Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)
1987-06-06 / 22. szám
1987. június 6. TSZABAD FÖLDMŰVES 11 Álig hiszem, hogy lenne ember, aki ne örülne a gólyák hazaérkezésének és egyáltalán mindazon természeti jelenségek összességének, melyek a tavaszt jelentik. 'A gólyák érkezése az elmúlt évtizedek és századok alatt azonban nemcsak a tavasz érkezését jelezte, hanem a ház hűséges „lakójának", népűnk „legkedvesebb madarának" a hazatérését Is. mehr madár élete és az emberi élei közt az ember párhuzamot érez, s szinte példaképének választotta. Ä nagy útról hazatért gólyáink sorsának alakulását az utóbbi évtizedekben elsősorban a szakemberek egyre nagyobb nyugtalansággal figyelik. Azért nyugtalansággal, mert a lassan közismertté váló tények szerint gólyáink száma jelentősen csökken. Ervin Hrtan ornitológussal, a Szlovákiai Természet- és Tájvédelmi Szövetség Tűketerebesi (Trebišov) járási Bizottságának titkárával a gólyák védelmének időszerű kérdéseiről beszélgettem. Mindehekelőtt arra voltam kíváncsi, hogy vajon iesz-e még gólyánk 2000-ben? — Az utóbbi évtizedekben az európai gólyanépesség közel 50 százaléka elpusztult — vallja az Ismert ornitológus, majd hozzáteszi: — Svédországban, Svájcban, Hollandiában és Dániában az állomány vagy teljesen. vagy csaknem egészen eltűnt. A kutatások összesített eredményei szerint a gólyapusztulás kelet felé terjed és aggasztó méreteket ölt. # Hazánkban mi a helyzet a gólyaállománnyal? — A megbízható számok öszszehasonlltása alapján hazánk gólyanépességének helyzete az alábbi szomorú képet mutatja. Az utolsó 16 év alatt 50 százalékuk kipusztult. A tragikus helyzetet még világosabbá teszi az a tény hogy az évi szaporulatban mutatkozó veszteség 16 év alatt gyakorlatilag 60 százalék, járásunkban sem megnyugtató a helyzet, hiszen 1958-tól a mai napig *a gólyák száma 70 százalékkal csökkent, Illetve kipusztult. Az utóbbi években évente kát párral csökken az állomány, jelenleg a járásunkban 80 elfoglalt gólyafészket tartunk nyilván. A fentiekből következik, hogy ha az elmúlt 2U—30 év alatt a Kárpát-medence gólyaáilornányának 50 százaléka elpusztult, akkor az ezredforduló éveiben a gólya hazánkban a löbb csak szórványosan, ma már tömegesen rakják a villanyoszlopokra, növekvő fokozatossággal térnek át a száraz-földl eredetű táplálék fogyasztására és megbarátkoztak a mezőgazdasági gépek közelségével Is. Az emberi magatartás kedvezőtlen irányú megváltozásához (üldözésükhöz és zaklatásukhoz) azonban nem tudnak alkalmazkodni. Hogy e körülmény mennyire károsítja a gólyanépesség alakulását (fészkelés és utódnevelési, arról Ervin Hrtan így nyilatkozott: — A századokon keresztül ideális fészkelési lehetőségeket biztosító gazdasági épületek legritkább madarak közé fog tartozni. Tudnunk kell. hogy a gólyák pusztulása nem valami örökletes degenerá«;iós tényezők eredményeként mutatkozó jelenség. A gólyanépesség pusztulásának oka a költőterületen (Európában), és az oda- illetve visszavezető útvonalon levő veszélyek. Ezeken belül hangsúlyt kapnak a civilizációs komplex hatások a táplálékot jelentő állatok óriási területeken való mérgezése, az elektromos vezetékek hálózatának rendkívüli sűrűsége, a régi típusú kémények, tetőszerkezetek eltűnése, óriási méretű térmészetátalekltó tevékenységek stb.). valamint az emberi magatartás velük szembeni kedvezőtlen Irányű megváltozása. A civilizációs hatások elkerülhetetlenek, a káros tényezők egy részéhez azonban az európai gólyák viszonylag gyorsan alkalmazkodtak: fészkeiket e(főleg a szalmával, náddal fedettek) törvényszerűen eltűntek. Következésképp a gólyák lakóházakra. középületekre, fákra, villanyoszlopokra telepednek, Illetve telepednének! A házakról és a még meglévő gazdasági épületekről ugyanis a legtöbb helyen igen változatos módon és eszközökkel riasztják el a gólyákat, vagy teszik lehetetlenné fészkelésüket. I ' Ф Egyáltalában hasznos vagy káros a gólya? — A gólya hasznos tevékenységéről e helyen szólni sem érdemes, mert az minden alapiskolás könyvében megtalálható. A felsorolt „súlyos“ esztétikai (?) és anyagi károkért pedig a gólya jelentős „házbért“ fizet, amit, sajnos, a tudatlan szűklátókörűség semmire sem értékel. Különben azzal az erővel, amellyel a vastőröket, csengősszerkezeíeket, szögesdrőt-hálózatot stb. felszerelik a kéményekre és a háztetőkre, a rongálást is hosszú évekre kijavíthatnák, s félévenként az úgynevezett szemetet is eltakaríthatnák. Vajon falusi lakosságunk anyagi jólétét és esztétikai érzékét a gólyák oly fokon károsítják, hogy a fajt halálra kell ítélni? Régen a gólyát mindenki valóságos áldásnak tartotta és ezért a házon a fészket őrizték. A civilizált, jómódú, rádiót hallgató, tévét néző, könyveket olvasó, iskolázott emberek számára elviselhetetlenek lennének a gólyák? • On szerint mit kellene tenni a gólyák védelmének érdekében? — A falusi értelmiség száméra aligha akad a szolgálatnak szebb és jobb lehetősége, mint hozzájárulni a természetvédelem elméleti és gyakorlati kérdéseinek megoldásához. A gólyák megmentéséről lévén szó, egyegv falu gólyaáüom-ányát a tanítói kar a tanulóifjúsággal és a mezőgazdasági üzemek szakembereinek segítségével nemcsak nyilvántartásba vehetné, hanem aktív védelmét is megszervezhetné. Az arra alkalmas épületekre mesterséges fészekalapot helyezhetnének el. sőt egyes országok példájára a mezőgazdasági üzemek segítségével helységenként néhánv jól kitámasztóit-oszlopot állíthatnának fel, egy-egy rossz kereket helyezve azok csúcsára. A többi már „magától menne“, hiszen a gólyák alkalmazkodásra képesek, szívesen fo gadják az ember segítségét. Ugyanakkor a gólyák nem rom gálnák az épületeket és nem kényszerülnének villanyoszlopokra sem, ahol örökös életveszélyben vannak. Az alapiskolák ifjú természetbarátainak idő szerű feladáta lehetne a gólyák fészkelőhelyének biztosítása. # Cgy tudom, hogy a gólyát a törvény védi? — Ez így igaz. Ezzel kapcsolatban csupán annyit kívánok megjegyezni, hogy igen gyor san el kell jönnie mindnyájunk érdekében annak az időszaknak, amikor a gólyát, és a többi természeti lényt nem az írott betűnek, hanem az ember nek kell cselekvő módon véde nie. 'illés BERTALAN Fotó: Bogoly János NDK-beli tapasztalatok A kutatási-fejlesztési munkák befejezése után még az Idén alkalmassági vizsgára bocsátjuk az E 840 típusú szamócabetakarító gépet. Ennek az új gépnek a munkába állításával tovább folytatódik, s egy eddig világszerte túlnyomórészt manuális munkát igénylő, fontos területre tör be a gyümölcstermesztés gépesítése. Á kézi betakarítás a szamóca fajtájától és hozamától függően hektáronként 1000—2500 munkaóra ráfordítást tesz szükségessé. ' Az E 840-es egysorosán dolgozó, függesztett alátámasztású gép. Alkalmazására a betakarítást munka manuális szakaszának első vagy második megismétlése után kerül sor. Miután a gép levágta 8 növény föld feletti részét, a válogatószalag segítségével eltávolítják a szárakat, az indákat, a leveleket, a földcsomókat, valamint az éretlen és rothadt szamócaszemeket is. A^felhasználássai kapcsolatos gyártól koncepció a betakarított termés ipari feldolgozását irányozza eió. Jóllehet ez az újonnan kifejlesztett berendezés nem teszi lehetővé a szamóca szüretelésekor szükséges kézi munka teljes felszámolását, megteremti azonban a részleges gécesítés föltételét és hozzátárul a munkakörülmények javításához. Szellemi atyja és előállitó|a a berlini Kombinat für Gartenbautechnik kertészeti gépgyártó üzem. A zöldség- és gyümölcstermesztés, valamint a szőlő és dohány termesztése, betakarítása és feldolgozása rendkívül munkaigényes ágazata a mezőgazdaságnak. Ezeket a növényeket évszázadokon át kizárólag kézzel művelték. A bogyótermés gépi betakarításának lehetősége nagyon sokáig fel sem merült. Mezőgazdasági üzemeinkben ma viszont mér bimbó és a csonthéjas gyümölcsfélék esetében alkalmazott gépeket, a Szovjetunióból paradicsombetakarítő gépeket és szerszámhordozó eszközöket, Lengyelországból földnyesőket, Csehszlovákiából pedig tápkockakészítő gépeket szerzünk be A felsoroltakon kívül is még sok olyan berendezés van, a-FALUSI HELYZETKÉP A lakosság, esen belül különösen a vidéken élők ellátása nagyon fontos politikai-társadalmi feladat, hiszen annak alakulása jelentősen befolyásolja a közhangulatot. Nézzük, mi a helyzet egy kis faluban, milyen az áruellátás színvonala, s miként vélekedik a legilletékesebb: a vásárló A Rozsnyói Rožňava) járás földrajzilag egyik legelzártabb települése a 770 számláló Szilice (Silica), amely a bányászvárostól 23 kilométerre egy nagyobb hegy tetején fekszik. A lakosság jelentős hányada a helyi egységes földműves-szövetkezetben dolgozik, Így viszonylag kevesen ingáznak a közeli községekbe, ahonnan esetleg pótolhatnák mindazt, ami a szilicei üzletekben hiánycikknek számít. Tehát az itt élő és nagyrészt itt dolgozó emberek áruellátási^kiszolgáltatottsáaa eléggé jelentős. A faluban 1977-ben adták át a régen várt bevásérlóközpoutot, amelyben a vegyesáruüzieten kívül egy húsbolt és egy vendéglő kapott helyet. A Jednota Fogyasztási Szövetkezethez tartozó önkiszolgáló élelmiszerbolt áruellátásáról a Zdroj, a zöldségfélékkel való áruszállításért pedig a Zelenina rozsnyói üzeme a felelős. Az ' üzlet öttagú személyzete: Vá- 1 rady Sándomé, Szánkó Lajos- ' né, Cseh Sándorné. Bolgár 1st- * vánné és Cseh Ivett. A közpon- ] it fűtéses épület világos, jól ’ szellőztethető, hideg és meleg ‘ víz is van. Az üzlettér tágas, ' sokféle áru elhelyezésére al- 1 kalmas polcrendszerrel, amely- 1 hez négy raktárhelyiség tartó- * zik. Félkészáru kéthetente érke- ' zik, amiből kifogástalan válasz- 1 tékot kapnak és kínálhatnak. ’ Tejből, naponta átlagosan 270 ! litert rendelnek. Tavaly besze- ’ reltek egy korszerű hűtőpultot, ' így nagyobb tartalékkészlettel j számolhatnak, bár a naponta 1 kiszámíthatatlanul ingadozó tejvásárlás miatt még így ' is előfordul (főleg ünnepna- 1 pok után), hogy a maradék te) 1 megsavanyodik, amit — egy 6j rendelet alapján — áprilistól már nem lehet leértékelni, s i így eladni, ám vissza sem veszik. Ez tehát azt jelenti, hogy amit az üzletesek nem tudnak eladni, az я nyakukon marad, s azt a saját zsebük bánja ... Tejfölt és vajat küdenek eleget. de a tejfeldolgozó üzem legújabb termékeiből: az Ízletes párolt, füstölt sajtféleségekből azonban nagyon keveset kapnak. A kenyérforgalom a minőság függvénye- ha szép, barnára sült, foszlós a cipó, a megrendelt mennyiség hamar vevőre talál; ha azonban égett, lapos és száraz — márpedig meglétesen gyakran küldenek ilyet is —, akkor természetesen az elárusítókra marad. A múltban megoldást jelentett, hogy a maradékot féláron eladhatták, így azt a lakosok elvibették az állatoknak. De most, a savanyú tejjel kapcsolatos rendelet az eladatlan kenyér esetében is érvényes. Az üzletesek meglehetősen kényelmetlen helyzetbe kerültek ezáltal. Véleményüket idézem — Talán célszerűbb lenne a sütőipart ösztönözni ehető(bb). eladható(bb) kenyér és péksütemény készítésére. Legalábbis a selejtet ne úgv tüntessék el. hogy elszállítják vidékre. A kenyérnekvaló termesztésével foglalkozó vidékiek joggal elvár(hat)ják, hogy minőségi áraként lássák viszont a „végterméket“. A zöldség- és gyümölcsellátás nem megfelelő. Az utóbbi két esztendőben szinte alig szállítottak jelentősebb vitaminforrást a fennsíkra. A vízhiánnyal küzdő helyi szövetkezet nem vállalkozhat a lakosság zöldségigényének a kielégítésére. A háztáji kertekben sem mindenkinek terem meg a ; szükséges mennyiség. A lakos. ság húsz százalékát kitevő ci! gányság pedig így teljesen eilátatlan marad. Ide legfeljebb . csak elvétve jut el a citrom, a banán vagy pedig a narancs. , A teljesítetlen megrendelések számonkérésére következőkép■ pen reagáltak a Zelenina rozsnyői üzemének vezetői: — „Előbb a saját üzleteinket kell »llátni s ha esetleg marad az Blosztanivalóból, elvisszük a falukba...“ De miből? Mert ;sak azt lehet elosztani, amit megtermeltek, vagy amit valutáért cserébe külföldről behoíunk. Ez cáfolhatatlan. De talán az elosztás lehetne igazságosabb. Jelenleg a zöldség- és déligyümölcskészlet nagy részét Rozsnyó viszi el, a többit „lefölözik“ a kisebb városok, a maradékon a központi, Illetve körzeti községek osztoznak. Nevetségesen kis mennyiség jut ebből a társközségekbe, a perem- és aprófalvakba. Ellenben eladhatatlan raktárkészletükkel azonnal megjelennek a fennsíkon a gépkocsik: tavaszszal megrendelés nélkül is hoztak tojásnyi nagyságú komi karalábét, darabját 3 korona 50 fillérért ... Késő ősszel pedig sokszor a félig rothadt szőlővel. próbálják feledtetni az ellátás hiányosságait. A Szilicei-fennsík a turisták egyik paradicsoma. Évente ezrével keresik fel a vidéket, s az üzletekbe is be-betérnek, hogy éhüket csillapítsák, illetve szomjukat oltsák. Tavaly például itt rendezték a tájékozódási verseny szlovákiai bajnokságát, amelyen mintegy ezer vendég vett részt. A turisták, illetve , a versenyzők ellátására sem az élelmiszerüzlet, sem pedig a vendéglő nincs felkészülve. Üdítőitalokból ugyanis gyenge az ellátás. Hiába rendelnek, ide nem szállitanak kólát, tonikot vagy pedig mirindát. Egyedül a kofokola, az olcsó-édes limonádé, esetleg elvétve a márka járja. Idén tavasszal ezerkétszáz üveg ásványvizet rendeltek, de még ezt sem kapták meg. Sör és pálinka azonban van ele* gendő... Éppen a turisták megfelelő ellátása érdekében kérték, kérik, hogy küldjenek (hal)salátaféleségeket, savanyúhalat stb., melyek tárolására jól felkészültek. Kérésük teljesítésének ügyében azonban még a választ sem küldték el... Az itt élő emberek szeretik (azaz csak szeretnék, ha hozzájutnának) a fagyasztott halat. Ebből azért nem hoznak Kassáról (Košice) mert. messze van a főúttól! Megjegyezzük, hogy tizenkét kilométeres kitérőről volna szó. Nagyon furcsa. hogy csak a főút mentén lakó emberek fogyaszthatnak fagyasztott halat... Ugye milyen furának tűnik, pedig a valóság — esetünkben — ezt bizonyítja. Ennek a falunak enyhén szólva pechje van. Az üzletnek van egy ipari cikkeket árusító részlege, ahol a legkülönfélébb háztartási kellékek Is megtalálhatók. Rendelésre. néhány héten belül akár televíziót, hűtőszekrényt vagy mosógépet is beszereznek. A húsboltot Bán Zoltánná vezeti. Naponta reggel öt órától kilencig, délután pedig háromtól hatig árusít. A lakosság elégedett az itt kapható áru választékával és minőségével. A községben von még egy textilüzlet, amelyben Szabados Gézáné az eladó. A kínálat szintén kielégítőnek mondható: ingek, pulóverek, gyermekruhák, méteráru, időnként pedig szőnyeg is kapható. A meglepően „othonos“ vendéglőben rend és tisztaság honol. A tájékoztató és tiltó feliratok két nyelyen olvashatók. A söntéspult mögött Máté Albinná az üdítőitalok hiánya miatt panaszkodik. Olcsóbb csokoládéból, nápolyiból sincs elegendő. A kiszolgálás viszont jó színvonalú. A látottak, hallottak kommentálása helyett hadd idézzem egy falusi nyugdíjas néni szavait: „Nem kívánunk mást, csak hogy a városiakkal azonos áron juthassunk hozzá az egyes portékához. Amiért be kell mennünk a városba, az nekünk sokkal többe kerül, mint másoknak. Éppen 14 koronával. Ennyi ugyanis egy forduló busszal a legközelebbi városba“. S akkor még az elvesztegetett időről és energiáról nem is szólt... Korcsmáros László Gép segít a szamóca betakarításában ezeknek a növényeknek a betakarítását is egész sor gép segíti. A dohánytermesztésben használt berendezéseket Bulgáriából, a veteménybab, uborka és hagyma betakarítását végző gépeket Magyarországról importáljuk, Idehaza gyártjuk a répa. a fejes káposzta, a kelmely az AGROMAS, a szocialista országok közös vállalkozásának égisze alatt jött létre. A gyümölcs-, zöldség-, szőlő- és dohánytermesztés gépesítésével foglalkozó nemzetközi társaság megalapítását Magyarország és Bulgária kezdeményezte 1965-ben. A következő években a Szovjetunió, az NDK, Lengyelország és Csehszlovákia, is tagja lett az egyesülésnek amelynek a felhalmozott kutatási és fejlesztési kapacitások kiaknázásával végzett munkájából minden tagország jelentékeny hasznot hűz. A különböző kutatási témák ésszerű elosztása révén a szakemberek magas tudományos-műszaki színvonalon álló gépek kifejlesztésére összpontosíthatják erejüket. Tekintettel arra, hogy a gyümölcs- és zöldségtermesztésben használt, egy sorozatban készült gépek száma meszsze elmarad a több! mezőgazdasági gép sorozatgyártására jellemző számtői, a nemzetközi szakosodás a gazdaságos sorozatnagyság elérése szempontjából is fontos és előnyös mód szer. amely a gyártó számára egyúttal az exportot is garantálta. AGROMAS székhelye tc Budapesten van. A jelenlegi fejlesztési munkálatok célja olyan berendezések létrehozása, amelyekkel gépesíthető a zöldbab, a paprika és 13 további zöldség-, valamint 12 gyümölcsféle, köztük a cseresznye és a kajszibarack betakarítása. S már folynak az előkészületek a szőlő-, a gomba- és a diótermesztés gépesítésére is. (NDKJ -*
