Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)
1987-01-24 / 3. szám
AZ SZSZK mezögazdasAgi és élelmezésügyi minisztériumának hetilapja 19*7. január 24. ★ 3. szám ★ XXXVIII. évfolyam jr Ara 1,— Kés Alkatrész-felújítással nagy értékek takaríthatok meg. Ezt vallják aCsillizköz társult Efsz-ben is, ahol nagy gondot fordítanak az említett módszer gyakorlati alkalmazására. Szalay István marós felvételünkön •— többek között arról is beszámolt, hogy miként újítják fel az FKA kukoricabetakarító-adaptér törőhengerét Kalita Gábor felvétele A 3. OLDALON Mihail Gorbacsovnak Pérez de Cuellerhoz intézett üzenetéről számolunk be, s az „Üj feltételek között“ címmel pedig a Szovjetunió mezőgazdasági politikáját elemzi lapunk főszerkesztője Bara László. A 6.-7. OLDALON ezúttal a Tatratour szövetkezeti utazási iroda kínálatából válogathatnak. Beszámolunk továbbá egy kiállítási csarnok megnyitásáról, megemlékezünk az egyik jelentős hazai, magyar irodalomkritikusról, Sas Andorról, és szólunk egy falusi szövetkezeti klub idei terveiről. A 11. OLDALON Mindannyiunk érdekében című írásunkban a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járás környezetvédelmi eredményeiről, illetve az elkövetkező időszakkal kapcsolatos tennivalóiról olvashatnak. Ezenkívül a hazai biotechnológiai fejlesztés élelmiszer-ipari hasznosításának lehetőségeiről adunk tájékoztatást. A 13. OLDALON „A lézer mezőgazdasági alkalmazása“ címmel megjelenő cikk a növénytermesztés intenzitása növelésének egyik legprogresszívebb lehetőségével foglalkozik. Bemutatja a Komáromi járásban gazdálkodó Hetényi (Chotín) Egységes Földműves-szövetkezetben a vetőmagvak lézersugaras kezelésével végzett kísérletek eredményeit. A zárszámadó közgyűléseket megelőző időszakban — S mérlegkészítésen és a tervezésen kívül — nagyon sok szó esik a szövetkezeti demokrácia továbbfejlesztéséről. a szövetkezeti önkormányzat gazdagításáról, az új tormák és módszerek alkalmazásáról. S mindez nem valamiféle divat. Az élet tűzte napirendre ezt a problémát. Valóban: aki az utóbbi években figyelemmel kísérte az egységes földműves-szövetkezetek működését, gazdálkodását, tevékenységét, az bizonyíthatja, hogy egyre inkább érvényesült,, fejlődött a szövetkezeti demokrácia a közös gazdaságokban. A szövetkezetekben kialakult új emberi kapcsolatok, vitafórumok, a fontos közös ügyek eldöntésének a módja, a vezetők titkos megválasztásának, illetve leváltásának a joga, a közös sikerek élménye — de még a közös kudarcok, az esetenkénti súlyos nehézségek tanulságai is — erősítették a dolgozók közösségi érzését, alakították, formálták a tagság kollektív tulajdonosi magatartását. Tény az is, hogy a szövetkezetek demokratikus önkormányzata nagymértékben hozzájárult a 7. ötéves terv időszakában elért elismerésre méltó termelési, gazdasági eredményekhez. Egyáltalán nem frázis, ha azt mondjuk, hogy százezrek keresték az egységes földműves-szövetkezetekben a módját a jobb, sikeresebb munkának, s százezrek azonosultak pártunk gazdaságpolitikájának célkitűzéseivel. Ezért most nincs is szó arról, hogy a szövetkezeti demokrácia elvein bármit is módosítani kellene. Ezeken helytelen és káros is lenne változtatni, hiszen a szocializmust építő társadalmunk lényegéből következnek. A párt XVII. kongresszusa is megerősítette a szövetkezetek demokratikus működésének elveit, és azok teljesebb érvényre juttatását, továbbfejlesztését jelölte meg feladatként. Ez a továbbfejlesztés pedig szoros összhangban van a szövetkezeti demokrácia általános fejlődésével, a magasabb követelményekkel, a sokirányú, növekvő igényekkel. Ezért kell elérnünk, bogy a szövetkezeti demokrácia épp az efsz-tagok tudatának szocialista fejlődése érdekében, a közös gazdálkodás eredményessége és a népgazdasági célok jobb szolgálatúban hatéknnyabbban érvényesüljön. Az utóbbi években a gépek, a műszaki berendezések, a vegyszerek, az új termelési eljárások, a termelési rendszerek egyre inkább teret hódítottak az efsz-ekben. Egyre több ágazatban vált ipari jellegűvé a munka. A felsoroltakkal egyidőben növekedett a szövetkezeti dolgozók hozzáértése, szakismerete általános műveltsége, bővült a látóköre. A nemzedékváltás hatása is érezhető: az efsz-ekben dolgozó fiatalok az új igények hordozói. Figyelemre méltó szempont az is, hogy sok szövetkezethez ma már nem egy, hanem több falu is tartozik. A szövetkezeti gazdálkodás feltételeiben, körülményeiben bekövetkezett említett változások arra adnak ösztönzést, hogy új foribák alkalmazásával is segítsük a szövetkezeti dolgozók jogainak jobb érvényesülését, kötelességeinek hiánytalan teljesítését. Vagyis az efsz-ek működését, gazdálkodását meghatározó szervezeti formákat, a közösségi állásfoglalások, döntések fórumait hozzáigazítsuk a megváltozott valósághoz. Ez egyben lehetővé teszi azt is, hogy felszámoljuk a szövetkezeti demokrácia még több heiyütt tapasztalható formális elemeit. Ma már senki sem vitatja, hogy az a helyes, ha az éven-A szövetkezeti demokrácia magasabb foka kénti zárszámadó közgyűlések vagy részleggyűlések csak a szövetkezetét érintő legfontosabb kérdésekkel foglalkoznak. A közgyűlés, a részközgyűlés hatáskörének szűkítése a társult szövetkezetekben indokolttá teszi a küldöttgyűlések kialakítását. Több társult efsz-ben ez a testület egyébként már évek óta eredményesen működik. Rendszerint az egyes főágazatok, ágazatok, üzemegységek, brigádok az ott dolgozók számarányának megfelelően választják meg a küldötteket, akik a kívánalmaknak megfelelően tanácskoznak, és döntenek a hatáskörükbe utalt közös ügyekről. Ezek a testületek nem nagy létszámúak. így a küldöttgyűléseken a fontos kérdéseket alaposan, sokoldalúan meg lehet vitatni, és a küldöttek kifejthetik, védhetik munkatársaik, megbízóik véleményét. Ezzel együtt közvetlenül tájékoztathatják a fontos közös ügyekről a tagságot. Eddig is az egyik legfontosabb önkormányzati szerve volt a szövetkezetnek a közgyűlés által titkosan választott vezetőség. Bizonyos, hogy az idén még tovább növekszik ennek a testületnek a szerepe és fontossága. Célszerűnek látszik hatáskörének bővítése is. Ezzel együtt növekszik a vezetőség felelőssége is, hiszen a gazdálkodás maga is bonyolultabb, összetettebb. A vezetés társadalmi jellegének erősítésében a tartalmas, ösztönző belső élet kialaktásában, az új emberi kapcsolatok formálásában nagy feladat hárul a különféle — a zárszámadó közgyűlés, illetve a vezetőség által választott — bizottságokra. Sok szövetkezet gyakorlata jelzi a járható, egészséges utat Magasabb szintre emeli, és így tartalmassá teszi a bizottságok munkáját az, ha a — megfelelő személyi és tárgyi feltételek megteremtése után — meghatározó döntési jogkörrel ruházzák fel őket és figyelembe veszik véleményüket az egész efsz-t érintő fontos problémák megoldásánál is. A szövetkezeti önkormányzat egészséges működésének nélkülözhetetlen feltétele az ellenőrző bizottság rendszeres, érdemi tevékenysége. Ehhez szükséges azonban, hogy továbbfejlődjön a szövetkezeti dolgozók szocialista tudata, tudományos világnézete, kollektív tulajdonosi felelőssége és magatartása, s ennek alapján tovább javuljon az ellenőrző bizottság munkája. Az elkövetkező időszakban nagy erőfeszítéseket kell tenni azért, hogy ennek a bizottságnak a személyi összetétele, tagjainak tájékozottsága, felkészültsége megfeleljen a növekvő követelményeknek. Az eddiginél gyakrabban vehessenek igénybe szakértő ellenőrüket, és a bizottsági tagoknak ellenőrzői tevékenységükért ne kelljen tartaniuk semmiféle megtorlástól. A belső ellenőrzés színvonalának emelése mellett fontos feladat a törvényességi felügyelet, a rendszeres pénzügyi revíziók és más, ellenőrző munka összehangolása, a sokféle ellenőrzés egyszerűsítése és hatékonyságának növelése. Nyilvánvaló, hogy a kisebb szövetkezetekben több a lehetőség ezután is a közvetlen szövetkezeti demokrácia gyakorlati érvényesítésére. A megnövekedett, nagy létszámú társult szövetkezetekben is kínálkozik mód a közvetlen szocialista demokrácia ápolására, erősítésére, elsősorban a különféle egységekben, szocialista brigádokban, ágazatokban, üzemegységekben. Különösen az önelszámoló egységek eddigi tapasztalataihoz fűzhetünk nagy reményeket. Annál is inkább, mert ezek tagjai anyagilag is érdekeltek abban, hogy az ő kisebb közösségük minél nagyobb mértékben járuljon hozzá az efsz eredményeihez. Ennek során részt vesznek a tervkészítésben, bizonyos önállóságot élveznek a gazdálkodásban és választott bizottságuk révén többféle feladatot látnak el. Szükséges továbbra az is, hogy ne csak az elnök, a vezetőség, az önelszámoló egységek, hanem az egész tagság keresse, kutassa és odaadóan segítse megvalósítani az eredményes gazdálkodás legjobb módjait, lehetőségeit. Csak ilyen szemlélettel, józan kockázatot is vállaló kezdeményezőképességgel érhetők el a népgazdaság céljai, amelyek a 8. ötéves tervidőszakban a mezőgazdaságtól is megfeszített munkát követelnek me8- CSIBA LASZLÚ
