Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)
1987-06-06 / 22. szám
1987. június 8. SZABAD FÖLDMŰVES Folytonosság és céltudatosság A minap a Danaszerdahelyi {Dim. Streda) Járási Mezőgazdasági Igazgatóságon G ú h r Lászlóval, a fejlesztési osztály vezetőjével a tudományos•műszaki ismeretek gyakorlati alkalmazásának a mezőgazdasági termelésben betöltött szerepéről és jelenlegi helyzetéről beszélgettünk. Az ezen sokrétű témakörrel kapcsolatban felvetett kérdésekre elhangzott válasz tömören ekképen foglalható össze: — A tudományos műszaki haladás vívmányainak gyakorlati alkalmazása járásunkban régóta Ismert fogalom, csak annak Idején ezt nem így neveztük. Az új ismeretek gyakorlati átültetésének szüntelen folyamata nélkül ugyanis tárásunk mezőgazdasági termelése aligha érte volna el a mai magas színvonalat. Hiszen a hatvanas évek elején a szovjet búzafajták meghonosítása alapozta meg a járás gabonaprogramjának sikeres megvalósításét. Vagy a lucerna termelési technológiájának a kidolgozása .széles körű gyakorlati alkalmazása, a vetőmagtermelés megoldása adta meg az első lendületet az állattenyésztés dinamikus fejlesztésének. Az állattenyésztés belterjesltése szempontjából óriási előrelépést jelentett a szarvasmarha nemesítés! és a sertések hibridizációs programjának a megvalósítása. Messzemenő fejlődést könyvelhettünk el a gyümölcstermelésben az Intenzív gyümölcsültetvények létesítésével. Sorolhatnám tovább a példákat, amelyek mind a tudományos-műszaki fejlesztés széles körű területi bevezetését jelentették. A folytonosság elvére támaszkodva napjainkban tovább visszük ezt a beindított folyamatot az össztársadalmi igényeknek megfelelően. Mindennek alapvető és elsődleges célja a mezőgazdasági termelés hatékonyságának a növelése. Vegyünk csak szemügyre néhány példát. Járásunkban úgy húsz éve megkezdtük az öntözőberendezések építését. Ma ott tartunk, hogy a szántóterületnek jóformán a fele öntözhető. Viszont az annak idején épült öntözőberendezések már nem felelnek meg a mai követelményeknek, s korszerűsítésre szorulnak. Jelenleg folyamatban van az öntözési rendszerek optimalizálásának és automatizált irányításának a fokozatos bevezetése. A belterjes növénytermesztés ugyanis megköveteli a tudományosan irányított öntözést, vagyis azt, hogy mikor, hol, melyik növénykultúrát, s milyen vízadaggal kell öntözni. Fersze ehhez a számítógépes adatbegyűjtés, tárolás és feldolgozás mellett olyan korszerű öntözőberendezések szükségesek, amelyek üzemeltetése a számítógép programja szerint automatizáltan irányítható. A korszerű öntözőberendezések alkalmazása tág teret nyitott a progresszív növénytermesztési módszerek és technológiák érvényesítésének. A gyümölcsösök belterjesítésében óriási előrelépést jelentett például a csepegtető öntözés, amelyet úgyszólván a gyümölcsöseink felében bevezettünk. A szakszerűen irányított korszerű öntözés tette lehetővé az olyan, ma már országszerte ismert termelési rendszerek kialakítását, mint a Légi (Lehníce) Efsz kezdeményezése és fejlesztőmunkája nyomán létrejött lencse és az Intenzív fűfálék termelési rendszere, valamint a kettős termesztés technológiájának a kidolgozása és alkalmazása. Ami gyakran a múltban előrehaladást jelentett például az intenzív műtrágyázás vagy a nagy teljesítményű gépek bevetése, annak ma a talajra gyakorolt káros hatását kell leküzdenünk. Jelenleg olyan talajjavítási eljárások alkalmazását szorgalmazzuk, amelyek csökkentik a talajok elszikesedését és tömörítését. De az állattenyésztés szakaszán is lépten nyomon tapasztalhatjuk a tudományos-műszaki haladás folyamatosságát. A sertéshizlalásbah az elsők között vezettük be járásszerte a nedves etetést. Ugyanakkor az ellető istállók építésével sikerrel oldottuk meg a malacnevelés kérdését. Ezt követően az előhizlaldák kiépítésével úgyszólván minden gazdaságban átálltak a turnusos sertéstartásra. Ma a tehenészet fejlesztésében figyelmünket elsősorban a tej minőségére összpontosítottuk, elsősorban a tartástechnológiái kérdések megoldása tekintetében. Olyan tehénistállók építését szorgalmazzuk, melyekben az állatok számára a lehető legkedvezőbb tartási körülményeket biztosíthatjuk. Ilyen például a kötött tartású, almozott, természetes szelóztetésű, univerzális, kétszáz férőhelyes, fejőházzal ellátott istálló. Az ilyen típusú Istállókban az ötéves tervidőszak végéig legalább 2 ezer 500 tehenet szeretnénk elhelyezni. Ezeken a tehenészeti telepeken a kiváló minőségű tej termelését tervezzük. A felszabadult régi istállók korszerűsítésével mód nyílik majd a megkezdett bel üzemi összpontosítás és szakosítás további elmélyítésére. Járásunkban is kezdjük alkalmazni az irányított szaporodásbiológiai módszereket, s már megtettük az első lépéseket az embrió-átültetés gyakorlati alkalmazására. Ezt a módszert pillatnyilag 6—7 mezőgazdasági üzemben próbáljuk ki. A RIA-teszteket saját járási agrolaboratóriumunkban végezzük majd. Járásunkban figyelemmel kísérjük az alkalmazott kutatás eredményeit. Gyakorlati alkalmazásuk érdekében a tudományos kutatási bázissal több együttműködési szerződést kötöttünk. járásunk egyik legégetőbb problémája a cukorrépa-termelés kérdésének a megoldása, mert a termelés színvonalával és eredményeivel nem lehetünk elégedettek. Sokat várunk ezért a buéanyi nemesítő és kutatóintézettel megállapodott szerződéses együttműködéstől. Véleményünk szerint azonban, ha ez az együttműködés csupán a módszertani utasításokra szorítkozik, vagyis ha nem járul hozzá a szükséges szervezés, az anyagi-műszaki ellátás — itt elsősorban a megfelelő minőségű és mennyiségű biológiai anyag, vegyszerek és gépi eszközök biztosítására gondolok — és a szakmai tudás-kérdéseinek a megoldásához, akkor nem is hozhatja meg a várt eredményt. Tekintettel a takarékos energiagazdálkodásra, erőteljes fejlesztőmunkát folytatunk a geotermáUs energia hasznosításával kapcsolatban, amelynek lehetőségei járásunkban kedvezőek. E tekintetben már ezidálg is aránylag nagy lépést tettünk előre. így például a dunaszerdahelyi, a nyárasdl (Topofníky), a felsőpatonyi (Hprná Potôň) kutak geotermálts energiájának az Uvegházak és fóliasátrak fűtésére való hasznosításában. Pillanatnyilag a tudományos kutató bázis együttműködésével olyan megoldások fejlesztésén dolgozunk, amelyek lehetővé teszik a geotermális energia maximális, vagyis veszteségmentes hasznosítását, valamint a felhasznált alacsonyabb hőfokú energia speciális termál is szivattyúk segítségével történő újrahasznosítását. Az utóbbi i években néhány üzemben kisebb-nagyobb sikerrel a mezőgazdasági termények élelmiszer-ipari feldolgozásával is próbálkoztak. A dunaszerdahelyi Agrofrigorban üzembe helyeztek például egy sűrített gyümölcsmust gyártására alkal más gépsort, amely lehetővé teszt a közvetlen fogyasztásra alkalmatlan gyümölcs — főleg alma — feldolgozását. Zöldségfélék szárításával is próbálkoztak, de a jelenlegi gazdasági szabályozók mellett ez nem bizonyult kifizetődőnek. Dunatőkésen (Dun. Klátov) két éve gyártják a tojásos tésztaféléket. Tavaly végezték el az első kísérleteket az almapüré porltásával. Távlatilag itt egy speciális központ létrehozásával számolunk, ahol a geotermális energia hasznosításával fűtjük ki majd a fél hektárnyi alapterületű üvegházat, üzemeltetjük a gabonaszárítókat, a hulladékhőt pedig a szénaszárításra és az almapüré porítására hasznosítjuk. Arra, hogy mezőgazdasági üzemeink nagyobb mérvű és szélesebb választékú élelmiszergyártással is foglalkozzanak, egyelőre még nincsenek megteremtve a feltételek, sem az élelmiszeriparral folytatott együttműködés, sem a gazdasági ösztönzés és hatékonyság szempontjából. A beszélgetést köszöni: KLAMARCSIK MÄRIA SZOVJETUNIÓBELI TAPASZTALATOK Belorussziában ősidők óta foglalkoznak állattenyésztéssel. Az Itteni földművesek már akkor kiváló minőségű állattenyésztési termékeket adtak a piacra, amikor még csak a legegyszerűbb technika állt a rendelkezésükre. A tejtermékek kitűntek tápértékükkel. A második világháború idején a fasiszta megszállók a „felperzselt föld“ taktikáját alkalmazták Itt. Mindenekelőtt elszállították a szarvasmarha-állományt, hogy a helyi lakosság hús és tej nélkül maradjon. A háború után a belorusz földművesek hosszú éveket fordítottak a rétek és a legelők megújítására, erős felépítésű és kitűnő reprodukciós képességgel bíró állatállományt szereztek be. Elérték, hogy az állattenyésztés a mai tudományos-műszaki alapokon újult meg. Valóban, az utóbbi években a kis gazdasági udvarokat és takarmányozási központokat nagy állattenyésztési komplexumoké építették át. Liliputi és óriás... Ez az összehasonlítás Jutott az eszembe, amikor két Ilyen összegről hallottam: 120 ás 150 000. Az első adat a Békeagráripari központ mezőgazdasági dolgozóinak a számát jelenti. A Breszti terület Baranovicsovi járásában ők vesznek részt a szarvasmarha-tenyésztés kiváló termékeinek termelésében. A másik adat a lakosság számát jelenti; számukra ők biztosítják a húsellátást az egész év folyamán. A Szovjetunió élelmiszerprogramjéban egyebek között a következőket olvashatjuk: „ ... biztosítani kell a teljes átmenetet az állattenyésztési termelés Intenzív módszereire és valamennyi szarvasmarhafajta termelékenységének lényeges növelésére ..Ennek a feladatnak a teljesítését Itt úgy fogadták, mint törvényszerű Irányzatot, amely összekapcsolódik a műszaki ellátottság gyarapodásával. Alekszander Duduk, a Béke agráripari egyesülés igazgatója a következőket mondja: — Az a feladat állt előttünk, hogy rohamos fordulatot érjünk el, a helyi feltételeknek megfelelő Agráripari öj eljárásokat találjunk az állattenyésztési termelés megoldásában, s a szarvasmarha-tenyésztést a mai színvonalnak megfelelően szervezzük meg. Más szavakkal kifejezve ezt a feladatot: az anyagi eszközök, a takarmány- és a munkaerőforrások összpontosításának útját kell követnünk. Csupán egyetlen adatot említek: minden egyes dolgozó az állattenyésztésben évente 101 ezer rubel értékű terméket termel. Az országban ez a legnagyobb mutató. Kezdetben egyes mezőgazdasági dolgozók éz szakemberek kételkedtek a szarvasmarha ilyen nagy számban történő egy helyre összpontosításában, hiszen évente tizenháromezer állatot nevelnek. Az aggodalom főleg azzal volt kapcsolatos, hogy a járvány vagy elemi csapás nagy pusztítást okozhatna az állatok között. Az Igazgató bevallja, hogy a Béke dolgozói között is akadtak olyanok, akik ellenezték, hogy egy tető alatt ilyen nagy számú borjút helyezzenek el. Nem hitték, hogy az állatok gondozásának bonyolult folyamatát, takarmányozásukat szabályozni lehet az automatikus lrányítőasztaltól. A kételkedőket azonban maga az élet, a gyakorlat győzte meg. Az egyesülés eredményeit igazolja, hogy az itt tenyésztett borjak minden huszonnégy órában egy kilón felüli súlygyarapodást érnek el! Ez az eredmény nem a véletlen műve. A Béke agráripari egyesülés területére lépve az ember szeme elé állattenyésztési termelési városka kerül. Építészetileg gyárra emlékeztet: a kazánház kéménye a magasba nyúlik, a tizenkilenc nagy épület, istállók, raktárak, műhelyek, garázsok. Az épületek termelés világosak, a gépeket, gépezeteket 1723 villanymotor hozza mozgásba. Regina Pakovszká, a takarmányozó müvelettrányítója a következőket mondja: — A gépesítés és automatizálás bevezetésével munkanapunk telítettebbé, gazdagabbá vélt. Jelenleg szilárd rendszerben dolgozunk, úgy, mint az üzemekben: naponta nyolc órai munka, hetente két szabad nap, ebben az időben a szolgálatos szakember törődik az állatokkal, s minden évben szabadságra mehetünk. Jó feltételek vannak itt a pihenésre, a tanulásra. Azok a dolgozók, akiket az automatizálás felszabadított a termelésből, most az építkezésen vagy a szolgálatosok szférájában dolgoznak. — Munkánkban az a legfontosabb, hogy törődjünk a dolgozókkal — jelenti ki Alekszander Duduk. — A Békében a dolgozók művelődésére minden évben százezer rubelt fordítunk. Megengedhetjük ezt magunknak. Termelésünk nyereséges. — Ez lehetővé teszi számunkra széles körű szociális program megvalósítását — csatlakozik beszélgetésünkhöz Leonyid Jakovlyev, a szakszervezeti bizottság elnöke. Az ágazati szakszervezeti bizottság minden évben százötvenezer rubelt juttat dotációként dolgozóink üdülési és kulturális céljaira. Tavaly szanatóriumokban és üdültetési intézményekben mintegy száz dolgozónk pihent. A Béke agráripari egyesülésbe gyakorta érkeznek tudósok állattenyésztési kutatóintézetekből, közgazdászok, gépesitők, a mezőgazdaság villamosításával foglalkozó szakemberek. A gyakorlati eredményeket vizsgálják. A gazdaságban központot létesítettek az ilyen megbeszélésekre, az állattenyésztési dolgozók itt a meghatározott időpontokban a legkiválóbb szakemberektől kaphatnak tanácsot. A központ a zootechnikusok és a közgazdászok továbbképzésére is szolgál. Az egyes körök és szemináriumok résztvevőinek gazdag szakirodalommal ellátott könyvtár is a szolgálatára áll. Az egyesülés dolgozói hetente találkoznak a vezetőséggel. Ezeken az értekezleteken a személyi kérdéseket vitatják meg. Nyílt légkörű beszélgetés ez, szemtől szembe megmondják a valóságot. Ilyen légkörben konkrétan elemzik a napirenden szereplő kérdéseket, s halogatás nélkül megoldják а problémákat. Az állattenyésztési termelési városkában minden feltételt megteremtettek a dolgozók mindennapi kulturális és társadalmi Igényeinek kielégítésére. Négyszáz személyt befogadó művelődési házat építettek. A modern épületben panoráma mozi, táncterem, klubtevékenység céljaira szolgáló helyiségek találhatók. Belorussziában ma már egyre több ilyen termelési egyesülés található. Ipari jellegű állattenyésztés megteremtése a cél. (APN) Növénvszaporítas lombikban A hetvenes években kezdődtek meg az első kísérletek a növények szövettenyészeteivel. Ez alapozta meg a későbbiek folýaraán a biotechnológia fejlesztését a növénytermesztés területén. Az első kísérletek eredményeinek gyakorlati alkalmazása lehetővé tette egynéhány modellnövény esetében a klónozással történő in vitrn szaporítást. Később ezt az újszerű biotechnológiai módszert a szántóföldi és kertészeti növények szélesebb körére is kiterjesztették. A szövettenyészetek olyan szaporítási technológiák kidolgozását eredményezték, amelyek kórokozóktól mentes biológiai anyag előállítását tették lehetővé. A szövettenyészetek tág lehetőségeket nyitottak meg a növények nemesítésében is. A szövettenyészetekben előforduló szomatikus variabilitás — amelyet kezdetben negatív jelenségnek tekintettek — ugyanis hatékonyabb forrása lehet a genetikai variabilitás kiváltásának, mint a hagyományos mutáció. A protoplazma tenyészetekben lényegesen több genotípus befolyásolható, mint a hagyományos módszerrel. Többféle módszertani kérdés megoldása után lehetőség nyílik majd a sojttenyészetekre alapozott növénynemesitési módszerek alkalmazására. A sejttenyészetek továbbá a legfontosabb előfeltételei a növények sejt- és génsebészetének fejlesztéséhen. Csehszlovákia világviszonylatban az első azon országok közé sorolható, ahol a növények sejttenyészetének a kérdéseivel kezdtek foglalkozni. Ebben a munkában az úttörő szerepet a Csehszlovák Tudományos Akadémia Experimentális Botanikai Intézete töltötte be. Az itt végzett alapkutatás eredményei alapkövei lettek a szövettenyészeteken alapuló genetikai és növénynemesitési kutatásoknak az Oseva termelési-gazdasági egységeiben és a Slovosivo kutató intézményeiben. A növényi szövettenyészetek azon progresszív módszerek közé sorolhatók, amelyek széles körben alkalmazhatók a mezőgazdasági és kertészeti növénykultúrák nemesítésében és szaporításában. A nemesítő folyamatba való besorolásuk lehetőséget nyit: # a nemesítőmnnka során előállított értékes genotípusok gyors szaporítására, s ennek segítségével új nagy teljesítményű fajták előállítására; # a károkozóktól — főleg vírusoktól — mentes biológiai anyag előállítására, s ezáltal a hozamok növelésére és a veszteségek csökkentésére; # az új típusú növénykultúrák nemesítésére az egymástól távolabbi növényi fazonok keresztezésével. Ezáltal értékes gazdasági tulajdonságú fajták hozhatók létre; ф a nemesftési folyamat fel* gyorsítására és olcsóbbá tételére, mivel az in vitro tenyészetekben a genetikai források hosszú ideig tárolhatók; Щ a növényi szövetek variabilitásának segítségével a haploid és poliploid szervezetek létrehozására, ami elősegiti ax új fajták rövidebb időn belüli előállítását; Ф az in vitro tenyészetekben! az előzetes szelekció alkalmazását, amely a nemesítőmunka meggyorsítását és minőségi javítását eredményezi; ф a nemesítési ciklus lerövidítését a hím ivarsteril genotípusok kialakításával ás fenntartásával. Hazánkban tavaly „Növényi szövettenyészetek“ címen P 11- -329-808 számú állami kísérleti feladat keretében fogtak hozzá e problémakör megoldásához. Az állami kísérleti feladat 11 részfeladatra és 40 szakaszra tagolódik. A megoldásán összesen 10 szakosított kutatóintézet dolgozik. A szövettenyészetek segítségével történő szaporítást és nemesítést a burgonyánál, a takarmánynövényeknél (lucerna, vöröshere, füfé* lék), a hüvelyeseknél, az olajnövényeknél, a lennél, a cukor- és takarmányrépánál, a zöldségféléknél, a szamócánál, a gyümölcsfáknál és a díszcserjéknél végzik. A szakemberképzésről a Praha-Suchodol-1 Mezőgazdasági Főiskola, a Károly Egyetem természettudományi kara. valamint a Csehszlovák Tudományos Akadémia Experimentális Botanikai Intézete gondoskodik, fi kisérleti feladat megoldására 187 millió 415 ezer koronát szántak. Az állami feladat részletkérdéseinek a megoldása nyomán a mezőgazdasági üzemek összesen 42 tudományos kutatási eredményt alkalmazhatnak a gyakorlatban. Ebből több tudományos kutatás eredményét a KGST-országok kétezerig szóló tudományos•műszaki fejlesztés komplex programja keretében valósítják meg. Gazdasági szempontból a feladat megvalósítása várhatóan 1 milliárd 58 millió 182 ezer koronás hasznot hoz majd a gyakorlatnak. A KGST-országok együttműködése keretében az Oseva termelési-gazdasági egysége több részfeladat megoldását koordinálja. Közülük kiemelt helyen szerepel a sejt- és a génsebészet módszereinek a kidolgozása, s ennek segítségével új fajták és hibridek, továbbá a légköri nitrogént kötő baktériumok előállítása. Ezen túlmenően a sejt-, protoplazma és szövettenyészetek, a szomatikus hibridizáció, a mikroklónozás, az előzetes szelekció módszereinek a segítségével alapanyagot hoznak létre a mezőgazdasági és kertészeti növénykultúrák új fajtáinak és hibridjeinek az előállításához. A nemzetközi együttműködésben végrehajtott feladatok megvalósítását követően a KGST-tagországok mezőgazdasági termelésében a szövettenyészetek segítségével előállított kórokozóméntes burgonya, szilva, köszméte, ribiszke, málna, szamóca, kardvirág és jácint szaporítóanyaga alkalmazható majd. Ezzel szemben a KGST-országokból behozzuk a nitrogént kötő baktériumtörzseket. ZBVNÉK JECH agrármérnök, a tudományok kandidátusa, az Oseva vezérigazgatóságának munkatársa (M. Kardoš fölvétele)
