Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)
1987-05-16 / 19. szám
x 1987. május IB. SZABAD FÖLDMŰVES Április utolsó napjaiban indultam el a sztllcei mezőgazdaság dolgozók közé, de az erdei fenyők zöld ózonfüstjének illatán kívül csak virágzó somfa jelezte: az őszies idő ellenére itt Is tavasz akar lenni. A Sziiicei (Silica | Efszben dolgozó Kovács jános bácsi szerint a fecskék csupán a nappalt töltik el idefent, a kakukkot pedig még csak egyszer hallotta „szólni". A talajt későn elhagyó hóréteg csak április hetedikén engedte rögközeibe a föld műve-A feüiäon is tavasz van... lőtt, akik nyújtott műszakokban négy nap alatt e'vetették a tavaszi gabonaféléket. Még a sűrűn hulló esőből sincsen hasznuk, hiszen a karsztvidéken a csapadékot gyorsan beissza a vékony földréteg alatt lapuló mészkő, ezért a felszíni talaj főleg a mostanihoz hasonló szeles időszakokban rendkívül száraz. Bodnár Gyula, az alig több mint 1200 hektár mezőgazdasági földterületen (amiből 460 hektár a szántó) gazdálkodó sziiicei szövetkezet elnöke kalauzol végig a határ zajosabb vidékén. Útközben rövid tájékoztatást ad az őszi vetések állapotáról és a tavaszi munkák eddigi menetéről. — A szántóföldi növények számára az elmált tél egyáltalán nem mondható kedvezőtlennek; a vastag hórétegee! borított, enyhén fagyos talajban nem ,,jelentkeztek“ különösebb károk. A 140 hektárnyi őszi búzából és a B0 hektárnyi rozsból mindösszes tfz hektáron kellett utánvetéssel biztosítani a kedvező eeyedsííriiséget. Az első fejtrágyázást több mint ezer hektáron végeztük el. a másodikat pedig májns elejétől folvamatosft juk. Még az ősszel száz hek'áron „védtiik“ a búzát a környezetkímélőnek nevezhető Glean növényvédő szerrel. Legfontosabb tavaszi növényük a burgonya, amit az idén 35 hektáron termesztenek. Autónkkal az Ardó dűlő felé tartunk, hogy megtekintsük a magágykészltés és az ültetés menetét. Közben szemlélem a jellegzetesen hullámzó sziiicei tájat. A vadonatúj MARS 42-es típusú burgonyaültetőt egy négykerékmeghajtású 12045-ös Zetor Crystal vontatja. A gép pár kezelője az 55 esztendős Kovács Zoltán, kisegítője pedig Kovács (ános. Zoltán bácsi egyike a legdolgosabb szövetkezett tagoknak. Immár hetedik esztendeje bízzák rá a burgonya ültetését. Munkája mindig kiváló. Tizenhét esztendeje szorgoskodik ebben a közösségben. Azelőtt ugyanennyi Ideig a Rozsnyót (Rožňava) Gép- és Traktorállomás traktorosakénťjárta a járásnyi mezőt. De a kezdet kezdetéről ő maga így nyilatkozik: — Gyermekkoromban apámnak nyolc hold földje volt. Mikor felértem az eke szarvát, apám eléfogta az ökröket és elindított a föld felé. (Azóta sem „léptem" ki a barázdából.) Es amíg déhdöben az ökör jóllakott, én is megettem a szalonnámat. Ma is ezt hordok magammal a mezőre éhsésíízö elemózsiaként — mond ja a vadászszenvedélynek Is hódolő, ökörhaltőból lett trak toros földművelő. A magágyat itt Is, akárcsak a sorra kerülő Gerendás-dűlőn kiváló minőségűre porhanyítla a kultivátorral és boronával felszerelt traktorok két éllovasa: Z-cbar T’bor és Kotlár Milan. Az ültetőanvae folyamatos szállításáról. utánpótlásáról nodnár László, Fekete Béla és Kovács István tehergépkocsi-vezetők gondoskodnak. A héttagúi üttetőbrtgád napokon át reeeeltő' estig összehangolt tevékenységgel azon fáradoz’k hogv m'nden gumó időben a földbe kerül (ön. Az ültetés befejeztével 36 hektáron a silókukorica. 10 hektáron pedig a takarmányra pa vetésével folytatják, illetve fejezik be a tavaszi munkák menetének első szakaszát. Zöldségfélékből mindössze annvit tudnak termeszteni fvlzh'ánvll, hogv az üzemi konyha szükségletét fedezhessék. A kéthektáros „káposztafö’d“ Is csupán a szövetkezet taglalnak terem. Szlovákla-szerte ismer’V a sziiicei faiskola „termékeit". Az országhatár mentén e’terülő 8 hektáros parcelláról évente átlagosan mintegy 12 ezer darab gyümölcsfacsemetét értékesíthettek (de csak) a Semex vállalaton keresztül, s ebből évente 2r0—300 ezer korona ráfizetésük származott...!? A dolog hátteréhez tartozik, hogy a darabonként 29 korona önköltségéé’ előállított facsemetékét a Semex ffajtáktól függöenl m'ndösszes 10—13 koronát fizetett. Ezért az efsz vezetősége a faiskola felszámolása mellett döntött. Erre az elmúlt ősztől számítva megen°ed*ék a szövetkezetnek a facsemeték kiskereskedelmi (19—26 koronás! áron történő eladását. A saitóban közzétett hirdetésre reagálva tömegével érkeztek az alkalmi vevők Szlovákia egész terü’etérői. tgv a navy ; szakmai hagyománnyal rendelkező faiskolát egyelőre mégsem „szántották“ ki — és sokak örömére ezen a tavaszon is újra kizöldelltek benne a gyümölcsfaoltvánvok. A hatalmas kiterjedésű gvepszőnvegen még csak foltokban indult meg a klorofillltépződés. de a juhnváiak már ..birtokukba is vették“ a gvér, de friss tápot adó legelőket, összesen 1150 juhot hajtottak ki a zöldre. s mire e cikk nyomdafestéket lát, már az első sajtgomolyagok Is elkészülnek. Sőt, má’jus vége felé már a 290 fejőstehén és a 470 növendékmarha Is kicsábul az addigra teljesen kisariadó gyepre. A délelőtti hűvös szél csípős hideget hozóra vált, mire leszáll az este. A nyáj leballag a hegyi legelőről, a kolompszó elhal az Istállóküszőbön, nagy csend lesz, csak a szarvasok bőgnek valahol mélyen bent a bozótos irtásokban. Korcsmáros László A közös igyekezet eredménye nem maradhat el „Tavasz Úr,“ a képzeletbeli festő olyan csodálatosan lágy színekből „rakta fel“ hatalmas vásznára a virágba borult tájat, hogy az embert szem, az emberi tudat szinte — serdülő leány módjára — elérzékenyült... Amikor autónk — becsületesen falva a kilométereket —végíggurult a Csallóköz asztal simaságú, termékeny táján, a Duna mentén, majd a szelíden lankás Dél-Garamvölgye vidékét érintve az öreg Ipoly fűzfákkal övezett területein, nem győztük csodálni a tavaszt, a tájat az» embereket. Igen. azokat az embereket, akik gépre ülvi, gyalogosan, kezükben vetéstervekkel újra és újra termékennyé teszik azt a tájat, mely nemcsak megélhetésüket, de egyben az élet folytatódását Is szolgálja. Beszélgetéseink, találkozásaink egyik színhelye az Udvardl (Dvory nad Žitavou) Efsz határa volt, ahol a modern gépek, a korszerű berendezések segítették az embereket tevékenységükben. Az egyik munkacsoport tagjai kora reggel az alkalmi repülőtéren teA kezdéskor a repülőgép szárnya munkaasztalként szolvált. Bulla László pilóta (balra), mellette Rácz József mérnök — feladatpontosítás közben László néhány szavas beszélgetésünk után odalépett gépének szárnyához, mely egyelőre nem a repülés eszköze volt, hanem — furcsán hangzik, de asztalként szolgált: a gazdaskg speciális agronómusa, Rácz József mérnök a masina szárnyán terítette szét azt a térképet, amelyen szakszerűen fel volt tüntetve az a kemfzációs program, melynek elvégzésével magát a repülőgépet s természetesen ennek pilótáját bízták meg. Aztán a gép a magasba emelkedett, mi pedig Rácz mérnökkel a kemizációs programról beszélgettünk: •— Pillanatnyilag a DAM 390-es cseppfolyós műtrágyával permetezünk, tehát a nitrogént főjünk csak a gyorsaságra, az olyan területek ellátására, ahová nem lehet bemenni vontatott permetezőgépekkel. Ezek lennének a pozitívumok. Am szóljunk af említett műveletek hiányosságairól Is: szelesebb időben, sajnos, sokszor olyan helyekre is jut a kémiai anyagokból, ahol nincs semmi keresnivalójuk. Habár a repülőgépes permetezés, vegyszerezés minősége ellen nincs komolyabb kifogásunk, az ára ellen bizony annál inkább: mondjuk ki őszintén: a repülőgépes szolgáltatás drága mulatság. Én javasolnám az illetékes szerveknek azt, hogy vizsgálják felül az érvényben lévő árszabályokat, ugyanis az említett A tankolás, a megbeszélés után máris felszállhat a „Dongó" vékenykedtek. A hatalmas tartálykocsikból hajtóanyag került a gépbe, a mechanikus a felszállás előtt elvégezte az utoló teendőket, a szövetkezet kemizációs csoportjának tagjai „betéve" tudták, ismerték feladataikat. Bulla László, a Slov-air érsekújvári (Nová Zámky) részlegének pilótája elégedetten szemlélgette a terepet, majd a felszállás előtti koncentrálás rövid szünetében így szólt: — Aránylag jó az alkalmi kifutópálya, az idő|árás is kiváló. Valódi repülési idő van, a meteorológusok szerint a hőmérő higanyszála is csak annyira szalad fel, hogy kellemes lesz az idő, így a gép csillagmotorja sem melegszik majd túlságosan fel. lyékony állapotban juttatjuk a talajba. A regenerációs trágyázást már jó ideje végezzük, szombaton és vasárnap is dolgozunk, így az eredmények sem maradnak el. Ezt a típusú trágyázást évente átlagban 12 ezer hektár területen végezzük el. Az elkövetkező időszakban a kártevők elleni védekezés vár ránk így a cukorrépát, a lencsét és a kukoricát is vegyszerrel permetezzük. Ezt követi a kukorica és a répa foliális trágyázása repülőgéppel. • Gazdaságukban milyenek a tapasztalatok a repülőgépes kemizációval kapcsolatban? — Mi már hosszú évek óta „nagyban“ használjuk a repülőgépes vegyszeres növénykezelést, így elmondhatom, hogy gazdaságilag előnyös. Gondolszolgáltatás aránytalanul növeli az egy hektárra fordított termelési költségeket. S vannak olyan gazdasági kötelezettségek, melyeknek a mi szövetkezetünknek is eleget kell tennie, így nil is elvárjuk a támogatást. Történetesen azt, hogy a különböző mezőgazdasági szolgáltató vállalatok ne a gazdaságoknak nagy kiadásokat okozva akarjanak óriási nyereséget szerezni. # A rendszerben termesztett gazdasági növények esetében korántsem mindegy, hogy megni a LENTAGRAN-t. Emellett tagjai vagyunk a Légi (Lehntce) Lencsetermelési Rendszernek. Itt a vegyszeres ellátás csak közepes, hosszas utánjárással tudjuk csak beszerezni a hiányzó vegyszereket, például a NABU-t, ami lencsében az egyszikű gyomokat irtja Ezt rendszerint más hasonló vegyszerekkel helyettesítjük. ф Hol mutatkozik a legnagyobb hiányosság? — Ezzel kapcsolatban konkrétan tudok válaszolni: a silókukorica vegyszeres ellátása igencsak gyér. Sokat teszünk annak érdekében, hogy beszerezzük a szükséges szereket, ám itt országos problémáról van szó. Pedig nem lenne szabad ennek a takarmánynövényének a termesztését elhanyagolni, ugyanis — vegyszerhiány esetén — óriási gazdasági károk keletkeznek szlovákiai és országos viszonylatban is. Ф Nem mondok újságot, ha azt állítom, hogy a környék méhészei nemigen örülnek, ha sárga színű, alacsonyan röpködő repülöget,' nagy teljesítményű permetező-, illetve vegyszerezőgépeket látnak __ — Én sem örülnék, ha méhészkednék, de ezt a „szükséges rosszat“ egyelőre el kell fogadniuk addig, amíg ultrahanggal, lézerrel nem leszünk képesek gyomot irtani, a betegségek terjedését megakadályozni. A herbicideket a méhecskék nem szeretik, ám állíthatom, hogy sokszor gazdáik fegyelmezetlensége okozza pusztulásukat. Mi a helyi nemzeti bizottságokon keresztül időben jelezzük, hogy mikor, hol, milyen vegyszereket használunk, meddig nem szabad bevontatni a méhészkocsikat bizonyos területekre. S az eredmény: reggel például azt láttam, hogy azokon a helyeken is felállították már a méhészek a állomáshelyüket, melyek egyelőre mérgezésveszélyesek. Ha Rugalmas szervezéssel A mezőgazdasági üzemek dolgozót jól kihasználják a végre kedvezőre forduló Időjárást a tavaszi munkák végzésére. A gépesített munkacsoportok szabadszombatot és ünnepnapot nem Ismerve — nyújtott vagy két műszakban — dolgoznak, hogy pótolják a késel tavaszérkezés, valamint a gyakori esők okozta lemaradást. Németh János agrármérnök, a Dunaszerdahelyl (Dunajská Streda) Járási Mezőgazdasági Igazgatóság íöagronómusa elmondta, hogy a szövetkezetek és állami gazdaságok rugalmassága és szervezettsége ellenére a szokásosnál hosszabb ideig tartott az árpa, a borsó és a lencse vetése — s ennek hatására rendkívül összetorlódtak a tavaszi munkák A megkésett vetéssel ugyanis egyidőben kellett végezni az őszi növénykultúrák vegyszerezését, a kukorica talaj-előkészí tését, Illetve vetését. Az áprilisi csapadék ugyan némileg fé kezte a tavaszi munkákat. Jót tett viszont az őszi vetések nek, az évelő takarmánynövényeknek, valamint a talaj víz készlete feltöltésének. A nedvesség szempontjából lőval biz tatóbb a helyzet, mint az előző évek bármelyikében, a kelés hez, a növényzet fejlődéséhez mindenütt megvannak az optl málts fettételek. Az őszi búza a jő, komplett áttelelést követően a legjobbkor kapta a kiadós csapadékot. A bokrosodás ugyanis a jelenlegi stádiumban igényli a legtöbb vizet. Szokatlanul jól telelt az őszi repce, és Itt Is biztatók a terméskilátások. Levél- vagy gyökérbetegség tertedését eddig egyetlen növénynél sem észlelték. A mezőgazdasági üzemek dolgozói, vezető szakemberei szigorúbb agrotechnikai fegyelmet és nagyobb helyszfni ellenőrzést szenteltek a cukorrépa vetésének. Megkülönböztetett figyelmet fordítottak a talaj-előkészítésre, a talajelemzés szerint végzett trágyázásra, a vegyszerezésre, a szükséges menynyiségfl magvak talajba Juttatására, hogy a jelenlegi fajtaösszetétellel, optimális egyedszámma] előbbrelépliessenek a cukorrépa-termesztésben, ahol számottevő lemaradást kell pótolni. A járási mezőgazdasági igazgatóság Irányításával 14 ezer 800 hektáron termesztenek szemes kukoricát. A korábbi évek eredményei kellőképpen bizonyították a termelési rendszerek létjogosultságát. Tavaly a kedvezőtlen időjárás ellenére a BKR keretén belül 6,66, míg az IKR keretében 7,23 tonnát takarítottak be egy hektár átlagában. Az idén a vetésterület nagyobbik hányadát — 10 ezer 600 hektárt — a BKR képezi, míg a tdbbtn az IKR előnyeit érvényesítik. Az iparszerű termelési rendszer a napraforgónál is meghozta a várt eredményt. A járási mezőgazdasági igazgatóság főagronőmusa azt is elmondta, hogy a rendszeren kívül a műit évhez képest nem sokat változott a vegyszerellátás. Némi javulás tapasztalható egyes gyomirtó szerekből, de a speciális anyagokból itt is hiány mutatkozik. Legrosszabb az ellátás gombnölő szerekből, ahol a meglévő készlet a szükséglet 40 százalékát sem fedezi. A hosszú, szélsőséges tél hatalmas károkat okozott a szőlészetekben. A csemegeszőlők 100 százaléka károsodott, mfg a borszőlőknél 15—20 százalékos rügyfakadás mutatkozik. Л Dunaszerdahelyi járás mezőgazdasági üzemeinek dolgozói jól szervezett, rugalmas munkával, a gépek maximális kihasználásával minden tőlük telhetőt megtesznek a lemaradások csökkentése érdekében. Krascsenicg Géza Az ilyen nagy teljesítményű vegyszerező gépek jó szolgálatot tesznek népgazdaságunknak (A szerző felvételei) felelő-e a vegyszerellátás, vagy sem ... — Valóban, a végső terméseredményt nagyban befolyásolhatja az említettekkel kapcsolatos hiány. Mi már hosszú ideje tagja vagyunk az IKR és BKR rendszereknek, összesen 1300 hektáron termesztjük így a kukoricát. Különösebb gondjaink nincsenek a vegyszerellá tással, persze teljes elégedettségről nem beszélhetünk: például hiányoznak a posztemergens szerek, jelenleg 500—600 hektárra nem tudjuk biztositabaj történik, minket vesznek a „szájukra“, fűhöz-fához szaladgálnak. Én azt állítom, hogy kölcsönös fegyelmezettség esetén egyetlen környékbeli méhállományban sem eshet komolyabb károsodás. Indultunk tovább, s már az autóban summáztuk a látottakat: a tavaszi munkák folyamán az udvardi szövetkezet doleozói is igyekezetükkel azon vannak, hogy az évvégi elszámoláskor — mindannyian elégedettek lehessenek. KALITA GABOR t
