Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)

1987-05-30 / 21. szám

2 SZABAD FÖLDMŰVES 1987. május 30. Bíráló igényességgel Az SZLKP Duna szerdahelyi (Dunaj­ská Streda) járási Bizottságának a közeim Altban megtartott plénuma az állattenyésztés helyzetével és falada­taival foglalkozott. A járásban ugyan­is egy hosszúlejáratú komplex mező­­gazdasági—élelmiszeri-pari program megvalósításán dolgoznak, amely megkülönböztetett figyelmet fordít a lakosság igényeinek folyamatos kielé­gítésére. Fontos célként jelölték meg a hatékonyság növelését és a minő­ség javítását. Ugyanakkor sok szó esett a termelési költségek csökken­téséről és a termelékenység növelé­séről is. A tejtermelésben — tekintet­tel az új felvásárlási rendszerre — előtérbe kerül a minőség és a tej tisztaságának állandó javítása. Nem hagyható figyelmen kívül az a tény sem, hogy még mindig indoko­latlanul nagv e'térések vannak az egyes gazdaságok, s azokon belül a farmok között is annak ellenére, hogy a feltételek a legtöbb helyen megegyeznek Fontos ré'kitűzés ezek­nek a szintkülönbségeknek a csök­kentése, illetve kiegyenlítése. Első­sorban a szubjektív körülmények és tényezők hatását kell a minimálisra csökkenteni Az egy tehénre eső te­jé*! átlag a iáráshan 4 ezer 553 Her, ám több gazdaság ér el ennél az át­lagnál jóval gyengébb eredményeket. Nem minden" gazdaságban biztosíta­nak az állatál'omány számára ele­gendő mennviséefi és jó minőség« ta­karmányt, beleértve h tömegtakarfná­­nyokat ts. Ugyancsak sok helyen hiá­nyoznak még a takarmánykeveréke'k A marhahústermelésben a járás me­zőgazdasági üzemei Jó eredményeket értek el. Tekintettel arra hogy az elmúlt év végén a sertéstenyésztés­ben fellépő betegségek nagv károkat okoztak, az kihatott a sertéshús ter­melésére is. A 8. ötéves tervidőszak­ra kiűzött célokkal összhangban nö­velik a sertésállományt. A kilátások erre az évre jók, így folyamatosan sikerül a gazdaságok­ban a meghatározott növekedési üte­met betartani. A tojástermelésben három nagy telepen összpontosították a termelést Ennek megfelelően a Dunatőkési (Duna'skV klátov 1 ős a Gombai (Hn­­hicel Állam' Gazdaság, illetve a Csi­­lizknzi Efsz évente 8R millió tojással járul hozzá a közellátáshoz. Az elő­zetes felmérések alapján ezen a sza­kaszon az elkövetkező években nem a mennyiségi növekedésre, hanem a minőségi mutatók favttására helyezik a fő súlyt Az említett mezőgazdasági üzemek, valamint a MSsospol Közös Mezőgazdasági Vállalat évente 3 ezer 4000 tonna vágóbaromfival látja el a piacot. A beszámoló és a vita egyaránt a hatékonyság fokozására hívta fel a figyelmet. Többek között szó esett arról is, hogy a Mäsospol nagyhizlalda esetében összehangoltabb munkára van szükség annak érdekében, hegy a szerződő felek következetesen be­tartsák a szerződésben foglaltakat. Problémák merülnek fel a takar­mányalap biztosításában. Kifogásolták azt is, hogy az abraktakarmányokat ugyan időben és elegendő mennyi­ségben leszállítják, ám ezek minősé­ge nem minden esetben éri el a kí­vánt szintet. Az állategészségügy szakaszán nagy fipye’met kell fordítani a törzsállo­mányra, — ez az alapja a sertéste­nyésztésnek, — valamint az állatte­nyésztés korszerű módszereinek bát­rabb alkalmazására. Ebben az ága­zatban is fel kell karolni a kezdemé­nyező szellemű jó dolgozókat és kö­vetkezetesebben kell fellépni a szo­cialista erkölcs megsértői e'len. Az állattenyésztés továbbfejlesztése elképzelhetetlen a növénytermesztés intenzlfikálása nélkül. A járásban tó­val naevobb mennyiségű takarmányt termelnek, mint amennyire szükség van. Ezért nagyobb figyelmet kell fordítani annak elosztására. A szálas­takarmányokat valamennyi mezőgaz­dasági üzem biztosítani tudja. Az á’­­lattenyésztés intenzifikálását a jövő­ben nehezebb körülmények között fogják megvalósítani, hiszen a vi­szonylag magas állatsűrüséget, illet­ve a hasznosság növelését a termőte­rület növelése nélkül és főleg a ta­karmánytermő területek növelése nélkül kell elérni. Ugyanakkor figye­lembe kell venni a talajvízvédelem és a környezetvédelmi rendelkezések maximális betartását. Mindez szüksé­gessé teszi a tudományos-műszaki Is­meretek következetes kihasználását, a korszerű termelési eljárások beve­zetését, a munkaszervezés, irányítás és ellenőrzés hatékonyságának foko­zását. Ezzel egyidőben minden mező­­gazdsági üzemben érvényre kell jut­tatni az anyagi és erkölcsi ösztönző­ket, va’aminf az állattenyésztésben dolgozók munka- és életkörülményei­nek javítását. A járásban száz hektár mozőgazda­­sági földterületre 936 darab szarvas­marha (ebből 30,5 darab tehén 1 jut. ló eredményeket értek el a szarvas­marhák nťjii siíl ve vara podá ■sábau fez átlagosan 785 sramml, mig a hízó­marhák napi felhizlalása HU I gram­mot tesz ki. Jelentős előrehaladást értek el az üszőnevelésben, emelke­dett a Ct-es kategórtába besorolt üszők aránya. Nem sikerült viszont javulást elérni a borjüelválasztásban, mivel száz tehénre számítva 99,05 borjút választottak el. Nem minden mezőgazdasági üzemben reagálnak rugalmasan a tudományos ismeretek alkalmazására a takarmánytermesz­tésben, Illetve a takarmányok ésszerű hasznosításában. A jövőben jobban ki kell használni a kettős termesztési rendszer nyújtotta előnyöket a takar­mánytermesztésben, javítani annak összetételét, modernizálni a szilázso­­lási eljárásokat. A tömegtakarmá­nyokkal való gazdálkodás szakaszán a plénumon követelményként jelölték meg minden mezőgazdasági üzemben a tíz százalék tartalék biztosítását. Valamennyi mezőgazdasági üzemben növelni kell a komplex raclonaüzá­­cíós brigádok számát, ezek figyelmét a döntő fontosságú problémák meg­oldására kel! irányítani. Tekintettel arra, hogy a marhahústermelés sza­kaszán a követelmények nagyon igé­nyesek, a jövőben a felsőbb szervek­kel és a kutatóintézetekkel karöltve biztosítani kell a megfele'ó biológiai anyagot erre a célra, mivel a repro­dukciós folyamat önmagában nem biztosítja ezen feladatok tejesítését. A sertéstenyésztésben fontos intenzl­­f'kációs ténvező a mesterséges meg­termékenyítés bevezetése. Ennek kap­csán a hibridizáción keresztül lehe­tővé vál’k a hús minő'égi javítása. A sertéseknél a mesterséges megtermé­kenyítést az állomány 44.8 százalé­kánál alkalmazzák csak, ami más já­rásokkal összehason’ítva korántsem kielégítő Podlg megvannak ennek a teltételei, hiszen az Ekecsen (Okoöl létrehozott Állattenyésztői Állomás tevékenységével a mezőgazdasági üzemek nemcsak a járásban, de an­nak határain túl is elégedettek. A járási pártbizottság plénuma az igényesség és a bírálat szellemében elemezte az eredményeket és hatá­rozta meg a iegköze’ebbi időszak ten­nivalóit az állatién vesztés szakaszán. Szorosabbra kell fűzni az elme1étét a gyakorlattal, emelni kell a politi­kai-szervező munka színvonalát. A hiányosságokat mindenütt konkrétan kell feltárni és meghatározni azok mie’őbhi kiküszöbölését. Minden me­zőgazdasági üzemben határozott in­tézkedéseket kell fogaiiatosíteni a feladatok maradéktalan teljesítése ér­dekében. Az űi szemlélet meehono­­sítását mindenütt a pártszervezetek­nek, a kommunistáknak kell szorgal­mazniuk. Személyes példamutatással meg kell nyerniük valamennyi dolgo­­zét az igénves feladatok folyamatos teljesítésének. Svinger István BELPOLITIKA! KOMMENTÁR A sajtóértekezleteken elhangzó kérdések és vélemények — az iránvt adó tájékoztatás vagy beszámoló kivételével — rendszerint ez újságíró noteszében maradnak, a­­molyan „kulisszatitkoknak“ számíta­nak, később felhasználható ötlete­ket, anyagfeldolgozást segítő támpon­tokat jelentenek. Ez a sajtóértekezlet azonban más volt. A dr. Éva Tökölyová egészség­­ügyi miniszter által elmondottak nem száraz ténvközlést jelentettek, hanem eszmecserére serkentettek, együttgon­dolkodásra biztattak. És a jelenlévők — többségükben maguk is anyák —• szívesen tervezték együtt az anya és gyermek jövőjét az illetékes reszort vezetőivel, nem hallgatván el azokat a gondokat vagy nehézségeket sem, amelyekkel — újságírók lévén — or­szágjárás közben találkoznak. Tudjuk, hazánkban törvény védi a családot, az anyát és a gyermeket. Az sem titok, hogy világviszonylatban is a legfejlettebbek közé tartozik az anyáról és gyermekéről történő szo­ciális és egészségügyi gondoskodá­sunk. A CSKP XVII. kongresszusa az egész társadalmat érintő program ki­dolgozását adta feladatul az egész­ségügyi reszortnak, hogy átfogő, min­denre kiterjedő gondoskodással ve­gye körül a családot, az anyát és gyermekét, s ezáttal egészségesebb nemzedékek szülessenek és nőjenek fel. Hosszűleiáratú programról van szé. amelynek a megva'ósftása gazda­sági és szociális fejlődésünk irány­elveivel együtt 1990-ig sőt, az ezred­fordulóig meghatározza a tennivaló­kat. Tény, hogy ezidáig sikerült kiépí­teni úgy az egészségügyi hálózatot, hogy az szavatolja az állandó és rendszeres gondoskodást minden em bérről. Ami a gyermekeket illeti, a kötelező ellenőrzések és védó'oltások segítségéve' sikerült megvédeni őket számos fertőző betegségtől, sőt a múltban leginkább rettegett betegsé­geket — a gyermekbénulás, a torok­gyík — teljesen felszámolták. A gondoskodás minőségét tekintve azonbau egyre magasabbak a köve­telmények, mind árnyaltabbak a szem­pontok és mindenre kiterjedők a mu­tatók. És ezekhez viszonyítva van még jócskán javítani való nálunk is. Például a világviszonylatban elért legjobb eredményeknél nálunk még kétszer nagyobb a csecsemőhalandó­ság. Az okokat vizsgálva kiderül, adatát. Sok a válás, a csonka család­ban felnövő gyermek. Még a kiegyen­súlyozott családokban is számos hely­telen életmód-életvitel-jelenség hat a gyermekek fejlődésére. Kevés a moz­gás. egészségtelenek az étkezési szo­kások, az elhízott, a túltáplált gyer­mek. Az iskolai tananyagokból is hiány­zik a családi életre nevelés, kevés az egészségügyi-érzelmi felvilágosítás, tájékoztatás. Fölmerül a kérdés, ki neveljen el­sősorban, ki tehetné a legtöbbet, hogy a deviáns emberek között ne fiatalkorú bűnözővé nőjjenek tel a gyermekek, hogy kiskorúak és szülői hogy sok a koraszülés, a spontán ve­télés, a veszélyeztetett terhesség. Ez pedig arra utal, hogy a dolgozó édes­anyák megterhelése nagy: nem keve­sen dolgoznak még egészségükre ár­talmas környezetben, vagy kimondot­tan veszélyes munkahelyen. Ezért történtek úíabh intézkedések, hogy mind gyorsabban át lehessen őket csoportosítani más munkahe­lyekre, s az anya — a születendő gyermek — védelmében hagyták jó­vá az elmúlt évben a terhességmeg­­szakitásokat szabályozó új törvényt is. És ezért lép életbe — július 1-jei hatállyal a meghosszabbított szülési szabadságról, (28 hét helyett 28 hét), a harmadik gyermektől fölemelt gyermekgondozási segrélyről, s a má­sodik és a harmadik gyermek után meghosszabbított gyermekgondozási szabadságról szőlő törvény. Mindez önmagában még nem elég. Hiszen azok a tényezők, amelyek ed­dig is leginkább rontották a statisz­tikát. szociális és egészségügyi ellá­tásunk összképének pozitív eredmé­nyeit, még most is hatnak. Hiszen nem kevés nő anyaságra éretlenül szül gyermeket, nem kevés család képtelen ellátni és betölteni a gon­doskodás és a nevelés alapvető fel­szeretettel szerepre alkalmatlanok és éretlenek ne a gyermekotthonok számára szül­jenek, hogy о cigányszármazásúak nevelése ne nehezedjen olyan súllyal társadalmunkra? A választ önmagában sem az egész­ségügyi reszort, sem kiilün-külün az újságírók nem adhatják meg. Az is­kolaügynek éppúgy lépnie kell a csa­ládi életre nevelés feladatkörében, mint a többi tárca illetékeseinek. Annyi mindenről esett szó: új gyer­mekkórház építéséről, amelyben any­jukkal együtt lehetnek á kicsinyek, a sokakat aggasztó légzőuti megbete­gedések gyógyítására létesítendő tát­rai gyermekszanatóriunu-ől, az ivó­vizek minőségéről — és nem utolsó­sorban arról, hogy az egészségügyi felvilágosításra és nevelésre a kor kövctclménnyeinek megfelelően mi­lyen nagy szükség van. A fiatal édesanyák közül nagyon sokan még a legegyszerűbb. legalap­vetőbb tudnivalókkal sincsenek tisztá­ban, teljesen tehetetlenek, ha például belázasodik vagy elrontja a gyomrát a gyerek. Nem tudják elkészíteni a gyermekételeket, nem tudnak mosni, nem ismerik a higiéniai követelmé­nyeket. Az egész társadalom figyelmét a családra, a gyermekre kell fordítani, ha ezeket az előrelépést gátlő ténye­ülésezett az SZLKP KB mezőgazdasági és élelmezésügyi bizottsága Bratislavában május 19-én ülésezett az SZLKP KB mezőgazdasági és élel­mezésügyi bizottsága. A tanácskozást Ignác Jenák, a CSKP KB Elnökségé­nek póttagja, az SZLKP KB titkára vezette. A bizottság foglalkozott a 8. ötéves terv lebontásával és az 1987. évi vég­rehajtási terv teljesítésével kapcsola­tos feladatokkal. Hangsúlyozta, hogy a tervfeladatok teljesítésével össze­függésben számos probléma merül fel. A mezőgazdasági és élelmezés­­ügyi, valamint az erdőgazdasági és vízgazdálkodási reszort felelős szer­veinek a bizottság javasolta, hogy az igényes feladatok teljesítésére rugal­masan és hatékonyan reagáljanak. Ugyanakkor rámutatott a tervfelada­­tok folyamatos teljesítését hátráltató tartalékokra is. A b’zottság megvitatta azokat az intézkedéseket. ame'yeket az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Mi­nisztériuma a szarvasmarha-állomány egészségvédelme érdekében dolgozott ki a 8. ötéves tervidőszak hátralévő éveire. A mezőgazdasági és élelmezésiigvi bizottság bíráló igényességgel érté­kelte a tejfeivésáriással kapcsolatos új Csehszlovák Szabvány bevezetésé­vel kapcsolatos anyagi-műszaki e'lá­­tás problémáit. Javasolta a miniszté­riumnak, hogy tegyen meg mindent a helyzet gyors ütemű javítása érde­kében, különösen azokban a mező­gazdasági üzemekben, amelyekben eddig még az alapvető fogyatékossá­gokat sem sikerült felszámolni. Elé­gedetlenségét fejezte ki a szállító szervezetek, főleg a gép- és vegyipar hozzájárulásával kapcsolatban, mert nem teljesítik kellőképpen feladatai­kat. Rámutatott a mezőgazdaságnak szolgáltatásokat nyújtó vállalatok, szervezetek munkájában tapasztalha­tó hiányosságokra is. A bizottság végül értékelte az SZSZK kormánya által 1985-ben jó­váhagyott, a burgonya termelését, feldolgozását és tárolását szorgalma­zó tervezet megvalósítását. Szintén elégedetlenségét fejezte ki a terve­zet megvalósításában tapasztalható és a reszortok együttműködésében levő problémákkal kapcsolatban. A terme­lő, a feldolgozó, a kereskedelmi és a szállító vállalatoknak javasolta, hogy rugalmasan távolítsák el a fogyaté­kosságokat, hogy javítsák a lakosság burgonyával való ellátását. Tavaszi helyzetkép — gondokkal (Folytatás az 1. oldalról) s a jövőben Is segítenek majd az il­letékes mezőgazdasági üzemeknek. Például a Slnvl’k dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) üzeme, a nyitrai (Nitra) fagyasztó üzeme stb. velőgé­pek vásárlásával segítik a termelő-, két. A járás egységes földmüves-szö­­vetkezetei és állami gazdaságai 80 hektár területen termesztik a káposz­tát, melynek zömét az érsekújvári (Nové Zámky) Slovlik nemzeti válla­lat dolgozza fel. A paradicsomot a mezőgazdasági üzemek összesen 408 hektár területen termesztik. Franti­šek Sebőnak, a jmi speciális agronó­­musának véleménye szerint az egyes gazdaságok nem szívesen foglalkoz­nak ennek az ipari növénynek a ter­mesztésével, mivel a munkaieénves­­ség, a jelentős termelési ráfordítás nmes arányban a rentabilitással. Egy kilogramm paradicsomért az illetékes zőket fel akarjuk számolni. Egészen odáig, hogy a terhes nő ne igyon al­koholt, ne dohányozzon és környeze­tében se dohányozzanak. És termé­szetesen azt is beleértve, hogy kon­fekcióiparunknak sem a legócskább minőségű műszálas anyagból kellene a kismamaruhákat készítenie és nem — szinte eldugva — kínálnia a ruha­boltok leghátsó polcain, hiszen azok­ban az országokban, amelyek számá­ra fontos és progamot jelentőén el­sődleges az anyaság és a gyermek védelme, már külön boltok kínálják a szükséges holmikat. És valljuk be, sokkal korszerűbb, jobb és szebb ki­vitelben — legfőképpen pedig a kí­vánt mennyiségben — mint nálunk. A legújabb törvény számos csalá­dot érint kedvezően és az ifjúháza­sok ottbonalapíté lehetőségeit is nö­veli. Azt is megelégedéssel nyugtáz­zák az édesanyák, hogy ezentúl beteg gyermekük mellett is több napot tölt­hetnek, tehát nem kell — éppencsak a lázát lehúzva — féliggyúgvultan visszavinni az óvodába, elengedni az iskolába. Ez, valljuk be, nemcsak újabb megbetegedést, hanem más gyermekek megbetegedését is elő­idézhette. Az eddigi intézkedésekről, az elkö­vetkező hónapokban életbe lépő tör­vényekről és azokról a még szüksé­ges tennivalókról beszélgettek tehát — szinte a nemzetközi gyermeknap előestéién — az egészségügyi reszort képviselői és az újságírók jövőt féltő szeretettel, amelyek által minden gyermek egészségesen nőhetne fel ki­egyensúlyozott családban. Fersze, ha többségük számára már ma is adott a lehetőség, azért még — a mérhe­tetlen társadalmi erőfeszítés ellenére — nem kevés gyermek testi és lelki fejlődését veszélyezteti a család, a­­melyben született. Hogy mit tehetünk értük és ho­gyan, azt törvényeink meghatároz­zák, azonban személyre szólóan, em­berségünkből eredően munkahelyün­kön, társadalmi tisztségünk és hatás­körünk ismeretében kell tudnunk és a gyakorlatban kell megvalósítanunk. H. Mészáros Erzsébet mezőgazdasái üzem átlagosan 1 koro­na 88 fillért kap a felvásárlóktól, ami bizony a termelési költségeket is alig fedezi. A termelők már jóval elégedettebbek a zöldbab felvásárlási árával. Ezt a zöldségfélét a járásban 90 hektár területen termesztik. Más zöldségfélékből — paprika, saláta­­uborka stb. — már kevesebbet, ösz­­szesen több mint 400 tonnányit ter­melnek. A gyorsítás szelleme a Galántai tá­rás mezőgazdasági üzemeit sem ke­rülte el. Reméljük, hogy az új ter­melési tapasztalatok átültetése, a kor­szerűbb irányítási rendszer itt is a legrövidebb időn belül érezteti majd embert és társadalmat gazdagító ha­tását. Kalita Gábor Ülésezett a CSKP KK< Elnöksége A CSKP KB Elnöksége május 20-1 ülésén értékelte Nicotae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, államfő, csehszlovákiai baráti mun­kalátogatásának eredményeit. Megelé­gedéssel szögezte le, hogy a CSKP és az RKP, valamint a CSSZSZK és az RSZK kapcsolatai sikeresen fejlődnek a marxizmus—leninizmus és a szocia­lista internacionalizmus elvei alap­ján. Rámutatott a Csehszlovákia és a Román Szocialista Köztársaság 2000-ig szóló hosszú távú gazdasági és tudo­mányos-műszaki együttműködése fej­lesztést programja teljesítésének fon­tosságára és hangsúlyozta ezzel ösz­­szefüggésben a széles körű gyártás­szakosítás és termelést kooperáció alkalmazásának jelentőségét. A CSKP KB Elnöksége továbbá megvitatta a CSSZSZK 1S88. évi álla­mi költségvetésének tervezetét. Bírá­ló hangnemben mutatott rá arra, hogy a gazdaságfejlesztésben nem teljesí­tették maradéktalanul a minőségi mutatókkal kapcsolatos feladatokat, ez elősorban a kölfségek csökkenté­sére vonatkozik. Mindez tükröződött pénzügyi és költségvetési gazdálko­dásának eredményeiben. Az elnökség hangsúlyozta hatékony és konkrét in­tézkedések elfogadásának a szüksé­gességét annak érdekében, hogy ha­tékonyabb legyen a pénzügyi forrá­sok képzése, azok ésszerűbben legye­nek kihasználva, továbbá, hogy az önelszámolási és költségvetési szférá­ban tovább szilárduljon a gazdasá-, gosság rendje. Hangsúlyozta, hogv a gazdasági mechanizmus átalakítására tett előkészületek keretében aktivi­zálni kell a pénzügyi rendszer egyes szerveinek szerepét a gazdasági és pénzügyi egyensúly megszilárdításá­ban. Továbbá megismerkedett az elnök­ség azzal a beszámolóval is, amely František Pitrának, a CSKP KB Elnök­sége póttagjának, a KB titkárának a Magyar Népköztársaságban tett mun­kalátogatása során szerzett tapaszta­latait tartalmazta. Áttekintették a bel- és külpolitika néhány más idő­szerű kérdését is.

Next

/
Thumbnails
Contents