Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)

1987-01-17 / 2. szám

SZABAD FÖLDMŰVES V 1S87. január 17. 14 VADÁSZAT • VADÁSZAT • VADÄSZAT 9 VADÁSZAT Q VADÄSZAT 9 VADÄSZAT 9 VADÁSZAT 9 VADÄSZAT 9 VADÁSZAT Vadaskert muflonok részére — Két okunk ts volt, hogy elvégezzük a nagy munkát. Az első és legfontosabb, hogy nem voltunk megelégedve,a muflon­állományunk minőségével. A másik ok pedig az volt, hogy a Selmeci hegyek déli nyüivű­­nyain, azaz a szomszédos Ziar nad Hronom-i és a Zvoleni já­rás -vadásztársaságai már évek­kel ezelőtt megtették a szük­séges intézkedéseket az állo­mány javítása érdekében. Ha mi jő szomszédokhoz tllően nem tesszük meg ugyanezt, az ő munkájuk is kárba vész. mert bekövetkezik az, ami nem kí­vánatos: csorba esik a nemes állatok fajtisztaságán. Ez pe­dig tudvalevőleg a vad minő­ségének romlásával jár együtt — mondotta Jozef Hlásnik, a Szlovákiai Vadászok Szövetsé­ge T.évai (Levice) Járási Bizott­ságának titkáré, amikor arról érdeklődtem, miért is volt szükség a čajkovi Mélyvölgv Vadásztársaság és a bátovcei Rakyta Vadásztársaság terüle­tén egy húsz illetve huszonegy hektáros vadaskert létesítésé­re, amelynek megvalósításán nagy szorgalommal dolgoztak nemcsak a helybéli, de a szom­szédos vadásztársaságok tagjai is. A žemberovcet. rybníkl, Te­kovské Trsfany-i vadászok, va­lamint az Állami Erdésze: lé­vai üzemének dolgozói segítsé­gükkel jelentős mértékben hozzájárultak a munkálatok folyamatosságához. — Á szorgalomra bizony szükség volt, mert például a bátovcei vadászoknak 530 da­rab, három méter magas, kerí­tésoszlopot, egy vadetetőt és egy vadbefogó kalodát kellett elkészíteniük a terveknek meg­felelően. Ezt követte az oszlo­pok számára a gödrök kiásás­sá. amely a nehéz, sziklás ta­lajban nem kis nehészségeket okozott. Hasonlóan a drótsö­vény elhelyezése sem volt olyan egyszerű. A bátovceiek mellett a čajkovi vadászok is nehéz körülmények között ki­váló munkát végeztek — tájé­koztatott a járási titkár. • Az ilyen nagyszabású munkálatok végzése nem kis anyagi befektetést igényel... — Igen, ehhez pénz is kel­lett, hiszen a drótsövény, va­lamint a többi szükséges anyag beszerzése anyagiak nélkül el­képzelhetetlen. A két vadas­kertbe a tervek szrint 24 muf­lon kerül. A törzsállomány be­szerzése hozzávetőlegesen 230 ezer koronát igénvel. Költsé­geinket az SZSZK Mezőgazda­­sági és Élelmezésügyi Minisz­tériuma fedezi, ám' az elvég­zett társadalmi munka ér1 éke jóval megha'adja a ráfordítási összeget. Amikor elkezdtük a tervek megvalósítását, nem tudtuk, hogy ilyen kemény fá­ba vágtuk a fejszénket. Az el­múlt év tavaszától" szinte min­den szombaton és vasárnap át­lagosan 30, de volt olyan hét­vége, amikor 70 vadász is részt vett a munkálatok vég­zésében. Külön kiemelném Dvorčiak Józsi bácsi tevékeny­ségét, aki bátovcei vadásztár­saival együtt munkával ünne­pelte nyolcvanadik születés­napját. Ф Hol tartanak jelenleg, s melyek az elkövetkező idő­szak legfontosabb teendői? — Ä munkát már tulajdon­képpen befejeztük. A vadas­kerteket bekerítettük. Az ete­tőket feltöltöttek szénával, a szántásra a'kalmas területeket időben felszántottuk, illetve bevetettük. Készek a kalodák, amelyek az állat-egészségügyi vizsgálatokhoz szükségesek. Most már csak a vadaskertek lakóit, a muflonokat várjuk Pojírádból, illetve Pfíbramból. Lehet, hogy mire e sorok nap­világot látnak, már megérkez­nek új lakóink. Ezt követően az állománynövelés, a szaporí­tás, valamint a régi állomány fokozatos csökkentése vár ránk. О Ez a csökkentés a muflo­nok kilövését jelenti? — Igen, a muflonok Időará­nyos vadászatát. Az elmúlt va­dászati idényben például 66 muflon került puskavégre. © Nem tűnik ez soknak? — Hát nem kevés. De ha el­mondom, hogy a múlt vadász­­tdényben 199 szarvas, 597 őz és 363 vaddisznó elejtését irá­nyozta elő a terv, akkor már nem tűik olyan soknak. A bá­tovcei és čajkovi nimrődok, valamint a Lévai járás vadá­szainak szívét melengeti az a tudat, hogy munkájuk révén javul majd a muflonállomány minősége. Ez pedig összhang­ban van az SZVSZ IV. kong­resszusának határozataival. • • • A beszélgetést követően fel­kerestem a muflonokat váró vadaskerteket. Az edő díszei bizonyára jól érzik majd ma­gukat a Selmeci hegyek déli, melegebb lejtőin. Kíváncsisá­gom szomját oltva egy napsü­tötte verőfényes téli vasárna­pon erről is meg szeretnék győződni. Považský Norbert A Szovjetunióban három­millió sportvadász nyolc­vanféle vadfajra vadász­hat. A változatosságot tekintve ez abszulút rekord. Ráadásul olyan állatfajok is ide sorolha­tók, amelyek vadászata más országokban tilos, de a Szov­jetunióban elég nagy számmal élnek ahhoz, hogy ésszerű mértékben vadászni lehessen rájuk. A hatalmas országban nincs egységes, teljes hatáskö­rű vadászati szerv. Az egyes köztársaságok agráripari bi­zottságaiban vannak vadászati osztályok a vadgazdaságok és a vadásztársaságok ügyeinek intézésére. A szovjet hírügy­nökség, az APN munkatársa Gíeb Viszjascsevet, a Szovjet­unió Agráripari Állami Bizott­ságának osztályvezető-helyet­tesét kérdezte meg a vadászat szervezetéről, lehetőségeiről: © Mely vadfajok a leggya­koribbak? — Az a körzettől függ. Az ország európai részén például jávorszarvasra, őzre, a mada­rak közül vízimadarakra; vad­libára, vadkacsára, illetve sza­lonkára. siketfajdra, nyírfajd­ra, császármadárra, fogolyra és fácánra |csak ahol mester­ségesen tenyésztik és szabadon engedik) lehet leginkáb va­dászni. Vadon élő fácánra tilos a vadászat. A medve, csakúgy mint a farkas, gyakorlatilag a Szovjetunió minden nagyobb A bátovcei vadászok által készített vadetető (A szerző felvétele) Vadászat a Szovieiunióiian erdővel borított vidékén elő­fordul. A farkasok elejtését anyagilag ösztönzik. Az északi területeken kiemelkedő helyet foglal el a prémes állatok va­dászata. A prémek kikészítése állami monopólium, ezért min­den elejtett vadat be kell szol­gáltatni. A prémes állatok le­­'övéséveí ezért főleg hivatásos vadászok foglalkoznak. A hi­vatásos vadászok egy része (az úgynevezett termelővadászok) nem áll a vadgazdaságok vagy pedig a vadásztársaságok szol­gálatában. Ök önálló foglalko­zásúak. Abból élnek, hogy ne­mes prémű ragadozókat és e­­gyéb szőrmés állatokat (pél­dául mókust) lőnek, a bőrt pe­dig eladják a felvásárlóknak. Sokan tafeavadászuk néven emlegetik őket. © Mely vadászati módot tartja különösen érdekesnek? — A legérdekesebb és legki­finomultabb dolog dürgő siket­fajdra menni tavasszal. Vadá­­szásra alkalmas mennyiségű siketfajd csak a Szovjetunió területén található erdőkben maradt fenn, de még itt is erő­sen korlátozzák a kakasok le­­lövését párzási időben. Ennek a nagytestű madárnak van egy különlegessége: a dürgés bizo­nyos pillanataiban a siketfajd semmit sem hall. Csendes, mo­csaras helyeken dürrög, gya­korlatilag éjszaka, hajnalhasa­dáskor lehet vadászni. Nagyon nehéz úgy megközelíteni, hogy ne zavarjuk meg. Itt semmi sem segít, csak a mesterség­beli tudás. A siketfajdvadászat hagyományos orosz mesterség, amelyet évszázadok óta foly­tatnak. Ma azonban ehhez kü­lön. engedély szükséges. 9 Mit jelent a külön enge­dély? — A Szovjetunióban minden patás és néhány más vadra csak egyedi engedély, vagyis olyan okmány birtokában le­het vadászni, amelyen feltün­tetik, hogy az engedély tulaj­donosa milyen, s mennyi vadat lőhet. A vízivadra külön enge­dély nélkül is lehet vadászni, de csak a vadászidényben. Az engedélyt az egyes köztársasá­gok vadászati hivatalában le­het kiváltani, ahol évente meg­határozzák azt a vadmennyisé­get, amelynek lelövése nem okoz kárt az adott fajnak. Az egyes negedélyek csak egy bi­zonyos térségre érvényesek. © Ki kaphat vadászjegyet? — A sportvadásznak legalább tizennyolc évesnek, büntetlen előéletűnek kel! lennie, megfe­lelő vizsgákat kell tennie, egy­éves próbaidőt szükséges letöl­teni egy vadásztársaságnál, s azután kaphat vadászigazol­ványt, amely vadászatra, lelii­­vési engedély váltására és fegyvervásárlásra jogosít. Va­dásztársaság gyakorlatilag min­den településen, városban pe­dig a nagyobb válalatoknál vagy intézményeknél működik. © Milyen fegyvereket hasz­nálnak a vadászok, s hogyan lehet azokat beszerezni? — Nálunk főleg a sörétes ouskákvkülönféle változataival vadásznak, amelyeket Tulában és Usztyinovban (a korábbi Izsevszkbenf gyártanak. A leg­gyakrabban 12 és 16, ritkáb­ban 20—24-es kaliberű fegyve­reket használnak Egy- és két­csövű, illetve ötlövetű automa­ta puskáink vannak. A hivatá­sosak vontcsövű vadászkara­bélyt használnak. A régi sport­vadászoknak is engedélyezik a golyós puskát, amelv optikai célzóval eľátott, 5,6 kaliberű Barsz, 7,62-es Lösz vagy 9,3-as, ötlövetű automata Medvegy le­het. © Járnak-e külföldi vadá­szok a Szovjetunióba? — Egyelőre többen jönné­nek, mint amennyit fegadni tudunk. Lehet, hogy vadgazda­ságaink nem elég komfortosak, de szerintem az igazi vadász számára nem a szolgáltatás a fontos, hanem maga a vadá­szat, amely a Szovjetunióban gazdag és változatos lehetősé­get kínál. Remélem ezt meg­erősíti bármely'k vendégünk, aki a Bajkál-tónál, Azerbajd­­dzs,Inban, Ukrajnában, vagy a Szeliger-tónál vadászott, tehát azokon a helyeken, ahol jelen­leg külföldi vadászokat foga­dunk. — APN — • HDRRASZAT 9 HDRRASZAT ® HDRRASZAT 9 HDRRASZAT ф HDRRASZAT ® HORGÁSZÁT Щ HDRRASZAT # HDRRASZAT Щ HORRASZAT ф Kezdő horgászoknak A második világháborút követő években szabad utat kapott a sporthor­gászat a széles tömegek szá­mára. A dolgozók többsége élt és él ts ezzel a lehetőséggel, mert a vízparton pihenheti ki napi fáradalmait, friss erőt gyűjtve a következő napi mun­kához. A horgászat tehát fel­üdülést és egvben szórakozást Is jelent. De térjünk a lényeg­re, a sportborgászatra! Vajon mit kell tudnia egy kezdő sporthorgásznak? Az köztudomású, hogy senki sem születik horgásznak. Ah­hoz, hogy valakiből jó horgász váljék — legyen az idősebb vagy fiatalabb — sokat kell tanulnia, tapasztalatot gyűjte­ni. Nem járunk messze az Igaz­ságtól, ha azt állítjuk, hogy a horgászat tulajdonképpen nem Is vízparton, hanem egy jól felszerelt, Illetve ellátott szak­üzletben kezdődik. Ha valaki ugyanis rászánta magát a víz­parton való barangolásra, illet­ve üldögélésre. annak elsősor­ban el kell látogatnia a hor­gászboltba a szükséges kellé­kek beszerzése céljából. Ter­mészetesen ha kezdő, akkor egy hozzáértő jőbarát kísére­tében. Kiskorú horgászjelölt esetében a szülő jelenlélte Is tanácsos. Amennyiben a szülők nem horgászok, természetesen azt sem tudhatják, hogy mit kel! egy kezdőnek vásárolnia. Ezért ilyen esetben célszerű kikérni egy idősebb, tapasztalt horgász tanácsát. Igaz, hogy gyakran még a felnőtt horgászok sem azt vá­sárolják meg, amire szükségük van, mert a kellékbeszerzési láz könnyen msg9zédíti őket, s ilyenkor a vásárlás jelentős anyagi kiadásokkal jár. Nem tanácsos csúszós üvegbotokkal, drága peremorsőkkal kezdeni a vásárlást. A színes úszók, csillogó bunkerek s egyéb tet­szetős horgászkellékek látvá­nya gyakran megfosztja a kez­dőket józan ítélőképességüktől. Ebben az esetben is érvényes, hogy vásárolni tudni kell. Még pedig úgy, hogy az összhang­ban legyen az illető személy pillanatnyi horgásztudásával, s azzal a vízterülettel, ahová szándékozik járni. A kezdőnek tehát kezdőnek való felszere­lést tanácsos vásárolni. A tu­lajdonképpeni horgászat során pedig ajánlatos, hogy tapasz­talt horgász társaságában te­gyék meg az első lépéseket. Mielőtt ажопЬап a folyópart­ra mennénk horgászni, ne fe­ledjük felkeresni a községben vagy a városban működő hor­gászszervezet vezetőségét, hogy megvásárolhassuk az enge­délyt. Lényeges tudnivaló, hogy csakis a horgászati engedély megszerzése után kereshetjük föl a vízpartokat, ahol aztán nem érhet bennünket kellemet­len meglepetés. A horgászat nélkülözhetetlen kelléke a horgászbot, a horog és a zsinór. Ezenkívül szükség van még ólomra, úszóra, s pon­tyozásra vagy esetleg rabló­halak fogására orsóra Is. A kezdő horgász azonban ne elé­gedjen meg egy olcsó bam­buszbottal, mivel a két-három részből összerakható bot a leg­megfelelőbb. Ehhez 8—10 da­rab keszegezö horog, s ugyan­ennyi borsó nagyságú ólom, két-három egyszerű parafa­vagy tollúszó, valamint egy te­kercs 0,25-ös vagy 0,30-as mű­anyag — damil — zsinór kell. A felnőtt kezdő horgász egy műanyag botot is vásárolhat peremorsóval. A műanyag bot lehet teli vagy üreges 2,5—3 méter közötti hosszúságú, ol­csóbb peremorsőval, 0,30-0,40- -es zsinórral, mivel az Ilyen már alkalmas pontyozásra, rab­lóhalakra való horgászásra, valamint pergetésre. Mivel a horgász nem elsősorban a ha­szon kedvéért, létfenntartás céljából fogja a halat, hanem a halfogás izgalmáért, a kedv­telésért. A kezdő horgásznak állan­dóan nyitott szemmel kell jár­nia a vízparton. Elsősorban a­­zért, hogy megismerje az egyes halfajták életét, vízben való tartózkodásának sajátosságait, vonulását, kapási idejét, s mindazon jellegzetességeit, a­­melyek előfeltételei a jő hor gászatnak. Ugyancsak meg kell ismerni a folyó- és állóvizek halállományát, valamint azt, hogy az egyes halfajták a már említett vizek mely régióiban tanyáznak, s mivel táplálkoz­nak. Az idősebb, tapasztaltabb horgászok mesterséges úton élelmet szórnak a horgászhe­lyekre, hogy fogáskor biztosra mehessenek. Nem árt, ha tud­juk, hogy a halakat rendszeres etetéssel helyhez szoktathat­juk. Etetésre minden féle kony­hai maradék, gabonaféle, mag, gyümölcshulladék, vágóhídi melléktermék és egyéb szerves anyag alkalmas. Pontyra, keszegre, kárászra növényi eredetű anyaggal ete­tünk. Lehetőleg olyannal, ami­lyennel horgászunk — kukori­cával, burgonyával, de hasz­nálhatunk tarhonyát, főtt rizst vagy akár áztatott kenyeret is. Az eleséget olyan helyre kell szórni, ahonnan nem sodorja el a víz. Állóvízben ez nem okoz különösebb gondot. Hor­gászhelyünkön egy damilszá­­lon csemege- vagy főtt kukori­cakalászt engedünk le a fenék­re, és naponta ellenőrizzük: fogy-e az ennivaló. Ha sok ku­koricaszem hiányzik vagy csak a csutka maradt meg, akkor bővebben etethetünk, mert jó helyet választottunk. A halak természetes étlapja Igen változatos, s ezért a hor­gász csupán néhány fogással tudja ezt kiegészíteni. A békés' halak általában növényi ere­detű táplálékot vesznek ma­gukhoz, míg a ragadozók víz­ben lakó társaikat is megtá­madják és felfalják. A ponty, a compő, a márna, a dévér és a keszegfélék, valamint a ra­gadozók egy része is tulajdon­képpen mindenevő. A vízfené­ken kutatnak, s a vízi növé­nyek száráról lerágják a friss hajtásokat, bekapják a víz fölé hajló növényzetről a magokat, tehát fölfalnak mindent, ami útjukba kerül. Emellett termé­szetesen húst is fogyasztanak, főleg férgeket, rovarokat, ál­cákat. A húsfélék a rablóhalak ínyenc falatai közé sorolhatók. A földigilisztát például minden halfajta szereti. Kertben, árok­partod, erdőben találunk ele­gendőt, amelyet egy kilyukasz­tott dobozban tárolhatunk, maid pedig hasznosíthatunk. Bevált pontycsali a friss ku­koricaszem. A csemegekukori­ca főleg éréskor jó csali. Jól bevált továbbá a burgonya, va­lamint a különböző módon el­készített máié. A máié rozs­illetve kukoricaliszt keveréké­ből készül. A kukoricaliszthez egy púpozott kanál rozs- vagy búzalisztet adunk, s azt annyi vízzel gyúrjuk össze, ameddig közepes keménységű nem lesz. A túl puha vagy túl kemény tészta málécsalinak nem meg­felelő, mert az főzés közben szétfő esetleg kemény marad. Jó tudni, hogy csalinak megte­szi a makaróni is. A csuka és a harcsa nem válogatós, mert mindent megtá­mad, ami a vízfenéken él és mozog. Az említettek legked­vesebb tápláléka azonban a ló­tetű, de emellett a békát, má­jat, csirkebelet, valamint az erjedt sajtot is elfogyasztják. A lótetűcsali hátránya, hogy nehezen szerezhető be, s főleg nehezen tárolható. A lótetű fő­leg a kertekben és a trágya­dombok környékén található. Nem árt az sem' ha tudjuk, hogy minden rablóhalat élő kishallal is zsákmányolhatunk. A horgászszaküzletekben' a legkülönbfélébb mesterségesen készített, színes csalik is kap­hatók. Végül is azonban a gya­korlat teszi a mestert. Ahhoz, hogy valakiből jó horgász vál­jék, igen fontos a megfigyelő­készség, a tapasztalatszerzés, valamint az állandó tanulás. A jó horgásznak főleg azt kell megtanulnia, hogy az egyes halfajták a nap mely részében táplálkoznak, illetve kapnak, mert e nélkül nem nagyon szá­míthat sikerre. A horgászfelszerelést néhány további kellékkel kell kiegészí­teni. ilyen a hátizsák vagy horgászkosár, merítőszák, rá­gós mérleg, laposvágó, vágó­horog, olló, kés, horogszábadí­­tó, reszelő, doboz, valamint az elsősegélynyújtáshoz szükséges eszközök. Egy rövid cikk keretében nincs lehetőség arra, hogy át­fogóan ismertessük mindazon dolgokat, amelyeket a horgász­nak tudnia kell. Csupán az volt a célunk, hogy a kezdő horgászoknak némi útmutatás­sal szolgáljunk. A további is­meretek elsajátításához nagy -nagy türelemre, kitartó szor­galomra és rengeteg tapaszta­latra lesz szükség. ANDRISÉIN JÖZSEF (Fotó: ČSTK)

Next

/
Thumbnails
Contents