a fűtést is. Hul'adékfával. Dunán szedett „uszadókkal“ fűtök. Levita F 1. holland hibridet (A szerző felvétele) tett helytállásával érdemeit ki. — Megalakulása , óta tagja vagyok a KSZSZ helyi szervezetének. A kezdeteknél gyakran szembe kellett szánnunk olyan nézetekkel, hogy a magántermelésre a mi társadalmunknak nincs . szüksége. Az elmúlt évtized azonban bebizonyította, hogy nekünk volt igazunk. A mozgalom beindult, kiforrta magát, és ma mai nélkülözhetetlen. # A pártinuiikúban, a szakszervezeti mozgalomban szerzett tapasztalaival bizonyára a lie'yi szervezet vezetésében is tisztséget vállalt. -— Jó néhány évig nem, de az elsők között voltam, akik u falu közterületeinek parkosítását javasolták. Tapasztalatom e téren is volt, hiszen sokáig vi-? r ágkertészkedéssel fogkilkozßvente általában három kultúrát termesztek. Salátával kezdem, utána következik a paradicsom. A fóliasátor északi oldalába folyfonnövő Vemone F 1 hibridet, a keletibe középmagas Kecskeméti 3F1 hibridet palántázok. így az utóbbi nem árnyékolja be, nem fogja el а napfényi a Vemone elől. Közben műanyag poharakban előnevelem a harmadik kultúra, a holland uborka palántáit. Mikor fönt érik az utolsó paradicsomtermés, kiültetem az uborkát. S ha az előbbi beérett, lenn elmetszem a szárat, s mikor elszáradt, leválasztom a kordonról. így ugyanazon a zsinóron kúszhat fel az uborka is. A Vemone F 1 kordonra futtatva a szabadban is jól termeszthető. Sokkal több termést ad) mint a hagyományos módon történő termesztésnél. Az első fagyokig szüretelhetünk róla. A félérett paradicsom üvegházba téve. ahol elegendő fényt kap, beérik. Hat-bél féle paprikával (fehérözönnel. alma-, cseresznye-, kosszarvá paprikával slb.| is foglalkozom — általában sikeresen, így mindig felkérnek hogy adjak belőlük kiállításra is. Véleményein szerint kevesen használják ki azt a lehető séget, hogy a fóliasátor szélében. sarkában más kultúra mellett dinnyét termeljenek. A dinnyepalűnfát cserepekben e lőnevelem, majd kiültetem a fóliába. Ügy június derekán, megfelelő magasságban lyukat vágok a fólián, és a dinnye szárát ezen keresztül kivezetem a szabadba, s egy zsinórra felfuttatom. A termést — mikor már a szárnak nehéz — hálóba teszem (ez a fényt és a levegőt nem veszi el) és felerősítem. Kérdésemre, hogy hogyan neveli a kínai kolbásztoköt. elmondotta, hogy a többi kábakoshoz hasonlóan a palántákat cserépben előnevelt, majd fólia alá ülteti ki. A helyét úgy kell megválasztani, hogy minél magasabbra fusson: minimum két méteres légtérre van szüksége. Szabadba, kordonra is kivezethető. — Mikor még csak rövid hajtása van. hogy a vezárszár megerősödjön és megnőjön, a virágot, lombot eltávolítóm. Ha valaki fogyasztásra termeszti, akkor annyi bekötött virágot hagyhat, amennyit jónak lát. Ebben az esetben is elért a fogyasztásra alkalmas (maximum 1 m-esj nagyságot. Abban az esetben viszont, ha dekorációs célokra neveljük, az a cél, hogy • minél hosszabbra (2—3 méteresre) nőjön. ilyenkor ezért csak néhány virág hagyható. # Beszélgetésünk kiizlien Czímer Lajos megmutatja könyveit, majd bejárjuk a kertel, a fóliasátrakat. Sétánk közben egy „gépen“ akad meg a szemem Mi ez? — fordulok érdeklődve a házigazda felé. — Saját készítésé komposztkeverő. Rákapcsolom a rotációs kapa motorját, s így keverem össze a palántaneveléshez szükséges komposzt alapanyagait. Utolsó kérdésemre elmondja, hogy a kumposzt készítéshez 1 rész 2—3 éven át érlelt istállótrágyát. 1 rósz termőföldet („Legjobb az erdők altalaja vagy a vakond által kitúrt föld.“|, я ugyanannyi homokot és perütet használ. Keverés közben talajfertőtlenítőt és nyomelemeket tartalmazó műtrágyát ad a komposztlioz. Dr. POMICHAL R.
