Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)
1987-06-06 / 22. szám
12 SZABAD FÖLDMŰVES 1987. június f. A tudomány a gyakorlat szolgálatában írta: PAVOL MAJERClAK professzor, a tudományok doktora, a Nitrát Állattenyésztési Kutatóintézet munkatársa A nagyüzemi mezőgazdasági termelés fejlesztése szorosan összefügg a tudományos kutatással. Az állattenyésztés szakaszán a biológiai szolgáltatások aktív közreműködésével rendkívül pozitív eredménveket könyvelhettünk el a tudományos kutatásban. s az e téren elért eredmények gyakorlati alkalmazásában. A Nyitrai (Nitra) Állattenyésztési Kutatóintézet 1948-ban jött létre. Megalakulása óta dinamikus fejlődésen ment keresztül. Főleg az ntóbbi IS esztendőre jellemző az a céltudatos tevékenység, amely a tudományos kutatást a gyakorlat össztársadalmi jelentőségű kérdéseinek, valamint alapvető szakmai és politikai problémáinak megoldására irányította. Eddigi tapasztalataink arra utalnak, hogy értékes, össztársadalmi jelentőségű eredmények csak akkor születhetnek, ha a tudományos kutatás torén — a Csehszlovák és a Szlovák Tudományos Akadémia, valamint az egyetemek és főiskolák tevékenységével összhangban — következetesen betartjuk a kutatómunkát koordináló állami tervprogramokat, s teljes mértékben kiaknázzuk a nemzetközi tudományos-műszaki együttműködés lehetőségeit. Intézetünk e tekintetben jelentős sikereket könyvelt el az elmúlt évek során, habár a tartalékokat még korántsem merítettük ki. Kiemelkedő eredményeket értünk el az egyes gazdasági állatfajok nemesítésében. A legújabb genetikai ismeretek. valamint a progresszív genetikai és tenyésztőmódszerek segítségével több nagy termelőképességű, haszontlpusú szarvasmarba-, sertés-, juh- és baromfifajtát, illetve hibridet állítottunk elő. Ma ezek képezik mezőgazdasági nagyüzemeink állatállományának túlnyomó hányadát. A gazdasági állatnk új haszontípnsainak a tenyésztése — mint például a kéthasznú, intenzív növekedésű szarvasmarhafajta, a fehér höstípusú sertés, a StOVHYB hibridsertés, a nemesített rackafajta juh, a hústípnsú ház'nyúl — a nagyüzemi termelési feltételek figyelembevételével lehetővé tette a tej-, a hús- és a tnfástermelés növelését, az állattenyésztési termelés belterjestfésének elmélyítését, a munkatermelékenység fokozását, s ezáital végső soron az egész állattenyésztési szakágazat gazdasági hatékonyságának a növelését. Csak a szarvasmarha nemesftési programjának a megvalósításával az 1981— 1985-ös években Szlovákiai viszonylatában a mezőgazdasági üzemek 793 millió korona nyereséghez, a sertések hibridizációs programiának a realizálásával pedig 205 millió korona többlethez jutottak. A nemesítő munkában etért pozitív eredményekhez nagymértékben hozzájárult a biológiai szolgáltatások hathatós segítsége, főleg az Állami Törzstenyésztő Vállalatok, az Állami Allat-egészségügyi Felügyelőség, de számtalan próhakísérlefekre kijelölt mezőgazdasági üzem aktiv közreműködése. A nemesítő munka hatékonyságának további növelései érdekében főleg a szarvasmarha-tenyésztés szakaszán újszerű genetikai és tenyésztőmódezerek alkalmazásával próbálkozunk. E módszerek között kiemelkedő helyet foglal el az embrió-átültetés, melynek segítségével a genetikai tulajdonságok tekintetében a legkiválóbb egyedek utódjai sakkal rövidebb Időn belül kerülhetnek be az állatpopnlációkba, mint a hagyományos tenyésztői módszerekkel. Elképzeléseink szerint a 8. ötéves tervidőszak végéig az embrió-átültetés segítségével nyert biológiai anyag befolyásolja majd a szarvasmarha-áliománvok mintegy 60 százalékának haszontulajdonságait. Mezőgazdasági üzemeink ma már aránylag széles körben alkalmazzák az irányított szaporodásbiológia módszereit, főleg a szarvasmarha-tenyésztésben. Igaz, jelenleg még aránylag gyakoriak az anyagi-műszaki ellátásban felmerülő gondok, de ennek ellenére a módszer közgazdasági és termelésnövelő hatása jelentős. A gazdasági állatok, de főleg a szarvasmarhák takarmányozásában megoldottak a fehérjetartalmú takarmányok részleges pótlását szintetikus nitrogéntartalmú anyagokkal. E- zen eredményeket igyekszünk teljes mértékben kihasználni a gyakorlatban. mert közgazdasági jelentőségük mellett nagyban hozzájárnálak a fehérjetartalmú takarmányok behozatalának a csökkentéséhez. A tömegtakarmányok ésszerű kihasználásával kapcsolatos kísérleteink hozzájárultak az erőtakarmány-szükséglct normatíváinak a csökkentéséhez. Ennek köszönhetően az egységnyi termékre jutó erőtakarmánv-szükséelet 1П—13 százalékkal csökkent. Az ésszerű takarmányozásban rejlő lehetőségeket persze korántsem haszná'fuk k? teljes mértékben, s ígv továbbra is mód nvilik a takarmányszükséglet normatíváinak további csökkentésére, főleg az ötezer literen felüli egyedenkénti évi tejtermelési átlag elérése esetén. A nagyüzemi körülménvek között végzett etológiái vizsgálatok lehetővé tették az egyes szarvasmarha-csoportok esetében az összes tartástechnológiái rendszer felülvizsgálatát. A vizsgálat eredményei zoolecbnikai, termelési, energetikai és közgazdasági jellegű kiinduló anyagként szolgáltak a szarvasmarha-istállók építészeti, területi és technológiai megoldásánál. Számtalan zontenhn<kai jellegű kutatás az állattenyésztési termékek — elsősorban a hús és a lej — minőségi javítását szorgalmazta. Ezen eredmények gyakorlati hasznosítása lehetővé tesz? nemcsak a minőség javítását az őstermelésben, hanem a veszteségek csökkentését is az élelmiszeriparban a nyersanyag feldolgozása során. Az utóbbi években főleg a nagyobb horderejű tudományos kutatás kérdéseinek a megoldásában — mini például az embrió-átültetés technológiai folyamata — a KGST-tagországok tudományos-műszaki együttműködésére támaszkodtunk. A pozitív eredmények nyomán tovább bővítjük ezt az együttműködést, előtérbe helyezve ennek magasabb formáit, fgy például az állandó munkacsoportok kialakítását, továbbá a Biocentrum és a Közös Csehszlovák—Szovjet Állattenyésztési Biotechnológiai Laboratórium létrehozatalát. Ezen a téren az együttműködés a szaporodásbioi égia folyamatainak intenzívebbé tételére, a gazdasági állatok termelékenységének! növelésére, a takarmányok hatékony kihasználására és a génsebészet alkalmazására irányul. Szlovákia viszonylatában az irányított szaporodásbiológia módszereit 48 mezőgazdasági üzemben, az embrió-átültetést pedig 23 gazdaságban alkalmazták. Az eddigi tapasztalatok alapján azonban el kell mondani, hogy a jövőben a gyakorlati körülmények között nagyobb figyelmet kell fordítani a legkiválóbb szarvasmarha-állományok kiválasztására, amelyekben ismételten végezhető az embrió-átültetés, s így lehetőség nyílik majd a hímivarú utódok előállítására a mesterséges megtermékenyítéshez, valamint az üszőállományok létrehozására homogén nagy tejhasznú tehénállományok kialakításához. Az ismételt embrió-átültetés tekintetében a jó példák közül megemlíthető a Galántai (Galanta) Állami Gazdaság, ahol nagyon jó eredményeket értek el az embrió-átültetéssel. A borjazás aránya elérte az 53 százalékot. Távlatilag nagyobb figyelmet fordítanak az identikus ikrek előállítására és a génsebészet lehetőségeinek a kiaknázására. Ha azonban eredményeinket a külföldiekkel hasonlítjuk össze, látnunk kell, hogy ezen a téren lemaradtunk. Az újszerű módszerek fejlesztéséhez hiányzik a korszerű műszeres felszerelés és a megbízható hormonális készítményekkel való ellátás. Külföldön nagyon szigorú kritériumokat támasztanak a donorok és a magzatot befogadó egyedek kondíciójával és szuperovuláciús reakciójával szemben. Az embrió-átültetés eredményét jelentős mértékben befolvásolja az állattartás színvonala. Ezért az erre a célra kijelölt állományokban fokozott figyelmet kell fordítani a tartástechnológiára, a takarmányozásra és az egészségügyi követelmények betartására. 'A munkaközösségek alkotómunkájának egyik pozitív példája a nyitrai kooperációs körzetben tapasztalt, az egységes földműves-szövetkezet segítésére irányuló társított szocialista kötelezettségvállalás. Ennek keretében intézetünk védnökséget váľali a tejhasznú tehénállományok genetikai stabilizálása felett. Tavaly ezekben a tenyészetekben már egyedenkénti átlagban 4 ezer 500 literes tejtermelási átlagot értek el. A program szerves része a Veiké Zálužie-i Efsz-ben egy nagy tejbasznú tehénállomány kialakítása, amely már jelenleg eléri az 5 ezer 170 literes tehenenkénti évi fejési átlagot. A társított kötelezettségvállalás alapvető célja, a kooperációs körzetben, 1990-ig elérni a hatezer literes egyedenkénti évi fejési átlagot, reális feladatnak tekinthető. Előfeltételeié azonban a kellő meny(Archívumi felvétel) nyiségü és kiváló minőségű tömegtakarmány-alap biztosítása, továbbá az állatforgó komplex megoldása. A belüzemi összpontosítás és szakosítás célszerű megoldásának pozitív példáját mutatják be a szarvasmarha-tenyésztésben vizsgált inodellislállók. Ilyen például a Szenei (Senec) Állami Gazdaságban felépített több szintes borjúnevelde, amely háromezer 700 darab borjú befogadására alkalmas. Az állatok takarmányozása 14 napos kortól 180 napos korig teljes értékű granulált keveréktakarmánnyal történik. Az újszerű létesítmény tervezése, építése és üzemeltetése felett intézetünk vállalta a védnökséget. A borjúnevelde már második éve üzemel. A napi súlygyarapodás átlaga eléri a 730 dekagrammot, s az egy kiló súlygyarapodásra jutó crötakarmány-fogyasztás az 1,73 kilót. Egy állatgondozó 237 borjút lát el. A borjúnevelde évente 6 millió 186 ezer korona hasznot hoz. Az elmúlt esztendő kutatóintézetünk tevékenységében fontos fordulópontot jelentett a hatékony szelekció és hibridizólás módszereinek kidolgozása a jelenlegi szarvasmarha- és sertéstípnsok genetikai tulajdonságainak további javítása céljából. Intézetünkben behatóan foglalkozunk a sertéstenyésztés jelenlegi helyzetével is, főleg az elégtelen termelékenység, az ezzel kapcsolatos termelési és értékesítési gondok megoldásában. A jelenlegi kedvezőtlen helyzetből a kiutat csakis a hibridizációs program következetes megvalósításában látjuk. A hibridizációs program tavaly jóváhagyott 4. szakaszának a főirányvonalai a következők: ■ növelni kell a szelekciós nyomást a hústípusú hibridek kialakítására. Ugyanakkor a nemesítőmunkát az erős testalkatra és a jó egészségi állapotra kell irányítani; ■ a tenyészkanok nemesítését a takarmányok gazdaságos hasznosítására keli irányítani. Az értékes genetikai tulajdonságú állatokat pedig a mesterséges megtermékenyítés keretében maximális mértékben ki kell használni; ■ fokozott figyelmet kell tordttan! a tenyésztőmunka során a hús minőségére és a stressz kúros hatásúnak kiküszöbölésére. E feladat megoldásában intézetünk a biológiai szolgáltatásokkal szorosan együttműködik; ■ optimalizálásra szorul a hibrid sertések vágósűlya is. A nyereség és a jövedelmezőség szempontjából a legoptimálisabb vágőtömegnek a 115 —120 kilót tekintjük. Intézetünk a biológiai szolgáltatásokkal szoros együttműködésben fokozott erőfeszítést fejtett ki a sertéstenyésztés szakaszán kitűzött állami kntatási feladat megvalósítására. E program megvalósításának végeredményeként a tavaly kijelölt 10 mezőgazdasági üzemben zárt állatforgó mellett a sertéshizlalásban 650 dekagrammos napi sálygyarapodási átlagot, egy kiló súlygyarapodásra 3.5 kiló erőtakarmány-fogyasztást, s egy kocától évi átlagban 2D elválasztott malacot értek el. A múlt évi eredmények igazolták, hogy célszerű megoldásnak tekinthető, ha a tudományos kutatás segítségével az új ismeretek alkalmazása révén igényesebb termelési feladatok elé állítjuk a mezőgazdasági üzemeket. Hasonló célok vezéreltek bennünket a megoldott tudományos kutatás eredményeinek széles körű gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban is. Tavaly az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának kezdeményezésére a mezőgazdasági üzemekkel 175 együttműködési szerződést kötöttünk 12 kísérleti eredmény gyakorlati bevezetésére, a fejlesztőmunka, a szaporodásbiológia, a takarmányozás, a tartástechnológia és a legújabb biotechnológiai módszerek alkalmazása területén. Aperényi (Perin) Győzelmes Üt a Kassa-vidékt (Košícevidiek) járás legeredményesebb szövetkezete. Elnökétől, Kendi Ferenctől kérdeztem, milyen is a hatékony gazdálkodás. Ű ugyanis a legllletékesebb a válaszra, mert irányításával ez a 2460 hektáros közös gazdaság a nem éppen kedvező talaj- és éghajlati adottságok között megközelítette a csallóközi és a mátyusföldi élenjáró mezőgazdasági üzemek eredményeit. A Javakorú elnök így kezdte a beszélgetést: — A hatékony gazdálkodás tekintetében én első helyre szoktam helyezni az emberek hozzáállását és alkotókészségét. Hagyni kell az embereket dolgozni, nem kell különféle „mondvacsinált“ rendszabályokkal megkötni kezüket. Persze szükséges az erélyes és határozott vezetés is. Én a vezetést, az irányítást egy zenekarhoz hasonlítanám. Az irányításban részt vevők különféle vezetői munkakörben tevékenykednek, és mindegyikük naponta többször is teljes felelősséggel dönt sokféle kérdésben, a takarékosság kérdéseiben is. Az elnöknek viszont vállalnia kell a karmester szerepét. • Hogyan játszik ez a „zenekar“ a hétköznapok gyakorlatában? Vegyük példának a műhelyvezetőt, aki naponta talán a legtöbb döntést hozza. El kell döntenie, hogy a javításra behozott gépet új pótalkatrészekkel teszik-e újra üzemképessé, vagy pedig a takarékosságra valú tekintette] a felújított pótalkatrész is megfelel; döntenie kell, hogy két csuklópánt helyett ne igényeljen-e négyet a raktárból biztonság végett; meg kell szabnia, hogy egy-egy munkacsopotban hány javító legyen, és fgy tovább. De mi a biztosíték, hogy a vezető jól dönt? — Igyekszünk a lehető legjobban dönteni, a műhelyvezető is igyekszik a takarékosság kérdéseit a lehető legnagyobb mértékben érvényesíteni, mert a döntés e saját zsebére is megy. Az anyagi érdekeltségnek itt jól- bevált módszerei vannak. Egy-egy üzemágnál előre kiszámítottuk a termelés! költségek várható alakulását. Az ágazatvezető számára ez az iránytű; amennyiben ezeket túllépi, elvész a prémiuma. # Vajon jó takarékosság ez? Ezek szerint ugyanis az ágazatvezető érdekelt abban is. hogy a szükségesnél kevesebb gépi erőt. műtrágyát és növényvédő szert használjon fel. Vagy például hogyan oldja meg, ha év közben többletkiadások szükségesek, mert az időjárás miatt több munkát kíván a füld, vagy éppen amiatt válik szükségessé a többletráfordítás, mert több termett. — Éppen ez a vízválasztója a kérdésnek — magyarázza az elnök —, mert itt nem előre megállapított, fix összegről van szó, hanem előre megállapított arányokról. A költségráfordítás összegei változhatnak évközben bármiképpen, de a kijelölt arányoknak maradniuk vagy javulniuk kell. Évente általában ТАКИМ GAZDÁLKODNI 1100 hektáron termelünk gabonaféléket; 700 hektáron búzát, 400 hektáron árpát. A gabonaágazatnak például elő van írva, hogy a közvetlen termelési költségek nem haladhatják meg az árbevétel negyvennyolc százalékát. Ha mégis meghaladják, akkor csökken a prémium, vagy egyáltalán nem fizetjük ki. Ha tehát az ágazatvezető oktalanul úgy dönt, hogy a szükségesnél kevesebb gépi munkát, kevesebb műtrágyát és növényvédő szert használna fel, ezzel maga alatt vágja a fát, mert a gyengébb terméseredmények nyomán nagyon romlik a fent említett két szám aránya. Ha viszont ügy látja, hogy például meg kellene gyorsítani a vetést vagy a betakarítási munkákat, mert ezzel bejönne egy-két millió koronás többlet, csekély többletbefektetéssel.' Nyugodtan elvégezheti az említett munkafolyamatokat. Saját maga Is nyerhet vele, mert mivel ezáltal javul a bevétel és a termelési költség aránya, nagyobb lesz a prémium összege. Amennyiben az ágezatvezető le tudja szorítani áz előírt negyvennyolc százalékos költségarányt negyvenhét százalékra, a megtakarított összegből részesedik. A takarékosságról szólva az elnök a pazarlással kapcsolatban is említ egy-két bosszantó példát. — Többször előfordult, hogy egy egyszerű pótalkatrészt keresett az anyagbeszerzőnk. Az alkatrész hivatalos ára százegypér korona volt. Végül hosszas utánjárással több száz kilométerre (innen) beszereztük az óhajtott pótalkatrészt. Én most nem beszélek arról, hogy rajtunk kívülálló okokból mennyit pazaroltunk el a gépek üresállása, a késedelmesen végzett munka miatt. Csak az utazási költséget és a pótalkatrész hivatalos árát említem. Ezek közel ezer koronát tettek ki. A „hiánygazdálkodás“ és a takarékosság nem fér össze — summázza tapasztalatait a szövetkezet elnöke. Egyetértettünk vele. ф A takarékos gazdálkodást számos tényező befolyásolja. Ezen a téren miben tapasztalhatók a tartalékok? — Évek óta például nem tudunk megbirkózni a növényvédelemmel. Az a helyzet, hogy ezeken a nedves, mély talajokon virágzás idején gombafélék támadják meg a kalászokat, s nem tudunk hatásosan védekezni ellenük. A betegség megjelenésekor szinte nem is napokon, de órákon bellii kellene elvégezni a permetezést. Ha ezt sikerülne megoldani, harminc százalékkal jobb hektárhozamokat érhetnénk el. Másrészt pedig gazdaságunknak sem mindegy, hogy a búzát élelmezés céljára, vagy takarmányozásra veszik át tőlünk, hasonlóképpen az árpát sörgyártásra vagy takarmányozásra. Egyébként a szövetkezet szakembereinek hozzáértését dicséri, hogy az említett probléma ellenére 1976 óta nem volt 4,2 tonna alatt a gabonafélék hektárhoza-ma. A Perényl Efsz-ben sorra-rendre elemzik a gazdálkodás mutatóit, például a hektárhozamok alakulását, a jövedelmezőséget, a prémiumrendszer-mutatókat. Mindezek az elemzések a takarékos gazdálkodás jegyében történnek minden hónapban. ILLÉS BERTALAN
