Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)
1987-05-16 / 19. szám
6 SZABAD FÖLDMŰVÉ«, 1987. május 18. Beszélgetés a közgyűlés szünetében A fecskefarkú vizitke nagyünnepi viselet volt, mutatja A használati tárgyakat mind helybéli „ezermesterek“ Magdi néni készítették Unokáik is látni fogják... Magdi néni kabátot ölt, kendöt kanyartt a felére, s a házvégi csűrbe siet. lő fogású kapát, hosszú nyelű qereblyét választ a sarokba támasztott kerti szerszámok közül, majd útnak indul. Távozóban azért még beszól a konyhában csemetéivel bíbelődő takaros menüének: „lldes lányom, a tájházboz megyek, kendbe teszem kicsit az udvart meg a kertel, s a szobákat is kiszellőztetem". Kilép a kapun Mindkét fiam nős már. végez menet közben gyors csatárit teltárt Ttvadarék Nagykürtösön laknak. A másik gyerek autószerelő, egyelőre a családi fészekben, velem együtt élnek, de hamarosan új ház építésébe fognak langyos szellő fúldoqól, földtllatú a levegő. Végre, sábaft magában egy nagyot a Halálos mozgású, ötvennyolcadtk esztendejét taposó asszony, ez már a tavasz lehetete. Megszenvedtük n kemény, hosszú telet, nagyon ránk fér már a jő Idő ... Hosszúra nyújtott szalagházak előtt visz el az útja: most cigányok lakják az egyre ronqyoládó, rozzant épületeket. Valaha, engedi szabadjára a gondolatait, én ts ilyen „udvaros hosszúházhan“ születtem. Bussón IBúšiace I ugyanis a törzsökös helybéli családok, testvérek emberemlékezet 6ta közös udvartartásban éltek-laktak. Igazság szerint a hasonló épületet szerettünk volna tárházzá alakítani. de fáradozásunk, igyekezetünk meddőnek bizonyult. A főtéri útkereszteződésnél botra fordul, majd eqy kert mélyén megbúvó kis ház előtt áll meg Szerszámait a kidőlt-bedőlt, lelakatolt kerítéskapuhoz támasztja. A falu legrégibb épülete, nézi az ütött-kopott falakat, 17HO körül készült, egykoron a tudomány hajléka volt. a betűvetés tudományát tanultuk a padjaiban Legutóbb tájházként szolgált., most viszont hamarosan a tárás első falumúzeumává szeretnénk átalakítani. Magdi néni köténye zsebéből kulcscsomót húz elő, ajtót nyit, majd szélesre tárja az ablakokat is. A hoszszű hónapok, évek fáradságos mun kajával Összegyűjtőit, hajdanvolt jatuši hétköznapok emlékét őrző külön bözö használati tárqyak, szerszámok és népviseleti ruhadarabok most egyetlen szobába zsúfolva várták sorsuk jobbra fordulását. Tizenkét éve, hogy a Csemadok helyi szervezetének egyik összejövetelén elhatározták: átmentik a szülők, nagyszülők életéhez kapcsolódó tárgyi emlékeket a mába — a holnapért. Hogy maid az unokák is láthassák. eleik miként éltek-laktak századokon át ezen a vidéken. Hisz annak, okoskodtak többen, aki nem tiszteli a múltját, nincs mit várnia a jelentől, s nem bízhat a jövőben sem. Bombor Gáhorné, vagy ahogy errefelé Ismerik: Magdi néni nemzeti kultúránk lelkes fáklyavtvője. A Csemadok tárás! és országos néprajzi szakbizottságának a tagja, több kitüntetés tulajdonosa. Kereken húsz éven át a helyi földműves-szövetkezetben dolgozott. Becsületes munkájáért a közöstől ts több elismerésben részesült. Magdi néni nyugdíjas, havonta 1527 koronával kopogtat be hozzá a postás. A nászasszonyék Katonádról is eljöttek hozzánk, mosolyíntja el magát, ellesni a tájházberendezés tudományát. Most már sokan segítenek, a hnb-elnök is támogat, de eleinte magam véaeztem a gyűjtőmunka oroszlánrészét. Majd én összegyűjtők egy tőjháznyi holmit, jelentettem ki azon a bizonyos összejövetelen, s elhatározásomat azóta sem bántam meg. Pedig de sokan kikacaatak a faluban, amikor rokkát, köpülöt, csikómasinát, rég levetett népviseleti ruhadarabokat „koldultam“ a házaknál. „Te Magdi — állítottak meg útón-útfélen —, nincs jobb dolgod, mint mások padlásain seperni, régi holmik után kajtatni?“ Bombor Periék különösképp igyekeztek a kedvemben járni, a család saját készítésű, korhű, valamikori használati tárgyait adták nekem, de sokat segített Vámos Ilonka, sőt 94 éves édesanyám is. Az ő elbeszélő seik alapián jegyeztem föl a faluban dívó egykori népszokásokat, mindennapi munkafolyamatokat... Szigetelni kell a falakai, veszi szemre a terepet, a padlót is rendbe kell hozni, a meszelés ts ráfér minden helyiségre. Hát lesz munka az épülettel épp elég. De nem baj, meg éri a fáradozást. A zsúfolt szobácskába lép. Minden egyes darabhoz külön emléke fűződik. A tulipántos ládát', a míves faragású lócát, a parasztzsákokat, a réat .füstös konyha" ajtaját Varga Józseftől kapta, a falmasinát meg a porcelánfülű kemenceajtót maga bontotta ki eqy düledező, lebontásra ítélt épületből. Trubinyi Lászlóné egy egész kovácsműhely szerszámkészletét ajándékozta a tájháznak. Sőt. népviseleti ruhadarabjatt is Magdi néninek adta: az idős asszony járt utolsókén Bussán népviseletben. Szoknyájáról, pruszllkjáról, pántltkás fökötőjéről „koppintották le" a menyecskekórus tagjai a dalkör felépésein használt szépséges ruháik mintázatát. Sok holmit odahaza őriz. Akad szép számmal iparos, mesterember a Csemadok-tagok között, fűzi tovább a gondolatait, akikkel remélem, hamarosan helyrepofozzuk az épületet, aztán nekiláthatunk a berendezéshez. A múltról beszél a jelen, írtam a falu történetét megidéző krónika első oldalára. A jelen viszont a jövő számára őrzi meg az emlékeket. No, mondja félhangon, most már lássunk egyéb munkához is. Az udvarra megy, kapát ragad, s irtani kezdi a gyombokrokat. . . Zolczer László Már egy hónapja annak, hogy tanácskozott a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetségének legmagasabb fóruma, de az eseményhez még vissza visszatérnek a hazai magyar nyelvű tömegtájékoztatási eszközök. Ez az trás, amelyben egy agilis, kuitúrapártoló embert szeretnénk bemutatni olvasóinknak, szintén egy olvan beszélgetés nyomán született, amelyet a Csemadok XIV. országos közgyűlésén, pontosabban a vitafelszólalások közötti szünetben folytattunk. mégpedig a tanácskozás egyik küldöttével. Kmotrik Ferenc mérnökkel, a Gellei (Holicel Efsz növénytermesztőjével. Személyében. mint az már a beszélgetés elején kitűnt, olyan embert Ismerhettünk meg, aki mindig lelkes támogatóia volt a község kulturális életének. ErjTől azonban már hadd valljon maga a 39 éves fiatalember: — Annak ellenére, hogy a kultúrát aktívan semmilyen formában nem műveltem, mindig nagv tisztelője és lehetőségeimhez mérten pártolója is voltam. Még SZTSZ-tagként kapcsolódtam be a község kulturális életének szervezésébe. amit Csemadok-tagként folytattam tovább. A kultúra iránti vonzalmam azokban az években ts megmaradt, amikor hnb-elnökként tevékenykedtem. Ez a tisztség természetesen már meg is követelte a falu é'etére való odafigyelést, amelynek a kultúra is elválaszthatatlan része, de ügyszeretettel ez is könnyebb, és az eredmények is jobbak. Érzésem szerint sikerült is szép eredményeket elérnünk s általában elmondhatjuk, hogy aktiv, sokrétű kulturá'ls é'et folyt a községben. Ezzel persze nem azt akarom mondani, hogy mindez már a múlté, sőt ellenkezőleg. — Természetesen majd erről is szeretnék részletesebben hallani, de előbb talán arról nftr szót. hnev mnst, szövetkezeti vezető dolgozóként milyen tehetőséeei vannak a község knltnrális égének támogatására, illetve hogvan él azokkal? — Most is csak azt mondhatom, hogy megmaradt bennem s vonzalom és a szeretet a kultúra tránt. Mint a szövetkezet, s egvben a Csemadok helvt szervezetének vezetőségi tagja, a különböző gyűléseken és más fórumokon mindig igyekszem szorgalmazni a kultúra ügyét. A szövetkezetről ezen a téren cs^k azt lehet mondani, hogy 16 mecénás, mert például gyakorlatilag teljes mértékben magára vállalta a község nemrégiben átadott új művelődési házának fenntartási költségeit, miután az építéséből is nagymértékben kivette a részét. A különböző kulturális akciók — előadások. fellépések, műsoros estek — rendezéséhez, illetve finanszírozásához ts rendre hozzájárulunk, aminek eredményeképpen színvonalas rendezvények egész sora valósul meg községünkben. Persze, nem állítom azt. hogy mindez csupán nekünk köszönhető. Könnyű ugyanis a kulturális életet támogatni ott, ahol azt olyanok irányítják és szervezik, mint községünkben a Kovács házaspár. Kovács Lászlóról, a Csemadok helyi szervezetének elnökéről azt hiszem, túlzás nélkül mondhatom, hogy a sága érdekében 1983-ban módszertani tanácsadó-testület alakult. Pártunk XVII. kongresszusának a kérdést érintő határozatai és megállapításai hangsúlyozták, hogy eredmények elsősorban ott jelentkeznek, ahol a honvédelmi nevelést sikerült э társadalmi érdekekkel és eseményekkel összehangolni. Az év tavaszán Castón megtartott VIII. szlovákiai pártaktíva leszögezte, hogy e téren továbbra is a honvédelmi nevelés 1990-ig kidolgozott koncepciója értelmében kell munkálkodni. Figyelmeztetett azokra a megváltozott körülményekre, amelyeket az elektronika. a számitógépek, a robotizáció és a biotechnológia megjelenése a hadászatban okozott. Fe’liívta a ügyeimet arra. hogy a haza védelmének érdekében az ifjúság szakmai képzésének összhangban kell lennie a tudományos-műszaki fejlődéssel. Ebből a szempontból is fontosnak ítélték meg az iskolák, az Ifjú Technikusok Szakköreinek számítógépekkel való fölszerelését. A jövőben igényesebb feladatok várnak az egészségügyre is. A Csehhazai magyar kuitűrmozgaiom egyik ismert alakja: elsősorban nyelvészként, nyelvjárásgyűjtőként vált országosan ismertté, ö vezeti a SZISZ helyi szervezetének irodalmi színpadát ts, felesége pedig a község férfi éneklőcsoportját, illetve az alapiskola gyermekkórusát. Amióta Ideköltöztek, jelentősen megnőtt a Csemadok-alapszervezet tagjainak a száma, s általában, színesebbé, pezsgőbbé vélt a a község kulturális élete. Visszatérve a szövetkezet érdemeihez, még szeretném megemlíteni ,hogy valamenynyi kulturális rendezvényre — legyen szó akár valamelyik helyi csoport fellépéséről, akár úgynevezett „importkultúráról“ — belépőjegyeket vásárolunk a tagok szépiára, akik szívesen élnek is ezzel a lehetőséggel. — Már csak néhány óra választ el bennünket a Csemadok XIV. országos közgyűlésének ünnepélyes zárszavától. Hogyan értékeli ezt a tanácskozást, mi az, amit a leginkább figyelemre méltónak talált, illetve hogyan fogja kamatoztatni az itt elhangzottakat további kulturális tevékenysége során? — Első ízben vettem részt szövetségünk országos közgyűlésén, de azt hiszem, ilyen jellegű összehasonlítási alap híján is bízvást elmondhatom, hogy nyílt, őszinte légkörben folytatott, tartalmas, előremutató, problémafeltáró tanácskozás volt. Bebizonyította. hogy hazánk magyar nemzetiségű dolgozói szívügyüknek tekintik kulturális hagyományaink éltetését, továbbvitelt, a művelődést, a szocialista kultúra ápolását. Különösen tetszett a főbeszámoló, amelyben szövetségünk elnöke, Sidá Zoltán alaposan, részletekre kiterjedően, e problémákat sem elhallgatva vázolta fel azt az utat, amelyet a legutóbbi öt év során megtettünk, s reálisan, a jövőbe vetett hittel és bizalommal szólt új céljainkról. Megtiszteltetésnek és szövetségünk társadalmi rangja elismerésének tartom, hogy a párt- és állami szervek magas rangú küldöttséggel képvise'tették magukat a közgyűlésen, élén július Hanus elvtárssal, az SZSZK kormányának, első elnökhelyettesével. A kitűzött cé!®c és feladatok megvalósításából igyekezni fogok minél nagyob mértékben kivenni a részem, mint szövetkezeti vezető dolgozó, és mint Csemadok-tisztségvise’ö egyaránt Annál ts inkább, hiszen erre most már nemcsak itthon, a községünkben lesz majd módom, hanem mint a Csemadok KB újonnan megválasztott póttagjának, szűkebb pátriám határain kívül ts. — Sok sikert kívánok tervei megvalósításához, és köszönöm a beszélgetést. VASS GYULA szlovák Vöröskereszt keretében minél több önkéntes ápo'óniínek kell működnie, s özeket intenzív és igényes kiképzésben kell részesíteni. Az ifjúság testi — és nem utolsósorban szcllpmi — adottságainak fejlesztése terén meg kell teremteni a tömegsport — többek között a rendszeres úszásoktatás — feltételeit Növelni kell a kötelező testnevelési órák számát is. P. R. HELYREIGAZÍTÄS Lapunk 17. számának 6. o’dalán, a „Tanácskozott a Csemadok XIV. országos közgyűlése“ című Írás bevezetőjének utolsó sora helyesen fgy hangzik: „... nemzetiségi kultúránk további fejlesztése, felvirágoztatása érdekében.“ Ugyanitt, az első hasáb utolsó előtti sorában szereplő számadat helyesen nem 20, hanem 29 százalék. Az elírásokért Olvasóink szíves elnézését- kérjük. Noegységes honvédelmi nevelés érdekéhen A CSKP Központi Bizottsága Elnökségének 1971. március 19-én kelt határozata értelmében a Nemzeti Front szervezetei is beépítették tevékenységükbe azokat a feladatokat, amelyek hozzásegítenek a bonvédelmi nevelés céljainak eléréséhez. Ezzel összhangban 1971—75 között létrehozták azokat a törvényhozási. káderpolitikái és szervezési feltételeket, amelyek az egységes honvédelmi nevelés sikeres megvalósításához elengedhetetlenül szükségesek. A CSKP XV. kongresszusa határozatainak értelmében minden polgár személyes feladatának kell, hogy tekintse a honvédelmi ismeretek elmélyítését. Míg az 1876—80 közötti időszakban a Nemzeti Front az alapok megteremtésén. az egyes szervezetei között kialakítandó együttműködés megvalósításán fáradfhíott. addig 1981—85 között munkáját már a minőség növelése és a hatékonyság elmélyítése jellemezte. Bebizonyosodott, hogy az előzőekben elfogadott koncepció a kitűzött feladatok következetes és vállalkozó szellemben történő megvalósításához minőségileg megfelelő feltételeket teremtett. A XVI. pártkongresszust követően a NF Központi Bizottságában, de kerületi és járási szinten is, rendszeresen megtárgyalták és ellenőrizték a honvédelmi nevelés aktuális kérdéseit és eredményeit. A SZSZK KB Központi Bizottságának Elnöksége 1983. december 21-én tartott ülésén megállapította. hogy az egységes honvédelmi nevelés — mint az öntudatos, kommunista, állampolgári magatartás elválaszthatatlan része — helyes irányba fejlődött ás egy esetleges háború esetén fontos, megbízható eleme lehet az ország védelmének. Az elnökség egyúttal figvetmeztetett a hibákra, szervezési hiányosságokra és arra is, hogy e nevelés fontosságát, célkitűzéseit nem ritkán lebecsülték, rendezvényeit alacsony minőségi szinten, nem kellő hatékonysággal valúsitották meg. Egy újabb — 1985. november 14-én megtartott — tanácskozáson tárgyalta a NF egyes szerveinek, szervezeteinek a kitűzött célok, a honvédelmi propaganda. a Csehszlovák Néphadsereg, a katonai hivatás népszerűsítése érdekében kifejtett igyekezetét. Az egységes honvédelmi nevelés feladatainak megvalósításáról a NF szervezeteinek többsége kiveszi részéi. A munka oroszlánrésze azonban a Honvédelmi Szövetségre hárul. Specifikus feladatai vannak többek között a Csehszlovák Vöröskeresztnek, a Szocialista Ifjúsági Szövetségnek, a Csehszlovák testnevelési — és Tűzvédelmi Szövetségnek, a Szlovák Antifasiszták Szövetségének, a Szakszervezeti Mozgalomnak stb. is. Az SZSZK NF KB politikai-szervező osztálya mellett a nevelés hatékony(A szerző felvételei
