Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)

1987-05-16 / 19. szám

4 SZABAD FÖtDMÜVFS 1987. májas 18. * * Szorgoskodás a földeken Az ország más vidékéhez viszonyít­va a Bodrogközben még később kezd­ték a tavaszi vetést, de jó munka­szervezéssel valamennyi gazdaságban sikerült maradéktalanul behozni a háromhetes lemaradást. A Királyhei­­ineci (Kráľ Chimed Állami Gazda­ságban április 21 ig — a kései rajt ellenére — kedvezően alakult a helyzet — Gépeink éjjel-nappal dolgoznak — vallja Bélán József igazgatóhe'yet­­tes, akivel határszemlét tartunk. — A húsvéti ünnepek alatt például het­­venhárom ember dolgozott, és Így va­lóban sikerült a lemaradást behoz­nunk. Bélán József minden tábláról, min­den növényről örömmel beszél, cs*k az őszi vetésekről nem. — A farkasordító tél ellenére az ősziek elég jól átteleltek Igaz, gyen­gék, pedig megkaptak mindent. De hiába. Hideg van, sok napsütés kel­lene, hogy megerősödjenek. A 2 ezer 100 hektárnyi ősziek jelenlegi álla­pota elég silány. A repcével sem va­gyok elégedett. A kistárkányi (Maié Trakany] ha­tárban a föld szinte koromfekete. Gondosan elmünkéit felületén egyen­letesen rója a sorokat a vetőgépet vontató traktor. A munkagép magtar­tálya messzire ellátszik a délelőtti napsütésben. Zelenák Lajos és Dobos Béla traktorosok a napraforgót vetik. Amíg feltöltik a tartályt, néhány szót váltpk velük. ф Nehéz tavaszunk van — elegye­dek beszédbe. — Ez a fránya idő tönkretette az idegeinket — mondja Dobos Béla. Zelenák bajos is úgy beszél, mint­ha minden, a meze) munkából kiesett pere fájdftaná a szívét, tgy magya­rázza: , — Nevéhez méítőan volt szeszélyes ez a mostani április. Foga van még a hidegnek a reggeli és az esti órák­ban. Az árpát 120 hektáron, keveré­keket 50 hektáron, borsót szintén 50 hektáron, cukorrépát pedig 142 hek­táron már elvetettünk. Je’en’eg a 140 hektárnyi napraforgót vetjük. Bélán József a traktorosok munká­ját dicséri. — Kihoznak ezek az emberek min­dent a gépekből, amit lehet. A trak­torosok -februártól decemberig ülnek a nyeregben. A két műszak nemcsak azért szükséges, mert ezáltal maxi­málisan kihasználják az erőgépek ka­pacitásét, tnkább azért, mert dolgo­zóink megtalálják számításaikat. Egv­­egy K-700-ast és Škoda-180-ast két traktoros irányit, tehát kettőjük kö­zött oszlik meg a gép- és szerkezetei iránti figyelem. Kiss István már a kukorica alá ké­szíti elő a földet. Kérésünkre néhány percre leállítja gépét. • Hogyan teltek el a húsvéti ün­nepek? — kérdezem a kölcsönös be­mutatkozás után. — Munkával. A jó Időt kihasznál­tuk és bepótoltuk az időjárás okozta lemaradást. Be sem fejeztük az első sürgősségi szakaszhoz tartozó növé­nyek vetését, máris hozzáláttunk a szemes kukorica vetésének előkészí­téséhez. A tervek szerint az idén több mint kilencszáz hektár kukori­cát vetünk. Egyharmadából silót ké­szítünk, a többit szemesnek termeszt­jük. A tervek szerint kukoricából hektá­ronként 5,5 tonnát kell betakaríta­niuk. Az itteni természeti adottságok között ez nem éppen könnyű feladat, gondos munkát, nagy szakértelmet igényel. Éppen ezért a gazdaságveze­­tök ideiében intézkedtek, hogy eze­ken a területeken k'fogástalan legyen a talaj tápereje. Nagyon gondosan végzik a magágykészítést, betartva a korszerű agrotechnika minden elő­írását. Királyhelmec alatt szintén népes csoporttal találkoztunk. Besző’ttlnk Kiss Andrással és Hornyák Józseffel, akik elmondták, hogy nagvon sok még a teendő a határban. Ha befeje­zik a vetést, elkezdik a takarmány­­fé’ék betakarítását. A határt járva, az ott dolgozó trak­torosokkal beszélgetve az idei tavaszi munkálatok nehézséget tránt érdek­lődtünk. Több esetben megfontolt választ kaptunk: „Nem a panaszko­dás —■ a munka segíti" Munkában a dinnyések Kelet-Szlováklában egyedül a Tőke­­terebesi (TreblSov) járásban foglal­koznak dinnvetermesztéssel, mégpe­dig a Valánl ÍVojany) Egységes Föld­műves-szövetkezetben. Kaszonyl A'a­­dár, a szövetkezet dinnyetermesztést ágazatvezetöje ekképpen elmélkedik. — Görögdinnyét az Idén 25 hektá­ron termesztünk. A dinnye, ha jó az éviárat, jövedelmező. Tavaly ránk, dinnyésekre nem a legjobb Idő járt. Kiültetés után elverte a jég. Egy hó­nap kellett hozzá, hogy magához tér­jen. így késve érett a gyümölcs — s ez kihatott az értékesítésre. ф Kik dolgoznak a dinnyében? — A dinnyében nincs állandó cso­port. De azért mindig találunk mun­kaerőt. § Mi a különbség a régi és a mos­tani dinnyetermesztés között? — Régen itt a dinnyét családi vál­lalkozásban termesztették. Nagyon sokan foglalkoztak dinnyetermesztés sei. Március elején érkeztek a csalá­dok, szerződést kötöttek — és hozzá láttak a munkához. Ma már Ilyesmi­ről szó sem lehet. Arról is szó volt a rövid beszéige tésben, hogy valamikor a dinnyések legelső feladata a kunyhó megépítése volt. Mesterei voltak annak, hogy akácfából, szalmából és földből pit­varos, konyhás, hálőhelyes földházat építsenek. Ma Is készítenek kunyhót az Őröknek, hogy eső elől legyen ho­va meghúzódniuk. Éjszaka két férfi vigyázza a dinnyét, nappal pedig egy asszony. A dinnyetermesztést a vafáni szö­vetkezetben most is elkezdték. Hogy hogyan? Arról Kaszonyi Algdár így nyilatkozott: — Régen gyepkockákat vágtak... • És most? — Most tápkockákat készítünk, a­­mely munkafolyamatra korszerű gé­pünk van. Nekünk ügyelni kell, mit viszünk be a területre, hiszen jövőre és azután is dinnyét szeretnénk ott termeszteni, • Mióta foglalkoznak dinnyeter­mesztéssel? — Intenzíven három éve. Huszonöt hektár dinnyéhez 250 ezer tápkockára és 250 ezer dinnye­magra van szükség. A tápkockákba szemenként dugják a magot. Az el­múlt évek tapasztalatai alapján az idén néhány ezer tartalékpalántát ne­velnek, hogy szükség esetén kéznél legyenek. • Mire számítanak? — Jö időre, jó termésre. A Laiko­­-fajta itt nagyon jó termést ad. Ma nem így gondolnánk, nem csinálnánk. Persze, hogy milyen lesz az Idő, nem tudhatjuk. Tavaly például s rossz időjárás ellenére hektáronként 25 tonnát szedtünk le. Szóval 640 ton­nát értékesítettünk. Hektáronként mintegy 79 ezer korona bevételt ér­tünk el. A tiszta nyereségünk egymil­lió korona körül volt. Jól jártunk a kilónkénti 50 filléres állami támoga­tásai. különben a dinnve veszteséges lett volna. Hiszen az alacsony felvá­sárlási ár nem nagyon teszi lehetővé a nyereséget. Ugyanis nagy a terme­lési költség, mert az egész területet fekete fóliával takarjuk le, hogy megvédjük a növényzetet az elgyo­­mosodástól. Mert az tény és való, hogy a kapálásra egyáltalán nincs munkaerőnk. Mit is kívánhatnánk végül? Legyen jó idő. Legyen olyan nyár, hogy bő­ven teremjen a dinnye is ... Illés Bertalan Együtt a jobbért Eredményes kezdeményezés Mezőgazdasági üzemeink dolgo­zót országszerte jelentős felaján­lásokat tesznek a történelmi év­fordulók a kiemelkedő események tiszteletére. A Nagykürtöst (Vefký Krtíš) járás efsz-eiben és állami gazdaságaiban is hagyománya van a feladatvállalásnak. Nézzük egy kissé részletesebben, mit mutat­nak ilyen összefüggésben az el­múlt év eredményei. A CSKP XVII. kongresszusa, va­lamint megalakulásának 65. évfor­dulója tiszteletére tett felajánlá­sok főleg a mezőgazdasági terme­lés hatékonyságának növelésére, a tervfeladatok túlteljesítésére, a termelési költségek csökkentésére, valamint a munkahelyi és termé­szeti környezet alakítására irá­nyultak. A járás mezőgazdasági üzemeiben összesen 4 ezer 736 egyéni, 140 kollektív és 16 üzemi felajánlást tettek, melyek értéke meghaladta a 14 millió 900 ezer koronát. Bár a vállalások teljesítése né­mely esetben elmaradt, a felaján­lások nvomán létrehozott érték mégis meghaladta a 22 millió ko­ronát. A vállalások teljesítése so­rán kibontakozott aktivitás jelen­tősen elősegítette, hogy a járás mezőgazdasági üzemel a rendkí­vül kedvezőtlen időjárás ellenére 450 tonna gabonát, 333 tonna hü­velyest, 279 tonna húst és 1 millió liter tejet adtak el terven felül. A gazdaságosságra való törekvés is eredményes volt, hiszen 94 ton­na abraktakarmányt, valamint je­lentős mennyiségű szilárd tüzelő­anyagot takarítottak meg. A mező­­gazdasági dolgozók joggal lehet­nek büszkék ezekre az eredmé­nyekre. Az elmúlt esztendőben elért si­kerek az Idén újabb feladatválla­lásokra ösztönözték a dolgozókat. Szükség is van az eredményesebb munkavégzésre, hiszen a szocia­lista mezőgazdaság, az önellátásra való törekvés a Nagykürtöst járás mezőgazdasági dolgozóitól az elő­ző évihez viszonyítva 6,9 százalék­kal több gabonát, 17 százalékkal több hüvelyest és 51 százalékkal több burgonyát vár. Az állatte­nyésztést illetően 7,7 százalékkal kell növelni az állatállományt, 3,1 százalékkal pedig a vágóállat-fel­vásárlást. Ugyancsak igényes fel­adatok várnak a dolgozókra az önköltségcsökkentés és az anyag­takarékosság terén is. F.zek sike­res megvalósítása érdekében szü­lettek azon felajánlások, melyek létrehozására a noszf jubileumi évfordulója ösztönözte a dolgozó­kat. A közel 14 milltö korona ér­téket 5 ezer 333 egyéni, 233 kol­lektív és 16 üzemi vállalás teljesí­tésével igyekeznek majd létrehoz­ni. A termelésnövelés és az anyag­­takarékosság mellett négy szövet­kezet — az ipo'vbalogi (Balog nad Ipfom), a plachtincei, az ipolynyé­­ki (Vinica) és a zsélvi (ŽelovceJ — „A szocialista munka efsz-e* cím elnyerését is célul tűzte ki. J-ös] A téli időszakban minden esztendő­ben nagy jelentőséget tulajdonít a szövetkezeti munkaiskolának a Mélii (Vfielince) Efsz vezetősége is. Az ok­tatás ágazatonként történik. A köz­ponti témákon kívül saját témákat <s kidolgoztak az idén. Ezen témák tu­lajdonképpeni küldetése, hogy a szö­vetkezeti dolgozók értékeljék az el­múlt év gazdasági eredményeit, szól­janak a munkabiztonságról ,a munká­hoz való hozzáállásról stb. Az idei oktatási időszakban többek között Kész! Béla, Hurák Béla és Gó­­bis Arpád elvtársak tartottak elő­adást. Jogi szakértőként Balog József, az efsz Jogásza Is kifejtette nézeteit és jogi tanácsokkal látta 4el a kerté­szet dolgozóit. Hnrák Béla főkertész többek kö­zött elmondotta, hogy az 1986-os év nagyon nehéznek bizonyult a kerté­szek számára. Száz hektáron gazdál­kodtak a tavalyi évben — a terme­lési tervüket csupán 84 %-ra sikerült teljesíteni. Legnagyobb kiesést a bagymater­­meléshen könyvelték el. Több mint 30 hektáron kellett másodszor vetni. A tavalyi évben a legjobban az étke­zési babbal voltak megelégedve. A hozam 47 %-kal meghaladta a terve­zettet. A petrezselyem szintén síké­­került. A tavalyi helyzetelemzést követően Hnrák elvtárs hangsúlyozta, hogy az idei év még igényesebbnek ígérkezik. A továbbiakban Keszi elvtárs ismer­tette a szövetkezeti tagokkal, hogy milyen juttatásokban részesülnek az 1987-es évben. A méh! szövetkezetben a dolgozók általában kimerítik a szo­ciális és kulturális alapra szánt ősz­szeget. Napfény és niÉ Április huszonnegyedikén a kura'i (Kurafany) Béke Egységes Földmű­ves-szövetkezet kótyi (Kvetná) rész­legén — a kertészetben — a szor­goskodó asszonyok arcán mosolyt fa­kasztottak a hosszú kényszerpihenőre ítéltetett napsugarak. Bizony, éppen ideje, hogy jött már a napfény, rég­óta várt rá ember és újjáéledni óhaj­tó természet egyaránt. S az éltető napsugarak fontosságát nem szükséges különösképpen bi­zonygatni a palántanoveléssel kap­csolatosan sem. Mert amikor Kétyen jártam, bizony javában készítették már a paradícsompalántákat a kiülte­­tésre: Baka Margit, Bernáth Etelka, Bagala JúPa, Csonka Jo'án, Jobbágy Erzsébet, Karó Gabriella, Mlkus Jo­lán, id. és ifj. Szabó Erzsébet bíbe­lődtek a palántkákkal — ifj. Tóth Gyula kertész szakszerű irányításé.­­val. — Mmtety húsz hektáron termesz­tünk az idén paradicsomot — tudtam meg a harminchét éves kertésztől. — A paradicsomtermesztésnek nálunk már szinte hagyománya van. A tava­lyi évben különösen jó termést taka­rítottunk be, talán öt-hat esztendeje is már annak, hogy erre a növényfaj­tára „szakosodtunk“. — Hivatalosan reggel nyolctól tart a munkaidőnk délután négyig — kap­csolódott a beszélgetésbe Baka Mar­git. — Ebédszünetben általában ha­zajárunk, otthon étkezünk, közben természetesen az állatokat ís meg­etetjük. Mert a férjek egész nap tá­vol vannak otthonról, így ránk hárul ez a munka is. Maid jő néhányan közbevágták: — Persze, amikor befndul a palán­tázás, ha kell, este hétig is mara­dunk. Olyankor ám nincs pontosan meghatározbtt munkaidőnk. Majd kisvártatva Ismét Baka Mar­git vette át a szót: — Valóban, amikor palántázzuk a paradicsomot, nem számít, ha elérke­zik a délutáni négy óra. Hiszen tud­juk, a munkát el kell végezni — és az ránk vár. Az igazi palántázásl idő­szak májusban mintegy nyolc-tíz na­pig tart. Ha minden rendben megy, naponta 2—2,5 hektárnyi területet vagyunk képesek beültetni. Magunk között úgy tartjuk, hogy ez a .mi idénymunkánk. A palántázógépekkel elégedettek vagyunk, igazán jól mű­ködnek. Azért mondtam, hogy a pa­lántázás a fő munkánk, mert a kapá­lás és a szedés el van osztva a szö­vetkezeti tagok között. Mi meg a szőlészetbe járunk, ha itt végzünk. Ahogy a fülledt levegőjű fóliasá­torban nézelődtem, megcsodáltam a gyomláló asszonykezeket, amelyek úgy villantak elő az öt-tíz centiméte­res magasságú palántarengetegből, mint csendes, nyugodt felszínű (óból a halak. S elgondolkodtam, hogy le­het ezt kibírni, hogyan lehet ezt éve­ken keresztül csiná'ni? És mintha a görnyedésből olykor-olykor — néha kissé bátortalanul —■ felpillantó ask­­szonyok beleláttak volna a gondola-; taimba. — Ugye, nagyon meleg van itt —• kérdezték ketten is, úgyszólván egy­szerre. — De ez semmi. Ez még iga­zán csak a kezdet. Az első valódi napsugarak az. idén. Hiába, szokni kell a mezőgazdasági munkát. A munkát a kertészetben ... . Baka Margit még elmondotta, hogy immár hatodik éve tagja a jKurali Egységes Föld műves-szövet keeetnek. Megszerette a műinkét a növényter­mesztésben. Az állattenyésztésben — vallotta — nem is tudna nagyon ér­vényesülni. Pedig ilyen kitartással, szorgalommal — vallom én — i bizo­nyára ott is meftáilná a helyét. Mie'őtt elköszöntem volna, az asz­­szonyok a fiatal kertészükről ejtettek néhány dicsérő szót. Ifjú Tóh Gyula ezen vélemények alapján olyan vezetőként tartatik számon, az irányítás és a szervezés nehézségei mellett bármikor bekap­csolódik a fizikai munkákba is. Ha kell, éppen trágyát szór, ha pedig az öntözést Illetően merülnek fel hiá­nyosságok, ott segít. S többször a palántázőgép nyergéből viccelődik az asszonyokkal, liogý jobban menjen a munka. Olyan eset is előfordult, hogy egész nap palántázott. Szóval — szereti a szakmáját, s ezen keresztül az embereket Amikor már Indultam ki a fólia­sátorból, hirtelen újfent az eszembe ötlött: ezt munkát valóban nem lehet „csak pénzért“ alaposan végezni. Va­lami egészen másra van itt szükség. De vajon mire is? Türelemre, kitar­tásra, munkaszeretetre, a szakmához való vonzódásra? Bizonyára vala­mennyire ... S ahogy ezen dolgokon elmélkedtem, bízvást azt reméltem, hogy a szépen fejlődő palánták nem­sokára bő terméssel szolgálnak majd. Hűen meghálálva ezáltal a kétyi rész­legen szorgoskodók odaadó munká­ját... , Susla Béla A szorgos asszonykezekre óriási szükség van... Bíró Katalin (Fotó: —ta)

Next

/
Thumbnails
Contents