Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)
1987-05-16 / 19. szám
4 SZABAD FÖtDMÜVFS 1987. májas 18. * * Szorgoskodás a földeken Az ország más vidékéhez viszonyítva a Bodrogközben még később kezdték a tavaszi vetést, de jó munkaszervezéssel valamennyi gazdaságban sikerült maradéktalanul behozni a háromhetes lemaradást. A Királyheiineci (Kráľ Chimed Állami Gazdaságban április 21 ig — a kései rajt ellenére — kedvezően alakult a helyzet — Gépeink éjjel-nappal dolgoznak — vallja Bélán József igazgatóhe'yettes, akivel határszemlét tartunk. — A húsvéti ünnepek alatt például hetvenhárom ember dolgozott, és Így valóban sikerült a lemaradást behoznunk. Bélán József minden tábláról, minden növényről örömmel beszél, cs*k az őszi vetésekről nem. — A farkasordító tél ellenére az ősziek elég jól átteleltek Igaz, gyengék, pedig megkaptak mindent. De hiába. Hideg van, sok napsütés kellene, hogy megerősödjenek. A 2 ezer 100 hektárnyi ősziek jelenlegi állapota elég silány. A repcével sem vagyok elégedett. A kistárkányi (Maié Trakany] határban a föld szinte koromfekete. Gondosan elmünkéit felületén egyenletesen rója a sorokat a vetőgépet vontató traktor. A munkagép magtartálya messzire ellátszik a délelőtti napsütésben. Zelenák Lajos és Dobos Béla traktorosok a napraforgót vetik. Amíg feltöltik a tartályt, néhány szót váltpk velük. ф Nehéz tavaszunk van — elegyedek beszédbe. — Ez a fránya idő tönkretette az idegeinket — mondja Dobos Béla. Zelenák bajos is úgy beszél, mintha minden, a meze) munkából kiesett pere fájdftaná a szívét, tgy magyarázza: , — Nevéhez méítőan volt szeszélyes ez a mostani április. Foga van még a hidegnek a reggeli és az esti órákban. Az árpát 120 hektáron, keverékeket 50 hektáron, borsót szintén 50 hektáron, cukorrépát pedig 142 hektáron már elvetettünk. Je’en’eg a 140 hektárnyi napraforgót vetjük. Bélán József a traktorosok munkáját dicséri. — Kihoznak ezek az emberek mindent a gépekből, amit lehet. A traktorosok -februártól decemberig ülnek a nyeregben. A két műszak nemcsak azért szükséges, mert ezáltal maximálisan kihasználják az erőgépek kapacitásét, tnkább azért, mert dolgozóink megtalálják számításaikat. Egvegy K-700-ast és Škoda-180-ast két traktoros irányit, tehát kettőjük között oszlik meg a gép- és szerkezetei iránti figyelem. Kiss István már a kukorica alá készíti elő a földet. Kérésünkre néhány percre leállítja gépét. • Hogyan teltek el a húsvéti ünnepek? — kérdezem a kölcsönös bemutatkozás után. — Munkával. A jó Időt kihasználtuk és bepótoltuk az időjárás okozta lemaradást. Be sem fejeztük az első sürgősségi szakaszhoz tartozó növények vetését, máris hozzáláttunk a szemes kukorica vetésének előkészítéséhez. A tervek szerint az idén több mint kilencszáz hektár kukoricát vetünk. Egyharmadából silót készítünk, a többit szemesnek termesztjük. A tervek szerint kukoricából hektáronként 5,5 tonnát kell betakarítaniuk. Az itteni természeti adottságok között ez nem éppen könnyű feladat, gondos munkát, nagy szakértelmet igényel. Éppen ezért a gazdaságvezetök ideiében intézkedtek, hogy ezeken a területeken k'fogástalan legyen a talaj tápereje. Nagyon gondosan végzik a magágykészítést, betartva a korszerű agrotechnika minden előírását. Királyhelmec alatt szintén népes csoporttal találkoztunk. Besző’ttlnk Kiss Andrással és Hornyák Józseffel, akik elmondták, hogy nagvon sok még a teendő a határban. Ha befejezik a vetést, elkezdik a takarmányfé’ék betakarítását. A határt járva, az ott dolgozó traktorosokkal beszélgetve az idei tavaszi munkálatok nehézséget tránt érdeklődtünk. Több esetben megfontolt választ kaptunk: „Nem a panaszkodás —■ a munka segíti" Munkában a dinnyések Kelet-Szlováklában egyedül a Tőketerebesi (TreblSov) járásban foglalkoznak dinnvetermesztéssel, mégpedig a Valánl ÍVojany) Egységes Földműves-szövetkezetben. Kaszonyl A'adár, a szövetkezet dinnyetermesztést ágazatvezetöje ekképpen elmélkedik. — Görögdinnyét az Idén 25 hektáron termesztünk. A dinnye, ha jó az éviárat, jövedelmező. Tavaly ránk, dinnyésekre nem a legjobb Idő járt. Kiültetés után elverte a jég. Egy hónap kellett hozzá, hogy magához térjen. így késve érett a gyümölcs — s ez kihatott az értékesítésre. ф Kik dolgoznak a dinnyében? — A dinnyében nincs állandó csoport. De azért mindig találunk munkaerőt. § Mi a különbség a régi és a mostani dinnyetermesztés között? — Régen itt a dinnyét családi vállalkozásban termesztették. Nagyon sokan foglalkoztak dinnyetermesztés sei. Március elején érkeztek a családok, szerződést kötöttek — és hozzá láttak a munkához. Ma már Ilyesmiről szó sem lehet. Arról is szó volt a rövid beszéige tésben, hogy valamikor a dinnyések legelső feladata a kunyhó megépítése volt. Mesterei voltak annak, hogy akácfából, szalmából és földből pitvaros, konyhás, hálőhelyes földházat építsenek. Ma Is készítenek kunyhót az Őröknek, hogy eső elől legyen hova meghúzódniuk. Éjszaka két férfi vigyázza a dinnyét, nappal pedig egy asszony. A dinnyetermesztést a vafáni szövetkezetben most is elkezdték. Hogy hogyan? Arról Kaszonyi Algdár így nyilatkozott: — Régen gyepkockákat vágtak... • És most? — Most tápkockákat készítünk, amely munkafolyamatra korszerű gépünk van. Nekünk ügyelni kell, mit viszünk be a területre, hiszen jövőre és azután is dinnyét szeretnénk ott termeszteni, • Mióta foglalkoznak dinnyetermesztéssel? — Intenzíven három éve. Huszonöt hektár dinnyéhez 250 ezer tápkockára és 250 ezer dinnyemagra van szükség. A tápkockákba szemenként dugják a magot. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján az idén néhány ezer tartalékpalántát nevelnek, hogy szükség esetén kéznél legyenek. • Mire számítanak? — Jö időre, jó termésre. A Laiko-fajta itt nagyon jó termést ad. Ma nem így gondolnánk, nem csinálnánk. Persze, hogy milyen lesz az Idő, nem tudhatjuk. Tavaly például s rossz időjárás ellenére hektáronként 25 tonnát szedtünk le. Szóval 640 tonnát értékesítettünk. Hektáronként mintegy 79 ezer korona bevételt értünk el. A tiszta nyereségünk egymillió korona körül volt. Jól jártunk a kilónkénti 50 filléres állami támogatásai. különben a dinnve veszteséges lett volna. Hiszen az alacsony felvásárlási ár nem nagyon teszi lehetővé a nyereséget. Ugyanis nagy a termelési költség, mert az egész területet fekete fóliával takarjuk le, hogy megvédjük a növényzetet az elgyomosodástól. Mert az tény és való, hogy a kapálásra egyáltalán nincs munkaerőnk. Mit is kívánhatnánk végül? Legyen jó idő. Legyen olyan nyár, hogy bőven teremjen a dinnye is ... Illés Bertalan Együtt a jobbért Eredményes kezdeményezés Mezőgazdasági üzemeink dolgozót országszerte jelentős felajánlásokat tesznek a történelmi évfordulók a kiemelkedő események tiszteletére. A Nagykürtöst (Vefký Krtíš) járás efsz-eiben és állami gazdaságaiban is hagyománya van a feladatvállalásnak. Nézzük egy kissé részletesebben, mit mutatnak ilyen összefüggésben az elmúlt év eredményei. A CSKP XVII. kongresszusa, valamint megalakulásának 65. évfordulója tiszteletére tett felajánlások főleg a mezőgazdasági termelés hatékonyságának növelésére, a tervfeladatok túlteljesítésére, a termelési költségek csökkentésére, valamint a munkahelyi és természeti környezet alakítására irányultak. A járás mezőgazdasági üzemeiben összesen 4 ezer 736 egyéni, 140 kollektív és 16 üzemi felajánlást tettek, melyek értéke meghaladta a 14 millió 900 ezer koronát. Bár a vállalások teljesítése némely esetben elmaradt, a felajánlások nvomán létrehozott érték mégis meghaladta a 22 millió koronát. A vállalások teljesítése során kibontakozott aktivitás jelentősen elősegítette, hogy a járás mezőgazdasági üzemel a rendkívül kedvezőtlen időjárás ellenére 450 tonna gabonát, 333 tonna hüvelyest, 279 tonna húst és 1 millió liter tejet adtak el terven felül. A gazdaságosságra való törekvés is eredményes volt, hiszen 94 tonna abraktakarmányt, valamint jelentős mennyiségű szilárd tüzelőanyagot takarítottak meg. A mezőgazdasági dolgozók joggal lehetnek büszkék ezekre az eredményekre. Az elmúlt esztendőben elért sikerek az Idén újabb feladatvállalásokra ösztönözték a dolgozókat. Szükség is van az eredményesebb munkavégzésre, hiszen a szocialista mezőgazdaság, az önellátásra való törekvés a Nagykürtöst járás mezőgazdasági dolgozóitól az előző évihez viszonyítva 6,9 százalékkal több gabonát, 17 százalékkal több hüvelyest és 51 százalékkal több burgonyát vár. Az állattenyésztést illetően 7,7 százalékkal kell növelni az állatállományt, 3,1 százalékkal pedig a vágóállat-felvásárlást. Ugyancsak igényes feladatok várnak a dolgozókra az önköltségcsökkentés és az anyagtakarékosság terén is. F.zek sikeres megvalósítása érdekében születtek azon felajánlások, melyek létrehozására a noszf jubileumi évfordulója ösztönözte a dolgozókat. A közel 14 milltö korona értéket 5 ezer 333 egyéni, 233 kollektív és 16 üzemi vállalás teljesítésével igyekeznek majd létrehozni. A termelésnövelés és az anyagtakarékosság mellett négy szövetkezet — az ipo'vbalogi (Balog nad Ipfom), a plachtincei, az ipolynyéki (Vinica) és a zsélvi (ŽelovceJ — „A szocialista munka efsz-e* cím elnyerését is célul tűzte ki. J-ös] A téli időszakban minden esztendőben nagy jelentőséget tulajdonít a szövetkezeti munkaiskolának a Mélii (Vfielince) Efsz vezetősége is. Az oktatás ágazatonként történik. A központi témákon kívül saját témákat <s kidolgoztak az idén. Ezen témák tulajdonképpeni küldetése, hogy a szövetkezeti dolgozók értékeljék az elmúlt év gazdasági eredményeit, szóljanak a munkabiztonságról ,a munkához való hozzáállásról stb. Az idei oktatási időszakban többek között Kész! Béla, Hurák Béla és Góbis Arpád elvtársak tartottak előadást. Jogi szakértőként Balog József, az efsz Jogásza Is kifejtette nézeteit és jogi tanácsokkal látta 4el a kertészet dolgozóit. Hnrák Béla főkertész többek között elmondotta, hogy az 1986-os év nagyon nehéznek bizonyult a kertészek számára. Száz hektáron gazdálkodtak a tavalyi évben — a termelési tervüket csupán 84 %-ra sikerült teljesíteni. Legnagyobb kiesést a bagymatermeléshen könyvelték el. Több mint 30 hektáron kellett másodszor vetni. A tavalyi évben a legjobban az étkezési babbal voltak megelégedve. A hozam 47 %-kal meghaladta a tervezettet. A petrezselyem szintén síkékerült. A tavalyi helyzetelemzést követően Hnrák elvtárs hangsúlyozta, hogy az idei év még igényesebbnek ígérkezik. A továbbiakban Keszi elvtárs ismertette a szövetkezeti tagokkal, hogy milyen juttatásokban részesülnek az 1987-es évben. A méh! szövetkezetben a dolgozók általában kimerítik a szociális és kulturális alapra szánt őszszeget. Napfény és niÉ Április huszonnegyedikén a kura'i (Kurafany) Béke Egységes Földműves-szövetkezet kótyi (Kvetná) részlegén — a kertészetben — a szorgoskodó asszonyok arcán mosolyt fakasztottak a hosszú kényszerpihenőre ítéltetett napsugarak. Bizony, éppen ideje, hogy jött már a napfény, régóta várt rá ember és újjáéledni óhajtó természet egyaránt. S az éltető napsugarak fontosságát nem szükséges különösképpen bizonygatni a palántanoveléssel kapcsolatosan sem. Mert amikor Kétyen jártam, bizony javában készítették már a paradícsompalántákat a kiültetésre: Baka Margit, Bernáth Etelka, Bagala JúPa, Csonka Jo'án, Jobbágy Erzsébet, Karó Gabriella, Mlkus Jolán, id. és ifj. Szabó Erzsébet bíbelődtek a palántkákkal — ifj. Tóth Gyula kertész szakszerű irányításé.val. — Mmtety húsz hektáron termesztünk az idén paradicsomot — tudtam meg a harminchét éves kertésztől. — A paradicsomtermesztésnek nálunk már szinte hagyománya van. A tavalyi évben különösen jó termést takarítottunk be, talán öt-hat esztendeje is már annak, hogy erre a növényfajtára „szakosodtunk“. — Hivatalosan reggel nyolctól tart a munkaidőnk délután négyig — kapcsolódott a beszélgetésbe Baka Margit. — Ebédszünetben általában hazajárunk, otthon étkezünk, közben természetesen az állatokat ís megetetjük. Mert a férjek egész nap távol vannak otthonról, így ránk hárul ez a munka is. Maid jő néhányan közbevágták: — Persze, amikor befndul a palántázás, ha kell, este hétig is maradunk. Olyankor ám nincs pontosan meghatározbtt munkaidőnk. Majd kisvártatva Ismét Baka Margit vette át a szót: — Valóban, amikor palántázzuk a paradicsomot, nem számít, ha elérkezik a délutáni négy óra. Hiszen tudjuk, a munkát el kell végezni — és az ránk vár. Az igazi palántázásl időszak májusban mintegy nyolc-tíz napig tart. Ha minden rendben megy, naponta 2—2,5 hektárnyi területet vagyunk képesek beültetni. Magunk között úgy tartjuk, hogy ez a .mi idénymunkánk. A palántázógépekkel elégedettek vagyunk, igazán jól működnek. Azért mondtam, hogy a palántázás a fő munkánk, mert a kapálás és a szedés el van osztva a szövetkezeti tagok között. Mi meg a szőlészetbe járunk, ha itt végzünk. Ahogy a fülledt levegőjű fóliasátorban nézelődtem, megcsodáltam a gyomláló asszonykezeket, amelyek úgy villantak elő az öt-tíz centiméteres magasságú palántarengetegből, mint csendes, nyugodt felszínű (óból a halak. S elgondolkodtam, hogy lehet ezt kibírni, hogyan lehet ezt éveken keresztül csiná'ni? És mintha a görnyedésből olykor-olykor — néha kissé bátortalanul —■ felpillantó askszonyok beleláttak volna a gondola-; taimba. — Ugye, nagyon meleg van itt —• kérdezték ketten is, úgyszólván egyszerre. — De ez semmi. Ez még igazán csak a kezdet. Az első valódi napsugarak az. idén. Hiába, szokni kell a mezőgazdasági munkát. A munkát a kertészetben ... . Baka Margit még elmondotta, hogy immár hatodik éve tagja a jKurali Egységes Föld műves-szövet keeetnek. Megszerette a műinkét a növénytermesztésben. Az állattenyésztésben — vallotta — nem is tudna nagyon érvényesülni. Pedig ilyen kitartással, szorgalommal — vallom én — i bizonyára ott is meftáilná a helyét. Mie'őtt elköszöntem volna, az aszszonyok a fiatal kertészükről ejtettek néhány dicsérő szót. Ifjú Tóh Gyula ezen vélemények alapján olyan vezetőként tartatik számon, az irányítás és a szervezés nehézségei mellett bármikor bekapcsolódik a fizikai munkákba is. Ha kell, éppen trágyát szór, ha pedig az öntözést Illetően merülnek fel hiányosságok, ott segít. S többször a palántázőgép nyergéből viccelődik az asszonyokkal, liogý jobban menjen a munka. Olyan eset is előfordult, hogy egész nap palántázott. Szóval — szereti a szakmáját, s ezen keresztül az embereket Amikor már Indultam ki a fóliasátorból, hirtelen újfent az eszembe ötlött: ezt munkát valóban nem lehet „csak pénzért“ alaposan végezni. Valami egészen másra van itt szükség. De vajon mire is? Türelemre, kitartásra, munkaszeretetre, a szakmához való vonzódásra? Bizonyára valamennyire ... S ahogy ezen dolgokon elmélkedtem, bízvást azt reméltem, hogy a szépen fejlődő palánták nemsokára bő terméssel szolgálnak majd. Hűen meghálálva ezáltal a kétyi részlegen szorgoskodók odaadó munkáját... , Susla Béla A szorgos asszonykezekre óriási szükség van... Bíró Katalin (Fotó: —ta)
