Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)
1987-01-24 / 3. szám
1987. január 24. SZABAD FÖLDMŰVES egy falu akarata élteti... 99 Ä XVII. pártkongresszus vitafelszólalásaiban számos vélemény hangzott el a falufejlesztéssel, Illetve annak jövőt megcélzó mikéntjével kapcsolatban. A más-más megközelítésben fogalmazott felszólalások egy valamiben mindig hasonlatosak voltak: a részmegoldásokra, a tulajdonképpeni „tűzoltásra“ a jövőben nincs szükség. Gondoltunk csak a szélsőséges összpontosításokkal kapcsolatos szemléletekre melyek azt vallották: ..építsünk szupererős központokat, fgy az aprófalvak idővel maguktól is felszámolódnak vagy azokra a fejetlen beruházásokra — túlmérete’zett, rosszul tervezett kultúrházakra, pazar vendéglőkre, s ezek mellett az egérlakta, roskadozó falú üzletekre — melyek sem a faluképet, sem magukat az ottlakókat nem szolgálták. Az alábbiakban — persze korántsem valamiféle „példamutogatás“ céljából — egy olyan községet mutatunk be, ahol jó előre, jól átgondoltan megtervezik azt. hogyan is haladjon a falufejlesztés, melyik beruházást helyezzék előtérbe, mire is összpontosítsák a pénzalapokat annak érdekében, hogy korszerű, a jövőt szolgáló középületeket, Intézményeket hozzanak létre. Amikor a Zsélyl (Zelovce) Helyi Nemzeti Bizottság elnöki irodájában Kovács Józseffel együtt nézegettük a tervrajzokat, felfigyeltem a hatalmas pauzpapír szélére felírt szövegre- Centrum. Nemrég egy világhírű svéd építész értekezését olvastam az Építőművészet című hetilapban, amelyben Svergenson határozottan kimondta: „... a mai napig is tanulunk a város-, vagy a településépítés múltbeli szakembereitől. Valamikor a főtéren helyezkedtek el a helység középületei, Itt zajlott a közösségi élet. Valahogy mindig inkább mi is efelé az irányzat felé hajiunk...“ De mit szól ehhez Kovács József elnök: — Mivel másutt is figyelem a faluépítést, így sokszor komoly negatívumokkal találkozom. Ugyanis nemegyszer látok olyasmit is, mikor egyéni érdekek — sógorság, komaság — miatt nem képesek okosan kialakítani a faluközpontot csak azért, mert például egy-két régebbi házat egyszerűen sajná'nak aszanálnl Én nem vagyok a bontások híve, sőt, a központi irányelvek is tiltják a meggondolatlan szanálásokat, de azt sem hirdetem, hogy úgy építsünk középületeket. mintha magot vetnénk. Véleményem szerint igenis kell a szép, a küldetést hűen szolgáló falucentrum. emellett természetesen — egyszerűbb szerkezetű épületekkel — meg kell oldant a lakónegyedekben a nélkülözhetetlen szolgáltatásokat, gondolok Itt az élelmiszerüzletekre, óvodákra stb. Mi ezt a célt tűztük ki magunk elé ... A falufej’esztéssel kapcsolatos tervrajzokat a Stavoprojekt Banská Eystrica-1 fiókvállalata készítette, mely tervek 2010-ig szólnak Hogy mi készült el eddig? Erről az elnök a következőket mondotta: — 1983 ban egy nagy építkezést fejeztünk be: elkészült a hnb épülete. amely eredeti küldetése mellett több más intézménynek is helyet adott. Itt működik a könyvtár, a népművelési intézet helyi részlege, van ttt egy szép esketőterem ts, továbbá posta és telefonközpont. Felépült az egészségügyi központ is, amely szakosított rendelőkkel van ellátva Az orvosi e'látásunk az jó. ám a gyógyszerellátással kapcsolatban baj van. A falu esketőtermének exkluzív hóm! okfala (A szerző felvételei) tudjuk látni kanalizációval. Beterveztük a gázvezeték megépítését, így több mint valószínű, hogy öt éven belül a falu gázvezetékkel is rendelkezik majd. Mivel a téma tárgya az építkezések és a beruházások, így nem maradhat ki a magánerős építkezés sem: — Mint más hasonló falvakban, nálunk is gyakorlattá vált a beépítés, tehát a régi telkeken való „fészektelepítés“. Emellett új lakótelepet is nyitunk, itt 38 ház épül fel, s ebből 20 sorház lesz. Ezeket a szövetkezet építi fel tagjai számára. Ez a típusú építkezés már a jövőt szolgálja, hiszen jelentős köz- és szántóterület takarítható így meg. Amikor tüzetes faluszemlén vettünk részt, még sok mindent tudtam meg — az elnök szerénysége miatt — másoktól. Például azt is, hogy a falu a 7. ötéves tervidőszak folyamán elért eredményekért nemrég elnyerte a „Példás község“ címet. De zárszó gyanánt hadd idézzem Kovács József néhány megszívlelendő szavát: — Én yagy jelentőséget tulajdonítok a szocialista versenynek s a 31 tagú képviselőgárdánk jó munkájának. Az ő helytállásukat mi főleg abban mérjük, hogy miként is tudják közös célokért társadalmi munkára serkenteni az embereket, miként is tudunk magunkon segíteni — akár az esetleges szűkösebb beruházási keretek közepette is. Én ugyanis ablakon kidobott összegnek nevezem azt. amit olyasmiért „hajítottunk“ ki, amit magúnk erejéb'Bl is meg tudtunk volna tenni. Mi a plénumülésünkön közösen határoztuk el azt, hogy nem 'épegetni, hanem lépni akarunk, méghozzá előre ... Ezt az elhatározásunkat egy falu akarata élteti... KALITA GABOR dést", akkor 15 osztályra lenne még szükség. A tervek szerint erre az építkezésre csak 1990 után kerül sor. Sajnos, nem tőlünk függ az, hogy a helyzet ilyenné vált. Ennek ellenére mi maximálisan támogatjuk majd az új iskola mihamarábbi felépülését. A kellemetlen bír után — egy kellemesebb: „Idegen tőke befektetésével“ kibővítik, felújítják majd a Sósári fürdőt. A Banská Bystrlca-i Autóközlekedési Vállalat vette meg dolgozói számára, ahol rehabilitációs és továbbképző központot nyit a vállalat. Most sokan megkérdezhetnék: a falu lakóinak mi haszna származik abból, hogy „idegenek“ foglalnak el egy olyan objektumot, amelyet korábban ők használhattak. A haszon kettős: a tu’ajdonképpeni kemping területén lesz egy nyilvános fürdő, s emellett 200 személy számára szállásköltség-térítés esetében különféle gyógykezelési kúrákat biztosít. A vállalat tehát ezt nyújtja cserébe a falunak és környékének. Az utóbbi időben ahány falusi emberrel beszélgettem — legyen szó nyugdíjasról, vagy történetesen hnb-elnökről —, az ivóvíz, a kánál izáció, a gáz „témájáról“ tudatosítottam azt, hogy nem éppen kellemes témára tapintottam rá. Ezt igazolják Kovács József szavai is: — A falu fekvésének következtében gondjaink vannak a központi vízellátás megszervezésével. Egyelőre csak a központban levő középületeket tudjuk majd vezetékes ivóvízzel el’átni. A kanalizációs munkálatok területén is van mit még tennünk, hiszen közel 35 millió koronára lenne szükségünk ahhoz, hogy meg tudjuk oldani ezt a gondot is. Ám ha a fontossági sorrendet betartó tervek alapián haladunk, akkor az 1995 utáni időszakban már az egész falut el építésükre csak a későbbiek során kerül sor. — Ez a kultúrliáz — folytatta az elnök — közvetlenül a hnb, tehát a könyvtár, esketőterem stb. mellett helyezkedik el, ami remélhetőleg elősegíti majd közös akcótnk gond nélküli lebonyolítását. Mivel nem szeretnénk, hogy ez a korszerű színpadtechnikával felszerelt, klubhelyiségekkel ellátott objektum kongjon az ürességtől, úgy terveztettük, hogy egy időben számos funkció betöltésére legyen alkalmas. Lesz itt például ifjúsági klub, tömegszervezeti klubok, itt kapnak szereplési lehetőséget a Csemadok műkedvelő csoportjai, itt tartják összejöveteleiket a szakkörök is. Szerintem ez az összevontság, sokrétűség sok falubelit .hoz majd be a kultúrházba, akiknek A társadalmi munka haszna óriási... I Patikát építettünk, ám nincs gyógyszerész. A járási1 központi gyógyszertárból járnak ki hetente kétszer. De hogy ne „kanyarodjunk el“ a témától: épületfelúi'ítással, illetve bővítéssel sikerült megoldani a korábbi bölcsőde- és óvodagondot. A volt hnb épületét alakítottuk át mintegy 550 ezer koronás befektetéssel bölcsődévé, a meglévő óvodákat viszont korszerűsítettük. Az elmúlt ötéves tervidőszak gyümölcsei közé tartozik a 3 millió 900 ezer korona értékű tornaterem is, amely a mezőgazdasági szakközépiskola mellett épült. Ez az iskola új otthont kap, már folynak az építkezési munkálatok, öt és fél millió korona értékben ravatalozót építettünk, emellett útépítési-kanalizációs munkálatokat is végeztünk a falu bizonyos szakaszain. A terveken ceruzával kijelölve voltak láthatók azok a középületek, melyek még nem lettek átadva, illetve módjukban lesz körülnézni, s válogatni a különböző szaktevékenységek között. Én állítom azt, hogy ez az épület valóban a kultúra temploma lesz, ahová be mernek majd lépni az emberek, ahol — érdeklődési köre szerint — mindenki megtalálja a szórakozási és művelődési lehetőséget. Betervezték a bevásárlóközpont, a , szolgáltatások házának a felépítését is, ahol koncentrálják, kibővítik majd a jelenleg szétszórtan működő szolgáltatásokat. Ám tervbe van véve az új buszmegálló építése is. Amikor a faluban szétnéztem a közintézményekben, többször is felmerült a mindenkit érintő probléma, az Itteni alapiskola gondja: ennek jelenlegi épülete 1960-ban épült, s a gyerekek „kinőtték“ már iskolájukat. A zsélyi alapiskolában 700 gyerek oktatásáról gondoskodnak. — A helyzet elég súlyos, hiszen ha meg akarnánk szüntetni a „tüleke-ВИЙИЯЯ Ш' t •• Kovács Ferenc hnb-elnök: „Korszerű falufejlesztést csakis gondos tervezéssel lehet elérni...“ A befektetett milliók megtérülnek S Tőketerebesi (Trebišov) járásban vannak olyan területek, ahol az átlagosnál gyengébb a föld termőképessége. Az Ilyen területeken gazdálkodó mezőgazdasági egységeknek a kisebb termésért is többet kell dolgozniuk, nagyobbak tehát a költségek, mint a jobb „fekvésű“ gazdaságokban. Egyszóval: nagyobb erőfeszítést és hatványozott munkaráfordítást, befektetést igényel a tervezett terméshozam elérése. Jgy van ez a Vojcicei Egységes Földműves-szövetkezetben is, ahol Ján Novikmec agrármérnökkel, a szövetkezet növénytermesztési főágazat-vezetőjével a gabonatermesztés ügyes-bajos problémáiról' beszélgettem. — Nem volt könnyű az elmúlt év. Sok gondot, nehézséget okozott a hosszan tartó aszály, a rendhagyó időiárás. • A rendhagyó időjárás az egész országot sújtotta. A két legfontosabb s egyúttal legnagyobb területet „elfoglaló“ kultúránál — a búzánál és a kukoricánál — a hosszan tartó aszály ellenére is viszonylag szépek voltak a terméshozamaik. — Valóban így van. Az elmúlt évre kalászos gabonafélékből 4 tonnát, és szemes kukoricából pedig 5,5 tonnát terveztünk, amit sikerült elérnünk. Mégsem vagyunk elégedettek, mert tudatában vagyunk annak, hogy az aszály dacára, elérhettünk volna rekordtermést is. Ám ehhez még szigorúbban és igényesebben kellett volna ellenőriznünk azt, hogy minden egyes parcellán pontosan betartsák az előirányzott termesztési technológiát. Mert ahol biztosítottuk a megfelelő növénysfirűséget, ott búzából meghaladtuk a hattonnás átlagos hektárhozamot, kukorcából pedig elértük a hét tonnát is. Ez a két tény egyúttal arról tanúskodik, hogy még nagy lehetőségeink, kellőképpen ki nem aknázott tartalékaink vannak. ф Említette, hogy a tervelőirányzataikat túlteljesítették... — Valóban így van. A 7. ötéves tervidőszakban a gabonatermesztési programunkat 1200 tonnával „toldottuk meg“, a 8. ötéves tervidőszak első évét pedig 550 tonnával. A búza és az árpa tavaly hektáronként 5,01 tonnát termett. $ A tartalékok feltárására milyen intézkedéseket foganatosítottak? — A talaj termőképességének fokozására nem kevesebb, mint 17 millió koronát költöttünk. Bízunk benne, hogy a befektetett milliók rövidesen megtérülnek. A földterületünk 80 százalékát alagcsöveztük. Tehát a határunk vízrendezését befejeztük. Tovább folytatjuk viszont a talaj termőképességének a fokozását. A száraz ősz ellenére sikernek könyvelhettük el, hogy agrotechnikai határidőben befejeztük az őszi mélyszántást, egy talpalatnyi szántatlan föld sem maradt tavaszra. Gondoskodtunk arról is, hogy elegendő szerves trágyát juttassunk a földbe. A szántóterület 30 százalékát trágyáztuk, hektáronként negyven tonna istállótrágyát dolgoztunk be a talajba. Gondosan előkészítettük a kukorica és más kultúrák talaját. Én azt hiszem, hogy sikerünk titka csupán az, hogy az optimális időszakban vetettünk, s gondoskodtunk mind a megfelelő előveteményről, mind az előirányzott növénysűrűség biztosításáról, valamint a bőséges tápanyag-utánpótlásról. Tartalékaink vannak kukoricánál, például a bőtermő, belterjes fajták gondos kiválasztásánál, illetve biztosításánál. Bízok benne, hogy az idén is Jó eredményeket érünk el. Erre megvan a reális alap, hiszen az elmúlt őszön jóval az optimális időszak lejárta előtt befejeztük az ősziek vetését, jól előkészített magágyban. Ráadásul egyetlen szem búzát sem vetettünk gabona után, hanem kizárólag pillangósok, cukorrépa és kukorica, vagyis sokkal jobb elővetemények után, mint a múltban. Jobban megválasztottuk a fajtastruktúrát Is. 0 Hogyan tovább? — Rossz gazdák volnánk, ha az elért eredményeinkkel elégedettek lennénk. Célkitűzésünk szemes kukoricából a hektáronkénti hattonnás hozam stabilizálása. Vannak tartalékok a velünk együttműködő vállalatoknál is. Feltétlenül szükséges a szolgáltató vállalatok munkájának lényeges javítása. Tehát a szolgáltatásnak, illetve a munkának időben, kiváló minőségben keil megtörténnie és teljes egészében, vagyis a munkát maradéktalanul kell végrehajtani. Összegezve: a terület ésszerű kihasználása terén a vojőicei szövetkezetben az elmúlt években voltak észszérü megoldások, de még akad jócskán kiaknázatlan lehetőség. A gépi technika kompietizálása terén is van mit tenni, hiszen ahogy megtudtam, eléggé hiányos gépparkkal rendelkeznek ... ILLÉS BERTALAN
