Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)

1987-05-23 / 20. szám

1987. május 23.

SZABAD FÖLDMŰVES'

13

LENGYELORSZÁGI JEGYZETEK

„Mindenes" szövetkezetek

Ireniusz Fluskota. a nagykereskedelmi áruforgalmazó szövetkezet igazgatója a mezőgazdasági gépeket mutatja be

Mivel a Lengvel Népköztársaság mezőgazdasági termelésének országos viszonylatban közel hetven százaléka a magántermelőktől származik, politikai és népgazdasági szempontból egyaránt fontos feladat a kistermelők igényelnek minél tökéletesebb kielégítése. Lengyelországban ezt a feladatot a Földművesek önsegélves Szövetkezeteinek Vajdasági Szövetsé gél töltik be. Ezek alapegységeit a különböző tevékenvséeet folvtató önsegélyes szövetkezetek alkották. Az önsegélves szövetkezetek bonyolult és szerteágazó hálózatának a tevékenységét egy országos hatáskörű szövetségi szerv irányítja.

A vatdaságt szövetségek tevékenysége Igen sokrétű, s lényegében két alapvető funkclőt tölt be. Kulturális és szociális téren a földművelők klubfaival, a nőszövetséggel és az ifjúsági szervezettel együttműködve irányítják a falu kulturális életét- E tevékenység keretében például a népi hagyományok ápolásáról, folklórrendezvények szervezéséről, népszerűsítő, nevelő és felvilágosító munkáról, de nem utolsósorban a magángazdái kodók továbbképzéséről gondoskodnak. A modern háziasszonyok klubjaiban pedig főző-, varró- és egészségügyi tanfolyamokat szerveznek. A szociális gondoskodás területén figyelműket elsősorban arra összpontosítják, hogy a falusi lakosság Is részt

vegyen a gyógykezelésben, az üdültetésben, s megfelelő egészségügyi el látásban részesüljön. De fokozott gondot fordítanak arra, hogy faluhelyen Is legyenek lakossági szolgáltatások és üzletek.

A szövetség másik fő tevékenységi köre a kereskedelmi áruforgalomra, az ellátó szállító tevékenységre, a felvásárlásra, a szolgáltatásokra és a kisüzemi élelmiszer-feldolgozásra Irányul.

A Zielona Góra-i önsegélyes Szövetkezetek Vajdasági Szövetsége 49 alapszervezetet tömörít, összesen 11 ezer embert foglalkoztat és évi átlagban az össztel|esltmények értéke elért a 70 mtlliárd zlotyt. Már ebből ts látható, hogy valóban egy kiterjedt tevékenységről van szó. A vajdaságszerte több nagykereskedelmi raktár, nagy áruház, széles körű kiskereskedelmi hálózat, több vendéglátó-ipari létesítmény, pékség, húsfeldolgozó Üzem, gabonafeldolgozó és keveréktakarmány-gyártó egység, konzerv-, üdítőital- és szódagyár van a birtokukban. hogy csak a legfontosabbakat említsem.

Látogatásunk során a wolsztyni nagykereskedelmi raktárt tekintettük meg. Innen látják el a környékbeli falvak magántermelőit, de részben a mezőgazdasági nagyüzemeket ts termelőeszközökkel. A bevásárló központ tágas udvarán mezőgazdasági

gépek és eszközök sorakoznak. A tágas raktárak készlete pótalkatrészeket. műtrágyákat, tüzelő- és üzemanyagot, takarmányokat, de különböző háztartási fogyasztási cikkeket Is kínál. A létesítményhez tartozó nagykereskedelmi élelmiszerraktár a vajdaság! szövetség kiskereskedelmi há lózatát látja el áruval. A nagykereskedelmi áruforgalmazó szöve’kezet 186 dolgozót foglalkoztat s évente

4,5 milliárd zloty értékű forgalmat bonvolft le.

Iren:u8Z Fluskota Igazgatótól megtudtuk bogv felvásárló tevékenységet is folytatnak. A magánterme’őktől kétotdalú szerződések alapián vásárolják fel a mezőgazdasági terménveket, elsősorban az állami alapokba. A szerződéses felvásárlás mindkét fél részére előnvös Hiszen a kereskedelmi szervezet a magántermelőktől valamivel kedvezőbb áron vásárolja fel a termékeket, mintha ez közvetlenül vagy más szervezeten keresztül történne. Azon termelőket pedig, akik szerződéses feladatukat maradéktalanul teltesítik, előnyben részesítik, főleg a hiánycikk számba menő Illetve keretek közé szorított termelőeszközök vagy közszükségleti cikkek ellátásában. Így könnyebben jutnak hozzá tüzelő- és üzemanyaghoz, műtrágyákhoz, keresettebb mezőgazdasági gépekhez. De 161 lár a szervezet Is. Mert ha teljesítette az állammal szembeni kötelezettségét, akkor a felvásárolt terméktöbbletet szabadon értékesítheti a piacon.

A másik állomásunk a Slawaí önsegélves Szövetkezet volt. Tevékenysége a lakosság ellátása mellett a turizmus támogatására és fejlesztésére Irányul. Slawa, az alig négyezer lakosú j városka ugyanis a nyári idényben többszörösére felduzzad, mivel a vajdaság egyik fontos turistaközpontja. Ezért a szövetkezet a kereskedelmi hálózat és a vendéglátóipar mellett élelmiszer-ipari tevékenységgel Is foglalkozik.

Húsfeldolgozó üzeme elsősorban baromfit, kisebb mértékben pedig Juhhúst dolgoz fel. Húszféle, főleg füstölt hústerméket állítanak elő. Egy műszak alatt a feldolgozó gépsorokon keresztül nyolc tonna hús megy végig. A termékeiket a szabadpiacon, vagyis jegyrendszer nélkül értékesítik. Az üzem specialftása a füstölt

A swlebodztni korszerű baromfiiizem ben csak kevés kézi munkát igényel a baromfi feldolgozása

(A szerző felvételei)

pulykahús. Ez az Ínyencség a külföldi piacokon is közkedvelt cikk, ezért sok reményt fűznek ahhoz, hogy a jövőben a füstölt pulyahűsböl exportálhatnak ts, főleg a tőkés piacokra.

Választék és minőség szempontjá bői nem marad el a szövetkezet pék sége, ahol 17 féle péksüteményt és 6 féle kenyeret sütnek. Naponta tíz tonna ropogós és Illatos péktermék kerül kt a kisüzemből, ahol három műszakban dolgoznak. A kínált bő választéknak az egyik érdekessége a barna kenyér, amely a pékmester állítása szerint 36 órán át friss marad.

A szövetkezet üdítőitalok és sződa gyártásával ts foglalkozik. Megtudtuk azt is, hogy az össze? beruházásokat saját építészeti csoportjuk végzi. Az áruszállítást ts önerőből oldják meg.

Ma már az önsegély!) szövetkezet vezetői azt állítják, hogy érdemes az élelmiszer-tpart tevékenységgel foglalkozni, mivel van már miből előállítani az Ízletes termékeket. Nem csoda, hogy a lövőben szeretnék a kisüzemi élelmiszer-feldolgozást kibővíteni. Hiszen ezáltal is Jelentős mértékben hozzájárulhatnak a élelmtszer-választék bővítéséhez.

Ha az élelmiszereknél tartunk, nem feledkezhetünk meg a korszerű nagyüzemi élelmtszer-lpart termelésről sem. Hiszen erről a vendéglátóink sem feledkeztek meg, amikor végigvezettek bennünket a swiebodzini korszerű, még friss vakolatszagű baromfiüzemen. Tavaly ősszel indították be itt a termelést, s valamivel később adták át az új gazdasági épületet, a

minden igényt kielégítő szociális létesítményeket, ahol öltözők zuhanyozók és üzemi étkezde található.

— A baromftüzem felépítését már a hetvenes évek vége felé tervbe vettük — mondotta Chrystom Wolyniak, az üzem Igazgatója. — Eredetileg nyugati gépsorokat akartunk vásárolni. De ezt meghiúsította az 1981-ben az országot sújtó blokád. Elhatároztuk, hogy ennek ellenére saját erőnkből Is felépítjük az üzemet.

Az az idő tájt merész vállalkozást teljes siker koronázta. A haza! fejlesztésű és gyártmányú technológia bevált, sőt a beruházás lényegesen olcsóbb lett, mintha (mportálták volna, s műszaki szempontból semmiben sem marad el a világszínvonaltól. A teljesen gépesített gépsorokon óránként 15 ezer brojler csirkét dolgoznak fel. A jövőben pulykahúst és különböző füstölt baromfthústerméket kívánnak feldolgozni.

Az érdekesség kedvéért érdemes megemlíteni, hogy a dolgozóknak egy részét csehországi baromfiipari üzemekben tanították be. Mive! nemrég üzembe helyezett gyárról van szó, a vezetőség nagy jelentőséget tulajdonit a dolgozók stabiltzálásának. Ezért az üzem legfontosabb teendői közé tartozik a minden területre kiterjedő szociális program megvalósítása

Az 1985-ös évben a Zielona Góra-t vajdaságban „zöldet“ kapott az élelmiszer-ipari termelés fellesztése. A látottak arról tanúskodnak, hogy élnek Is ezzel a lehetőséggel.

Klamarcsik Mária

Az öntözőgazdálkodási kutatás

A párthatározatok értelmében a népgazdaság minden területén mozgósítani kell az értelmiségi dnlgozókat a tudományos kutatás és a műszaki fejlesztés meggyorsítása, valamint a tudományos műszaki haladás vívmányainak rugalmas gyakorlati alkalmazása érdekében.

A Bratislava! Tala|termő-képasségl Központ öntözőgazdálkodási Kutatóintézete hosszú éves tapasztalatokkal rendelkezik a tudományos és kutatás) eredmények gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban. Hiszen az intézet megalakulása óta a prágai, a brnöi és a szoraotori (Somotor) kísérleti állomásával együtt tevékenységét a gyakorlat égető kérdéseinek a megoldására összpontosította. A kutatómunka beindulásával egyidejűleg hazánk mezőgazdasági üzemeiben kezdetét vette az öntözőberendezések fejlesztése Mivel a kezdett időszakban az öntözéssel kapcsolatban nem álltak rendelkezésünkre semmiféle Ismeretek, a kutatóintézet tevékenysége az öntözőberendezések üzemeltetésének, az öntözés szervezésének és hatékony kihasználásának a kérdéseire Irányult. A kutatóintézet munkatársai jelentős mértékben részesedtek az első öntözési tervek kidolgozásán, javaslatokat terjesztettek elő az öntözőberendezések hasznosítást és szervezési kérdéseinek a megoldására, szaktanácsadást nyújtottak az öntözés teljesítmény szabványainak. valamint a hatékony jutalmazási rendszer kialakításában, továbbá az öntözéses növénytermesztés agrotechnikai alapelveinek a kidolgozásában. Felbecsülhetetlen munkát végeztek a szakemberek képzésében. Az eltelt évek folyamán szüntelenül a legújabb tudományos-műszaki ismeretek rugalmas gyakorlati alkalmazását szorgalmazták.

Az őntözögazdálkodási kutatóintézetből az új Ismeretek különbőzé formában kerülnek a gyakoriéiba. Egyebek között a kísérteti gazdaságok segítségével, ahol a tudományos kutatás ismereteit mintegy 125 ezer hektárov! területen próbálják ki nagyüzemi termelési feltételek között A tndnmánvns kutatás gyakorlati átültetésének programja számtalan részletkérdés megoldása mellett kiterjedtebb komplex programok gyakorlati megvalósításával Is foglalkozik Ezek a következők:

0 összesen 54 mezőgazdasági üzemben öntözéses kiirfilmények között a gazdasági növénykultúrák olyan újszerű termesztési technológiáját próbálják ki és vezetik be a gyakorlatba, amelyek segítségével 60—100 százalékos hozamnövekedés érhető el az öntözéses gazdálkodás nélküli átlaghozamokkal szemben;

0 széles körű tevékenységet folytatnak — az Olomoncl és a brnót Sigmával. a Hustopeőei Gép és TraktoráMfoiással. valamint a nyftrai (Nitra) Plastikával egvö'tm^ködve — a sorozatgyártásban lévő PP-67, PP 75, PE 90 és a Sigmatlc típusú sávos öntözőberendezések korszerűsítésében és felújfegyüttműködése a gyakorlattal

fásában. Jelenleg évente több mint ezer darab sávos öntözőberendezést gyártanak gépipart vállalataink. Fokozatosan javul az öntözőberendezések hatásfoka, valamint ezek műszaki és üzemeltetési megbízhatósága. Elmarad azonban a szervizszolgálat;

0 a kutatóintézet munkatársai olyan öntözési technológiák kifejlesztésén és tökéletesítésén dolgoznak, amelyek lehetővé teszik a sertés- és a szarvasmarha-telepek hígtrágyájának hasznosítását, illetve talajbajuttatását az öntözővíz segítségével;

0 az öntözőberendezések építéséhez, finanszírozásához és a tervdokumentációk kidolgozásához előkészítik a szükséges dokumentációs anyagot. Az irányító és a beruházó szervezetekkel együttműködve módszertant utasításokat adnak kőzra az öntözőberendezések ésszerű és hatékony kihasználására;

0 korrigálják és pontosítják a növények vízigénye és в vízszükséglet mérlegelési módszereinek a szabványait.

Az eddig megoldott kutatási feladatok közül összesen 38 tudományos kutatás eredményeit közvetlenül a mezőgazdasági üzemekben alkalmazzák — kétoldalú szerződések alapján — az Őntözögazdálkodási kutatóintézet és a mezőgazdasági üzem között.

A gyak<*Ietl szakmai segítségnyújtás keretében a következő kérdések megoldására összpontosították figyelmüket:

■ a központilag Irányított Őntözögazdálkodási rendszer keretében az öntözési rendszerek kísérleti eredményeit Szlovákia területén mintegy 60 mezőgazdasági (izemben alkalmazzák, elsősorban a Nyugat-szlovákiai kerületben;

■ a talaj felvehető víztartalma alakulásának a megfigyelésére szemléltető grafikai módszert dolgoztak ki a gyakorlat számára. Ez a módszer megfelelő adatokat nyújt a cukorrépa termesztésében az öntözési rendszer szabályozására, főleg a répa cukortartalmának növelése tekintében;

■ hatékny módszert dolgoztak ki az öntözővízzel történő hígtrágya-kijuttatás legalkalmasabb időpontjának a meghatározására, továbbá a hígtrágya és a vtz optimális arányának a megállapítására;

■ módosították a BNK-ból átvett, a gyümölcsfák vízhányónak biológiai görbéjére vonatkozó koefficienseket, s ezeket a hazai öntözéses gazdálkodás feltételeihez igazftntták;

■ a kntatóintézethen kidolgozott termesztéstechnológiai módszertan alapján 46 mezőgazdasági üzem több mint hatezer hektárnyi területén belterjes fűállományokat létesítettek. Ezeken a területeken korszerű öntözési és tápanyagnótlási rendszereket alkalmaznak. E gazdaságok közé tartozik az Crföldi (Slovenské Pole), в Galántai (Galante) és a Gombai (Huhlee) Állami Gazdaság, valamint a Légi fLehnice). a Nagvfiidémesl (Veiké Ofany) és a Sopornai Egységes Földműves-szövetkezet;

■ öt mezőgazdasági üzemben a lucerna öntözési rendszerét vizsgálják;

■ Csehországban és Szlovákiában összesen négy mezőgazdasági üzemben — a práfiei, a Veiké Btlovlce-i, a pezlnoki és az ekecsi (Окой) szövetkezetben — a gyümölcsök és a szőlőültetvények élettani módszereken alapuló őntözés-irányftásí rendszerét vizsgálják;

■ a sávos és a nagy teljesítményű Fregatt tfpusó öntözőberendezések optimális kihasználásával kapcsolatban végzett elemzések eredményei alapján módszertani javaslatokat dolgoztak ki ezen Öntözőberendezések üzemeltetésének szervezésével kapcsolatban;

■ jelentős segítséget nyújtanak a gyakorlatnak a továbbképző tanfolyamok és a szakmai rendezvények szervezésével is. Az őntözögazdálkodási kutatóintézet munkatársai 12 fúrási mezőgazdasági igazgatóság és 18 mezőgazdasági (izem felett vállaltak védnökséget az öntözéses gazdálkodás területén. Ezen túlmenően 15 komplex ésszerűsítő brigád tagjai.

Az őntözögazdálkodási kutatóintézetben igyekeznek kihasználni a külföldi ismereteket és tapasztalatokat. Kapcsolatot tartanak fenn főleg a Szovjetunióval. Magyarországgal, fugoszláviával és Bulgáriával. A mezőgazdasági üzemeknek sokrétű szaktanácsadást is nyújtanak. Aktív tevékenységükkel kívánnék hozzájárulni a 8. ötéves tervidőszakban Is a mezőgazdaságra háruló igényes feladatok megvalósításához

STEFAN FOJTtK mérnök és LYDIA HEÜ’IKOVÄ mérnök, a Bratislava Tala (termő képesség! Központ Öntözőgazdálkodási Kutatóintézetének munkatársat

(V. Valach felvétele)