Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)

1987-05-16 / 19. szám

6 SZABAD FÖLDMŰVÉ«, 1987. május 18. Beszélgetés a közgyűlés szünetében A fecskefarkú vizitke nagyünnepi viselet volt, mutatja A használati tárgyakat mind helybéli „ezermesterek“ Magdi néni készítették Unokáik is látni fogják... Magdi néni kabátot ölt, kendöt ka­nyartt a felére, s a házvégi csűrbe siet. lő fogású kapát, hosszú nyelű qereblyét választ a sarokba támasz­tott kerti szerszámok közül, majd út­nak indul. Távozóban azért még be­szól a konyhában csemetéivel bíbelő­dő takaros menüének: „lldes lányom, a tájházboz megyek, kendbe teszem kicsit az udvart meg a kertel, s a szobákat is kiszellőztetem". Kilép a kapun Mindkét fiam nős már. végez menet közben gyors csa­tárit teltárt Ttvadarék Nagykürtösön laknak. A másik gyerek autószerelő, egyelőre a családi fészekben, velem együtt élnek, de hamarosan új ház építésébe fognak langyos szellő fúldoqól, földtllatú a levegő. Végre, sábaft magában egy nagyot a Halálos mozgású, ötvennyol­­cadtk esztendejét taposó asszony, ez már a tavasz lehetete. Megszenved­tük n kemény, hosszú telet, nagyon ránk fér már a jő Idő ... Hosszúra nyújtott szalagházak előtt visz el az útja: most cigányok lakják az egyre ronqyoládó, rozzant épüle­teket. Valaha, engedi szabadjára a gondolatait, én ts ilyen „udvaros hosszúházhan“ születtem. Bussón IBú­šiace I ugyanis a törzsökös helybéli családok, testvérek emberemlékezet 6ta közös udvartartásban éltek-lak­­tak. Igazság szerint a hasonló épüle­tet szerettünk volna tárházzá alakí­tani. de fáradozásunk, igyekezetünk meddőnek bizonyult. A főtéri útkereszteződésnél botra fordul, majd eqy kert mélyén meg­búvó kis ház előtt áll meg Szerszá­mait a kidőlt-bedőlt, lelakatolt kerí­téskapuhoz támasztja. A falu legré­gibb épülete, nézi az ütött-kopott fa­lakat, 17HO körül készült, egykoron a tudomány hajléka volt. a betűvetés tudományát tanultuk a padjaiban Legutóbb tájházként szolgált., most viszont hamarosan a tárás első falu­múzeumává szeretnénk átalakítani. Magdi néni köténye zsebéből kulcs­csomót húz elő, ajtót nyit, majd szé­lesre tárja az ablakokat is. A hosz­­szű hónapok, évek fáradságos mun kajával Összegyűjtőit, hajdanvolt ja­­tuši hétköznapok emlékét őrző külön bözö használati tárqyak, szerszámok és népviseleti ruhadarabok most egyetlen szobába zsúfolva várták sor­suk jobbra fordulását. Tizenkét éve, hogy a Csemadok helyi szervezetének egyik összejöve­telén elhatározták: átmentik a szü­lők, nagyszülők életéhez kapcsolódó tárgyi emlékeket a mába — a hol­napért. Hogy maid az unokák is lát­hassák. eleik miként éltek-laktak századokon át ezen a vidéken. Hisz annak, okoskodtak többen, aki nem tiszteli a múltját, nincs mit várnia a jelentől, s nem bízhat a jövőben sem. Bombor Gáhorné, vagy ahogy erre­felé Ismerik: Magdi néni nemzeti kul­túránk lelkes fáklyavtvője. A Csema­dok tárás! és országos néprajzi szak­bizottságának a tagja, több kitüntetés tulajdonosa. Kereken húsz éven át a helyi földműves-szövetkezetben dol­gozott. Becsületes munkájáért a kö­zöstől ts több elismerésben részesült. Magdi néni nyugdíjas, havonta 1527 koronával kopogtat be hozzá a pos­tás. A nászasszonyék Katonádról is el­jöttek hozzánk, mosolyíntja el magát, ellesni a tájházberendezés tudomá­nyát. Most már sokan segítenek, a hnb-elnök is támogat, de eleinte ma­gam véaeztem a gyűjtőmunka orosz­lánrészét. Majd én összegyűjtők egy tőjház­­nyi holmit, jelentettem ki azon a bi­zonyos összejövetelen, s elhatározáso­mat azóta sem bántam meg. Pedig de sokan kikacaatak a faluban, amikor rokkát, köpülöt, csikómasinát, rég le­vetett népviseleti ruhadarabokat „kol­dultam“ a házaknál. „Te Magdi — állítottak meg útón-útfélen —, nincs jobb dolgod, mint mások padlásain seperni, régi holmik után kajtatni?“ Bombor Periék különösképp igye­keztek a kedvemben járni, a család saját készítésű, korhű, valamikori használati tárgyait adták nekem, de sokat segített Vámos Ilonka, sőt 94 éves édesanyám is. Az ő elbeszélő seik alapián jegyeztem föl a faluban dívó egykori népszokásokat, minden­napi munkafolyamatokat... Szigetelni kell a falakai, veszi szemre a terepet, a padlót is rendbe kell hozni, a meszelés ts ráfér min­den helyiségre. Hát lesz munka az épülettel épp elég. De nem baj, meg éri a fáradozást. A zsúfolt szobácskába lép. Minden egyes darabhoz külön emléke fűző­dik. A tulipántos ládát', a míves fara­­gású lócát, a parasztzsákokat, a réat .füstös konyha" ajtaját Varga József­től kapta, a falmasinát meg a porce­­lánfülű kemenceajtót maga bontotta ki eqy düledező, lebontásra ítélt épü­letből. Trubinyi Lászlóné egy egész kovácsműhely szerszámkészletét aján­dékozta a tájháznak. Sőt. népviseleti ruhadarabjatt is Magdi néninek adta: az idős asszony járt utolsókén Bussán népviseletben. Szoknyájáról, pruszllk­járól, pántltkás fökötőjéről „koppin­tották le" a menyecskekórus tagjai a dalkör felépésein használt szépséges ruháik mintázatát. Sok holmit odahaza őriz. Akad szép számmal iparos, mesterember a Csemadok-tagok között, fűzi tovább a gondolatait, akikkel remélem, hama­rosan helyrepofozzuk az épületet, az­tán nekiláthatunk a berendezéshez. A múltról beszél a jelen, írtam a fa­lu történetét megidéző krónika első oldalára. A jelen viszont a jövő szá­mára őrzi meg az emlékeket. No, mondja félhangon, most már lássunk egyéb munkához is. Az ud­varra megy, kapát ragad, s irtani kezdi a gyombokrokat. . . Zolczer László Már egy hónapja annak, hogy ta­nácskozott a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetségének legmagasabb fóruma, de az esemény­hez még vissza visszatérnek a hazai magyar nyelvű tömegtájékoztatási eszközök. Ez az trás, amelyben egy agilis, kuitúrapártoló embert szeret­nénk bemutatni olvasóinknak, szintén egy olvan beszélgetés nyomán szüle­tett, amelyet a Csemadok XIV. orszá­gos közgyűlésén, pontosabban a vita­­felszólalások közötti szünetben foly­tattunk. mégpedig a ta­nácskozás egyik küldöt­tével. Kmotrik Ferenc mérnökkel, a Gellei (Ho­­licel Efsz növényter­mesztőjével. Személyé­ben. mint az már a be­szélgetés elején kitűnt, olyan embert Ismerhet­tünk meg, aki mindig lelkes támogatóia volt a község kulturális életé­nek. ErjTől azonban már hadd valljon maga a 39 éves fiatalember: — Annak ellenére, hogy a kultúrát aktívan semmilyen formában nem műveltem, mindig nagv tisztelője és lehe­tőségeimhez mérten pár­tolója is voltam. Még SZTSZ-tagként kapcsolódtam be a község kulturális életének szervezé­sébe. amit Csemadok-tagként folytat­tam tovább. A kultúra iránti vonzal­mam azokban az években ts megma­radt, amikor hnb-elnökként tevékeny­kedtem. Ez a tisztség természetesen már meg is követelte a falu é'etére való odafigyelést, amelynek a kultú­ra is elválaszthatatlan része, de ügy­szeretettel ez is könnyebb, és az eredmények is jobbak. Érzésem sze­rint sikerült is szép eredményeket elérnünk s általában elmondhatjuk, hogy aktiv, sokrétű kulturá'ls é'et folyt a községben. Ezzel persze nem azt akarom mondani, hogy mindez már a múlté, sőt ellenkezőleg. — Természetesen majd erről is sze­retnék részletesebben hallani, de előbb talán arról nftr szót. hnev mnst, szövetkezeti vezető dolgozóként mi­lyen tehetőséeei vannak a község knltnrális égének támogatására, il­letve hogvan él azokkal? — Most is csak azt mondhatom, hogy megmaradt bennem s vonzalom és a szeretet a kultúra tránt. Mint a szövetkezet, s egvben a Csemadok helvt szervezetének vezetőségi tagja, a különböző gyűléseken és más fóru­mokon mindig igyekszem szorgalmaz­ni a kultúra ügyét. A szövetkezetről ezen a téren cs^k azt lehet mondani, hogy 16 mecénás, mert például gya­korlatilag teljes mértékben magára vállalta a község nemrégiben átadott új művelődési házának fenntartási költségeit, miután az építéséből is nagymértékben kivette a részét. A különböző kulturális akciók — elő­adások. fellépések, műsoros estek — rendezéséhez, illetve finanszírozásá­hoz ts rendre hozzájárulunk, aminek eredményeképpen színvonalas ren­dezvények egész sora valósul meg községünkben. Persze, nem állítom azt. hogy mindez csupán nekünk kö­szönhető. Könnyű ugyanis a kulturá­lis életet támogatni ott, ahol azt olya­nok irányítják és szervezik, mint községünkben a Kovács házaspár. Kovács Lászlóról, a Csemadok helyi szervezetének elnökéről azt hiszem, túlzás nélkül mondhatom, hogy a sága érdekében 1983-ban módszertani tanácsadó-testület alakult. Pártunk XVII. kongresszusának a kérdést érintő határozatai és megál­lapításai hangsúlyozták, hogy ered­mények elsősorban ott jelentkeznek, ahol a honvédelmi nevelést sikerült э társadalmi érdekekkel és esemé­nyekkel összehangolni. Az év tava­szán Castón megtartott VIII. szlová­kiai pártaktíva leszögezte, hogy e té­ren továbbra is a honvédelmi nevelés 1990-ig kidolgozott koncepciója ér­telmében kell munkálkodni. Figyel­meztetett azokra a megváltozott kö­rülményekre, amelyeket az elektro­nika. a számitógépek, a robotizáció és a biotechnológia megjelenése a ha­dászatban okozott. Fe’liívta a ügyei­met arra. hogy a haza védelmének érdekében az ifjúság szakmai képzé­sének összhangban kell lennie a tu­dományos-műszaki fejlődéssel. Ebből a szempontból is fontosnak ítélték meg az iskolák, az Ifjú Technikusok Szakköreinek számítógépekkel való fölszerelését. A jövőben igényesebb feladatok várnak az egészségügyre is. A Cseh­hazai magyar kuitűrmozgaiom egyik ismert alakja: elsősorban nyelvész­ként, nyelvjárásgyűjtőként vált orszá­gosan ismertté, ö vezeti a SZISZ he­lyi szervezetének irodalmi színpadát ts, felesége pedig a község férfi éneklőcsoportját, illetve az alapiskola gyermekkórusát. Amióta Ideköltöztek, jelentősen megnőtt a Csemadok-alap­­szervezet tagjainak a száma, s álta­lában, színesebbé, pezsgőbbé vélt a a község kulturális élete. Visszatérve a szövetkezet érdemeihez, még sze­retném megemlíteni ,hogy valameny­­nyi kulturális rendezvényre — legyen szó akár valamelyik helyi csoport fellépéséről, akár úgynevezett „im­portkultúráról“ — belépőjegyeket vá­sárolunk a tagok szépiára, akik szí­vesen élnek is ezzel a lehetőséggel. — Már csak néhány óra választ el bennünket a Csemadok XIV. országos közgyűlésének ünnepélyes zárszavá­tól. Hogyan értékeli ezt a tanácsko­zást, mi az, amit a leginkább figye­lemre méltónak talált, illetve hogyan fogja kamatoztatni az itt elhangzot­takat további kulturális tevékenysége során? — Első ízben vettem részt szövet­ségünk országos közgyűlésén, de azt hiszem, ilyen jellegű összehasonlítási alap híján is bízvást elmondhatom, hogy nyílt, őszinte légkörben folyta­tott, tartalmas, előremutató, problé­mafeltáró tanácskozás volt. Bebizo­nyította. hogy hazánk magyar nemze­tiségű dolgozói szívügyüknek tekin­tik kulturális hagyományaink élteté­sét, továbbvitelt, a művelődést, a szocialista kultúra ápolását. Különö­sen tetszett a főbeszámoló, amelyben szövetségünk elnöke, Sidá Zoltán alaposan, részletekre kiterjedően, e problémákat sem elhallgatva vázolta fel azt az utat, amelyet a legutóbbi öt év során megtettünk, s reálisan, a jövőbe vetett hittel és bizalommal szólt új céljainkról. Megtiszteltetés­nek és szövetségünk társadalmi rang­ja elismerésének tartom, hogy a párt- és állami szervek magas rangú kül­döttséggel képvise'tették magukat a közgyűlésen, élén július Hanus elv­­társsal, az SZSZK kormányának, első elnökhelyettesével. A kitűzött cé!®c és feladatok megvalósításából igye­kezni fogok minél nagyob mértékben kivenni a részem, mint szövetkezeti vezető dolgozó, és mint Csemadok­­-tisztségvise’ö egyaránt Annál ts in­kább, hiszen erre most már nemcsak itthon, a községünkben lesz majd módom, hanem mint a Csemadok KB újonnan megválasztott póttagjának, szűkebb pátriám határain kívül ts. — Sok sikert kívánok tervei meg­valósításához, és köszönöm a beszél­getést. VASS GYULA szlovák Vöröskereszt keretében mi­nél több önkéntes ápo'óniínek kell működnie, s özeket intenzív és igé­nyes kiképzésben kell részesíteni. Az ifjúság testi — és nem utolsó­sorban szcllpmi — adottságainak fej­lesztése terén meg kell teremteni a tömegsport — többek között a rend­szeres úszásoktatás — feltételeit Nö­velni kell a kötelező testnevelési órák számát is. P. R. HELYREIGAZÍTÄS Lapunk 17. számának 6. o’dalán, a „Tanácskozott a Csemadok XIV. országos közgyűlése“ című Írás bevezetőjének utolsó sora helye­sen fgy hangzik: „... nemzetiségi kultúránk további fejlesztése, fel­virágoztatása érdekében.“ Ugyan­itt, az első hasáb utolsó előtti so­rában szereplő számadat helyesen nem 20, hanem 29 százalék. Az el­írásokért Olvasóink szíves elnézé­sét- kérjük. No­egységes honvédelmi nevelés érdekéhen A CSKP Központi Bizottsága Elnök­ségének 1971. már­cius 19-én kelt ha­tározata értelmé­ben a Nemzeti Front szervezetei is beépítették tevékenységükbe azokat a feladatokat, amelyek hozzásegítenek a bonvédelmi nevelés céljainak eléré­séhez. Ezzel összhangban 1971—75 között létrehozták azokat a törvény­hozási. káderpolitikái és szervezési feltételeket, amelyek az egységes honvédelmi nevelés sikeres megvaló­sításához elengedhetetlenül szüksé­gesek. A CSKP XV. kongresszusa határo­zatainak értelmében minden polgár személyes feladatának kell, hogy te­kintse a honvédelmi ismeretek elmé­lyítését. Míg az 1876—80 közötti időszakban a Nemzeti Front az alapok megte­remtésén. az egyes szervezetei kö­zött kialakítandó együttműködés meg­valósításán fáradfhíott. addig 1981—85 között munkáját már a minőség nö­velése és a hatékonyság elmélyítése jellemezte. Bebizonyosodott, hogy az előzőekben elfogadott koncepció a kitűzött feladatok következetes és vállalkozó szellemben történő meg­valósításához minőségileg megfelelő feltételeket teremtett. A XVI. pártkongresszust követően a NF Központi Bizottságában, de ke­rületi és járási szinten is, rendszere­sen megtárgyalták és ellenőrizték a honvédelmi nevelés aktuális kérdé­seit és eredményeit. A SZSZK KB Köz­ponti Bizottságának Elnöksége 1983. december 21-én tartott ülésén meg­állapította. hogy az egységes honvé­delmi nevelés — mint az öntudatos, kommunista, állampolgári magatartás elválaszthatatlan része — helyes irányba fejlődött ás egy esetleges há­ború esetén fontos, megbízható ele­me lehet az ország védelmének. Az elnökség egyúttal figvetmezte­­tett a hibákra, szervezési hiányossá­gokra és arra is, hogy e nevelés fontosságát, célkitűzéseit nem ritkán lebecsülték, rendezvényeit alacsony minőségi szinten, nem kellő haté­konysággal valúsitották meg. Egy újabb — 1985. november 14-én meg­tartott — tanácskozáson tárgyalta a NF egyes szerveinek, szervezeteinek a kitűzött célok, a honvédelmi propa­ganda. a Csehszlovák Néphadsereg, a katonai hivatás népszerűsítése ér­dekében kifejtett igyekezetét. Az egységes honvédelmi nevelés feladatainak megvalósításáról a NF szervezeteinek többsége kiveszi ré­széi. A munka oroszlánrésze azonban a Honvédelmi Szövetségre hárul. Spe­cifikus feladatai vannak többek kö­zött a Csehszlovák Vöröskeresztnek, a Szocialista Ifjúsági Szövetségnek, a Csehszlovák testnevelési — és Tűz­védelmi Szövetségnek, a Szlovák An­tifasiszták Szövetségének, a Szak­­szervezeti Mozgalomnak stb. is. Az SZSZK NF KB politikai-szervező osztálya mellett a nevelés hatékony­(A szerző felvételei

Next

/
Thumbnails
Contents