Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)
1987-05-30 / 21. szám
AZ SZSZK MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMEZÉSÜGYI MINISZTÉRIUMÁNAK HETILAPJA 1987. május 30. 21. szám XXXVIII. évfolyam Ara 1,— Kč* / Tudatunk / i ' megváltoztatásáról A szocializmus a tudományos világnézetből és a tudományokból kiindulva épül. s a marx-lenini párt vezetése alatt dolgozó tömegek tudatos és tervszerű munkájával fejlődik. A világnézeti nevelés ezt a tudatosságot fokozza, s emeli a lakosság munkahelyi és polgári aktivitását. A XVH. pártkongresszus kijelölte a feladatokat ezen a területen is. Ennek jelentősége és irányelvei társadalmunk szociális és gazdasági fejlődése felgyorsításának stratégiájából adódik. „Az elkövetkezendő időszak feladataival“ — mondta ki a kongresszus — „szorosan összefügg az ideológiai és politikai nevelőmnnka. Ennek küldetése a lehető leghatékonyabban hozzájárulni az áj, öntudoatus. szocialista hazáját építő polgár személyiségének sokoldalú fejlődéséhez, a mars-lenini világnézet elsajátításához és a szocialista erkölcs alapelveinek betartásához.“ Társadalmunk fejlődésének meggyorsítása csakis a tudományos-technikai fejlődés és az emberi tényező aktivizálásával lehetséges. A gyakorlat azt mutatja, hogy a szocializmus építésének és dinamikus fejlődésének kulcsfigurája az ember. Ezért nem véletlen. hogy a CSKP XVII. és az SZKP XXVII. kongresszusa kiemelte a nép alkotó ereje kibontakoztatásáért és a kitűzött cél eléréséért végzett munka fontosságát. Az emberi tényező kiemelésével egvidoben előtérbe lép a világnézeti nevelés fontossága is. Világnézeti nevelés alatt a mars-lenini eszmék, a szocializmus terjesztését értjük. A világnézet — tudatosan vagy tudat alatt — befolyásolja az ember értékrendjét és tetteit. Ezért nem lehetünk közömbösek az iránt, mitten a lakosság világnézete. miben látják életük értelmet. mi az. ami mellett hajlandók kiállni. A gazdasági és társadalmi feladatok sikeres teljesítésének biztosítéka a világnézeti nevelés központjábanálló ember, s annak harmonikusan fejlődő személyisége. A világnézeti nevelés feladata maximálisan hozzájárulni a műveltség emeléséhez, a kulturális látóhatár bővítéséhez, az ember eszmei, szociális, erkölcsi és kollektív tudatának, valamint lelkiismeretességének és felelősségtudatának növelésébez. A tudományos világnézet nemcsak általános elképzeléseink összessége a világról. Magába foglalja a kommunista erkölcs normáit és értékrendjét ts. A CSKP XVII. és az SZKP XXVII. kongresszusa ntán hazánkban növekedni kezdett az érdeklődés az etikai kérdések, az emberek, s elsősorban a vezető beosztásúak és tisztségviselők erkölcsi arculata iránt. Az ember megváltoztatása a cél. hogy cselekedetei felelősségteljesek legyenek, s tettel és szavai összhangban legyenek, s mindig készen álljon polgári kötelességét teljesíteni. A CSKP XVII. kongresszusa felhívta a figyelmet ezekre a kérdésekre. Hisz a mi társadalmunkban is találkozhatunk olyan erkölcsi álláspontokkal és viselkedési formákkal, melyek nincsenek összhangban szocialista ideáljainkkal, értékrendünkkel, s a kommunista erkölcs normáival. Olyan szabálytalanságokról és vétségekről van szó, melyekről nem állíthatjuk, hogy a múlt öröksége, illetve a burzsoá propaganda hatása. A szocialista társadalom építésénél a további haladás elsősorban attól függ, milyen változások mennek végbe magában az emberben. Az ő világnézetéről van szó. ideológiai meggyőződéséről és erkölcsi elveiről, lelkiismeretéről és felelősségéről, s készségéről harcolni a szocializmus eszméiért. E folyamat felgyorsításának stratégiája követeli, hogy több figyelmet szenteljünk az etikai kérdések megoldásának. Annál is inkább. hogy a szocializmus ellenségei kitartóan és célratörően igyekeznek hatni társadalmunk erkölcsére, befeketíteni ás diszkreditálni azt a munkásosztály szemében. Láthatjuk magunk körül, hogy az emberek különbözően viselkednek, bár az életkörülményeik és munkalehetőségeik egyformák. Mivel magyarázható, hogy egyesek hisznek a nyugati burzsoá propagandának, s erkölcstelen, társadalomellenes cselekedetekre vetemednek? Az okot valószínűleg az emberek erkölcsi-szellemi érettségében és jellemében kell keresni. A világnézeti nevelés szerves része a tudományos ate’zmns. amely segíti az embert szellemi tüggetlenségének kialakításában. Ennek fő célja és lényege ismereteket adni, fejleszteni az ember alkotóképességéi, alakítani jellemét és embertársi kapcsolatait, s mindezek segítségével legyőzni a vallás misztikumát. Társadalmunkban a tudományos világnézet terjed és erősödik. Ennek a pozitív folyamatnak ellenére azonban a vallás még mindig nagy hatást gyakorol a lakosságra. További fejlődésünk érdekében szükséges az ateista nevelés fokozása. Ha azt akarjuk, hogy az ateista nevelés hatékonyabban segítsen a világnézet megváltoztatásában, meg kell változtatnunk formáját és módszereit, közelebb kell hozni a mindennapi élethez. s mentesíteni a formalizmustól. Lakosságunk világnézeti nevelésében fontos szerepe van a nemzeti bizottságoknak. s azok oktató-nevelő, valamint kulturális-népművelő intézményeinek. A CSKP KB 8. ülése s az SZLKP KB ezt követő ülése egyöntetűen kiemelte, hogy a nemzeti bizottságok feladata a világnézeti nevelés elmélyítése, s az össztársadalmi fejlődést elősegítő szocialista tudat kialakításának mélyreható támogatása. A nemzeti bizottságok már eddig is sokat tettek a lakosság anyagi szükségleteinek kielégítése érdekében, szociális biztonságunk megszilárdításában. S ennél még sokkal többet kell' tenniük az emberek tudatának megváltoztatása, a szocialista társadaolom szellemi és erkölcsi tekintélye érdekében. (N. B.) A sokrétű tavaszi teendők sorából kiemelkedik a cukorrépa növény ápolási munkálatainak lelkiismeretes végzése Tavaszi helyzetkép — gondokkal Amikor meglátogattuk a Calántai (Galante) járás néhány egységes földműves-szövetkezetét, ezek határá' ban volt alkalmunk meggyőződni arról, hogy a tavasz ezen a vidéken is „rakoncátlankndntt". Számos szövetkezeti elnök, agronómus mondta ej azt, hogy a hirtelen jött esőzések okozta vízióitok nagy károkat okoztak. Persze, mint mondani szokás, a baj nem jár egyedül, a kiszáradt vízióitok helyét kultiválták, majd bevetették, ám a későbbi esős napok ismét vizet „parancsoltak“ ezekre a területekre. De azt is meg kell említeni, hogy panaszos hangot a földművelők, a munkálatokat irányítók részéről — sehol sem hallottunk. Csupán tényként említették a lentieket, s szakértelmükkel, kétkezi munkájukkal bizonyították, hogy többmiiszakos munkával, kemény akarással le lehet rövidíteni a tavaszi munkák elvégzésének időszakát. Bizonyos veszteségekkel, de ki lehet védeni a kárt okozó természeti csapásokat. A Galántal járásban — az idei tervek szerint — összesen 19 ezer 736 hektár területen kellene termeszteni búzát és 5 ezer 800 hektár területen árpát. Persze — amint már utaltunk erre — az esőzések módosították az elképzeléseket, mivel a búza összterületéből 6 ezer 636, az árpáéból pedig 1577 hektár volt víz alatt. A kiszántást és az utánvetést itt is fékezték az ismétlődő esőzések, hiszen a nedves területeket csakis kiszáradásuk után lehetett újra művelni. Az persze biztató, hogy mind az őszi, mind a tavaszi vetések szépen fejlődnek, megfelelő az egyedszám. A gabonafélék fejlődése — a kellő ned vesség és a jó tápanyagellátás hatására — az átlagosnál jóval gyorsabb. A szemes kukoricát 15 ezer 637, a silókukoricát pedig 5 ezer 143 hektár területen termesztik. Mivel a korábbi években az egyes gazdaságokban le maradások mutatkoztak takarmányellátással kapcsolatban, Így a felázott szántóterület nagy részére silókukoricát vetettek. A járási mezőgazdasági igazgatóság hatáskörébe tartozó mezőgazdasági üzemekben 3 ezer 645 hektáron termesztik a cnkkorépát, amelynek vetésénél szintén komoly problémák merültek fel. Voltak olyan területek, ahová el sem vetették a répát, mivel a nagy esőzéspk és a vizfoltok megakadályozták ezt. Persze — nem mellőzve a kritikát — azt is nyíltan meg kell mondani, hogy a legtübh szövetkezet nem rendelkezik megfelelő számú pneumatikus vetőgéppel. Így nehezebb feltételek között, rövidebb idő alatt nem tudják elvégezni az említett agrotechnikai folyamatot. Mivel a jövőben szeretnék elkerülni az efféle hiányosságokat, a járási mezőgazdasági igazgatóság a kedvező cpkortépa-termesztésben érdekelt partnerválíalatok — a Sládkovičovói Cukorgyár stb. — segítségét kérte, amelyek a gazdaságokat a gépek vásárlásában is támogatják. ' A járásban megkezdődött az évelő takarmánynövények betakarítása. A nagy esőzések előtt mintegy 700 hektárról gyűjtötték be ezeket. Itt is azonban lemaradás mutatkozik, hiszen az évelő takarmánynövényeket 6 ezer 736 hektár területen termesztik. Az őszi takarmánykeverékek területe 1826 hektárt tesz ki, s betakarításuk szintén folyamatban van. Az esős időjárás kedvező feltételeket biztosított a betegségek terjedéséhez. Edita Hlavatá mérnök, a járási mezőgazdasági igazgatóság növényvédelmi agronómusa elmondta, hogy terjed a lfsztharmat. mely rövid idő leforgása alatt a járás összes gabonatábláját eléri. A baj ott kezdődik, hogy a lisztharmatra hajlamos gabonafélék mindössze 85 százalékát képesek megvédeni, mivel hiány mutatkozik növényvédő szerekből. A szelek nagy kárt okoztak a kukorica és napraforgó növényzetében. A megtépázott levelek ugyanis a nedves levegő hatására hajlamosabbak a megbetegedésre. A növényvédelemben jelentős szerepet vállal magára a Slov-air, ugyanis a DAM 390-es csepfolyós műtrágya kijuttatását leszámítva, évente 21 ezer 500 hektár területen végzi el a járásban a repülőgépes növényvédelmet. Ami a zöldségtermesztést illeti, á társadalom nagy elvárásokat támaszt a Galántaj járással szemben: a terv több mint 30 ezer tonna zöldségféle kitermelését irányozza elő, melynek 45 százalékát a kistermelők biztosítják. A nagyüzemek főleg azoknak a zöldségféléknek a termelésével foglalkoznak, melyek termesztése gépesíthető, tehát nem kézimunka-igényes. A járásban 294 hektár területen termesztenek vöröshagymát, 214 hektár területen pedig zöldborsót — konzervgyári feldolgozásra. Mivel a borsó esetében komoly gondok mutatkoznak a gépesítéssel kapcsolatban, a partnervállalatok irt is segítettek, (Folytatás a 2. oldalon) A 4—5 OLDALON beszélgetést közlünk Ozorák József mérnökkel, az SZFSZ Érsekújvári (Nové Zámky) Járási Bizottságának titkárával, bemutatunk egy kiváló szövetkezetét, valamint színes írásban számolunk be Nagyida (Veľká Ida) községfejlesztési gondjairól, problémáiról. A 9—10. OLDALON beszámolót olvashatnak egy sikeres, sziklakerti növényeket, törpe fákat (bonszaj) bemutató kiállításról. Havonta rendszeresen megjelenő tanácsadónkban pedig a júniusban időszerű kertészeti-szőlészeti munkákkal ismerkedhetnek meg. A 11. OLDALON i „Kincsünk az erdő“ című írásunkban bemutatjuk az Állami Erdészet kékkői (Modrý Kamen) üzeme által irányított cseraetekert dolgozóinak tevékenységét. Továbbá a „Savas eső“ című könyvről és a galántai (Galante) Agrostav Közös Mezőgazdasági Vállalat újítómozgalmáról olvashatnak. A 12. OLDALON „Milyen kacsát tenyészszünk?“ címen megjelent cikk szerzője a hazánkban tenyésztett kacsafajták tulajdonságait jellemzi. Rámutat továbbá az Ivánkái Baromfitenyésztő Kutatóintézet fajtanemesítő tevékenységére, valamint az ájnemesitésű hibridkacsákkal folyta(tott kísérletek eredményeire. A 14. OLDALON mébészrovatunkban az „Általános tudnivalók“ című írásunkban a vetéskultúrák vegyszerezésével és annak következményeivel kapcsolatos hasznos ismereteket közöljük. Ezenkívül folytatjuk A méhészkedés meghatározó tényezői elnevezésű sorozatunkat, amelyben a vízkészlet biztosításának kérdéseit elemzi a szerző.
