Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)

1987-05-16 / 19. szám

3 1987. május 18. SZABAD FÖLDMÜVE«. A közelmúltban Kassán (Košice) megtartott Kazinczy Nyelvmű­velő Napokon Kovács László, a Somorjai (Šamorín) Magyar Taní­tási Nyelvű Gimnázium tanára érde­kes előadást tartott az Iskolában fo­lyó anyanyelvi nevelés formáiról. Az előadás tárgya az anyanyelvi és anyanyelvű nevelés, a táj- és a köz­nyelv, valamint a diglosszia Jelensé­gének a tisztázása volt. Aktuális problémákról lévén szó, úgy érezzük, hasznos lenne újra felidézni az el­hangzottakat, amelyek bizonyos mér­tékig minden iskolára érvényesek. Talán nem mindenki előtt tisztá­zott, mi a különbség az anyanyelvi és az anyanyelvű nevelés között. Nos, a középiskolákban folyó anyanyelvi nevelés (nyelvtantanítás, helyesírás, Az iskolai nyeivápolásról stilisztika stb.) esetében az anya­­nyelv az oktató munka tárgya. Az előadó ezzel kapcsolatban hangsú­lyozta, az anyanyelvi nevelésnek olyannak kell lennie, hogy azt a diá­kok ne érezzék kényszerű tehernek. Gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a ta­nárnak élménýszerOvé kell a magyar órákat tennie, amenyiben sikert kí­ván elérni a tanulók nyelvhasználati szintjének emelésében. Ezzel szem­ben az anyanyelvű nevelésnél a nyelv az oktató munka eszköze, vagyis a szaktárgyak magyarul tanítása. A nemzeti iskolák tárgyalásánál nincs szükség e két fogalom elkülönítésére, hiszen ott a diákok mindent anya­­nyelvükön tanulnak. S ami az 6 ese­tükben meghatározó: a családi és a közéleti szférát egyaránt az anva­­nyelv fogja át. Ugyanakkor nemzeti­ségi iskolákban az oktatás csak egy szintig lehet anyanyelvi, mivel magas szinten csak Idegen nyelven történik. Nemzetiségi körülmények között ugyanis a közéleti érintkezés és a magasabb szakműveltség megszerzé­se is idegen nyelven történik. Ennek egyik velejárója az, hogy a nemzeti­ségiek nagy részében kétféle mondat­alkotási és gondolatfűzési rendszer alakul ki: az anyanyelvi és az Idegen nyelvi. Szerencsés esetben az idegen nyelvi a már kialakult anyanyelvi fo­galomalkotásra épül. Ezáltal a tanu­lókban anyanyelvi ismereteik az ál­landó összehasonlítás következtében még Jobban rögzülnek, tudatosabbá válnak. A nemzetiségiek nagy részé­re érvényes, hogy gondolatfűzésük anyanyelvi megalapozottságú, amely a közéletben idegen nyelvre támasz­kodik. Ugyanakkor gondolkodásra fő­leg a közélet, a szakma és a tudo­mány nevel... Köztudottan mindenki any'anyelvén tanul a legkönnyebben. Vajon mit le­het tenni ilyen esetben? Mindenkép­pen erősíteni kell az anyanyelvű ne­velést azokon a szinteken, amelyeken van ilyen oktatás, hogy nyelvi alapo­kat biztosítsunk a tanulóknak a nem anyanyelvű továbbtanuláshoz. Ezzel kapcsolatban tisztázni kell egy lényeges kérdést. Ugyanis sokan úgy vélekednek, hogy csak a magvar szakos tanár dolga a nvelvi nevelés, pedig — amint arra már a fentiek­ben is utaltunk — a szaktanárok éppoly felelősek a tanulók nyelvi fej­lődéséért mint nyelvészlársaik. Hogy miként jöhetett létre ilyen paradox helyzet, nem tudjuk. Tény, hogy a szaktanárok nyelvhasználatának szintje gyakran nem éri el a kívánt szintet, ezért fontos lenne, ha ben­nük is kialakulna egyfajta belső kényszer az igényességre. Mennyire más lenne, ha a tanulók helyesírásá­ra dolgozatjavítás közben mondjuk a matematika- és a fizikatanár is oda­figyelne, s az észlelt hibákat az össz­értékelésbe is beszámítanák. Az lile tékes tanárok többsége szerint ez nem az 6 feladatuk, tgy a magvar szakos tanárok kénytelenek oroszlán­­részt vállalni. Ök egységesítik és fej­lesztik a tanulók fogalomalkotási készségét stb. Kétségkívül nincsenek irigylésremélté helyzetben a magyar tanárok, hiszen itt nemcsak a meg­értésről van szó, hanem arról is, hogy a nyelvi alap'smeretek mélven rögzüljenek a tanulók emlékezetében. Ezt követően Kovács László a köz­­nvelv elsajátításának fontosságát tár gyalta. Elmondta, hogy amíg a diá­kok nem beszélik kel’6 szinten a köznyelvet, addig a tanár nem foglal kozhat az órákon a helyes hangkép zéssel, az értelmes és értelmező fel­olvasással. Ugyanis a tanulók nagy része — $ ez a, többi Iskolára Is vo natkozik — a nyelvjárási szintű nyel vet használja. Mi a különbség a ket­tő között? A köznyelv az irodalmi nvelv beszélt változata, vagyis a min­dennap! életben használt nyelv, a­­mely fölötte áll a táj-, réteg- és cso­­portnvelveknek. Állandó hatással van­nak rá a nyelvjárások és a szakmai zsargon is. Л tájnvelv azonban föld­rajzilag megközelítő pontossággal el­különíthető, ezáltal helyhez köti használóját a köznyeivet beszélővel szemben. Még egyszerűbben kifejez­ve, a köznyeivet az egész nép, míg a táinyelvet csak egv bizonyos cso­port használja. A családban — főleg vidéken — a gverek a nyelvjárást saiátítja el, majd az oktatás kezde­tétől. később a tömegkommunikációs eszközök hatására a köznyeivet kez­di használni. Az igénytelenek a köz­nyelv ismerete ellenére az aktív be­szédben is a nyelvjárást használták. Ezért ideje szét ejteni a diglosszáról. melvnek lényege: az égvén a táj- és a köznvelvpt egyaránt jól ismeri és használja. Ennek ellenére kevesen beszélik mindkettő helyesen Ezenkí­vül a nemzetiségi környezetben élő­nek a nemzeti köznyelvet is el kell sajátítania. Nyíltan be kell Ismernünk, bogy a szlovákiai magyarság nagv része nyelvjárásban beszél, s a köznyelv használata a hétköznapi életben ke­vésbé érvényesül. Beszédbe!! meg­­nvilvánu'ásaik részben a nemzeti kö­rülmények hatására nvelvlárásiak maradnak. A köznyelv elsajátítását az is nehezíti, hogy a nemzetségiek anyanyelvűkén hivatalosan csak a helyi tanácsok szintjén intézkedhet­nek. A diglosszlsták közé főleg a fa­lusi értelmiséget sorolhatjuk, akik mindkét nvelvet egyaránt jól ismerik és beszélik. Az előadásból egyértelműen kitű­nik: az iskolában az anyanyelvi és az anyanyelvű nevelés feladata óriá­si. hiszen többek között a köznyelv terjedésének eszközévé kell válnia. Rengeteg még ezen a téren a tenni­való, éppen ezért gondolkodjunk el az előadáson felvetett gondokon, és tegyünk is ez ügyben valamit. Macsicza Sándor Apró tanácsok háziasszonyoknak Többnyire főzés vagy egyéb ház­tartási munkák közben vesszük észre, hogy valami kffogvott, vagy akkor jut eszünkbe, hogy mit kellett volna még venni. Tartsunk a konyhában egy falra függesztett jegyzetfüzetet, ceruzát — ügyeseket lehet kapni né­hány koronáért — és azonnal írjuk fel, mi hiányzik. !gv nem felejtjük el. ha vásárolni megyünk. 4-Ä maradék rizst, tarhonyát, főtt tésztát gyorsan megmelegíthetjük, ha egy kisebb lábasba tesszük és a kuk­ta rácsára állítjuk. Egy ujjnvl vizet öntsünk a kuktába, zárjuk rá a fe­dőt. Két-három percnyi forralás után levehetjük a tűzről, és mialatt a fedő alatt megszűnik a gőz nyomása, az étel Is átforrósodott. ♦ Ä zsírban oldódó vitaminokat — például a sárgarépa karottinját — szervezetünk jobban hasznosífla. ha a sárgarépát kevés vajban pároljuk puhára, vagy nyersen reszelve vajas kenyérrel fogyasztjuk. A nyers salá­ták zsírban oldódó vitaminjai Is job­ban érvényesülnek, ha ecetes-olajos vagy ecetes-tejfölös salátalét készí tünk hozzá. 4-Ä rántással készüli főzelékek he­lyett értékesebb a tojással, tejföllel behabart étel. A főzelékféléket in­kább pároljuk, így nemcsak ízüket és zamatukat, hanem tápanyagukat és vitaminjaikat is jobban megőrzik •4 A tej és a tejes ételek érzékenyek minden idegen ízre, szagra. Ezért tej­forraláshoz, tejberizs, tejbedara, ma­dártej készítéséhez csak olyan edényt használjunk, amelyben más ételt nem főzünk. 4" Ma. araikor már annyi folyékony — nem szemcsés — edénytisztító kap­ható. a zománcozott edényt se mos­suk szemcsés ttsztítóporral. A folyé­kony edénytisztftók kímélik a zomán­cot, így hosszabb lesz az edény élet­tartama. 4-Tegyük a kezünk ügyébe a fősze­reket! Ne rakjuk/őket se tűi magas­ra, se túl távolra a tűzhelytől. Ké­szen Is kaphatók, de otthon is bar­­kácsolhatók megfelelő fűszeres pol­cok. ahol jól megkülönböztethető mó­don. üveg vagv műanyag tarlókban kellethetik magukat, s többször is ér­tük nyúlhatunk főzés közben. 4-Ne áztassuk túl sokáig a húsokat! Lehetőleg egészben, csak hogy a,fe lülett tisztátalanságokat eltávolítsuk. azért kel! megmosni — áztatni azon ban felesleges, mivel értékes anya­gokat mosunk ki belőlük. Iskola a Szoroskő-hágó tövében A Rozsnyói (Roihavdj járás ma­gyar tanítási nyelvű alapiskolái kö­zül a szááalmási IJablonov nad Túr­­iiouj 1—8 osztályos iskoláról hallani a legtöbb elismerő szót. A közel ezer lelket számláló központi település vonzásköréhez tartozó falvakban, fab­­loncán jSilická fablonica) és Körívé­­lyesen ninps helyben alapiskola. Itt tanulnak a gyerekek Szádalmá­son, ahol 1960 óta közös igazgatóság­gal működik a magyar és szlovák ta­nítási nyelvű alapiskola. A tantestü­let munkájáról Papp Lajos Igazgató tájékoztat. A magyar tanítási nyelvű osztá­lyokba összesen 193 gyerek jár. Az elsősök és a másodikosok összevont osztályokban tanulnak. Az 1—3. osz­tályos szlovák tagozaton 15 gyermek tanul egy összevont osztályban. Az iskola 208 tanulójából mintegy nyolcvanon helybeliek, a többi fab­­loncáról és Körtvélyesröl, valamint a szomszédos Görgőről jHrhov) utazik ide naponta. Görgőn még működik az 1—4 osztályos magyar tanítási nyel­vű alapiskola. A tanítás kezdetét az autóbuszjáratokhoz igazítva ügy ol­dották meg, hogy a felső tagozato­soknak reggel fél nyolckor, a kicsi­nyeknek pedig fél kilenckor csenget­nek be az első órára. Az étkeztetést ötszáz személynek megfelelő konyhai kapacitásukkal teljes egészében meg­oldották. A tantestület 17 pedagógusból áll, de voltak már huszonheten is. Vajon mennyire sikeres a munká­juk, mit mutatnak a felvételi vizsgák eredményei? Papp Lajos igazgató így válaszol: — Tapasztalataim szerint rendelke­zünk olyan pedagógusgárdával, amely lényegében képes az oktatás és a nevelés fölmerüld problémáinak a megoldására, a tudományos-műszaki haladás követelményeihez való iga­zodásra. Olyan feltételeket igyek­szünk teremteni, hogy minden peda­gógus teljes mértékben megvalósít­hassa oktatói-nevelői feladatait és el­képzeléseit s a lehető legjobban dol­gozhasson,. Egyelőre nincs helybeli képzőmű­vész és irodalom szakosunk, se zene­pedagógusunk. tgy nem tudjuk elkép­zelésünkhöz híven megvalósítani az iskola—falu színvonalas kulturális eseményekben mérhető együttműkö­dését. Tanulóink közül sajnos, csak elvétve jelentkezik egy-egy a peda­gógus pályára, ezért a nyugdíjba vo­nulókkal fogyatkozó idősfödői peda­gógusnemzedéknek nincs nálunk fo­lyamatos utánpótlása. Szinte köztudott, hogy az iskola erőssége — a magyar és a szlovák nyelv magas színvonalú oktatása mel­lett — a matematikai és a fizikai is­meretek példás elsajátíttatásában rej­lik. Az utóbbi években áttértek a ter­mészettudományi tantárgyak korsze­rűbb oktatására. A Kovács Zoltán pe­dagógus által alkalmazott új mód­szerek is hozzájárultak ahhoz, hogy a korábban nem éppen népszerű ma­tematikából és fizikából kedvelt tan­tárgy lett. A tehetséges tanulókkal — főleg az utolsó két évfolyamban — egyénenként, naponta foglalkozik. Ko­vács Zoltán a közelmúltban részt nett egy számítástechnikai tanfolyamon és most ö kezeli, illetve ismerteti meg a gyerekekkel a ptonírszervezet pén­zén vásárolt PMD-85-ös számítógépet. Szakköri tevékenységük is érde­kes. sokrétű. A sportlövészetben pél­dául — Pogány István vezetéséver — kerületi és országos szinten Is jó eredményeket értek el. Színjátszókö­rük pedig Németh Zsuzsanna és Papp Lajosné jóvoltából eljutott a Duna Menti Tavaszra. Van az iskolának asztalitenisz- és kézilabda-csapata is. Az egyiket Kovács István, a másikat Kovács Péter vezeti. Az ifjú csillagá­szokkal Kovács Zoltán foglalkozik. Az elmúlt évtizedben sok szó esett az anyanyelv és a szlovák nyelv ok­tatásáról. Hol tartanak ma e két te­rületen? — kérdezem az igazgatót. — Arra törekszünk, hogy a gyere­kek szépen, tisztán beszéljék anya­nyelvűket. A másik célunk, hogy meg­felelő mértékben elsajátítsák a szlo­vák nyelvet. Ezt egy sajátos mód­szertan alapján tanítjuk. A nyelvtaní­tás kommunikatív formáját alkalmaz­zuk. Rengetegei beszélgetünk. A ben­nünket körülvevő tárgyi világ esemé­nyeinek, jelenségeinek nyelvi kifeje­zésére törekszünk, a gyermekek szó­kincsének gazdagítására. A felsőbb osztályokban már a mondattani, szem­pontokat - helyezzük előtérbe. Szaba­don nyúlunk a tananyaghoz, s nem az osztályzatokkal, nem félelemkel­téssel, hanem rendszeres munkára, anyagfelvételre szoktatással, követke­zetes pedagógiai türelemmel igyek­szünk eredményi elérni. A természet­tudományi tantárgyak szakkifejezé­seit is beépítjük beszélgetéseinkbe, az elsajátítandó, általunk kibővített tan­anyagba. Ennek a felelősségteljes munkának az eredménye, hogy a végzősöknek több mint a fele jelentkezik közép­iskolába, és aki jelentkezik — az ál­talában sikeresen felvételizik. Az is­­kola történetének 27 éve alatt közel 1300 gyermek kapott itt biztos, jő alapokat a továbbjutáshoz. Közülük több mint hatszázan végeztek el vala­milyen — 95 százalékban mggyar ta­nítási nyelvű — érettségivel végződő középiskolát. Az egyetemeken és fő­iskolákon eddig 95 tanítványuk szer­zett diplomát. Akárki láthatja — a tanítványok számát tekintve figye­lemre méltó arány. Méltán emlegetik hát nemcsak kör­­nyékszerte. hanem szakmai körökben is elismeréssel a szádalmásl iskolát. Korcsmáról László Számnév 1 Vajda János egyiS verse T Vajda J* szorssllkJ, verseinek együe ciklusa T iew*a* üdSim sej i ... Яаid., ftollajsd tanssau3 la.jd» Jáaoe trage» aiej» i 3<t* tim egyik verse» r«gény* T 3 . Kat.rac ŕ inkád A. hát. egyils napja Francia kSU8 SapeeaJí Sióit)*» ф( нагой «► arlovjilral Fájd» tánc* „ вихаЛ.т* Ugyan talaj** ítü'Cf Л sarkba Magyar kSHÖ,aJÜ támadta Vajda Jánosi} *en} autojel* Japán pénzaea láUinn ibrei ir.tel lam eevjela PsSáji» J«grá3kôd tata» _ Г* к.Г.А. ЛА&yerOJŕ* toAlepÜlée * kezdetben m ápsn Ifntlo K­A. , S*ájei Toiyo iWITlIlffľlf-Eásiacg Sákoe iSaep* marnia Vajda Л* első ver­sei ebben jelente* meg Fidsűr, , sjaüffifvú Azaneb hetük Irkátaa vm t Sápéi iepszs'fc béfJtzUl Vérôs «я К-Ьаа i ože&mdtn KlvtrtS Oktatást nyújtó intézmény ■ r. ■ los sok: S ЗОШ>3 hangsai Chilei város Szeaiéiye* oévKiif • * . f у is# táj Szénái^»» aízttá* кче-zttiai várae KÓaaS. 8t A neon vegyjele Irodalmi divatlap., Vajda J­­PzraVsgsv tette l^nTnTvni MECFEITÉS­NYIRTESEK Lapunk 16. számában közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: „Nem az a szegény, akinek kévésé van, hanem aki többre vágyik". Nyenlesek: Kardos László, Rozsnyó (Rožňava), Toman István. Pa­lást (PlásfovceJ, Vida Erzsébet, Udvard (Dvory nad Žltavou).

Next

/
Thumbnails
Contents