Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)
1987-05-16 / 19. szám
3 1987. május 18. SZABAD FÖLDMÜVE«. A közelmúltban Kassán (Košice) megtartott Kazinczy Nyelvművelő Napokon Kovács László, a Somorjai (Šamorín) Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium tanára érdekes előadást tartott az Iskolában folyó anyanyelvi nevelés formáiról. Az előadás tárgya az anyanyelvi és anyanyelvű nevelés, a táj- és a köznyelv, valamint a diglosszia Jelenségének a tisztázása volt. Aktuális problémákról lévén szó, úgy érezzük, hasznos lenne újra felidézni az elhangzottakat, amelyek bizonyos mértékig minden iskolára érvényesek. Talán nem mindenki előtt tisztázott, mi a különbség az anyanyelvi és az anyanyelvű nevelés között. Nos, a középiskolákban folyó anyanyelvi nevelés (nyelvtantanítás, helyesírás, Az iskolai nyeivápolásról stilisztika stb.) esetében az anyanyelv az oktató munka tárgya. Az előadó ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, az anyanyelvi nevelésnek olyannak kell lennie, hogy azt a diákok ne érezzék kényszerű tehernek. Gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a tanárnak élménýszerOvé kell a magyar órákat tennie, amenyiben sikert kíván elérni a tanulók nyelvhasználati szintjének emelésében. Ezzel szemben az anyanyelvű nevelésnél a nyelv az oktató munka eszköze, vagyis a szaktárgyak magyarul tanítása. A nemzeti iskolák tárgyalásánál nincs szükség e két fogalom elkülönítésére, hiszen ott a diákok mindent anyanyelvükön tanulnak. S ami az 6 esetükben meghatározó: a családi és a közéleti szférát egyaránt az anvanyelv fogja át. Ugyanakkor nemzetiségi iskolákban az oktatás csak egy szintig lehet anyanyelvi, mivel magas szinten csak Idegen nyelven történik. Nemzetiségi körülmények között ugyanis a közéleti érintkezés és a magasabb szakműveltség megszerzése is idegen nyelven történik. Ennek egyik velejárója az, hogy a nemzetiségiek nagy részében kétféle mondatalkotási és gondolatfűzési rendszer alakul ki: az anyanyelvi és az Idegen nyelvi. Szerencsés esetben az idegen nyelvi a már kialakult anyanyelvi fogalomalkotásra épül. Ezáltal a tanulókban anyanyelvi ismereteik az állandó összehasonlítás következtében még Jobban rögzülnek, tudatosabbá válnak. A nemzetiségiek nagy részére érvényes, hogy gondolatfűzésük anyanyelvi megalapozottságú, amely a közéletben idegen nyelvre támaszkodik. Ugyanakkor gondolkodásra főleg a közélet, a szakma és a tudomány nevel... Köztudottan mindenki any'anyelvén tanul a legkönnyebben. Vajon mit lehet tenni ilyen esetben? Mindenképpen erősíteni kell az anyanyelvű nevelést azokon a szinteken, amelyeken van ilyen oktatás, hogy nyelvi alapokat biztosítsunk a tanulóknak a nem anyanyelvű továbbtanuláshoz. Ezzel kapcsolatban tisztázni kell egy lényeges kérdést. Ugyanis sokan úgy vélekednek, hogy csak a magvar szakos tanár dolga a nvelvi nevelés, pedig — amint arra már a fentiekben is utaltunk — a szaktanárok éppoly felelősek a tanulók nyelvi fejlődéséért mint nyelvészlársaik. Hogy miként jöhetett létre ilyen paradox helyzet, nem tudjuk. Tény, hogy a szaktanárok nyelvhasználatának szintje gyakran nem éri el a kívánt szintet, ezért fontos lenne, ha bennük is kialakulna egyfajta belső kényszer az igényességre. Mennyire más lenne, ha a tanulók helyesírására dolgozatjavítás közben mondjuk a matematika- és a fizikatanár is odafigyelne, s az észlelt hibákat az összértékelésbe is beszámítanák. Az lile tékes tanárok többsége szerint ez nem az 6 feladatuk, tgy a magvar szakos tanárok kénytelenek oroszlánrészt vállalni. Ök egységesítik és fejlesztik a tanulók fogalomalkotási készségét stb. Kétségkívül nincsenek irigylésremélté helyzetben a magyar tanárok, hiszen itt nemcsak a megértésről van szó, hanem arról is, hogy a nyelvi alap'smeretek mélven rögzüljenek a tanulók emlékezetében. Ezt követően Kovács László a köznvelv elsajátításának fontosságát tár gyalta. Elmondta, hogy amíg a diákok nem beszélik kel’6 szinten a köznyelvet, addig a tanár nem foglal kozhat az órákon a helyes hangkép zéssel, az értelmes és értelmező felolvasással. Ugyanis a tanulók nagy része — $ ez a, többi Iskolára Is vo natkozik — a nyelvjárási szintű nyel vet használja. Mi a különbség a kettő között? A köznyelv az irodalmi nvelv beszélt változata, vagyis a mindennap! életben használt nyelv, amely fölötte áll a táj-, réteg- és csoportnvelveknek. Állandó hatással vannak rá a nyelvjárások és a szakmai zsargon is. Л tájnvelv azonban földrajzilag megközelítő pontossággal elkülöníthető, ezáltal helyhez köti használóját a köznyeivet beszélővel szemben. Még egyszerűbben kifejezve, a köznyeivet az egész nép, míg a táinyelvet csak egv bizonyos csoport használja. A családban — főleg vidéken — a gverek a nyelvjárást saiátítja el, majd az oktatás kezdetétől. később a tömegkommunikációs eszközök hatására a köznyeivet kezdi használni. Az igénytelenek a köznyelv ismerete ellenére az aktív beszédben is a nyelvjárást használták. Ezért ideje szét ejteni a diglosszáról. melvnek lényege: az égvén a táj- és a köznvelvpt egyaránt jól ismeri és használja. Ennek ellenére kevesen beszélik mindkettő helyesen Ezenkívül a nemzetiségi környezetben élőnek a nemzeti köznyelvet is el kell sajátítania. Nyíltan be kell Ismernünk, bogy a szlovákiai magyarság nagv része nyelvjárásban beszél, s a köznyelv használata a hétköznapi életben kevésbé érvényesül. Beszédbe!! megnvilvánu'ásaik részben a nemzeti körülmények hatására nvelvlárásiak maradnak. A köznyelv elsajátítását az is nehezíti, hogy a nemzetségiek anyanyelvűkén hivatalosan csak a helyi tanácsok szintjén intézkedhetnek. A diglosszlsták közé főleg a falusi értelmiséget sorolhatjuk, akik mindkét nvelvet egyaránt jól ismerik és beszélik. Az előadásból egyértelműen kitűnik: az iskolában az anyanyelvi és az anyanyelvű nevelés feladata óriási. hiszen többek között a köznyelv terjedésének eszközévé kell válnia. Rengeteg még ezen a téren a tennivaló, éppen ezért gondolkodjunk el az előadáson felvetett gondokon, és tegyünk is ez ügyben valamit. Macsicza Sándor Apró tanácsok háziasszonyoknak Többnyire főzés vagy egyéb háztartási munkák közben vesszük észre, hogy valami kffogvott, vagy akkor jut eszünkbe, hogy mit kellett volna még venni. Tartsunk a konyhában egy falra függesztett jegyzetfüzetet, ceruzát — ügyeseket lehet kapni néhány koronáért — és azonnal írjuk fel, mi hiányzik. !gv nem felejtjük el. ha vásárolni megyünk. 4-Ä maradék rizst, tarhonyát, főtt tésztát gyorsan megmelegíthetjük, ha egy kisebb lábasba tesszük és a kukta rácsára állítjuk. Egy ujjnvl vizet öntsünk a kuktába, zárjuk rá a fedőt. Két-három percnyi forralás után levehetjük a tűzről, és mialatt a fedő alatt megszűnik a gőz nyomása, az étel Is átforrósodott. ♦ Ä zsírban oldódó vitaminokat — például a sárgarépa karottinját — szervezetünk jobban hasznosífla. ha a sárgarépát kevés vajban pároljuk puhára, vagy nyersen reszelve vajas kenyérrel fogyasztjuk. A nyers saláták zsírban oldódó vitaminjai Is jobban érvényesülnek, ha ecetes-olajos vagy ecetes-tejfölös salátalét készí tünk hozzá. 4-Ä rántással készüli főzelékek helyett értékesebb a tojással, tejföllel behabart étel. A főzelékféléket inkább pároljuk, így nemcsak ízüket és zamatukat, hanem tápanyagukat és vitaminjaikat is jobban megőrzik •4 A tej és a tejes ételek érzékenyek minden idegen ízre, szagra. Ezért tejforraláshoz, tejberizs, tejbedara, madártej készítéséhez csak olyan edényt használjunk, amelyben más ételt nem főzünk. 4" Ma. araikor már annyi folyékony — nem szemcsés — edénytisztító kapható. a zománcozott edényt se mossuk szemcsés ttsztítóporral. A folyékony edénytisztftók kímélik a zománcot, így hosszabb lesz az edény élettartama. 4-Tegyük a kezünk ügyébe a főszereket! Ne rakjuk/őket se tűi magasra, se túl távolra a tűzhelytől. Készen Is kaphatók, de otthon is barkácsolhatók megfelelő fűszeres polcok. ahol jól megkülönböztethető módon. üveg vagv műanyag tarlókban kellethetik magukat, s többször is értük nyúlhatunk főzés közben. 4-Ne áztassuk túl sokáig a húsokat! Lehetőleg egészben, csak hogy a,fe lülett tisztátalanságokat eltávolítsuk. azért kel! megmosni — áztatni azon ban felesleges, mivel értékes anyagokat mosunk ki belőlük. Iskola a Szoroskő-hágó tövében A Rozsnyói (Roihavdj járás magyar tanítási nyelvű alapiskolái közül a szááalmási IJablonov nad Túriiouj 1—8 osztályos iskoláról hallani a legtöbb elismerő szót. A közel ezer lelket számláló központi település vonzásköréhez tartozó falvakban, fabloncán jSilická fablonica) és Körívélyesen ninps helyben alapiskola. Itt tanulnak a gyerekek Szádalmáson, ahol 1960 óta közös igazgatósággal működik a magyar és szlovák tanítási nyelvű alapiskola. A tantestület munkájáról Papp Lajos Igazgató tájékoztat. A magyar tanítási nyelvű osztályokba összesen 193 gyerek jár. Az elsősök és a másodikosok összevont osztályokban tanulnak. Az 1—3. osztályos szlovák tagozaton 15 gyermek tanul egy összevont osztályban. Az iskola 208 tanulójából mintegy nyolcvanon helybeliek, a többi fabloncáról és Körtvélyesröl, valamint a szomszédos Görgőről jHrhov) utazik ide naponta. Görgőn még működik az 1—4 osztályos magyar tanítási nyelvű alapiskola. A tanítás kezdetét az autóbuszjáratokhoz igazítva ügy oldották meg, hogy a felső tagozatosoknak reggel fél nyolckor, a kicsinyeknek pedig fél kilenckor csengetnek be az első órára. Az étkeztetést ötszáz személynek megfelelő konyhai kapacitásukkal teljes egészében megoldották. A tantestület 17 pedagógusból áll, de voltak már huszonheten is. Vajon mennyire sikeres a munkájuk, mit mutatnak a felvételi vizsgák eredményei? Papp Lajos igazgató így válaszol: — Tapasztalataim szerint rendelkezünk olyan pedagógusgárdával, amely lényegében képes az oktatás és a nevelés fölmerüld problémáinak a megoldására, a tudományos-műszaki haladás követelményeihez való igazodásra. Olyan feltételeket igyekszünk teremteni, hogy minden pedagógus teljes mértékben megvalósíthassa oktatói-nevelői feladatait és elképzeléseit s a lehető legjobban dolgozhasson,. Egyelőre nincs helybeli képzőművész és irodalom szakosunk, se zenepedagógusunk. tgy nem tudjuk elképzelésünkhöz híven megvalósítani az iskola—falu színvonalas kulturális eseményekben mérhető együttműködését. Tanulóink közül sajnos, csak elvétve jelentkezik egy-egy a pedagógus pályára, ezért a nyugdíjba vonulókkal fogyatkozó idősfödői pedagógusnemzedéknek nincs nálunk folyamatos utánpótlása. Szinte köztudott, hogy az iskola erőssége — a magyar és a szlovák nyelv magas színvonalú oktatása mellett — a matematikai és a fizikai ismeretek példás elsajátíttatásában rejlik. Az utóbbi években áttértek a természettudományi tantárgyak korszerűbb oktatására. A Kovács Zoltán pedagógus által alkalmazott új módszerek is hozzájárultak ahhoz, hogy a korábban nem éppen népszerű matematikából és fizikából kedvelt tantárgy lett. A tehetséges tanulókkal — főleg az utolsó két évfolyamban — egyénenként, naponta foglalkozik. Kovács Zoltán a közelmúltban részt nett egy számítástechnikai tanfolyamon és most ö kezeli, illetve ismerteti meg a gyerekekkel a ptonírszervezet pénzén vásárolt PMD-85-ös számítógépet. Szakköri tevékenységük is érdekes. sokrétű. A sportlövészetben például — Pogány István vezetéséver — kerületi és országos szinten Is jó eredményeket értek el. Színjátszókörük pedig Németh Zsuzsanna és Papp Lajosné jóvoltából eljutott a Duna Menti Tavaszra. Van az iskolának asztalitenisz- és kézilabda-csapata is. Az egyiket Kovács István, a másikat Kovács Péter vezeti. Az ifjú csillagászokkal Kovács Zoltán foglalkozik. Az elmúlt évtizedben sok szó esett az anyanyelv és a szlovák nyelv oktatásáról. Hol tartanak ma e két területen? — kérdezem az igazgatót. — Arra törekszünk, hogy a gyerekek szépen, tisztán beszéljék anyanyelvűket. A másik célunk, hogy megfelelő mértékben elsajátítsák a szlovák nyelvet. Ezt egy sajátos módszertan alapján tanítjuk. A nyelvtanítás kommunikatív formáját alkalmazzuk. Rengetegei beszélgetünk. A bennünket körülvevő tárgyi világ eseményeinek, jelenségeinek nyelvi kifejezésére törekszünk, a gyermekek szókincsének gazdagítására. A felsőbb osztályokban már a mondattani, szempontokat - helyezzük előtérbe. Szabadon nyúlunk a tananyaghoz, s nem az osztályzatokkal, nem félelemkeltéssel, hanem rendszeres munkára, anyagfelvételre szoktatással, következetes pedagógiai türelemmel igyekszünk eredményi elérni. A természettudományi tantárgyak szakkifejezéseit is beépítjük beszélgetéseinkbe, az elsajátítandó, általunk kibővített tananyagba. Ennek a felelősségteljes munkának az eredménye, hogy a végzősöknek több mint a fele jelentkezik középiskolába, és aki jelentkezik — az általában sikeresen felvételizik. Az iskola történetének 27 éve alatt közel 1300 gyermek kapott itt biztos, jő alapokat a továbbjutáshoz. Közülük több mint hatszázan végeztek el valamilyen — 95 százalékban mggyar tanítási nyelvű — érettségivel végződő középiskolát. Az egyetemeken és főiskolákon eddig 95 tanítványuk szerzett diplomát. Akárki láthatja — a tanítványok számát tekintve figyelemre méltó arány. Méltán emlegetik hát nemcsak környékszerte. hanem szakmai körökben is elismeréssel a szádalmásl iskolát. Korcsmáról László Számnév 1 Vajda János egyiS verse T Vajda J* szorssllkJ, verseinek együe ciklusa T iew*a* üdSim sej i ... Яаid., ftollajsd tanssau3 la.jd» Jáaoe trage» aiej» i 3<t* tim egyik verse» r«gény* T 3 . Kat.rac ŕ inkád A. hát. egyils napja Francia kSU8 SapeeaJí Sióit)*» ф( нагой «► arlovjilral Fájd» tánc* „ вихаЛ.т* Ugyan talaj** ítü'Cf Л sarkba Magyar kSHÖ,aJÜ támadta Vajda Jánosi} *en} autojel* Japán pénzaea láUinn ibrei ir.tel lam eevjela PsSáji» J«grá3kôd tata» _ Г* к.Г.А. ЛА&yerOJŕ* toAlepÜlée * kezdetben m ápsn Ifntlo KA. , S*ájei Toiyo iWITlIlffľlf-Eásiacg Sákoe iSaep* marnia Vajda Л* első versei ebben jelente* meg Fidsűr, , sjaüffifvú Azaneb hetük Irkátaa vm t Sápéi iepszs'fc béfJtzUl Vérôs «я К-Ьаа i ože&mdtn KlvtrtS Oktatást nyújtó intézmény ■ r. ■ los sok: S ЗОШ>3 hangsai Chilei város Szeaiéiye* oévKiif • * . f у is# táj Szénái^»» aízttá* кче-zttiai várae KÓaaS. 8t A neon vegyjele Irodalmi divatlap., Vajda JPzraVsgsv tette l^nTnTvni MECFEITÉSNYIRTESEK Lapunk 16. számában közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: „Nem az a szegény, akinek kévésé van, hanem aki többre vágyik". Nyenlesek: Kardos László, Rozsnyó (Rožňava), Toman István. Palást (PlásfovceJ, Vida Erzsébet, Udvard (Dvory nad Žltavou).
