Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)

1987-05-30 / 21. szám

! ■ SZABAD FÖLDMŰVES. A világpiaci árak alakulása Az idei év első negyedében folytatódott a mezőgazdasági és az ipari nyersanyagok világpiaci árának mérsékelt ütemű emelkedése. Az élelmiszerek közül a legnagyobb meglepetést a cukor keltette, amelynek ára január végén — az előrejelzé­sek ellenére — átmenetileg emelkedett. Márciusban a legna­gyobb változásra a szemes kávé esetében került sor: a világ­piaci ár az utóbbi öt év legalacsonyabb szintjére csökkent. nak felel meg. Ez utóbbi 0,4 kilóval A döntések végrehajtása van soron Mihail Gorbacsov, az SZKP KB fő­titkára május 11. és 13. között láto­gatást tett a bajkonuri Űrrepülőtéren és a kazahsztáni Len’nszk városában, ahol beszédet mondott. Látogatása során többször találkozott és beszél­getett tudósokkal, munkásokkal, mű­szaki szakemberekkel és a város la­kosaival. A leninszki művelődési palotában az űrrepülőtér és a város dolgozói előtt mondott beszédében a Szovjet­unióban folyó átalakítást méltatta, amely napról napra szélesedik, mind kézzelfoghatóbb formákat ölt, a prob­lémák mind nagyobb körét fogja át, és az élet mind mélyebb rétegeibe hatol be. Rámutatott, hogy az átalakítás nem az emberek egy csoportjának vessző­paripája, törekvése; az átalakításra megérett a szovjet társadalom. Az át­alakítás első szakaszának egyik ered­ménye, hogy megváltozott a társadal­mi légkör. Az emberek érdekeltekként vesznek részt a társadalom ügyeiftek intézésében, bátran és tevékenyen ve­tik fel, vitatják meg az előrelépéssel összefüggő gondokat. Mind kevesebb az olyan vezető, akinek számára a közelmúltban Is természetes volt, hogy figyelmen kívül hagyja az em­berek véleményét és javaslatait. A munkát most gyakorlati síkra kell te­relni, az elfogadott döntések megva­lósítására kell összpontosítani. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy egyes helyeken gyengült a rend és a fegyelem ellenőrzése. Néhol úgy gondolkodnak: a kampányt befejez­tük, kisepertük az udvart, és ezzel 1987. május 30. i Mi változott? Jacques Chirac francia kormányfő moszkvai látogatása után elsősorban arra kíváncsi a nemzetközi kapcsola­tokat figyelő és értékelő hírmagyará­zó, történt-e előrelépés, javulás az évek óta hídegülő szovjet—francia vi­szonyban? Tudvalevő, hogy szovjet­ellenes sajtókampányok, a legutóbbi mesterségesen kirobbantott kémhisz­téria, szélsőséges eszközökkel szított szovjetellenes bizalmatlanság stb. so­kat ártottak a második világháború­ban — és utána — kialakult baráti kapcsolatoknak, a szívélyes szovjet— francia viszonynak. Most egészében véve pozitívan, de részleteiben árnyaltan értékelik Moszkvában Chirac útját. Őszintén, tabuktól mentesen tekintették át a kétoldalú viszonyt és megállapították, hogy megvan a lehetőség a kapcábla­­tok javítására. A gazdasági együttmű­ködésben már történt is előrelépés, kereskedelmi hitelegyezményt írtak alá, amely pótolja az 1986-ban lejárt, korábbi megállapodást. A politikai kapcsolatok javítását nehezíti, hogy az európai atomleszerelést kérdések­ben az álláspontok nem közeledtek egymáshoz. A francia kormányfő ugyan általánosságban méltató szava­kat mondott a fegyverzetek csökken­téséről. de amikor a konkrétumokra került sor, ismét visszatért a korábbi, több évtized óta hol hangsúlyozottan, hol visszafogottabban kinyilatkozta­tott francia doktrínához. Ez, ismere­tesen, igenli az atomfegyvereket, az befejeztük. Ámde a rendre, a fegye­lemre és a magas fokú munkakultú­rára az átalakítás valamennyi szaka­szában szükség van — hangsúlyozta Mihail Gorbacsov, majd kijelentette: „Hamarosan összeül a központi bi­zottság. A tanácskozás fő célja: be­fejezni az ország egységes gazdaság­­irányítási rendszerének kialakítását. Az országos társadalmi vita nyomán a pártbizottság áttekinti a vállalatok­ra vonatkozó törvénytervezetet, és megvitatja a minisztertanács, valamint az ágazatcsoportokat irányitó szervei, az állami tervbizottság, az anyag- és műszaki ellátási bizottság, továbbá a minisztériumok és más főhatóságok munkája átalakításának kérdéseit. Ezeknek a szerveknek másképpen kell dolgozniuk akkor, amikor a vállalatok áttérnek a teljes gazdasági önelszá­molásra. a veszteség nélküli működés­re és a pénzügyi önfenntartásra. Meg kell teremteni a korszerű gazda­ság átfogó irányítási rendszerének politikai, gazdasági és jogi feltételeit. A КВ-ülés rendkívül jelentős lesz az ország életében." Az SZKP KB főtitkára ezután arról beszélt, hogy mit sikerült elvégezni az átalakítás kezdeti szakaszában, to­vábbá arról is, hogy a népgazdaság egyes területein, a társadalmi élet egyes szféráiban miért halad lassan az átalakítás. Egyenesen és nyíltan meg kell fogalmazni a követelménye­ket azokkal szemben, akik akadályoz­zák az átalakítást. A továbbiakban Bajkonur jelentősé­gét méltatta és azt mondotta, hogy az ország az űrtechnika népgazdasági hasznosításának kibővítését célzó ja­vaslatokat vár a tudományos akadé­miától, a tudományos és műszaki ál­lami bizottságtól, az űrkutatási főha­tóságtól. Egyszersmind hangsúlyozta a bajkonuri dolgozók munkájának honvédelmi jelentőségét is, majd a Szovjetunió békeszerető külpolitikáját ismertette. atomelrettentést és a saját nukleáris ütöerő mennyiségi, minőségi fejlesz­tését, együtt a hagyományos és a ve­gyi fegyverek további gyártásával. Ezt a Moszkvában is rendíthetetlenül kép­viselt francia állásfoglalást — érthe­tő módon — szovjet részről nem so­rolják a tárgyalások pozitív elemei­hez. Különösen nem a jelenlegi hely­zetben, amikor Moszkva külpolitikai kezdeményezéseinek homlokterében az atomfegyverek nélküli Európa megteremtése áll. Túl sokat természetesen eleve nem lehetett várni Jacques Chlractól, aki a francia vezetésben a jobboldali irányzatot képviseli. Mittérand he­lyesli, Chirac nehezményezi a készülő szovjet—amerikai egyezményt. S ez a véleménykülönbség a szovjet állás­pontok támogatását vagy ellenzését illetően valószínűleg továbbra Is fenn­áll majd aszerint, hogy a kormányon lévők — vagy a hatalomra törők — melyik pártból kerülnek ki. Remélhe­tőleg hozzájárul majd a változáshoz állásfoglalásával az FKP is, amely ősszel tartja kongresszusát. A vendéglátók a tárgyalásokat ér­tékelve megállapították, hogy „peresz­trojkára lenne szükség- a politikai kapcsolatokban is“. Szovjet részről készen állnak a kapcsolatok javításé­ra, de ehhez gyakorlati lépéseket vár­nak a franciáktól. Hogy Chirac ezek­re hajlandó lesz-e? Jószántából alig­ha, hacsak nem a Mitterandhoz tar­tozó erők nyomására. Pedig nagy szükség lenne erre, hiszen a szép ha­gyományokra visszatekintő szovjet­­francia kapcsolatok Európa és a világ biztonságát erősítenék. (hj GABONAFÉLÉK Az első negyedévben a gabonafé­lék világpiaci árának alakulása nem volt egyértelmű. Például a chicagói börzén a búza átlagos ára a mólt év második feléhez viszonyítva ugyan kissé emelkedett, de még mindig a pszichológiai határ — 3 dollár bu­­shelenként — alatt mozog. A kukori­ca ára kissé csökkent. Csökkent az ár a rozs és az árpa esetében ezzel szemben a múlt évi drasztikus csök­kenés után a rizs világpiaci ára fo­kozatosan emelkedett. A gabonafélék világpiacán már az 1981/1982-es idény óta a kínálat van túlsúlyban, ami a felesleges készletek felhalmozásához és az árakra való depresszív hatáshoz vezetett. A gabo­nafélék összkínálatát a szakemberek az 1986/1987-es Idényben rekord mennyiségre, mintegy 1,67 milliárd tonnára becsülik. Ez mintegy 7 szá­zalékkal volna több, mint egy évvel korábban, ugyanakkor az előrejelzés szerint a fogyasztás várhatóan csak 2 százalékkal növekszik és kisebb lesz, mint a termelés. Az elfekvő készletek mennyisége a jelenlegi Idény végén az előrejelzések szerint eléri a 385 millió tonnát, tehát az évi fogyasztás mintegy 30 százalékát. An­nak ellenére, hogy a mintegy 17 szá­zalékot is már elegendőnek lehet te­kinteni. A rizs világpiaci ára az idei év első negyedében megszilárdult, de a szak­emberek többsége képtelen arra, hogy megjósolja a további alakulást. A kí­nálat továbbra is túlsúlyban van a kereslettel szemben. A múlt évben a rizs világpiaci ára az 1985-ös év való­ságához képest 15, az 1982—1984-es évek átlagához viszonyítva pedig 25 százalékkal volt alacsonyabb. OLAJOS MAGVAK Az olajos magvak és a belőlük ké­szült termékek világpiacán az idei év első hónapjaiban pesszimista hangu­lat uralkodott, az árak többségükben csökkenő irányzatot mutatnak. Már­ciusban az árak fokozatosan csökken­tek, de még így is magasabbak vol­tak, mint a múlt év második és har­Két héttel ezelőtt hangzott el Woj­­ciech jaruzelskinek, a Lengyel Egye­sült Munkáspárt Bizottsága első titká­rának, az államtanács elnökének a tágabban értelmezett Közép-Európára vonatkozó leszerelési javaslata, amely világszerte nagy visszhangot keltett. jaruzelski elgondolása egy katonai és egy politikai részből áll. Ami a konkrét leszerelési intézkedéseket il­leti. azt javasolja, hogy a térségben fokozatosan számolják fel a hadműve­leti-harcászati nukleáris eszközöket, vonják ki a különösen nagy tűzerejű és romboló hatású hagyományos fegy­vereket, módosftsák a jelenleg ér­vényben lévő katonai doktrínákat oly módon, hogy azokat az érdekelt felek kizárólag védelmi jellegűnek ismer­hessék el, a leszerelési intézkedések végrehajtásának ellenőrzésére dol­gozzanak ki hatékony nemzeti és nem­zetközi módszereket, beleértve a hely­színi megfigyelést is, és végűi fejlesz­­szék tovább a Stockholmban elfoga­dott biztonsági és bizalomerősítő in­tézkedéseket. A politikai intézkedésekkel foglal­kozó rész indítványozza, hogy a je­lenleg csupán a nyugat-európai orszá­gokat tömörítő Európai Tanácsot ala­kítsák át oly módon, hogy annak va­lamennyi európai ország tagja lehes­sen. Ez ugyanis nagymértékben elő­mozdítaná az eltérő társadalmi be­rendezkedésű országok között a meg­értést, segítene eloszlatni a bizalmat­lanságot. Javasolja továbbá, hogy létesítsenek összeurópai tanácsot a környezetvé­delmi kutatások és intézkedések egy­behangolására, továbbá hogy 1989- ban, a háború kitörésének 50. évfor­dulóján rendezzenek konferenciát madik negyedében. A szójabab ára február második felében volt a leg­magasabb, de átlagosan alacsony szinten maradt, hasonlóképpen mint a szójaliszt esetében, jelentősen csök­kent például a lenmag ára. Az olajos magvak és a növényi ola­jok világpiaci árának csökkenését a szakemberek főleg három tényezővel, az Észak-Amerikában levő óriási tar­talékokkal, a növényi olajok tartalé­kainak Idény jellegű növekedésével és a kereslet csökkenésével indokol­ják. Az olajos magvak világtermelését az 1986/1987-es idényben a szakembe­rek mintegy 196' millió tonnára be­csülik, ami viszonylag elég nagy mennyiség. Az előző Idény valóságá­hoz viszonyítva csökken a gyapot- és napraforgómag betakarítása, ezzel szemben viszont növekszik az őszi repce, a szójabab, a földimogyoró és a lenmag betakarítása. Számos exportőr országban, ame­lyekben óriási készletek halmozódtak fel vagy problémát okoz a kereske­­delem. Illetve az alacsony ár, jelentős mértékben csökkentik az olajnövé­nyek vetésterületét. Főleg a napra­forgó ás a gyapot termelésének mér­séklése várható. Ezzel szemben az importőr országokban a vetésterület növelésével számolnak, főleg a szója­bab, az őszi repce, a földimogyoró és a lenmag esetében. Az Oil World NSZK-belt hetilap február végén közölte, hogy a világ 17 növényi olajféleségének és állati zsiradékénak termelése nem lesz túl­súlyban a fogyasztással szemben. Ugyanis termelésük csupán 0,5 millió tonnával 71 millió tonnára növekszik, szemben az utóbbi két év 3,6, illetve 4 millió tonnás termelésével. Az emlí­tett hetilap főleg a pálmaolaj (mint­egy 370 ezer tonnával) és a kókusz­olaj (mintegy 200 ezer tonnával) ese­tében számol a termelés csökkenésé­vel. Az olajok és a zsiradékok világfo­gyasztása ugyanakkor az előző idény­hez viszonyítva 2,8 millió tonnával 71,8 millió tonnára növekszik, ami egy lakosra számítva 14,5 kilogramm­Varsöban a helsinki Záróokmányt alá­író országok részvételével. A javaslat leszerelési kérdésekkel foglalkozó fejezete zömmel azoknak a rakétáknak, tüzérségi tölteteknek és robbanófejeknek a csökkentését tűzi ki célul, amelyeket nem érintet­tek az eddigi szovjet—amerikai lesze­relési tárgyalások. Ennyiben tehát új az indítvány, de jelzi a folyamatossá­got is, hiszen egyrészt bizonyos ele­mei kapcsolódnak az 1957-es Rapacki­­tervhez, másrészt a Varsói Szerződés tagországainak 1986. júniusi budapes­ti felhívására épülnek. Ami például a kitágított Közép-Európa fogalmát il­leti, abba a javaslat szerint az egyik oldalon az NDK, Csehszlovákia, Len­gyelország és Magyarország, a másik oidalon az NSZK, Belgium. Hollandia, Luxemburg és Dánia is beletartozna. Ezt a földrajzi keretet később ki le­több, mint egy évvel korábban. A fo­gyasztás növekedése 'elsősorban az iparilag fejlett országokban — a Kö­zös Piac tagországaiban, az Egyesült Államokban, Japánban stb. — várható. CUKOR A múlt év végén még a legnagyobb optimisták sem feltételezték, hogy az idén januárban jelentős mértékben emelkedik a cukor világpiaci ára. Ez annál meglepőbb, mert a múlt év má­sodik felében a cukor világpiaci ára szélsőségesen alacsony volt. Az idei év első három hetében az árfolyam bejegyzése New York-ban 47 százalék­kal növekedett A csúcspontot január végén és február elején érte el. Hnsz­­szú távlatokban azonban a nyerscn­­kor világniaci ára mélven az utóbbi évtized átlaga alatt maradt. A meglepő változást elsősorban az idézte elő, hogy a Szovjetunió a sza­badpiacon nagy mennyiségű cukrot vásárolt, A Szovjetuniót erre a lépés­re néhány ok késztette. Egyrészt az erős fagyok, amelyek károsították a még feldolgozásra váró cukorrépát és így csökkentették a cukortermelést, másrészt az alkoholfogyasztás csök­kentésére tett Intézkedések és a ma­gas cukortartalmú üdítő italok gyár­tásának növelése, valamint a kubai cukorszállítmányok csökkentése, ahol az Mén az utóbbi tíz év leggyengébb termése várható. Az árak alakulását befolyásoló té­nyezők közül ki kell emelni Brazília szigorú intézkedéseit, amelyek a ha­zai cukortermelés lényeges — 8.5 mil­lió tonnáról 7,5 millió tonnára történő — csökkentésével, a hazai fogyasztás növekedésével és 750 ezer és 1,5 mil­lió tonna közötti cukormennyiség ex­portjának két évvel való eltolódásával vágysz export felmondásával kapcso­latosak. Az, hogy a világ két legnagyobb cukortermelő országának — Kubának és Brazíliának — problémái merültek fel az exportkötelezettségek határide­jének betartásával, mindenképpen hozzájárult a cukor világpiaci árának megszilárdulásához. A különféle szak­értők által kidolgozott előrejelzések szerint a cukor világpiaci ára az idén libránként (45,36 deka) várhatóan 6—8 centre (a dollár századrésze) emelkedik. Az ár emelkedése mellett azonban nem javul lényegesen a ki­vitelezők helyzete, főleg az amerikai pénzegység gyengülése következté ben. (Folytatjuk) hetne terjeszteni az Atlanti-óceántól az UráHg. A javaslat nem csupán a szocialis­ta országokban, hanem nyugati kö­rökben is figyelmet keltett. Azt mél­tányolják benne, hogy nem csökken­ne általa az érintett országok védel­mi képessége — egymás rovására —, éppen ezért válaszra érdemes kezde­ményezésnek tartják. Persze a lesze­relési javaslatokhoz való nyugati vi­szonyulásokat ismerve azért „áttö­­róen ‘ jó válaszra most sem kell szá­mítani. De — a jaruzelski-terv itt van, tudomásul kell venni, foglalkoz­ni kell vele, s tán lassan gyökeret ver e szűnni nem akaró leszerelési javaslat-őzön, amellyel a szocialista országok árasztják el a nyugatiakat, azoknak a szemléletében is. akik ed­dig csak a fegyverkezés gondolatkö­rében éltek. A JARUZELSKI-JAVASLAT-*• A javaslatban megnevezett országok * T

Next

/
Thumbnails
Contents