Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)

1987-05-23 / 20. szám

SZABAD FÖLDMŰVÉ?. 1987. május 23. 14 • VADÁSZAT • VADÁSZAT • VADÁSZAT • VADÁSZAT • VADÁSZAT • VADÁSZAT • VADÁSZAT • VADÄSZAT • VADÁSZAT • A vadászat nem állatirtó passzió! (FEJEZETEK EGY VADÁSZTÁRSASÁG ÉLETÉBŐL] A vadásztársaság tagjai gyakran végeznek társadalmi munkát Bíborvörös az ég alja. A Szilieeí­­-fennsíkról lassan ereszkedik e’á az alkon; a Csermosnya és a Sajó parti völgyre. Az erdőkben vadak (élik a homályt, s menekülőben, csörtetve törnek maguk előtt utat a gazban. Nyomukban lopakodó vadászok Itt­­-ott megzörren a gaz. A megriadó vad nyomában — elárulva kilétét — elindul lefelé a lejtőn egy-egy kö ... Rigófűttvös, titokzatosan rejtélyes az erdei éji homály Szilire (Silica). Hosszúrét (Krh. Dlhá Lúka) és Jóléz (Jovice) körül egzotikus rétek, völ­gyek. ' erdők lehelik a messze érő csendet. A telihold Aladdin csodalám­pásaként vezeti végig a vadászokat a cserkészutak sokezer méteres kacs kartngöln. hogy felizgatott képzelet­tel. az éjszaka varázsa alatt utolér jék a ..Csodaszarvast"... Hegy. völgy, patak és forrás, sűrű. vad rengeteg, majd megint hegy és nmgint völgy, és... » • Vajon (egynlda'úan 1 ilyen és env'ből áll a vadászat? — kérdezem Leborky Lászlótól, a Rozsnyói I Rož­ňava) járás legnagyobb és legaktí­vabb vadásztársaságának vadPazdá­­jától. — Miből táplálkoznak az ide­vágó előítéletek? — Hat a régi megítélés: a vadászat urak állatirtó passziója. Már iskolás­korban meg kel'ene tanítani, hogv a vadászai fontos munka (Ezért ts kéz deménveztíik az alapiskolákban és a pionfrházakban a vadászszakkörök megalakítását és támogatását.) A va­dászokra óriási vagyon van bízva. A vad az ál'am tutafdona. Az állam en­nek hasznosítását adja bérbe a tár saságnk tagjainak A társaságok bér­leti díjat f’zetnek a területért. Az összeg nem n?gv, de a bérlet bízó nvos feltételekhez van kötve. A va dásztársaság köteles gazdálkodni az általa bérelt területen. Eteti a vad állományt, műveli a vadföldeket, vad­őröket tart és sokféle egyéb dolga van. S mivel a Sztltce'-fennslkot sem övezi ősrengeteg, gondoskodni kell a vadállomány neveléséről A vadászat izgalmas, ősi feszültségekkel terhes élménvét tehát lelkiismeretes munká­val járó vadnevelés előzi meg. A va­dászat az egykori passzióból mindin­kább gazdasági tevékenységgé lesz. szigorű kötöttségekkel, hiszen fel­adata szerint védi a vadállományt, de a mezőgazdaságot is. A feladatok mind bonyolultabbak tehát, s úgy gondolom, hogy a jövőben e terüle­ten Is naevobb szerepet keU szánni a szaktudásnak. Meggyőződésem: a telles értékű szervezeti munkavég­zéshez (vadnevelés, kömyezetvédg.­­Iem. közösségi tevékenység feltétle­nül szükséges volna, hogv a vadász­társaságok vezetését fizetett főállás­ban végezhessék az erre legalkalma­sabbnak bizonyuló szakemberek!!! ф Véleménye szerint vadászni drá­ga mulatság? — Azt mondanám: nem olcsó. A drága Ide nem |ö sző mert akinek ez a mindene, szenvedélye, annak semmi sem drága Ogv is mondhat­nám. hogv a vadászat, a hússzerzés­­nek ez az ősi módja, egy kicsit az „erdei" emberek életformájához tar­tozik. ф K'k vadásznak? — A Sz'ovákiai Vadaszstövetség „Silická Planina“ nevel viselő rozs­­nyót vadásztársaságánál a vadászok­nak jóval több mint a föle fizikai dolgozó a többi szellemi és egyéb foglalkozású. 9 Magának nőre |o a vadászat? Főállásban az SZSZK Tűzvédelmi Szövetségének alezredesi rangban lé­vő parancsnoka azt mondja: — Az erdőn minden nyűgöt elfelej­tek. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy a vadászokért, a vadászatért le­telni felhőtlen boldogság. A közel kilencezer hektáros vadász­­birodalomban mintegy száz hektár­nyi terület int egy vadászra. Az el­múlt évi tevékenységükről érdeklődve megtudtam, hogv tavaly 43 szarvas, 22 őz és 45 vaddisznó kilövését enge­­dé'yezték. A nyolcvannvolc vadász körül mindössze negyvenhatnak sike­rült „zsákmányhoz" jutni. Közülük Bakos Zoltán hét. Bakos Gyu'a és Kacara Vince hat-hat, ifjú Bakos Gvuia. Szánkó István és Imrich Bu­­bernfk pedig öt-SI alkalommal sü­tötte el eredményesen a puskáját. A ragadozó állatok közül egy farkas, két hiúz, harmincnégy róka. három vadmacska, valamint harmincnyolc megunt kóbormacska és negyvennégy kóborkutva — amelyeket gazdáik kiraktak valahol az erdőben és sor­sukra hagytak, ezzel sok bajt okozva a vadállománynak — került puska­végre. Az elejtett vadak trófeái közül három lett bronzérmes, egyet pedig ezüstéremmel Jutalmaztak.^ A kikészí­tett szarvas- és őzbak agancsok gon­dos ellenőrzése során я selejtezéskor elejtett négy darab negyedik korosz­tálybeit szarvasbika közül kettőt, a terítékre került hat darab első kor­osztályú őzbakból pedig egyet minő­sítettek tenyészállatnak, tehát tovább­­tartásra még alkalmasak lettek vol­na. Az előző évek ,:tr6featerméséből nem is egv. hazai és nemzetközi va­dászati kiállításokon öregbítette a társulat jé hírnevét. Például Magyar József vadkanjának agyarával har­madik díjai nyert egy nemzetközi ér­tékelés során. Mezei Sándor pedig egy, a Szilice erdeiben neve’endő szarvasbika ezüstérmes feidíszének „birtokosaként“ vált ismertté vadász­berkekben ... Ízelítőnek ennyit, mert csak hosszú felsorolással juthatnánk az éremtáblázat végére. Vállalásukat túlteljesítve, tavaly 3 ezer 6t>3 kilogramm vadhúst adtak el. A tagság körében pedig 647 kg-ot osztottak szét. A vadakról való (téli) gondosko­dás felől érdeklődve a vadgazda a következőket nyilatkozta: — Ahhoz, hogy a vad hasznot hoz­zon, sokai kell áldozni. Ráadásul a vad kárt is okoz. Az eidöben minden esztendőben úgy kell készülni, hogy a tél komisz lesz, hogy meggyötri a vadat, hogy azok az ember törödése­­-gondoskodása nélkül elpusztulnának. Az eiclö-mező népe számára naponta meg kell teríteni az asztalt. Ahogy a péknek a kenyér, a bányásznak a szén. úgy dolga e vadeletés a vadá­szoknak. Eleim különösen télen min­dig kell. Ez a gondoskodás nemcsak az ál latok iáplálását. hanem az erdő. a környező mezőgazdasági földek vé­delmét Is jelenti, ^lert a vad. ha nem ta ált mást, akkor a felnövő erdőben, a gyümölcsösökben, kertekben csilla­pítja az éllót. Az őz lec^ipkedi a zsenge hajtásokat, a szarvas lehántja a fák kérgét, a vaddisznó feltúrja a mezőket. A vadkár mértéke a vadá­szok gondosságát is megmért: ahol becsülettel felkészültek a téli vad­etetésre, ott kisebb a kártétel. De a szarvas meg a vaddisznó sem azzal okoz kárt, amit megeszik, hanem az­zal. amit elpocsékol. Ráadásul az ..agyarásnak“ megvan az a kellemet­len szokása, hogy egy Uukorlcacsöért képes feltúrni a már bevetett szántót, ami ottjárm után olvan, mintha sző­­nv'gbombázták volna. Az a gazda (efszl, aki olvan gondaťanul takarí­totta be a kiikoricaszárat. bogy a ki­tűnő staelású vaddisznó egész csöve­ket talál a már serkenő új vetés alatt, az ne számítson kártérítésre, az nem jár neki. — Mi öt helyen, összesen 4 5 hek­tár vadfőlrtot művelünk. A mögöt­tünk lévő télen 22 tonna szálas ta­karmány fogyott. szemesből 7 ionná, lédús silóból több m’nt 13 tunnA. Már nyáron, ő^z eleién gondosko­dunk a takarmánvtarta’ékről. Minden vadász köteles 200 kilogramm szálas­­takarmánvt és 30 ke vadgesztenyét vagv makkot összegyűltem. A szénát a vadmetőkben és az etetők melletti szénatárolókhan. esetleg karókba rakva tároljuk. S ha már itt tartunk, elmondom, hogy összesen 29 szarvas-, őz- és vaddisznóetetőnk van, ezenkí­vül ,R0 sózó felett tartunk “állandó ügye! etet. A szakadatlanul folyó munkálato­kat tizoneev tagú vezetőség irányítja. A vezetőségi tagok sorából kinevezett felelős luzalmik nyolc, egyenként И tagú csoport élén teljesítenek szer­vező-ellenőrző felügyeletet. M;nden csoportnak megvan a saját program­ja, ezenbelü! minden egyes vadász hivatalos nyomtatványon (táblázat formájában feltüntetve) írásban meg­kapja évre szóló fe'adatait itakar­­mánvgvűjtés, vadetetés, cserkészút­tisztítás, sózó gondozása, társadalmi •munkák végzése, mezőőrsé« a beta­karítás ideje alatt stb.), amelyek tel­jesítése alapján értékelik egészéves tevékenységét. A szakszerű vadnevelést és a fel1 merülő problémák mielőbbi megoldá­sát elősegítendő. 17 vadőr tejesít szolpálatot. Ezek éber szemmel-fü’lel járják a vadászterületet és minden­nemű észrevételükről beszámolnak a vezetőség ülésein. Szigorúan ügyel­nek a biztonsági előírások, a házi­­lend. a feeveiera és a vadászetika be­­betarf(at)ására. • Miiven a vadászok „nem va­dász“ etikája? — Ha fegyelmezni akarsz, ne tégy olyat, hogy kikezdhessenek! A több­séggel semmi baj, de itt Is akadnak néhányan, akik nem közösségi em­berek. Pedig a vadászat egyszál ma­gadban űzve is közösségi tevékeny­ség. Ahhoz, hogy vadászhass, előtte is, utána is sokat kell dolgozni. Fontos hangsúlyozni, hogy a va­dásztársaság anyagilag önellátó. Évi bevételük 80—100 ezer korona. Saját költségvetéséből biztosítja a vadász­lakok (területükön hat ilyen áll) épí­tését, berendezését és karbantartását, — Ogv kell gazdálkodnunk, hogy a vadásztatással megkeressük a tár­saság kiadását, s jusson egy kevés a nyereségszámlára is. Sz.ervezeti életük eseményei közül hadd említsem meg, hogy a tagsági összejöveteleket szakfilmek vetítésé­vel, előadásokkal é* alkalmassági vizsgákkal teszik változatossá, ered­ményesebbé. Olvasmányos vadászkró­­tnkájuk és fotóalbumuk pedig hiteles dokumentumforrás. Korpsraáros László Európa madarai V A Gondolat Könyvkiadó gondozá­sában 4„ átdolgozott kiadásban jelent meg R T. Peterson, G. Mountfnrt, P. А. П. Holtom Európa madarai című könvve, amelyet megvár viszonyokra dr. Tildy Zoltán alkalmazott. A köny­vet nemesek a madárkutatóknak. a megfigyelőknek szánták, hanem az állatbarátoknak, a természetjáróknak és tanulóifjúságnak is. A könyvből az. olvasó többek kö­zött megtudhatja, hogy az egész vilá­gon összesen mintegy 8600 madárfaj él. Európában mintegy 450 olyan ma­dárfaj Ismert, amelv rendszeresen fészkel vagy átvonul a kontinensen. Az Európa madarai című kézikönyv ezekről részletes leírást, képet, elter­jedési térképet ad, A le'ró rész szö­vegében és a képanyagban megtalál­hatók azok a gyakoribb alfajok, ame­lyek a szabadban is megkülönböztet­hetők. A 28. oldalon — rajzok nyomán — megtalálhatók a madár külső testré­szei. maid a búvár, vöcsök, v'harma­­dár. gödény, gólya, flamingó, lúd, sólvnm tvúk. daru. lile, galamb, ka­kukk. bagoly, lippantvú. sarlósfecs­ke, szalakóta, harkály és énekesma­dár alkatnak leírása következik, ter­mészetesen családonként, A családok tömör jellemzése után a madárfaj, magyar, latin, angol, német és fran­cia neve következik. Ugyanitt utalás található, hogy az illetékes madárfaj színes rajza vnelvik tábtári található. Az egyes madárfajok leírása a követ­kező hármas csoportosítás alapján történik: ismertetőt, hangja és élő­helye. A madárfajok színes rajzai 76 táb­lán tcláihatók. mindig a jobb olda­lon. gyakran a hím és a nőstény (to­jó) megjelölésével. A bal oldalon a madárfaj képtábláinak magyarázó szövegénél jelek mutatják, hogy a szóban forgó faj Magyarország ma­dárvilágának miiven jellegű tagja: tészkelő faj. tekintet nélkül a fész­­keiés gyakoriságára; rendszeres át­vonuló vagy téli vendég: csak alkal­milag fordul elő. A hal oldal jobb ol­dali részén utalás van a madárfaj le­írásának oldalszámára. A képtáblák után Európa ritka ma­­dárvendéveinek leírása következik, hasonlóképpen, mint a részletes le­írásnál. Konkrétan a vöcsök-, vihar­madár-, albatrosz-, gém-, réce-, lile szalonka-, víztaposii-, sirály-, rigó-, amerikai poszáta- -és pintyfélék csa­ládjába tartozókról van szó. A könyv végén betűrendes madár­­névmutató található, amely azáltal is megkönnyíti a keresést, hogy a mutatóban a vastag számok a kép­táblák számát, az álló számok a le­író rész. a dőlt számok pedig a tér­kének oldilszámát jelölik. Az Európa madarai című kézikönyv a hazai könyvesboltokban 91 koro­náért, Magvarországnn pedig 130 fo­rintért vásárolható meg. (bara f MADÁRÜGYBEN Reggelenként arra ébredek, csörög a szarka az udvaromon lévő almafán. csókák csíjjogatnak a gerleseregek szomszédságában az udvar hátsó ré­szében; a veteményes kertben káro­gó varjúcsapatok lepik el a felgereb­­lyézett helyeket, lusta szdrnysuhoq­­tatással rebbennek arrébb egy pilla­natra. ha leléiilk közeledek. A falut és várost egyaránt elárasz­tó madarakról van szó, a szemtelen verébről, és a kóbor galambokról nem is beszélve. A rnilnav a kertemben tanyázó csó­kák és variak több dolgot futtattak eszembe. Men is kerestem az egyik vadász Ismerősömet, faggatván, mi is a helyzet ezekkel a madarakkal? A halálos és tömeges ítélkezést kö­vetelő ügyész hangiát hallottam: a variak és szarkák az ég farkasai, fé­szekrabló. gyalázatos népség, nem kiméi az sem tojást, sem madárfió­kát. de meafogia a viel nyalat. sSl, a sekély vfzhen a halat. A baromfi­­udvarok apróságaira is rákap ez a két iómadár. pusztítani kell a rabló népséget, ahol és ahogyan lehet... A vadásztársaságok tagjai évről évre sokezer szürke-fekete kosztümös ma­dár károgását és csörgését némítfák el országszerte. Engem bizony elképesztett ez a ka­tegorikus. a megfellebbezhet etlenség hangfán kimondott ítélet, emlékeim­ben. könyvtáram polcain matattam tehát, sőt biológusai, ornitológussal is szóba elegyedtem, sejtvén, hogy a különböző szakmák képviselői és a természetféltö avatatlanok is más­képpen ítélhetik meg ugyanazt a je­lenséget. Amint erre számítani lehetett, a biológus, abból az ökoszisztémákra kiterjesztett elgondolásból kiindulva, hogy minden lénynek megvan a ma­ga jól meghatározott helye a termé­szetben, erélyesen tiltakozik a va­­dászpnntok gátlástalan érvényesítése ellen, mondván, hogy az élőlények „jó" vagy „rossz", „hasznos" vaay ..kártékony“ kategóriákba sorolása kimondottan emberi kitaláció, elfo­gult szempontok önkényes ráiukmá­­lósa az élővilágra, s ennek az érvé­nyesítése mérhetetlen károkat okoz­hat, ami előbb-utóbb visszahat magára az emberre, megbontja a biológiai egyensúlyt. Az ornitológus szakember már ár­nyaltabban fogalmazott, bizonyos ja­jok ritkítását lehetségesnek és szük­­qesnek tartotta, nyilván a túlzások semmiképp sem fogadhatók el, és részletes dokumentációt ígért a kér­déssel kapcsolatosan. Mondtam is neki, hogy engem most nem annyira a szakmai részletek érdekelnek, a való helyzet föltárása a célom, a­­melyből esetleg a szakemberek is vonhatnak le következtetéseket. Bizony, meg kell mondanom, hogy enyhén szarkapárti és varjúoéciő szándékkal indultam útnak és meg­lepetésszerű dolgokkal is találkoz­tam. Azzal például, hogy a ligetek és ártéri erdők fáin fészkelő dolmányos varjú! tfízzel-vassal való pusztítását, a 'fekete madárnak az inkvizíció elé rendelését mindenki vallja. Voltak olyanok is, akik azt mondták, hopp legalkalmasabb a fészkelő helyeken pusztítani. És a szarka sem kap különb mi­nősítést. Szinte komikus, ahogyan ezt a pi­maszul okos. rafinálton szemtelen madarat elénk állít iák. A nadászis­­merösöm elmondja róla. hogy tavaly több mint ötven csirkét csent el a baromfiudvarából, holott naphosszat puskával Őrizte a baromfiudvart. Чаи másik vadász mondta, hogy minden puskás igyekezete ellenére a csirke-■ állományát megtizedelték. Mások azt mesélték, hoay milyen nehéz becser­készni mindkét madarat, s amikor azt hinné az ember, övé a pimasz, a puska csövének egyetlen moccanásá­ra egyéb vadat ts felriasztva röppen arrébb. Másik azt mondta, hogy eoy kitömött és fához kötözött bagoly jóvoltából, eauetlen leshelyből, eoy nap alatt, közel száz fölvált pusztí­tott el. mert nem tudni, mi miatt, annyira qyülöiik a baglyot, hoay naay lárma közepette, zuhanó bombázóként akarják elpusztítani, meg sem hall­ják a puskalövéseket, rohamaikat folytatják, mit sem sejtvén, hoau so­raik mennyire megritkultak ebben a csatában. Más a helyzet n vetési varjúval. Vadászi smeröseim állítják, nem egy­értelműen káros ez a koromfekete, a szürke dolmányt) rokonánál valami­vel ktsebb termetű madár, hisz iszo­nyú pusztítást végez az egerek, poc­kok. a lárvák és a rovarok között, föl fal ja a dögöt és hulladékot is. Rab­­lóhajlama csak a költés és a fiókák táplálkozása időszakában hangsúlyos, az általa elfogyasztott qabonamag­­vak, boayók. gyümölcsök mennyisége sem túl jelentős, összegezve a dol­gokat. már kezdtem örülni, amikor az egyik mezőgazdasági nagyüzem növénytermesztési ágazatvezetője azt mondta, hoay valamikor körülbelül húszszázalékos kárt okozott a nyolc­­százalékos haszon mellett, de azóta, a vegyszeres gyom- és rovarirtás, a gépesített földművelés miatt annyira megcsappant az egykori természetes tápláléka, hogy manapság, akárcsak a dolmányos társa, tetemes károkat okoz. Szerencsére, legkisebb termetű ro­konaik, a városokba is beköltöző csókák védelmére leltem eoy indokolt: a verebek és seregélyek között vég­zett pusztításaik révén, — részben -— hasznos madarak. Nos. ez a helyzet ezekkel a „jó­­madarakkal“. Illés Bertalan v

Next

/
Thumbnails
Contents