Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)

1987-06-06 / 22. szám

1987. június 8. SZABAD FÖLDMŰVES Folytonosság és céltudatosság A minap a Danaszerdahelyi {Dim. Streda) Járási Mezőgaz­dasági Igazgatóságon G ú h r Lászlóval, a fejlesztési osz­tály vezetőjével a tudományos­­•műszaki ismeretek gyakorlati alkalmazásának a mezőgazda­­sági termelésben betöltött sze­repéről és jelenlegi helyzetéről beszélgettünk. Az ezen sokrétű témakörrel kapcsolatban felve­tett kérdésekre elhangzott vá­lasz tömören ekképen foglal­ható össze: — A tudományos műszaki haladás vívmányainak gyakor­lati alkalmazása járásunkban régóta Ismert fogalom, csak annak Idején ezt nem így ne­veztük. Az új ismeretek gya­korlati átültetésének szüntelen folyamata nélkül ugyanis tárá­sunk mezőgazdasági termelése aligha érte volna el a mai ma­gas színvonalat. Hiszen a hat­vanas évek elején a szovjet búzafajták meghonosítása ala­pozta meg a járás gabonaprog­ramjának sikeres megvalósítá­sét. Vagy a lucerna termelési technológiájának a kidolgozá­sa .széles körű gyakorlati al­kalmazása, a vetőmagtermelés megoldása adta meg az első lendületet az állattenyésztés dinamikus fejlesztésének. Az állattenyésztés belterjesltése szempontjából óriási előrelé­pést jelentett a szarvasmarha nemesítés! és a sertések hibri­dizációs programjának a meg­valósítása. Messzemenő fejlő­dést könyvelhettünk el a gyü­mölcstermelésben az Intenzív gyümölcsültetvények létesítésé­vel. Sorolhatnám tovább a pél­dákat, amelyek mind a tudo­mányos-műszaki fejlesztés szé­les körű területi bevezetését jelentették. A folytonosság elvére tá­maszkodva napjainkban tovább visszük ezt a beindított folya­matot az össztársadalmi igé­nyeknek megfelelően. Minden­nek alapvető és elsődleges célja a mezőgazdasági terme­lés hatékonyságának a növe­lése. Vegyünk csak szemügyre néhány példát. Járásunkban úgy húsz éve megkezdtük az öntözőberendezések építését. Ma ott tartunk, hogy a szántó­­területnek jóformán a fele ön­tözhető. Viszont az annak ide­jén épült öntözőberendezések már nem felelnek meg a mai követelményeknek, s korszerű­sítésre szorulnak. Jelenleg fo­lyamatban van az öntözési rendszerek optimalizálásának és automatizált irányításának a fokozatos bevezetése. A belter­jes növénytermesztés ugyanis megköveteli a tudományosan irányított öntözést, vagyis azt, hogy mikor, hol, melyik nö­vénykultúrát, s milyen vízadag­gal kell öntözni. Fersze ehhez a számítógépes adatbegyűjtés, tárolás és feldolgozás mellett olyan korszerű öntözőberende­zések szükségesek, amelyek üzemeltetése a számítógép programja szerint automatizál­tan irányítható. A korszerű öntözőberendezé­sek alkalmazása tág teret nyi­tott a progresszív növényter­mesztési módszerek és techno­lógiák érvényesítésének. A gyü­mölcsösök belterjesítésében óriási előrelépést jelentett pél­dául a csepegtető öntözés, a­­melyet úgyszólván a gyümöl­csöseink felében bevezettünk. A szakszerűen irányított kor­szerű öntözés tette lehetővé az olyan, ma már országszerte is­mert termelési rendszerek ki­alakítását, mint a Légi (Lehní­­ce) Efsz kezdeményezése és fejlesztőmunkája nyomán létre­jött lencse és az Intenzív fűfá­­lék termelési rendszere, vala­mint a kettős termesztés tech­nológiájának a kidolgozása és alkalmazása. Ami gyakran a múltban elő­rehaladást jelentett például az intenzív műtrágyázás vagy a nagy teljesítményű gépek be­vetése, annak ma a talajra gya­korolt káros hatását kell le­­küzdenünk. Jelenleg olyan ta­lajjavítási eljárások alkalmazá­sát szorgalmazzuk, amelyek csökkentik a talajok elszikese­­dését és tömörítését. De az állattenyésztés szaka­szán is lépten nyomon tapasz­talhatjuk a tudományos-műsza­ki haladás folyamatosságát. A sertéshizlalásbah az elsők kö­zött vezettük be járásszerte a nedves etetést. Ugyanakkor az ellető istállók építésével siker­rel oldottuk meg a malacneve­lés kérdését. Ezt követően az előhizlaldák kiépítésével úgy­szólván minden gazdaságban átálltak a turnusos sertéstar­tásra. Ma a tehenészet fejlesz­tésében figyelmünket elsősor­ban a tej minőségére összpon­tosítottuk, elsősorban a tartás­­technológiái kérdések megol­dása tekintetében. Olyan tehén­istállók építését szorgalmaz­zuk, melyekben az állatok szá­mára a lehető legkedvezőbb tartási körülményeket biztosít­hatjuk. Ilyen például a kötött tartású, almozott, természetes szelóztetésű, univerzális, két­száz férőhelyes, fejőházzal el­látott istálló. Az ilyen típusú Istállókban az ötéves tervidő­szak végéig legalább 2 ezer 500 tehenet szeretnénk elhelyezni. Ezeken a tehenészeti telepeken a kiváló minőségű tej termelé­sét tervezzük. A felszabadult régi istállók korszerűsítésével mód nyílik majd a megkezdett bel üzemi összpontosítás és sza­kosítás további elmélyítésére. Járásunkban is kezdjük alkal­mazni az irányított szaporodás­biológiai módszereket, s már megtettük az első lépéseket az embrió-átültetés gyakorlati al­kalmazására. Ezt a módszert pillatnyilag 6—7 mezőgazdasá­gi üzemben próbáljuk ki. A RIA-teszteket saját járási agro­­laboratóriumunkban végezzük majd. Járásunkban figyelemmel kí­sérjük az alkalmazott kutatás eredményeit. Gyakorlati alkal­mazásuk érdekében a tudomá­nyos kutatási bázissal több együttműködési szerződést kö­töttünk. járásunk egyik legége­tőbb problémája a cukorrépa­­-termelés kérdésének a megol­dása, mert a termelés színvo­nalával és eredményeivel nem lehetünk elégedettek. Sokat vá­runk ezért a buéanyi nemesítő és kutatóintézettel megállapo­dott szerződéses együttműkö­déstől. Véleményünk szerint azonban, ha ez az együttműkö­dés csupán a módszertani uta­sításokra szorítkozik, vagyis ha nem járul hozzá a szükséges szervezés, az anyagi-műszaki ellátás — itt elsősorban a meg­felelő minőségű és mennyiségű biológiai anyag, vegyszerek és gépi eszközök biztosítására gondolok — és a szakmai tu­dás-kérdéseinek a megoldásá­hoz, akkor nem is hozhatja meg a várt eredményt. Tekintettel a takarékos ener­giagazdálkodásra, erőteljes fej­lesztőmunkát folytatunk a geo­­termáUs energia hasznosításá­val kapcsolatban, amelynek le­hetőségei járásunkban kedve­zőek. E tekintetben már ez­­idálg is aránylag nagy lépést tettünk előre. így például a dunaszerdahelyi, a nyárasdl (Topofníky), a felsőpatonyi (Hprná Potôň) kutak geoter­­málts energiájának az Uveghá­­zak és fóliasátrak fűtésére va­ló hasznosításában. Pillanatnyi­lag a tudományos kutató bázis együttműködésével olyan meg­oldások fejlesztésén dolgozunk, amelyek lehetővé teszik a geo­­termális energia maximális, vagyis veszteségmentes haszno­sítását, valamint a felhasznált alacsonyabb hőfokú energia speciális termál is szivattyúk segítségével történő újrahasz­nosítását. Az utóbbi i években néhány üzemben kisebb-nagyobb siker­rel a mezőgazdasági termények élelmiszer-ipari feldolgozásával is próbálkoztak. A dunaszerda­helyi Agrofrigorban üzembe he­lyeztek például egy sűrített gyümölcsmust gyártására alkal más gépsort, amely lehetővé teszt a közvetlen fogyasztásra alkalmatlan gyümölcs — főleg alma — feldolgozását. Zöldség­félék szárításával is próbálkoz­tak, de a jelenlegi gazdasági szabályozók mellett ez nem bi­zonyult kifizetődőnek. Dunatő­­késen (Dun. Klátov) két éve gyártják a tojásos tésztafélé­ket. Tavaly végezték el az első kísérleteket az almapüré porl­­tásával. Távlatilag itt egy spe­ciális központ létrehozásával számolunk, ahol a geotermális energia hasznosításával fűtjük ki majd a fél hektárnyi alap­­területű üvegházat, üzemeltet­jük a gabonaszárítókat, a hul­­ladékhőt pedig a szénaszárí­tásra és az almapüré porításá­­ra hasznosítjuk. Arra, hogy me­zőgazdasági üzemeink nagyobb mérvű és szélesebb választékú élelmiszergyártással is foglal­kozzanak, egyelőre még nin­csenek megteremtve a feltéte­lek, sem az élelmiszeriparral folytatott együttműködés, sem a gazdasági ösztönzés és haté­konyság szempontjából. A beszélgetést köszöni: KLAMARCSIK MÄRIA SZOVJETUNIÓBELI TAPASZTALATOK Belorussziában ősidők óta foglalkoznak állatte­nyésztéssel. Az Itteni földművesek már akkor kiváló minőségű állattenyésztési ter­mékeket adtak a piacra, ami­kor még csak a legegyszerűbb technika állt a rendelkezésük­re. A tejtermékek kitűntek táp­értékükkel. A második világháború ide­jén a fasiszta megszállók a „felperzselt föld“ taktikáját al­kalmazták Itt. Mindenekelőtt elszállították a szarvasmarha­­-állományt, hogy a helyi lakos­ság hús és tej nélkül marad­jon. A háború után a belorusz földművesek hosszú éveket for­dítottak a rétek és a legelők megújítására, erős felépítésű és kitűnő reprodukciós képesség­gel bíró állatállományt szerez­tek be. Elérték, hogy az állat­­tenyésztés a mai tudományos­­-műszaki alapokon újult meg. Valóban, az utóbbi években a kis gazdasági udvarokat és takarmányozási központokat nagy állattenyésztési komple­xumoké építették át. Liliputi és óriás... Ez az összehasonlítás Jutott az eszem­be, amikor két Ilyen összegről hallottam: 120 ás 150 000. Az első adat a Békeagráripari központ mezőgazdasági dolgo­zóinak a számát jelenti. A Breszti terület Baranovicsovi járásában ők vesznek részt a szarvasmarha-tenyésztés kiváló termékeinek termelésében. A másik adat a lakosság számát jelenti; számukra ők biztosít­ják a húsellátást az egész év folyamán. A Szovjetunió élelmiszerprog­­ramjéban egyebek között a kö­vetkezőket olvashatjuk: „ ... biztosítani kell a teljes átme­netet az állattenyésztési terme­lés Intenzív módszereire és va­lamennyi szarvasmarhafajta termelékenységének lényeges növelésére ..Ennek a fel­adatnak a teljesítését Itt úgy fogadták, mint törvényszerű Irányzatot, amely összekapcso­lódik a műszaki ellátottság gyarapodásával. Alekszander Duduk, a Béke agráripari egyesülés igazgatója a következőket mondja: — Az a feladat állt előttünk, hogy rohamos fordulatot érjünk el, a helyi feltételeknek megfelelő Agráripari öj eljárásokat találjunk az ál­lattenyésztési termelés megol­dásában, s a szarvasmarha­­-tenyésztést a mai színvonal­nak megfelelően szervezzük meg. Más szavakkal kifejezve ezt a feladatot: az anyagi esz­közök, a takarmány- és a mun­kaerőforrások összpontosításá­nak útját kell követnünk. Csu­pán egyetlen adatot említek: minden egyes dolgozó az állat­tenyésztésben évente 101 ezer rubel értékű terméket termel. Az országban ez a legnagyobb mutató. Kezdetben egyes mezőgazda­­sági dolgozók éz szakemberek kételkedtek a szarvasmarha ilyen nagy számban történő egy helyre összpontosításában, hiszen évente tizenháromezer állatot nevelnek. Az aggoda­lom főleg azzal volt kapcsola­tos, hogy a járvány vagy ele­mi csapás nagy pusztítást okoz­hatna az állatok között. Az Igazgató bevallja, hogy a Béke dolgozói között is akad­tak olyanok, akik ellenezték, hogy egy tető alatt ilyen nagy számú borjút helyezzenek el. Nem hitték, hogy az állatok gondozásának bonyolult folya­matát, takarmányozásukat sza­bályozni lehet az automatikus lrányítőasztaltól. A kételkedő­ket azonban maga az élet, a gyakorlat győzte meg. Az egyesülés eredményeit igazolja, hogy az itt tenyész­tett borjak minden huszonnégy órában egy kilón felüli súly­­gyarapodást érnek el! Ez az eredmény nem a véletlen műve. A Béke agráripari egyesülés területére lépve az ember sze­me elé állattenyésztési terme­lési városka kerül. Építészeti­leg gyárra emlékeztet: a ka­zánház kéménye a magasba nyúlik, a tizenkilenc nagy épü­let, istállók, raktárak, műhe­lyek, garázsok. Az épületek termelés világosak, a gépeket, gépezete­ket 1723 villanymotor hozza mozgásba. Regina Pakovszká, a takar­mányozó müvelettrányítója a következőket mondja: — A gé­pesítés és automatizálás beve­zetésével munkanapunk telítet­tebbé, gazdagabbá vélt. Jelen­leg szilárd rendszerben dolgo­zunk, úgy, mint az üzemekben: naponta nyolc órai munka, he­tente két szabad nap, ebben az időben a szolgálatos szakem­ber törődik az állatokkal, s minden évben szabadságra mehetünk. Jó feltételek vannak itt a pihenésre, a tanulásra. Azok a dolgozók, akiket az automatizálás felszabadított a termelésből, most az építkezé­sen vagy a szolgálatosok szfé­rájában dolgoznak. — Munkánkban az a legfon­tosabb, hogy törődjünk a dol­gozókkal — jelenti ki Alek­szander Duduk. — A Békében a dolgozók művelődésére min­den évben százezer rubelt for­dítunk. Megengedhetjük ezt magunknak. Termelésünk nye­reséges. — Ez lehetővé teszi szá­munkra széles körű szociális program megvalósítását — csatlakozik beszélgetésünkhöz Leonyid Jakovlyev, a szakszer­vezeti bizottság elnöke. Az ágazati szakszervezeti bizott­ság minden évben százötven­­ezer rubelt juttat dotációként dolgozóink üdülési és kulturá­lis céljaira. Tavaly szanatóriu­mokban és üdültetési intézmé­nyekben mintegy száz dolgo­zónk pihent. A Béke agráripari egyesülés­be gyakorta érkeznek tudósok állattenyésztési kutatóintéze­tekből, közgazdászok, gépesi­­tők, a mezőgazdaság villamosí­tásával foglalkozó szakembe­rek. A gyakorlati eredménye­ket vizsgálják. A gazdaságban központot létesítettek az ilyen megbeszélésekre, az állatte­nyésztési dolgozók itt a meg­határozott időpontokban a leg­kiválóbb szakemberektől kap­hatnak tanácsot. A központ a zootechnikusok és a közgazdá­szok továbbképzésére is szol­gál. Az egyes körök és szemi­náriumok résztvevőinek gazdag szakirodalommal ellátott könyv­tár is a szolgálatára áll. Az egyesülés dolgozói heten­te találkoznak a vezetőséggel. Ezeken az értekezleteken a személyi kérdéseket vitatják meg. Nyílt légkörű beszélgetés ez, szemtől szembe megmond­ják a valóságot. Ilyen légkör­ben konkrétan elemzik a napi­renden szereplő kérdéseket, s halogatás nélkül megoldják а problémákat. Az állattenyésztési termelési városkában minden feltételt megteremtettek a dolgozók mindennapi kulturális és tár­sadalmi Igényeinek kielégíté­sére. Négyszáz személyt befo­gadó művelődési házat építet­tek. A modern épületben pano­ráma mozi, táncterem, klubte­vékenység céljaira szolgáló he­lyiségek találhatók. Belorussziában ma már egy­re több ilyen termelési egyesü­lés található. Ipari jellegű ál­lattenyésztés megteremtése a cél. (APN) Növénvszaporítas lombikban A hetvenes években kezdőd­tek meg az első kísérletek a növények szövettenyészeteivel. Ez alapozta meg a későbbiek folýaraán a biotechnológia fej­lesztését a növénytermesztés területén. Az első kísérletek eredményeinek gyakorlati al­kalmazása lehetővé tette egy­néhány modellnövény esetében a klónozással történő in vitrn szaporítást. Később ezt az új­szerű biotechnológiai módszert a szántóföldi és kertészeti nö­vények szélesebb körére is ki­terjesztették. A szövettenyészetek olyan szaporítási technológiák kidol­gozását eredményezték, ame­lyek kórokozóktól mentes bio­lógiai anyag előállítását tették lehetővé. A szövettenyészetek tág lehetőségeket nyitottak meg a növények nemesítésé­ben is. A szövettenyészetekben előforduló szomatikus variabi­litás — amelyet kezdetben ne­gatív jelenségnek tekintettek — ugyanis hatékonyabb forrá­sa lehet a genetikai variabili­tás kiváltásának, mint a hagyo­mányos mutáció. A protoplaz­ma tenyészetekben lényegesen több genotípus befolyásolható, mint a hagyományos módszer­rel. Többféle módszertani kér­dés megoldása után lehetőség nyílik majd a sojttenyészetek­­re alapozott növénynemesitési módszerek alkalmazására. A sejttenyészetek továbbá a leg­fontosabb előfeltételei a növé­nyek sejt- és génsebészetének fejlesztéséhen. Csehszlovákia világviszony­latban az első azon országok közé sorolható, ahol a növé­nyek sejttenyészetének a kér­déseivel kezdtek foglalkozni. Ebben a munkában az úttörő szerepet a Csehszlovák Tudo­mányos Akadémia Experimen­tális Botanikai Intézete töltötte be. Az itt végzett alapkutatás eredményei alapkövei lettek a szövettenyészeteken alapuló ge­netikai és növénynemesitési ku­tatásoknak az Oseva termelési­­-gazdasági egységeiben és a Slovosivo kutató intézményei­ben. A növényi szövettenyészetek azon progresszív módszerek közé sorolhatók, amelyek szé­les körben alkalmazhatók a mezőgazdasági és kertészeti növénykultúrák nemesítésében és szaporításában. A nemesítő folyamatba való besorolásuk lehetőséget nyit: # a nemesítőmnnka során előállított értékes genotípusok gyors szaporítására, s ennek segítségével új nagy teljesít­ményű fajták előállítására; # a károkozóktól — főleg vírusoktól — mentes biológiai anyag előállítására, s ezáltal a hozamok növelésére és a vesz­teségek csökkentésére; # az új típusú növénykultú­rák nemesítésére az egymástól távolabbi növényi fazonok ke­resztezésével. Ezáltal értékes gazdasági tulajdonságú fajták hozhatók létre; ф a nemesftési folyamat fel* gyorsítására és olcsóbbá téte­lére, mivel az in vitro tenyé­szetekben a genetikai források hosszú ideig tárolhatók; Щ a növényi szövetek varia­bilitásának segítségével a hap­loid és poliploid szervezetek létrehozására, ami elősegiti ax új fajták rövidebb időn belüli előállítását; Ф az in vitro tenyészetekben! az előzetes szelekció alkalma­zását, amely a nemesítőmunka meggyorsítását és minőségi ja­vítását eredményezi; ф a nemesítési ciklus lerö­vidítését a hím ivarsteril geno­típusok kialakításával ás fenn­tartásával. Hazánkban tavaly „Növényi szövettenyészetek“ címen P 11- -329-808 számú állami kísérleti feladat keretében fogtak hozzá e problémakör megoldásához. Az állami kísérleti feladat 11 részfeladatra és 40 szakaszra tagolódik. A megoldásán össze­sen 10 szakosított kutatóinté­zet dolgozik. A szövettenyésze­tek segítségével történő szapo­rítást és nemesítést a burgo­nyánál, a takarmánynövények­nél (lucerna, vöröshere, füfé* lék), a hüvelyeseknél, az olaj­növényeknél, a lennél, a cu­kor- és takarmányrépánál, a zöldségféléknél, a szamócánál, a gyümölcsfáknál és a dísz­cserjéknél végzik. A szakem­berképzésről a Praha-Sucho­­dol-1 Mezőgazdasági Főiskola, a Károly Egyetem természet­­tudományi kara. valamint a Csehszlovák Tudományos Aka­démia Experimentális Botani­kai Intézete gondoskodik, fi kisérleti feladat megoldására 187 millió 415 ezer koronát szántak. Az állami feladat részletkérdéseinek a megoldá­sa nyomán a mezőgazdasági üzemek összesen 42 tudomá­nyos kutatási eredményt alkal­mazhatnak a gyakorlatban. Eb­ből több tudományos kutatás eredményét a KGST-országok kétezerig szóló tudományos­­•műszaki fejlesztés komplex programja keretében valósítják meg. Gazdasági szempontból a feladat megvalósítása várha­tóan 1 milliárd 58 millió 182 ezer koronás hasznot hoz majd a gyakorlatnak. A KGST-országok együttmű­ködése keretében az Oseva ter­melési-gazdasági egysége több részfeladat megoldását koordi­nálja. Közülük kiemelt helyen szerepel a sejt- és a génsebé­szet módszereinek a kidolgozá­sa, s ennek segítségével új faj­ták és hibridek, továbbá a légköri nitrogént kötő bakté­riumok előállítása. Ezen túl­menően a sejt-, protoplazma és szövettenyészetek, a szoma­tikus hibridizáció, a mikrokló­­nozás, az előzetes szelekció módszereinek a segítségével alapanyagot hoznak létre a me­zőgazdasági és kertészeti nö­vénykultúrák új fajtáinak és hibridjeinek az előállításához. A nemzetközi együttműködésben végrehajtott fel­adatok megvalósí­tását követően a KGST-tagországok mezőgazdasági ter­melésében a szö­vettenyészetek se­gítségével előállí­tott kórokozómén­­tes burgonya, szil­va, köszméte, ri­biszke, málna, sza­móca, kardvirág és jácint szaporító­anyaga alkalmaz­ható majd. Ezzel szemben a KGST­­-országokból be­hozzuk a nitrogént kötő baktériumtör­zseket. ZBVNÉK JECH agrármérnök, a tudományok kandidátusa, az Oseva vezér­­igazgatóságá­nak munkatársa (M. Kardoš fölvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents