Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)
1987-05-16 / 19. szám
12 .SZABAD FÖLDMŰVES 1937. május 16. A sertések mesterséges termékenyítésével jelentősen növelhető a szaporulat. Ott, ahol alkalmazzák, rendszerint nincs gond az utánpótlással Fotó: —kim— A SERTÉSTENYÉSZTÉS PROGRESSZÍV MÓDSZERE A Hurbanovo-Vék-i inszeminációs állomás tevékenysége nagyban hozzájárul a Komáromi (Komárno) Járás hibridizációs programjának megvalósításához. Lehetővé teszi a jobb (elhízási értékkel rendelkező sertések tenyésztését és a sertéstartás önköltségének jelentős csökkentését. Az ínszeminációs állomás jelen’egi munkája és jövőbeli feladatai felöl érdeklődtem Papp Gézánál, az állomás megbízott vezetőjénél. О Mik az előnyei a sertések mesterséges termékenyítésének a természetes fedeztetéssel szemben? — Az előnyök elsősorban gazdaságossági és állat-egészségügyi vonatkozásnak: ugyanannyi koca megtermékenyítéséhez kevesebb kan szükséges, ami kevesebb takarmányfogyasztást és kevesebb férőhe'yet igényel. A legjobb tenyészértéket képviselő kanokkal lehet végezni a szaporítást, lehetőség nyílik a homogén állományok kialakítására A tenyészkanok az inszeminációs állomáson tervszerűen vannak kihasználva, aktív életkoruk kitolódik, kevesebb kan kerül kiselejtezésre, s a jó genetikai tulajdonságokkal rende'kezó kanok tekintet nélkO] az élősúlyukra a kívánt Időpontig kihasználhatók. Természe tes fedeztetés esetében nagyobb testsúlyú kanokkal nem lehet fedeztetni, ebből adódik a nagyobb -számú selejtezés. A kanoktól nvert ondó az állomás laboratóriumában mikroszkopikus és makroszkopikus vizsgálaton megy keresztül. Természetes fedeztetés esetében ez nem lehetséges, Így a tenyésztő esetleg csak hónapok múltán észleli, hogy a kocák nem fialnak le, s ennek következtében értékes takarmánynapok mennek veszendőbe. A fertőző betegségek terjedése mesterséges termékenyítés esetében te'jesen kiküszöbölhető, mivel nincs közvetlen kontaktus a tenyészkan és a koca között. Ц Ügy tudom, hogy az első fedezte'ésből származó vemhesiilés és a szaporasáe mim egyforma az egyes gazdaságokban, annak ellenére, hogy önök egyforma minőségű, és a Csehszlovák Szabványnak minden szempontból megfela'ő sperma-adagokat szállítanak ki a tenyésztőknek. — Igen, ez Így van, de éppen ez bizonyltja, hogy a mezőgazdasági üzemekben akadnak még jelentős tartalékok. Azokban a gazdaságokban, ahol biztosítottak a megfelelő feltételek, jó a munkaszervezés, jő a kocák kondíciója, ott az eredmények nem maradnak el. Erre jó példának szolgál a Perbotel (Pribetal Eísz, ahol nem csak a haszonállományban, de a törzskönyvezett szaporító állományban is mesterséges termékenyítés folyik. Az elért eredményeik túlszárnyalják a járási átlagot. ф Járásunkon kívül még hová szállítanak inszeminációs anyagot, és mennyi tenyészkoca van bekapcsolva a mesterséges termékenyítésbe? — Járásunkban 7 ezer anyakoca és süldő van bekapcsolva a mesterséges termékenyítésbe. Ebből a mi állomásunkra 4 ezer 235 jut, a többit az ekecsi (Okoč) állomás látja el inszeminációs anyaggal. Mi látjuk el viszont az Érsekújvári (Nové Zámky) járást, ahol 4 ezer 50 anyakoca és süldő van ebbe a láncba bekapcsolva. 1980- -ban összesen 37 ezer 356 ínszemlnációs adagot szállítottunk a két járásba, amivel évi tervünket 24,5 százalékkal túlteljesítettük, Egy tenyészkantól 1067 adagot nyertünk. Az öszszes kiszállított adag a hizékonyságot és a tenyészértéket javító tenyészkanoktól származott. <1 Pgy látom fii istállót készülnek átadni a közeljövőben. — Igen, mive! a fejlődés nem állhat meg, a mesterséges termékenyítés pedig progresszív módszer, igény van rá. hogy fokozatosan bővítsük a tenyészkanok létszámát, jelenleg 35 van belőlük, de az új istálló átadásával a számuk 50-re nőhet, s lehetőség nyí’ik újabb sertésállományoknak a mesterséges termékenyítés hálózatába való bekapcsolására. IJ» A tenvé'zkannk létszámának növelése, újabb állományok bekapcsolása nem ró-e nagyobb megterhelést ez inszeminációs állomás dolgozóira? — Szakképzett és tapasztalt alkalmazottaink vannak. Megemlíthetjük Kaszás Попа iaboránsnőt, aki több mint 30 éveylolgozik a vállalatnál, és a vállalat kiváló dolgozója, vagy Koszio’ányi Jánost — állatgondozót —, aki 25 éve végzi ezt a szakértelmet igénylő és nem is veszélytelen munkát, továbbá Gyurcsovics Józsefet, aki a hozzánk tartozó földterületek mezőgazdasági munkálatait végzi már hosszú ideje. Elmondhatjuk tehát, hogy az 1987-es esztendő feladatai igényesebbek, mint az 1983-os esztendőé voltak, de a fejlődésnek ez nem vethet gátat olyan fontos ágazatban, mint a mezőgazdasági termelés, ezen belül a sertéstenyésztés. A haladó módszerek fokozatosan átveszik szerepüket az elavultabb módszerektől. Erre szolgáltat példát a sertések mesterséges termékenyítésének állandó terjedése. —ct— Dél-Szlovákia határ menti mezőgazdasági üzemeinek java része baráti, kooperációs kapcsolatot tart fenn egyik-másik szomszédos magyarországi termelőszövetkezettel. A kölcsönösen előnyös együttműködésnek azonban gazdasági haszna is van. A termelési tapasztalatcsere a fejlődés felgyorsulását eredményezi. Az egymással barátkozó gazdaságok minden évben rendeznek közös, szakmai jellegű tanácskozásokat. Én. legutóbb a Hosszá szói (Dlhá Ves) Egységes Földműves-szövetkezet küldöttségével vettem részt a magyarországi M ú c s o n y i MgTsz tagsági gyűlésén. Ennek keretében a termelőszövetkezet elnökével, Lipták Jánossal beszélgettem. A hűvös, száraz aggteleki mészkőhegyek koszorújával övezett Sajó völgyében ,a rudabányal érc- és szénmezők vidékén, hat község határában 3 ezer 800 hektáros mezőgazdasági területen {ebből 1750 ha szántó) gaz dálkodó, 370 dolgozót foglalkoztató tsz évente 98 miliió forint terme’ési értéket állít elő. Tavaly mindössze 52 ezer forint tiszta nyereséget értek el a tervezett 3 millióval szemben. Az indkolás: 1985-ben a tervezett búzának csak a felét vethették el, a begyűjtött takarmánynövények minőségét ugyanakkor a sok csapadék rontotta le. A kedvezőtlen adottságúak kategóriájába sorolt gazdaság területének kétharmada meredek domborzatú, a termőföld összetételében az erdei és a réti öntéstalaj a meghatározó. A termelőszövetkezet 600 hektárnyi 'lombos, tölgy) erdőterülettel is rendelkezik. Évi fakitermelésük — amelyet tűzifaként, deszkának és bányafának feldolgozva, valamint a hordókészítés alapanyagaként értékesítenek — eléri a 3 ezer 500 köbmétert. Természetes folytonossággal végzik az erdők felújítását, újrate’epítését és ápolását. Mindent megtesznek a legelők maximális kihasználása érdekében. A Sajó völgyi „zsíros" gyepterületeken 380 tehenet tartanak el. A hegyi legelőkön pedig négyszáz növendék marhának — ennek mintegy fele a kistermelőké — biztosítanak késő őszig elemózsiát. Tény viszont, hogy az aszályos Időszakokban a fejőstehenek szálas- és abraktakarmány-k'egészftésre szorulnak. Gondos tenyészmunkával (a holstein fríz és a magyar tarka keresztezésével) tehenenként évente két-háromszáz literrel tudják növelni a tejelékenységet. Jelenleg az 5 ezer 420 literes átlagnál tartanak. Az értékesített tejmenynyiség kilencven százalékát a felvá-A gépkölcsönzéstől sárlőüzem első osztályba sorolta. A tehenek egy 280 és egy 120 férőhelyes, kötött állású istállóban vannak elhelyezve, de folyamatosan áttérnek a szabad tartásos Istállózásra. Visszatérve a hegyi legelőkre, meg kell említenünk, hogy a növendék marháknál 50—100 dkg-os súlygyarapodást értek el naponta, a legelők minőségétől függően, itt a legnagyobb gondot a vízh'ány okozza. A fagályi terfl’eten lévő állatok részére például egész éven át hordani kell a vizet. A lejtős legelőterületeket hűstípusű tehenekkel igyekeznek hasznosítani. Eddig mintegy 30 ilyen tehenet tartanak a szabad ég alatt. A lényeg: mindegyik tehén , hoz“ egy borjút évente fa legelőn ellenek le májusban), amelyek — a tejet helyben hasznosítva — ott nőnek fel, s az ősz végére elérik a 150 kilogrammos élősúlyt. Az állatgondozók és a fejők valamennyien kiváló dolgozók, munkájukat lelki*smeretesen végző szakemberek, akik számára a termelőszövetkezet biztosítja a folytonos továbbképzést. Az Idén egy eredeti ötlet megvalósításával Igyekeznek emelni a szarvasmarha-tenyésztésben dolgozók szakmai színvonalát. Arról van sző, hogy a Debreceni Állattenyésztési Vállalat — amely szolgáltatásként szaktanápsadás-nyűjtással is foglalkozik — Szakemberei videokamerával egymás után több alkalommal feljátsszák az Istállókban elvégzendő, szokásos reggelt és esti teendőket (minden gondozó és fejő esetében külön-külön), majd néhány órával később levetítik a tévéképernyőre. A dolgozók a szakemberek segítségével közösen tárják fel azokat a begyakorlott, beidegződött — s ezárt a saját nézőpontjukból eddig rejtve maradó hibákat, amelyeket az állatok gondozása közben önkéntelenül is elkövettek. A területhasznosításra beállított 3 ezer 500 darabot kitevő juhállomány évente 12 millió forintnyi termelési értéket biztosít. A juhtartás költségviselő, de mindazonáltal sem jövedelmező, hogy évente 4,2 kg-os átlagértékben 15 tonna gyapjút, és (10—15 kg-os átlagsúlyban) 2 ezer 800 pecsenyebárányt értékesítenek a külptacon. Viszont a merinőkból származó bevételt máshonnan nem tudnák pótolni... A takarmányok másik forrását a szántóföldön — 300 hektáron — téra tapasztalatcseréig mesztett évelő növények (főleg lucerna, szarvaskerep, vörösbere) és a vetett gyep alkotják. A silókukorica kétszáz hektáros termőterületéről tavaly alig 60 ezer tonnányi termést sikerült begyűjteni. A feiőstebenekkel, kiegészítő takarmányként, egész évben sörtörkölyt etetnek, amely átlagosan 2—3 Pterrel növeli a tehenek napi tejelékenységet. A körnveznái tényezőkből adódóan a növénytermesztés szerényebb eredményeit (árbevételk’esés) az utóbbi években kisegítő ipari tevékenységgel igyekeztek — több-kevesebb sikerre1 — ellensúlyozni. Ruházati cikkek, cipő és fémaikatrészek stb.'gyárosával' próbálkoztak. Kezdetben még jövedelmező volt a vállalkozás, az elmúlt évben azonban beszűkült a piac, és ráfizetést könyveltek' el. Bár a múcsonyl tsz meglehetősen jól alkalmazkodva használja ki környezete adottságait* az utóbbi két esztendőben a tagság — személyenként 58 ezer forintos — évi jövedelmének biztosításán kívül mégsem tudott olyan méretű nyereségre szert tenni, amelyből feltölthető volna a fejlesztési-beruházási alap. Emiatt nem jut pénz olyan fontos teendőkre, mint a savanyú kémhatású talajok közömbösítése, a folyékony műtrágya alkalmazását lehetővé tevő technikai berendezések megvásárlása, vagy éppenséggel a géppark kibővítése. A hiányzó gépeket — a hosszúszói szövetkezettel Immár több mint másfél évtizede fenntartott kooperációs kapcsolat révén sikerült pótolni. Tavaly például a hosszúszói traktorosok a múcsonyi határban 274 hektáron, végezték el az őszi mélyszántást, amiért az odaátiak szalmabálázóval, silókombájnnal és egyéb munkagéppel egyenlítették ki a számlát. Lipták János elnök, a jövedelmezőbb termeléshez való visszatérés előfeltételeinek a takarékoskoefóbb gazdálkodást, és a környező iparvidék elszívó hatása, matt fellépő munkaerőgondok enyhítését jelölte meg. Egyetemet, főiskolát végző szakemberekből szerencsére nincs hiány. Mindhárom ágazatban szakosodott üzemmérnökök irányítják, szervezik a termelést. Például az állattenyésztésben a főállattenyésztőn kívül a telepvezető, sőt még a műszakvezető is diplomás mérnök ... Korcsmáros László Az Örmény Tudományos Akadémia MiHiáp líézÉte Az örmény Tudományos Akadémia alapftásának évében, 1343-ban szerveződött — mint egy külön kutatórészleg — a Mikrobiológiai Osztály. Ebből az osztályból létesült azután 1961-ben a mai Mikrobiológiai Intézet. A. K. Panoszján, az Örmény Tudományos Akadémia levelező tagja, a korábbi Mikrobiológiai Osztály vezetője 1963-ig látta el az igazgatói teendőket, 1963-tól E. K. Afrikján akadémikus áll az intézet élén. 1973-ban a Jerevántól 20 km-re fekvő Abovjánba költözött az intézet, egy korszerű, speciális, komplex épületbe. A személyi állomány az évek során állandóan bővült. At utóbbi tfz évben a létszám ötszörösére növekedett, jelenleg több mint 300 fő, ebből 80 tudományos kutató. A Mikrobiológiai Intézet az általános és alkalmazott mikrobiológia terén az örmény Tudományos Akadémia központi kutatóintézete. Szerkezeti felépítését tekintve hét laboratóriumból, egy kutatócsoportból és egy speciális osztályból áll. Az 1. laboratórium a nitrogénfixáló mikroorganizmusokkal foglalkozik, a vezetője A. D. Nalbandján. A szimbiótikns nitrogénkötő Rhizobium baktériumokat, valamint a szabadon élő Azotobacter fajok ökológiáját, fiziológiáját tanulmányozzák. Nyomon követik a nitrogénfixáló Rhizobium baktériumok biokémiai jellemzőinek változásait, elemzik az összes oldódó fehérje, valamint néhány enzim elektroforéziges variabilitását. Gyakorlati feladatuk a nitrogénfixáló baktériumok (Rhizobium) izolálása. Az izolátornak közül a széles spektrumú, effektiv törzseket bevonják a Leningrádi Mikrobiológiai Intézet ősz szebasonlltó kísérleteibe, ás a legjobb tulajdonsággal birók a továbbiakban a Nitragin-gyártás alapanyagát képezik. A 2. laboratóriom, L. S. Markoszjén vezetésével a mikroorganizmusok biokémiájával, biotechnológiájával foglalkozik. Az immobilizátt enzimek — Így pl. az alfa-amiláz, glnkóz-izomeráz, aszparaginsav dekarboxiláz — gyakorlati felhasználását kutatják. Ezek az enzimek számos ipari fermentációs folyamatban vesznek részt, igy pl. alapanyagot biztosítanak többek között a gyógyszeripar számára. A kutatók kiválasztják azokat a mikroorganizmusokat, amelyek extrém környezeti feltételek között tudnak élni. Bár ezek fehérjeszerkezete nem, vagy alig változik a különleges környezethez való alkalmazkodás során, függetleníthetik pl. a fermentációs folyamatot a sterilizálási feltételektől. A 3. laboratórium munkája tematikailag szorosan kapcsolódik a 2. laboratóriuméhoz, munkatársai E. N. Arzumanov vezetésével a mikroorganizmusok technikai és ipari alkalmazását vizsgálják. Az utóbbi egy-két évben megkezdődtek a biogázok, a biomassza hasznosításával kapcsolatos kísérletek is. Ez a laboratórium az intézet legújabb, legjobban és legkorszerűbben felszerelt egysége. A 4. laboratóriumban, E. K. Afrikján vezetésével a spóraképző Bacillus genust tanulmányozzák. A Föld minden részéről származó. 5000 darabot kitevő kultűragyűjteménnyel rendelkeznek. A kultúrákat biokémiai, fiziológiai, morfológiai jellegük alapján vizsgálják és rendszerezik. Elsősorban ebből a laboratóriumból kerülnek ki azok a törzsek, amelyeket az ipari mikrobiológiai szemléletű laboratórium-komplex mind elméleti, mind gyakorlati kutatásaiban felhasznál. Az 5. laboratórium vezetője L. H. Erzinkján. A mikroorganizmusok fermentációjával, elsősorban az iparilag hasznos élesztők és tejsavbaktériumok tanu'mányozásával, szelekciójával, eltarthatóságával, reprodukálhatóságával, tenyésztésével, új fajok előállításával foglalkoznak.' Eredményeiket a gyakorlatban a sütőiparban, bortermelésben, bőrgyógyászatban, valamint a különböző takarmányfélék tartósításánál használják fel. A 0. laboratóriumban (vezetője: Z. V. Marsavina) a sejt bioszintézisét vizsgálják. Többek között az aminosavak bioszintézisét és asszimilációját tanulmányozzák. Üj módszereket, eljárásokat dolgoznak ki, főként az iparilag fontos olajnövények sejtte-í nyésztésére, szövettenyésztésére, aktív „klőn'-jainak reprodukciójára, tárolására. A 7. az elektronmikroszkóp-laboratórium, vezetője M. N. Malatján. Itt a fototróf baktériumuk pkológiai, rendszertani, biológiai és morfológiai sajátosságaival, továbbá azok elektronmikroszkópos szerkezetével, új törzsek gyűjtésével, valamint az aktív törzsek jó tulajdonságainak megőrzésével foglalkoznak. Kutatják olyan, iparilag fontos mikroorganizmusok tulajdonságait, amelyek fontos szerepet töltenek be az alacsony fémtartalmú ércek fémtartalmúnak kinyerésében. Az R. E. Kacsikján vezetésével működő kutatócsoport tanulmányozza a fitopatogén gombák és baktériumok élettani tulaidonsága*!, kölcsönhatásaikat; továbbá a gyümölcs- és zöldségkuUúrák gombás és bakteriális betegségeinek okát, és irányítja a gyomok és fitopatogén szervezetek elleni inhibitorok gyártását is. A sajátos örmény környezeti viszonyok — igy a köves talajtakaró, a száraz éghajlat, a nagy tengerszint feletti magasság stb. — számos, megoldásra váró feladatot vetnek fel. Ezek közé. tartozik a talajtípusok meghatározása, .térképezésé, szükség esetén termőképességük javítása, mikroflórájuk meghatározása. Az intézet szakemberei, kutatási eredményeiket hasznosítva, részt vesznek a mikrnbio'ógiai ipar megszervezésében Örményország egész területén. Az utóbbi években olyan eljárásokat dolgoztak ki, amelyek merőben új távlatokat nyitottak meg. Többek között pl. tanulmányozzak és alkalmazzák is a kemosz'nteťzáló, fotoszintetizáló baktériumok, a növényi sejtek mikrobiológiai fermentációját, a génsebészetet. Az örmény Tudományos Akadémia Mikrobiológiai Intézete fennállásénak rövid időszaka alatt Jelentő* e-edménveket ért el a mikroorganizmusok kutatásában. (AT)
