Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)
1987-01-24 / 3. szám
2 SZABAD FÖLDMŰVES 1987. január 24. Tombolt a tél Valószínűleg még a nyári kánikula idején is eszünkbe jut ez a januári Ítéletidő, amikor fagyban, szélben és kavargó hóban próbáltuk tenni mindennapi dolgunkat, vagy végigjárni megszokott útjaink közül legalább azt, amelyiket nem hordott be a hó, vagy járhatóvá teli a jószomsbécii segítség vagy a házmesteri tisztesség. Példák számait mesé’jük majd a helytállásról, a hősiességről, az emberségről és a jóságról. Ilyen embert próbáló körülmények között mutatkozik meg igazán mindenki a maga valójában. És ilyenkor válnak láthatóvá a hiányosságok is: a kényelemszeretet, a döntésképtelenség, a rossz irányítás. Mert erre is volt példa, sajnos Az SZSZK kormánya rendkívüli üléséről kiadott közlemény a szokatlanul zord időjárás okozta nehézségek leküzdésével kapcsolatban a kövétkezőkre hívta fel a figyelmet: „A szélsőségesen kedvezőtlen időjárási viszonyok, amelyek az elmúlt napokban Szlovákiában, főleg Bratislavában, va'am;nt kelet- és nyugat-sz’ovákiai járásokban alakultak ki, jelentős nehézségeket okoztak, mindenekelőtt a közlekedésben és a lakosság élelmiszerellátásában. A közlekedési problémák negatívan tükröződtek vissza a termelés folyamatosságának biztosításában. A nemzeti bizottságok és számos, főleg közlekedési szervezet erőfeszítései, a lakosság. a katonaság és a rendőrség áldozatkész segítsége — amelyet nagyra kell értéke'ni — ellenére sem sikerült teljes mértékben megoldani a felmerült problémákat. Tekintettel erre a helyzetre, és a következő napokban várható időiárásra. az SZSZK kormánya operatív törzskarának edd'gi munkája alapián január 15-i ülésén rendkívüli intézkedéseket fogadott el. Utasította az érintett reszortokat és a hozzáiuk tartozó szervezeteket, hogy anyagi ■ Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági e nők Prágában Vasil Bilaknak, a CSKP KB Elnöksége tagjának, а КБ titkárának jelenlétében fogadta Radisa Gacs'csot, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága Elnökségének titkárát. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón elégedetten nyilatkoztak a CSKP és a JKSZ együttműködésének eredményeirői, és kiemelték, hogy mindkét fél érdeke a csehszlovák— — jugoszláv barátság további szilárdítása, valamint a két párt és ország sokoldalú együttműködésének elmélyítése. A felek rámutattak a szocialista társadalom építésével, a két ország további szociális és gazdasági fejlesztésével, s a nemzetközi szocialista gazdasági integráció elmélyítésével kapcsolatos tapasztalatok cseréjének, valamint a béke és a nemzetközi biztonság erősítéséért, a fegyverkezés megfékezéséért és a leszerelésért vívott közös harcnak a jelentőségére. A fogadáson részt vett Dusán Rodics, Jugoszlávia csehszlovákiai nagykövete is. ■ Prágában ülésezett az Antifasiszta Harcosok Csehszlovákiai Szövetségének Föderális Központi Bizottsága. A tanácskozáson részt vett Tomáš Trávniček, a Csehszlovák Nemzeti Front Központi Bizottságának alelnöke. A jelenlevők a szövetségnek а VII. kongreszsusa után kifejtett nemzetközi tevékenységével foglalkoztak. Beszámolójában František Sédek altábornagy, az AHSZ föderális központi bizottságának a'elnöke értékelte a szövetség hozzájárulását Csehszlovákia békeszerető külpolitikájának megvalósításához. Rámutatott a szervezet nemzetközi kapcsolatainak fontoscágára, amelyek jelentősen hozzájárulnak a béke megőrzéséhez, és a nukleáris háború veszélyének elhárítására tett nemzetközi erőfeszítésekhez. Ш Viliam Šalgovič, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke munka'átogatást tett a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásban. A járás párt- és állami szerveinek tisztségviselőivel tartott találkozón Magyarics Vince, a járási pártbizottság vezető titkára, és Dudás Kálmán, a járási nemzeti bizottság elnöke tájékoztatta a vendéget az év eleji tervteljesítésről és arról, hogyan készülnek a pártszervek és -szervezetek az idei évzáró taggyűlésekre. Tekintettel a rendkívüli Időjárásra, a vendégeket azokkal az intézkedésekkel is megismertették, amelyeket a termelés folyamatosságának megőrzésére és a lakosság élelmiszer-ellátására tettek. ■ ülést tartott Prágában a Szak. szervezetek Központi Tanácsának Elnöksége. Jelentést vitatott meg a szakszervezeti alapszervezeíek tavaly szeptember 1-je és november 1-je között megtartott évzáró taggyűlése!nek és konferenciának eredményeiről. Megállapította, hogy ezek a tanácskozások a dolgozókat a társadalom gazdasági és szociális fejlesztésére, a CSKP XVII. kongresszusán jóváhagyott programnak a megvalósítására mozgósították. Egyúttal hozzájárultak a szakszervezetek politikai és akcióegységének fokozásához, s a szakszervezetek XI. országos kongresszusa előkészületeinek fontos részét képezték. eszközükkel, gépekkel és munkaerővel sokoldalúan segítsék a nemzeti bizottságokat a még mego’datlan problémák rendezésében. Egyúttal kötelezte őket arra, hogy a nehéz feltételek között is törekedienek a tervfeladatok sikeres teljesítésére. Az SZSZK kormánya a párt központi szerveivel és az illetékes szövetségi szervekkel, az SZSZK Nemzeti Frontja КВ-val egyetértésben felhívással fordult minden áDampo'.gárhoz, társadalmi szervezethez és az ifjúsághoz, hogy aktívan és a helyzet komolyságának teljes megértésével kapcsolódjanak be az előállott helyzet, főleg a helyi üzemzavarok következményeinek szervezett megszüntetésébe és a nemzeti bizottságok által szervezett konkrét akciókba. Egyúttal arra kérte a lakosságot, hogy fegyelmezettségével saját és az egész társadalom érdekében segítsen minél előbb leküzdeni a rendkívüli lie'vze’et Az SZSZK kormánya kifejezte azt a meggvi'ízödését, hogy társadalmi összefogással sikeresen megbirkózunk az időjárás okozta átmeneti problémákkal, és leküzdjük annak következményeit.“ Szerencsére falva*nk, üzemeink, szövetkezeteink döntő többségében minden ember tudta a dolgát és tette — erejének sokszor végső megfeszítésével — amit bírt és amit kellett. Küszködtek a vízzel, a gépekkel, törődtek az állandó el'átásra szoruló állatokkal. Ahol elzárta a falut a hó, ott helyben mérték, vitték a tejet a szövetkezetből a lakosoknak, az óvodásoknak és ismét tudtak kenyeret sütni az évek óta bezárt helybeli pékségekben. Mennyi leleményesség, erő és bátorság van az emberekben! És milyen kirívóan bántó vö t találkozni itt-ott az ellenkezőjével Önismeretből. egymás megismeréséből Is leckét adtak ezek a napok. Bárcsak amit most egymásról és önmagunkról megtanultunk — a másokkal törődést, az önzetlenséget és a fáradságot nem ismerő helytállást — akkor sem felejtenénk el, ha elolvad a hó ... —h— A munkásfoglalkozásra készülő tanulók jutalmazásáról és a róluk való gondoskodásról szóló eddigi, 1979-es rendelet az utóbbi években a közvélemény, különösen a pedagógusok bíráltának tárgya lett. Az észrevételek elsősorban a szakmunkásképző intézetek nevelőmunkáiával kapcsolatosak. hiszen megváltoztak feltételeik, a tanu'ók egy része ugyanis ezekben az intézetekben tesz eleget tízéves tankötelezettségének. A korábbi rendelet érteimében viszont jutalomban részesültek azok a fiatalok is, akik munkaerkölcsüket. viselkedésüket, magatartásukat tekintve erre érdemtelenek voltak. E helyzeten lényegesen változtat az a készülő rendelet, melynek elveit a szövetségi kormány a múlt év utolsó negyedében hagyta jóvá, s amely a Törvénytárban való megjelenése után a közeljövőben életbe lép. Az űj jogszabá’y értelmében javulnak a leendő szakmunkások oktatásának és neveiéséiiek feltételei, nőnek a felkészítésükkel szemben támasztott követelmények. A pedagógusoknak. a szakoktatóknak, a nevelőknek nagyobb lehetőségük nyílik nevelői hatásuk következetesebb érvényesítésére. Azáltal, hogy nő a havi juttatás alsö és felső határa közötti különbség, erősödik nevelési funkciója. Lényegesen előnyösebb helyzetbe kerü'nek azok, akik a népgazdasági szempontból legfontosabb szakmákat választiák, vagy a kijelölt járásokban és helységekben helyezkednek el. Például a harmadik és a negyedik évfolyamban a kiemelt szakmákban a havi juttatás 30 koronától 500 koronáig terjedhet, más szakmák esetén 30-tól 350 koronáig, egynémely szakmákban pedig 20-tól 200 koronáig. Nevelési szempontból rendkívül jelentős az a tény, hogy a havi juttatás a tanuló igazolatlan mulasztása vagy súlyos magatartásbeli vétsége esetében az alsó határnál is alacsonyabb lehet, sőt, meg is tagadhatják tőle. A diák előmenetele és viselkedése befolyásolja a szakmai gyakorlat ideién való jutalmazását is, azaz a képzés befejezését követő hat hónapos gyakorlat idejére. A szakmunkásképző intézetek tanulói jelenleg 176 szakmában szereznek alapvető ismereteket. Sok esetben egy-egy szakmából nemcsak egy járás tanulóibői nyithatnak osztályt, gyakran az egész kerület vagy nagyobb térség fiataljaiból verbuválódik egv osztály. Sokan ezért naponta nem ingázhatnak, hanem diákotthonban laknak. Ezáltal a rájuk fordított szülői kiadások nőnek. Az új rendelet érte’mében ezeknek a tanulóknak a szállása és étkeztetése ingyenes lesz. A többi tanuló a diákotthoni elhelyezésért havi 20 -40 koronát fizet. Ak'k nem kiemelt szakmát tanulnak és diákotthonban való elhelyezésük sem indokolt, azoknak az étkeztetési költsége ügy alakul, mint a többi középiskola diákjáé, tehát az eddigi napi 15,70 koronáról 12,50 koronára csökken. Tanulmányaik befejeztével, vagyis a hathónapos szakmai gyakorlatuk idején a tanulók a szállást és az étkeztetést jutalmukból térítik. Az új rendelet szabályozza a hároméves képzéssel járó szakmák végzőseinek kérdését is, azokét. akik teljes középiskolai végzettséget és érettségi bioznyítványt kívánnak szerezni. A rendelet ezenkívül meghatározza valamennyi középiskola tanu’ójáról való szociális gondoskodást, egyszerűsíti a szakmunkásképzők növendékei útiköltségének megtérítését. A rendért és fegyelemért Ülést tartott Bratislavában a Szlovák Népi Ellenőrzést Bizottság Štefan Ferencai miniszternek, a bizottság elnökének vezetésével. Pavol Kišnek, a Szlovák Szocialista Köztársaság legfőbb ügyészének, Jozef KoMárnak, a Szlovák Statisztikai Hivatal elnökének és az érintett központi szervek képviselőinek jelenlétében jelentést vitatott meg az azzal kapcsolatos ellenőrzés eredményeiről, hogyan teljesítik a CSKP KB Elnöksége által 1983 februárjában a szocialista törvényesség, erkö!cs és fegye’em megszilárdításáról kiadott levélből és a szlovák kormány ezzel kapcsolatos határozataiból eredő feladatokat. Megállapította, hogy főleg a központi szerveknek, valamint az, irányítás középső láncszemeiben és egyes vállalatoknál a vezető tisztségviselők és a dolgozók fokozott aktivitást fejtenek ki a visszásságok megszüntetése érdekében. E téren hatékonyabb munkát kezdtek végezni a népi, a pénz-, bér- és árügyi ellenőrzés1' szervek. továbbá a bűnügyi és a felügyeleti szervek is. A rendért és a fegyelemért folytatott küzdelembe egyre nagyobb mértékben vonják be a dolgozók széles tömegeit. Az elemzések eredményei és az SZSZK kormánya hatáskörében több nrnt 270 szervezetnél végrehajtott ellenőrzések azonban azt mutatják, hogy a rendért és a fegyelemért vívott harcot sok helyen még mindig lebecsülik. A helyzet javítása megköveteli, hogy az állami és gazdasági szféra minden láncszeme még nagyobb mértékben támaszkodjon a pártszervekre és -szervezetekre, s fejlessze együttműködését a társadalmi szervezetekkel. Nagyobb figyelmet kell fordítani a termelési, az elosztási és a felhasználási problémák megoldására, mert az itt tapasztalható hiányosságok elősegítik a korrupciót, a megvesztegetést és az illegális pénzszerzést. Egyidejűleg meg kell szilárdítani a szocialista kapcsolatokat a közületeknél, és törekedni kell a végzett munka szerinti javadalmazás elvének érvényesítésére és a vállalaton belüli önelszámolás kibontakoztatására. A tanácskozás végén Štefan Ferencet tájékoztatta a jelenlevőket a gyártmányok minőségének rövidesen megtartandó ellenőrzéséről. BELPOLITIKAI KOMMENTÁR A CSKP XVII. kongresszusának és a CSKP KB 4. ülésének határozatai alapján dolgozták ki azt a fontos dokumentumot, amelyet a CSKP KB Elnöksége és a szövetségi kormány hagyott jóvá és január 9-én tettek közzé. A dokumentum hazánk gazdasági és szociális fejlesztése meggyorsításának stratégiai irányvonalából indul ki, amelyet а XVII. kongresszus tűzött ki a 2000-ig terjedő időszakra. A gazdasági mechanizmus átalakítására azért van szükség, hogy alapvető fordu'atot érhessünk el a gazdaság hatékonyságának növelésében, s hogy kialakíthassuk a szocialista társadalom új minőségi színvonala fejlesztésének feltételeit. Az aiapelvek megkövetelik a tervezés rendszerének és a gazdaság irányításának állandó tökéletesítését, az egész irányítási rendszer hatékonyságának alapvető növelését, a közvetlen irányító és szervezőmunka színvonalnak javítását az irányítási rendszer minden szintjén és m:nden szakaszán, az összes dolgozó alkotó kezdeményezésének kibontakoztatásához szükséges feltételek kialakítását, a dolgozó kollektíváknak az irányításban való részvételét. Egyúttal következetesen tiszteletben kell tartani és kibontakoztatni a szocializmus objektív törvényszerűségeit, fejleszteni kell a társadalom és a gazdaság irányításának szocialista alapelveit, a termelőeszközök társadalmi tulajdonára épülő szocialista termelési viszonyokat, a gazdasági és a szociális politika egységét. A gazdasági tevékenységet a társadalmi szükségletek kielégítésére kell irányítani. Erősíteni kell a demokratikus centralizmus mindkét oldalát, érvényesíteni kell a tervszerűség és a munka eredményei szerinti elosztás alapelvét, tervszerűen ki kell használni a szocialista áru- és pénzviszonyokat és növelni keli a dolgozók részvételét az irányításban. Kölcsönös összefüggésben kívánják fejleszteni a központi irányítás hatékonyságát és a vállalati gazdasági szféra önállóságát. A központi irányítás és tervezés szerepének és jogkörének megszilárdításával párhuzamosan növelni kell a szervezetek felelősségét a társadalom szükségleteinek hatékony kielégítésében, ahogyan azokat a fogyasztók és a megrendelők igényei és az állami terv feladatai meghatározzák. Kötelező, névre szóló, konkrét feladatokat kell kitűzni elsősorban a döntő állami programok, a szerkezeti változások, a nemzetközi állami kötelezettségek biztosítására. A gazdasági mechanizmus átalakításának döntő irányzatát képezi az a minőségi változás, amely az állami terv tartalmában, továbbá céljainak, feladatainak és feltételeinek lebontásában következik be. A szervezetek magas fokó gazdasági önállóságának feltételei között a tervszerűség nélkülözhetetlen alapelveként kell érvényesíteni a gazdaság menetének folyamatos központi irányítását, mégpedig az állami ötéves terv céljaival és arányaival összhangban. Az értékszabályozókat aktívan ki kell használni az újratermelési folyamat valamennyi szakasza hatékonyságának szabályozására. Meg kell teremteni a feltételeket a termelésben és a fogyasztásban is a hatékony szerkezeti és innovációs változások megbízható tervezéséhez, az anyagi ösztönzés — a munka eredményei szerinti jutalmazás — objektívebb irányzatához, vagyis az önálló elszámolási rendszer érvényesítéséhez. A hitelkibocsátás kritériumait és a nemzeti jövedelem alakításában és felhasználásban betöltött szerepét úgy kell kidolgozni, hogy megbízhatóbban tükrözzék a szervezetek, az állam és a lakosság pénzeszközeinek áruval és szolgáltatásokkal való fedezését, és ezzel hozzájárulásukat a csehszlovák gazdaság egyensúlyának, a csehszlovák valuta vásárlóerejének, és a lakosság szociális biztonságának tervezott biztosításához. Ezzel összhangban kell lenniük a Csehszlovák A'lami Bank feladatainak is. A szervezeteknek nyújtott hiteleket, valamint a hitelezés bank általi ellenőrzését következetesén csak olyan kritériumokkal, befizetésekkel, normatívumokkal és feladatokkal szabad összekapcsolni, amelyek az állami tervből következnek és van szervezetek általi hitelfedezetük. A vállalatok igényeit az önálló elszámolási rendszer alapján attól teszik függővé, a valóságban milyen értékeket teremtenek a társadalom számára. A bérek területén az egész gazdaságban továbbra is egységes tarifákat kell érvényesíteni az elvégzett munka szerinti alapbérek képzésére és az eddiginél nagyobb szerepe lesz a bér azon összetevőinek, amelyek az egyének, a munkakollektívák és a szervezetek valós érdemeivel és a társadalom javát szolgáló végeredményeivel kapcsolatosak. Lényegesen bővíteni kell a szervezetek jogkörét a források felhasználási irányának meghatározásában, a dolgozók részvételét a szervezetek gazdasági terveinek és szociális programjainak kidolgozásában és megvalósításában, továbbá a brigádrendszerű munkaszervezés és javadalmazás és a kollektív szerződések szerepének 'fejlesztésével. A gazdasági mechanizmus átalakításának alapelveit, a társadalmi hatékonyságra való elsődleges orientációját teljes mértékben tükröznie kell a vállalatok önálló elszámolási rendszerének, a szervezésnek és irányításnak. Minden alakulatnak, minden irányító szervnek és kollektívának érdekeltnek kell lennie, és egyúttal felelősnek munkája társadalmi hasznosságáért, a dolgozókban meg kell szilárdítani azt a tudatot, hogy gazdaként felelősek munkájukért. Az eredmények pénzbeli értékelésével összhangban egyre nagyobb jelentősége lesz az eredmények erkölcsi értékelésének is. Megy kell követelni, hogy a vezetők példát mutassanak az új munkastílus érvényesítésében, a gazdaság! mechanizmus átalakításával kapcsolatos konfliktusok leküzdésében, a munkafegyelem és a szocialista erkölcs megszilárdításában. Ezek lesznek nagyobb vonalakban a gazdasági mechanizmus átalakításának alapelvei, amelyeknek kidolgozása, és legfőképpen megvalósítása nemcsak nagy hozzáértést, hanem teljes társadalmi elkötelezettséget, és az új iránti fogékonyságot éppúgy megkövetel, mint a célok és feladatok tökéletes megértését és világos felmérését. Jó gazda módjára tervezni és dolgozni, átgondolni és menet közben tökéletesíteni a megvalósítás módszereit — az irányítás és a termelés minden szintjén — csak akkor képesek az emberek, ha látják és tudják, hogy az őket vezetők szavai és tettei összhangban vannak, ha biztosak lehetnek abban, hogy építő bírálatuk, jószándékú, társadalmi felelősségből fakadó jobbító javaslataik nemcsak meghallgatásra, megértésre is találnak. Ahhoz, hogy a gazdasági mechanizmusban tervezett változások egész rendszeréi érvényre lehessen juttatni, most arra lesz szükség, hogy akiktöl ez elsősorban függ majd — az irányítás, a tervezés és a termelés minden szintjén — ne csak formálisan és papíron végezzék el a változtatásokat, hanem a társadalmi szükségszerűségeket felismerve képesek legyenek a rutin, a kényelmesség, a felelősséget nem vállalás és az egyéni előnyök helyett az új, a sokszor kockázattal járó, személyes felelősséggel járó utak és módszerek keresésére és alkalmazására. H. MÉSZÁROS ERZSÉBET fl CSSZSZK gazdasági mechanizmusának átalakítása
