Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)
1987-01-17 / 2. szám
1987. január 17. SZABAD FÖLDMŰVES. 13 Gazdaságunk intenzív fejlesztése egyre inkább megköveteli az új technikai eszközök, technológiai eljárások, va’amint az új szervezési formák érvényesítését. Ez vonatkozik mezőgazdaságunk fejlesztésére is, ahol az utóbbi években elterjedtek a termelési rendszerek. Szlovákiában 1Я83-Ш 1985-ig 88 ezer hektárról 310 ezer hektárra növekedett a termelési rendszerek területe. 1985-ben 118 rendszergazdát tartott számon az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma. A rendszerek meghonostíásában nagy szerepet játsztottak a magyarországi termelési rendszerek. Területük az utóbbi három évben 25 ezer hektárról 48 ezer 900 hektárra növekedett. Nyilvánvaló, hogy növekszik a mezőgazdászok érdeklődése a déli szomszédjainknál alkalmazott rendszerek száma, fejlődése és eredményei iránt. Ezen igényeknek eleget téve közlünk néhány adatot a Magyar Népköztársaság Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma Statisztikai és Gazdaságelemző Központja (MÉM STAGEK) kiadványaiból. Magyarországon a rendszerek kialakulása hosszabb múltra tekint vissza, mint hazánkban. 1971-ben 5 állami gazdaság és 4 mezőgazdasági termelőszövetkezet hozta létre a mai termelési rendszerek elődjét a CPS-t (Corn Production System), amelyhez 1972-ben 21 állami gazdaság és 15 termelőszövetkezet csat’akozott, nrnt termelési kooperációs partner. 1973- -ban 34 állami gazdaság. 38 termelőszövetkezet és az Intercooparation RT külkereskedelmi vállalat részvételével megalakult az ország első növénytermelési rendszere, a Bábolnai Iparszeríí Knkorícatermelési Rendszer, az IKR és annak közös vállalata. Megfigyeléseinket az utolsó őt évre, azaz Magyarország hatodik ötéves tervidőszakára összpontosítottuk (1981—1985 ). A hatodik ötéves terv második felében a növénytermelési rendszerek száma stabi’izáiódott, s az 1983— 1985-ös években egyaránt 20—20 rendszer működött Itt említjük meg, hogy az eltelt 15 év folyamán több rendszer működött hosszabb-rövidebb ide'g. A megszűnt rendszerek egy része önként mondott le a vállalat rendszerszervezői feladatairól, mások esetében viszont a MÉM vonta vissza a működési engedélyt, nem kielégítő gazdasági eredményeik, vagy nem mrgfele'ő szervező, szolgáltató tevékenységük miatt. Az integrált terület növekedésének lelassulása, sőt 1585- -ben az előző évhez viszonyítva már mintegy 8 ezer hektáros csökkenése bizonyos mértékig szükségszerű folyamat eredménye, hiszen 1984 ben a rendszerek integrálták a nagyüzemi közös szántóterületnek a 68 százaié-A termelési rendszereit Magyarországon kát. Ugyanakkor a kedvezőtlenebb adottságú területekre, vagy több, jelenleg még háttérben álló ágazatra a rendszerek nem, vagy csak alig dolgoztak ki gazdaságosan alkalmazható technológiát, s emiatt nem vállalkoztak ezek szélesebb körű integrálására. Hazai mezőgazdasági gyakorlatunkban a termelési rendszer fogalmat többnyire azonosítjuk a növényterme’ési rendszer fogalmával (ílyan értelemben jellemzi a rendszereket a szlovák megnevezés is). Eltér ettől a magyarországi gyakorlat, amely e termelési rendszereket 3 fő csoportra osztja, mégpedig a növénytermelési rendszerek, kertészeti rendszerek és állattenyésztési rendszerek csopoítjára. Ilyen csoportosítás szerint az 1585-ös évben Magyarországon 20 növénytermelési, 20 kertészeti és 24 állattenyésztési rendszer működött. A növénytermelési rendszerek közül a legnagyobb területet, 844 ezer 378 hektárt a Nádudvari Kukorica és Iparinövény Termelési Együttműködés (KITE) integrálta. Utána következtek a KSZE Növénytermelési Rendszer 613 ezer 692, a Bábolnai Iparszerü Kukorieaterme’és! Rendszer 530 ezer 012, a Gabona és Iparinövények Termelési Rendszere (GITR) 455 ezer 937 és a Bajai Knkorieatermelssi Rendszer (BKR) 107 ezer 707 hektár integrált területtel. Legkisebb területen, 1 ezer 380 hektáron a Szentlőrinci Öntözéses Burgonyatermelési Rendszer működött. A1 kertészeti rendszerek többnyire egy környék (táj) mezőgazdasági üzemei különböző kertészeti ágazatainak területét integrálják. Jellegükből kifolyólag tehát általában kisebb területen működnek, nrnt az lelőbb felsorolt rendszerek többsége Itt az ALKALOIDA Máktermelési Rendszer vezet 6 ezer 373 hektár területtel, következnek a NYÍRKFRT Gyümölcstermelési Rendszer 8 ezer 250, a SZATMÄRKKRT Télialma Termelési Rendszer 5 ezer 818, az Egri Szőlőéi Bortermelési Rendszer 5 ezer 783 és a Hosszúhegyi Gyümölcstermelési Rendszer 5 ezer 598 hektár területté). A CSEPEL! DUNA Gombatermolési Rendszer pedig mindösze 20 hektár területet integrá’t. Az állattenyésztési rendszerek nagyságát a fontosabb állatfajok évi átlagos létszáma alapján állapítjuk meg. Itt 1985-ben következő volt a helyzet. A BOSCOOP Iparszerű Tejtermelő és MeUéktermék-hasznosító Rendszer 125 ezer 779 tehenet és 12 ezer 757 anyajuhot integrált. A TAURINA Tejtermelési és Húsmarhatartási Termelési Rendszer 115 ezer 704 tehenet, a KA-HYB Sertéshús Termelési Rendszer 119 ezer 791 kocát, az ISV Sertéshús Termelési Rendszer 114 ezer 425 kocát, az AGROCOOP Állattenyésztési és Takarmánytermelési Rendszer 24 ezer 849 tehenet és 180 ezer 493 anyajuhot integrált. Egyaránt be kel! Ismerni, hogy e különböző állatfajok létszáma, nem 'ehet a rendszerek nagyságának m - állapítására olyan reprezentatív tató, nrnt a terület az előbb elemzett rendszereknél. Például a Bábo’nai Iparszerű Baromfihús és Tojás Termelési Rendszer 3 millió 842 ezer tojótyúkot és a Bólyi Étkezésit TojásAZ egyes Ágazatok integräläsänak arAnya A RENDSZEREKBEN 1985-BEN összesen Megnevezés Rendszeren kívül Rendszerben Arány hektárban %-ban termelési Rendszer 1 millió 831 ezer 543 tojótyúkot integrált. Ovosőnknak továbbá áttekintést szeretnénk nyújtani az egyes ágazatok integrálásának mértékéről (1. táblázat). Ahogy táblázatunkból is kitűnik, a rendszerek nagyobb teret hódítanak a viszonylag jobban gépesített ágazatokban (kukorica, búza, cukorrépa), kevesebbet a kertészeti ágazatokban és a burgonyatermesztésben. Ha figyelembe vesszük a magyarországi mezőgazdasági nagyüzemek számának és rendszertagság! viszonyának fejlődését (2. táblázat), megállapítható, hogy 1981—85. között a mezőgazdasági nagyüzemek száma 48-cal, a rendszerekben résztvevők száma viszont csak 30-cal csökkent. Ezt főképp a kertészeti rendszerek tagjai számának csökkenése okozta. Az átlagos rendszertagsági viszonyból megállapítható, hogy az üzemek átlagosan hány rendszerben vettek részt. Mint ahogy az elemzésből is látható, Magyarországon az elmúlt ötéves tervidőszakban a mezőgazdasági nagyüzemek jóval több mint 99 százaléka tagja vo’t valamely rendszernek, sőt legtöbbjük egyszerre több rendszernek is. Olvasónk joggal kérdezheti, mi volt az az erő, amely előidézte a rendszerek nagyarányú fejlődését? A továbbiakban ezekre a kérdésekre igyekszünk választ adni. A Magyar Népköztársaságban már megszilárdultak a 70-es évekre a mezőgazdaság! termelőegységek üzemi keretei, általánossá vá'tak az üzemvezetés bevált formái, és egyre inkább érvényre jutottak a demokrácia és a gazdálkodási önállóság elvek Ugyanakkor folytatódott a mezőgazdaságban az iparosodás folyamata, amely jelentős beruházásokkal volt összekötve. A rendszerkiizpontnk megalakulásuk ófa teljesítik a „tőkeellátási“ funkciót is a magyar mezőgazdaság sajátos, több szempontból is szegényes pénzügyi, felhalmozási viszonyai között. A taggazdaságok által rendelkezésre bocsátott pénzeszközök és a hitelforrások, valamint a különféle ál'ami kedvezmények hasznosításában keresik és érvényesítik az együttműködés előnyeit. így a termelési rendszereket bizonyos munkamegosztási rendszereknek, újabb fogalomhasználattal kooperatív rendszereknek is nevezhetjük. A termelési rendszerek kooperációs kapcsolatai két irányban, a taggazdaságok között, valamint a taggazdaságok és a rendszerközpnnt között alakultak ki. A taggazdaságok között' kooperáció munkamegosztás néikii’i. viszonylag nagv számú szervezet. illetve annak bizonyos részlegei működnek együtt egyazon raunkateriUten, egyazon áruíajtatsrmelés céljából, A taggazdaságok és a rendszerközpont közötti együttműködés munkamegosztásos kooperáció. A tömegtermelést a taggazdaságok végzik, a reudszerközpont pedig álvái’alja termeléshez szükséges, koncentráltan gazdaságosabban végezhető tevékenységet: a kutatást, a fejlesztést, a szervezést és a szolgáltatást. Mindez azt bizonyítja, hogy a termelési rendszerek fejlesztése a koncentrácii a kooperáció, az integráció folyamatának egyfajta megnyilvánulása a magyar mezőgazdaságban. Érdekes jelenség, hogy 1983-tól csökkent a rendszertagok száma és egyidejűleg aránya is. Ez főleg a kertészeti rendszereknél érezhető. Mi okozta ezt a folyamatot, milyen a rendszerek jövője, ezek a kérdések fog'alkoztatiák manapság a magyar szakembereket. Lovász Károly mérnök, a Brat!slnvai Közgazdaságtani Főiskola munkatársa Búza 1 236 992 106 160 1130 832 91,42 A MEZÖGAZDASÄGI NAGYÜZEMEK SZÄMA Őszi árpa 160 420 88 653 71 767 44.74 ÉS RENDSZERTAGSÄGI VISZONYA 1981-85-BEN Tavaszi árpa 74 359 44 635 29 724 39,97 Kukorica 716 088 46 912 669 176 93,45 Napraforgó 309 270 40 366 268 904 86,95 Megnevezés 1981 1982 1983 1984 1985 Rizs 10 909 — 10 909 100,00 Burgonya 11 429 8 007 5 422. 47.44 A mezőgazdasági Cukorrépa 95 941 11 416 84 525 88,10 nagyüzemek sz. Lucerna 269 104 166 268 102 836 38,21 összesen 1 447 1 431 1 414 1 407 1 399 Vöröshagyma 1 686 261 1 425 84,52 Ebbői: Paradicsom 2 559 1 404 1 155 45,13 rendszer tagja 1 394 1401 1 384 1 373 1 364 Fűszerpaprika 1062 788 274 25.80 rendszeren kívil'. 53 30 30 34 35 Alma 25 490 10 236 15 254 59,84 Rendszertagok közül: 1 308 1306 1 2.47 1 304 Szőlő 35 551 24 541 11 010 30,97 Növénytermesztési r. 1 291 516 497 420 398 Évi átlagos tehén-Kertészeti r. 466 1127 1132 1136 1 131 állomány darabban 379 782 125 332 254 450 67.00 A'lattenyé'ztési r. 1082 Évi átlagos tojótyúk ÄMagos rendszer3,82 3,68 3,75 3,55 állomány 1000 db-ban 3 589 219 3 370 93,90 tagsági viszony: 3,40 Egy tájegység, vagy gazdaság sze lem! nagykorúságát az is jelzi, milyen tudnmányos-kutató munkával kapcsolódik az ország vérkeringésébe, s ezáltal m'iypn mértékben járul hozzá saját járásának, illetve gazdaságának a fejlesztéséhez. Ez természetesen nem csupán szándék, vagy elhatározás kérdése, hanem sokban múlik a járás gazdasági és társadalmi je'legéfől, a szellemi és kutató intézmények meglététől, vagy hiányától. Mindezek ismeretében érdemes — és szükséges esetenként pillantást vetni egy-egy járás tudományos életére, illetve a tudományos munka művelőire. A közelmúltban a Töketerebesi (Trebišovl járásban lévő Szomo'ori (Somolor) Magtermelő Állami Gazdaságba látogattunk el. hogy felmérjük, merre tart a gazdaság sze'lemi-tudoinánvos tevékenysége. Palágyi Sándor agrármérnök, a gazdaság igazgatói azzal fogadott hogy tavaly minden nehézség ellenére az őszt teendőket optimális határidőben befelezték. Agrotechnikai határidőben végezték a vetési, az őszi mélyszántást, és a tápanyagpétlást Noha a határban elcsend esed' ek a gépek a minél nagyobb hozamokért vívott csata nem ért véget A hosszú téli esték idején józanul mérlegelve tapasztalataikat, az A TUDOMÁNYOS KUTATÁSRA ALAPOZVA idei év stratégiáját véglegesítik. A szomotori magtermelők már az elmúlt években is bebizonyították, hogy tudományos-kutató munka nélkül csak keveset lehet elérni. M'ndaz, amit megva'ósítottak, csakis a legújabb tudományos vívmányoknak, a korszerű technikának és anyagi eszközöknek az egyesítéséből született. A gazdaságban a tudományos-műszaki Ismeretek gyakorlati megvalósításával Kosztura János technikus van megbízva. Mivel a gazdaságban úgyszólván minden növényfajtával kísérleteket végeznek, ezért ez alkalommal csak a kukorientermesztésben szerzett tapasztalataikra szorítkozunk. A szomotori gazdaság növénytermesztésében a bat alapkultúra — a lóhere, a lóbab, a kukorica, a búza, az árpa és a cukorrépa r- által megkövetelt feltéte’ek szerint állítják be a vetésforgót. A szántást optimális időben és a lehető legjobb minőségben végzik. Különben a talajporhanyításnak különös fontosságot tulajdonítanak, szem előtt tartja a különböző talajtípusokat. Négyévenként altalajlazítást végeznek. A trágyázást tudományos Igénnyel talalelemzések alapján végzik. Szántás előtt hektáronként 45 tonnányi istállótrágyát szórnak ki. Ebben az esetben is megmutatkozik annak óriási előnye, hogy a gazdaságnak számottevő az állatállománya. A műtrágyák menynyiségét a talajminta elemzése alapján határozzák meg. — Amint látható — mondotta Kosztura János technikus, — a hozamok növekedése szoros összefüggésben van azzal a törődéssel, amelyet gazdaságunk kifejtett az utóbbi években azért, hogy megvalósíthassa a CSKP XVII. kongresszusa határozatait. Sok mindent megtanultunk az évek folyamán a búza, a cukorrépa, a kukorica termesztési technológiájáról. A talaj és a vetőmag — e két alapvető láncszem — is szoros összefüggésben van azokkal az eredményekkel, amelyeket a mezőgazdasági tudományos kutatás elért az utóbbi években. — Azt hiszem, hogy van mivel dicsekednünk. Külön kell hangsúlyoznom, hogy csakis a legkiválóbb bio'ógiai anyagot használjuk — folytatta a technikus. A szomotori magtermelők az idén 18 szemeskukorica-hibriddel és 10 silókukorica-hibriddel végeztek kísérleteket. A szemes kukorica hibridjei közül a Fulvia bizonyult a 'egjobbnak. Hektáronként 10,73 tonnát termett. A Silvia hibrid hektáronként 10,25 tonnát adott. Továbbá a DEA 9,49, a Mona, 9,32, a CE-270-es 9,23 tonnát eredményezett, de a Mirna és a P-3950-es is megadta a hektáronkénti 7,13 tonnát. Az itteni viszonyok között a TA-285-L hibrid csak 6.29 tonnát termeit. A többi hibrid nem bírta a szárazságot. A silókukorica hibridjei közül а Веке 33,8 tonnás átlagával szemben a CE-420-ач 69,3, a TOMv-383-as hibrid 69,3. a ROMv-355 hibrid 67,1, a TO-5SO pedig 67.3 tonna zöldtömeget hozott hektáronként. A többi fajta nem érte el a 30 tonnás hektárátiagot. — A választék jónak mondható. Az idén o'yan hibrideket fogunk termeszteni mind szemes kuknr!cáböi, mind silókukoricából amelyek a legjobban alkalmazkodnak termőhelyi adotfsága'nkhoz, a talajtípushoz, a tápanyag-utánpótlás mértékéhez stb. — mondotta Kosztura János. Ennyi lenne röviden, amit érdemes elmondani a Szomotori Magtermelő Állami Gazdaság tudományos-kutató csoportja múlt évi munkájáról, illetve fajtakísérleti eredményeiről. A rövid beszámoló is igazolja, hogy itt nagyon lelk'ismeretes munkaközösség tevékenykedik kitűnő eredményekkel. ILLÉS BERTALAN Г 1
