Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)
1987-01-17 / 2. szám
12 .SZABAD FÖLDMŰVES 1987. január 17, Három év a mezőgazdasági információk terjesztésének szolgálatában Ä közelmúltban néhány lapos sok szorosított tájékoztatót hozott szá momra a posta. A fejlécen a duna szerdahelyi (Dunajská Streda) Mező gazdasági Könyvtár és TájékoztaU Központ, rövidítve: KQPIS, embléma ja: stilizált földgömb, ka'ásszal. Aí egyiken középütt nagy betűkkel B!B LIOGRAFIA, a másikon TANULMÁNYI JELENTÉSÜK felirat állott. A párt- és az állami irányítószer vek támogatásával létrehozott intéz mény, amely a járási könyvtár rész legeként működik, napjainkig egye diilálló volt a maga nemében ország szerte. (A második ilyen könyvtára’ 1986 október 28-án nyitották me; Trnaván ) Munkájához hathatós se gítséget nyújt a járási mezőgazdasá gi igazgatóság, ők biztosították < helyiséget, a berendezést és adjál ma is a fenntartáshoz szükséget költségek 5Ö százalékát, valamint £ Csehszlovák Tudományos-Technika Társaság Dunaszerdahelyi Járási Bi zottsága. Az indulás technikai nehézségeit a mezőgazdászok kezdeti, kissé bi' zaimalbn csodálkozását áthidalva a könyvtár hire egyre inkább behatol a köztudatba, hozzájárulva a korszerű mezőgazdasági ismeretek, a legújabb hazai és külföldi kutatási eredtnények terjesztéséhez, A jelenlegi könyvállomány 2240 kőiét. Az első hallásra tán kevésnek tűnik, de ha figyelembe vesszük, hogy ez mind jól összeválogatott mezőgazdasági szakirodalom, akkor elégedettek lehetünk. Ehhez hozzátartozik közel száz szakfolyóirat, mintegy 400 állami szabvány, a kutatóintézetek, tudományos társaságok több mint 700 évkönyve, tudományos gyűjteménye és egyéb kiadványa. Ezek beszerzése érdekében 90 kutatóintézettel, tudományos társasággal tartanak fenn kapcsolatot. A szakirodalom állományát elsősorban a hazai cseh és szlovák nyelvű munkál: alkotják. Mogíalálható itt azonban az utóbbi évek gazdag magyarországi könyvtermésének csaknem minden általános és speciális jellegű mezőgazdasági munkája is. A legkeresettebbek az állattenyésztési, az állat-egészségügyi és a kertészeti kézikönyvek. De gazdag a biológiai és a környezetvédelmi, valamint a vadászattal, a sporthorgászattal foglalkozó könyvek választéka is. A tudományos kutatók, a termelésben dolgozó szakemberek számára a könyvkínálatnál tán sokkal fontosabb, s nagyobb jelentőséggel bír a nehezebben hozzáférhető szakfolyóiratok, tudományos gyűjtemények, évkönyvek gazdag választéka. A közel száz lap közül 50 cseh és szlovák (megtalálható például a Medzinárodní zemédélský časopis, a Zemődélské informace ze zahraničí, a Náš chov, a Poľnohospodárstvo, a Vinohrad stb.J. A külföldiek közül 36 a magyarországi (pl. a Magyar Mezőgazdaság, a Magyar Állatorvosok Lapja, a Kertészet és Szőlészet stb.). A Szovjetunióból és az NDK-bol 3—3 lap шмтт ZVYSOVANoE KVAUTY NIUEKA V PRVOVÝBQ8E A könyvtár szaklaprészlege Krascsenits Géza felvételei jár (a Zemledelije, Technika v szelszkom hozjajsztve, Zsivotnovndsztvo, az Archiv für Acker- und Pflanzenbau und Bodenkunde, Bauzeitung, Landschaftsarchitektur j, 1 pedig angol nyelvű (International Laboratory). A nyugat-európai szaksajtó iránt érdeklődőknek is tudnak segíteni. A Mezőgazdasági Tudománvos-Műrzaki Információs Központ (OVTIZ, Prsha) több angol (pl. a Journal of Dairy Research, Journal of Economic Literature, Animal Production, Journal of Agricultural Science és német nyelvű (Zeitschrift für Tierpsychologie, Tiernaht und Futtermittelkunde, Zentralblatt für Veterinärmedizin, ser. А, В szaklap anyagát filmkártyákon (ún. mikrofison) megküldi Dunaszerdahelyre is. Ezeket az érdeklődők olvasógép segítségével tanulmányozhatják. A könyvtárban a filmkártyákat rendszeresen feldo’gozzák. A cikkek, tanulmányok anyagából rövid, összefoglaló fordításokat készítenek, s ezeket megküldik az olvasóknak. Sajnos, az idegen nyelvű szakirodalmat a jelenleg bejegyzett 300 olvasó közül (ezeknek a fele főiskolai végzettségű) csak kevesen keresik. Ennek okai a hiányos nyelvtudásban keresendők. A Dunaszerdahelyi Városi Művelődési Ház nyelvtanfolyamainak szervezésénél talán érdemes lenne a járásban élő és foglalkoztatott mezőgazdasági értelmiség nyelvi továbbképzésével is foglalkozni. Bizonyára érdeklődéssel fogadnák, ha speciális nyelvtanfolyamokon elmélyíthetnék, ill. feleleveníthetnék az egyetemi években szerzett, s azóta jócskán megkopott nyelvtudást. Az egyes mezőgazdasági szakterületek fejlődésével lépést tartani óhajtó, kutatásban dolgozó, az újat mogismervén. bevezetni szándékozó mezőgazdászok egyik legfontosabb „nyomtatott“ segédeszközei az érdeklődést felkeltő, a tájékozódást megkönnyítő bibliográfiák. Az országos, központi intézmények bibliográfiái (Agroindex: bibliografický a referátový Časopis ÜVTIZ Praha; Cesknslov. zemedőlská bibliográfie. Výber z nových prírustkú zahraničné zemrdelsské literatúry ve fondu ÜZLK CVTtZ stb.) mellett a dnnaszerdahelyi Mezőgazdasági Könyvtár is megjelentet egy hasonló tartalmú sokszorosított értesítőt. A saját állományában megtalálható, bizonyos témakörhöz kapcsolódó értekezések, tanulmányok stb. bibliográfiáját rendszeresen közzéteszi. Az utolsó ilyen kiadványuk a 130 példányban megjelent „Vízvédelem, válogatott bibliográfia“ volt. Hasonló formában jelennek meg a „Tanulmányi Jelentések“ (Študijné sprá-A dunaszerdahelyi Mezőgazdasági Könyvtár és Tájékoztató Központ kiadványai vy) is. Az 1986-os 3.—6. számban a szarvasmarhák reprodukciójával kapcsolatos legújabb kutatási eredményekkel, azok gyakorlati alkalmazásával foglalkoznak; az 1987-es 1. számban pedig az öntözéssel foglalkoztak. Az újonnan beszerzett könyvek jegyzékét negyedévenként röplapon (Röplap járásunk mezőgazdasági dolgozóinak) közük az olvasókkal. A múlt év folyamán 260 oldal terjedelemben 45 különféle (recherche, bibliográfiák, fordítások, tanulmányi jelentések) periodikus értesítőt adtak ki. A könyvtár nevében lévő „.. .Tájékoztató Központ“ szerepét még inkább kidomborítják az olyan kísérleti jelleggel bevezetett kezdeményezések, mint pl. a Gombai (Hubice) Állami Gazdaságnak nyújtott szolgáltatás. Ennek értelmében a könyvtár dolgozói hat tárgykörbe csoportosítva (növénytermesztés, szőlészet, gépesítés, mezőgazdasági irányítás, állattenyésztés, baromfitenyésztés) havonta elkészítik a beérkező szakfolyóiratokban megjelent cikkek jegyzékét, s azt névreszólóan elküldik az ágazatvezetőknek. Később az igényeknek megfelelően küldik az értekezések, cikkek fénymásolatát. Ezt a szolgáltatást újabban az fTszori (Kvetosiavovo) Mag termelő Állami Gazdaság részére is elvégzik. Ä számítógépes nyilvántartással rendelkező könyvtárakból (pl. a Központi Mezőgazdasági Könyvtárból ÜPK, Nitra) a kért bibliográfia két hét alatt beszerezhető. A megrendelt recherchekre, (amelyek rövid tájékoztatást adnak az értekezés tartalmáról is) azonban 2—3 hónapot kelt várni. Rechercheket az itt megtalálható anyagokból a MKTK dolgozói is készítenek. A kölcsönzéssel kapcsolatban meg kell említenünk, hogy más könyviáraktól eltérően a szaklapok, két hétre, haza Is vihetők. Postán könyvek nem igényelhetők, csak személyesen vehetők át. Kölcsönzési idejük egyhónap. A könyvtárak közötti kölcsönzűszolgálat által biztosított szakirodalom megérkezéséről az olvasót telefonon vagy írásban értesítik. Az intézménynek, alig hároméves fennállása alatt külföldi kapcsolatokat is sikerült kiépíteni. Így Magyarországról folyamatosan kapják a MÉM Szakoktatási és Kutatási Főosztálya — MÉM Információs Központja kiadványait, többek között a Kutatási Eredmények c. röplapot (néhány téma: Az almafaszitkár elleni korszerű védekezés (1986, 305. sz.), A GK-3 tavaszi zab (1906. 307. sz.), Üj kecskeméti paradicsomfajták: Mobil, Zömök (1986. 308. sz.) stb. A könyvkiállítások (ilyenről írtunk lapunk 1SS6. május 10. számában) szervezése, iskolai, vállalati éxkurziók fogadása mellett legrangosabb, egyben legsikeresebb rendezvényük az 1986. április 16-án megtartott Információs nap volt. Ennek kapcsán szakszemináriumot szerveztek a tejipari szakemberek és a tejtermelők részére „A tejminűség ' javításának követelménye és távlatai a gyakorlatban“ címen. Az elhangzott előadások gyűjteménye 150 példányban, 53 oldal terjedelemben (biblieprpfiai válogatással és a témát érintő szabványok jegyzékével kiegészítve) szeptemberben jelent meg. Végül, de nem utolsósorban, említést érdemel az is, hogy bizonyos Ín- Г.ormáciők (pl. szakkifejezések rövid magyarázata) naponta 8 és 12, ilieíve 13 és 16 óra között telefonon is kaphatók. (A dunaszerdahelyi Mezőgazdasági Könyvtár és Tájékoztató Központ címe: Obchodná 2, 929 Dl Dunaszerdahsly; tel.: 248 51, 265-ös mellék.) POMICHAL RICHARD ACSKP XVII. kongresszusának határozatai érteimében a 8. ötéves tervidőszakban is előtérbe került a növénytermesztés gyorsabb üiemű fejlesztése. Tudatosították ezt a Munka Érdemrenddel kitüntetett légi (Lehnice) Csehszlovák—NDK Barátság Egységes Földműves-szövetkezetben is, ahol a mezőgazdasági termelés intenzitásának a növelésére helyezték a fő hangsúlyt. Ebben az élenjáró mezőgazdasági üzemben a minap bepillanthattunk a növénytermesztési szakágazat múlt évi mérlegébe, választ keresve arra, hogyan teljesítették a 8. ötéves tervidőszak első évének feladatait. Veszprémi Imre agrármérnök, a növénytermesztési ágazat vezetője készséggel válaszoil kérdéseinkre. — A CSKP XVII, kongresszusának határozatait lebontottuk sajátos feltételeinkre. egy egységes keretterv formájában. Feladatainkat a szövetkezet vezetősége által kidolgozott munkaterv, az intenziflkációs program és a műit évi tervelőirányzat szerint végeztük. Szeretném kiemelni, hogy valamennyi dolgozónk pozitívan viszonyult a kitűzött feladatok megvalósításához, melyek teljesítéséhez megteremtettük a szükséges anyagi-műszaki feltételeket. A növénytermesztés szakaszán is maximális mértékben ügveltfink a termelést költségek csökkentésére, a belüzemi önelszámolási rendszer tökéletesítésére és a gazdaság hatékonyságának növelésére. Ennek következtében nőtt a termelékenység, csökkentek az anyagi költségek és az üzemanyag* -fogyasztás — mondotta az ágazatvezető. © Az elmúlt évben a nnvényterm’s/tés eredményeire kedvezőtlenül hatott a hosszan tartó szárazság. Hogyan sikerült mégis eleget tenni a feladatoknak? — Az elmúlt esztendőben, főleg a gabona- és a kukoriQa-termelésben maximális- mértékben érvényesítettük a termelés optimalizálási programját. Kibővítettük a termelési rendszerek alkalmazását, s rugalmasan alkalmaztuk a legújabb tudományos-műszaki vívmányokat a tápanyag-utánpótlásban, a növényvédelemben, az agrotechnikában, a talaj termőerejének növelésében, valamint a tömegtakarmányok termelésének belterjesítésében. A növénytermesztés intenzív fejlesztése, s ezen belül a gabonaprogram sikeres megvalósítása, érdekében a fő hangsúlyt a három alapvető tényezőre helyeztük, mégpedig a tudományosan megalapozott tápanyag-utánpótlásra, az adottságainknak legjobban megfelelő biológiái anyag kiválasztására és az öntözésre. Figyelembe vettük azt a tényt, hogy az okszerű műtrágyázással jelentősen mérsékelhetjük a környezet szennyeződését. A búzatermesztésben fokozott súlyt helyeztünk az ésszerű nitrogénes trágyázásra, ősszel és tavasszal a saját agiolaboratóriumunkban talaj- és növénymlnta-elemzéseket végzünk, s ennek alapján állapítjuk meg a nitrogén, de az egyéb tápanyagok szükségletét is. A bratislavai Öntözőgazdálkodási Kutatóintézettel együttműködve az egyes növénykultúrák öntözésének hatását vizsgáljuk. Gazdaságunkban a búzát már évek óta vetés után öntözzük. Bevallom, hogy többen is kételkedve nézték azt, hogy szüntelenül öntözünk. Nálunk az öntözés azonban létkérdés. Döntő mértékben befolyásolja a hozamok alakulását. A múlt év őszén is többször öntöztük az őszt gabonaféléket. A biológiai anyag kiválasztását sem bízzuk a véletlenre. Kisparcellás. fajtakísérletek segítségével választjuk ki a termőhelyi adottságainknak legjobban megfelelő fajtákat. Ami az eredményeket illeti, az elmúlt évre sem panaszkodhatunk. A tervet minden mutatóban teljesítettük, illetve több mutatóban túlteljesítettük. Búzából 7,2 tonnát, árpából pedig 5,9 tonnát takarítottunk be hektáronként. Gabonafélékből átlagban 6,82 tonnás hektárhozamot értünk el, ami jócskán • felülmúlta a tervezett mennyiséget. Eredményesnek bizonyult a lencse termesztése is, amelyből 1,5 tonnát takarítottunk be hektáronként. A szemes kukorica termesztésében pedig meghaladtuk a hét tonnás hektárhozamot. Becslések szerint a szántóföldi növénytermesztés szakaszán a múlt évi tervet 18 százalékkal túlteljesítettük. Ez pótolta a speciális növénytermesztés kiesését, pénzben kifejezve 2,5 millió koronát, amelyet elsősorban a gyengébb szőlőtermés okozott. Mindent összevetve a növénytermesztési szakágazat műit évi tervfeladatát túlteljesítette. # Az elmondottakból kitűnik, hogy a növénytermesztési ágazat mennyiségi mutatókban teljesítette múlt évi tervét. De vajon miiyen jövedelmezőséget értek el ezen a szakaszon? — A növénytermesztésnek egyik fő feladata, hogy az állattenyésztés számára megfelelő mennyiségű és jó minőségű tömegtakarmány-alapot biztosítson. Ahhoz, hogy a téli időszakban elegendő mennyiségű fehérjedús takarmány álljon az állatok rendelkezésére, egyebek között szója és cukorcirok keverékéből kiváló minőségű szilázst készítettünk. Ugyanakkor gondoskodtunk kellő mennyiségű széna, takarmányliszt és zöldtakarmány biztosításáról is. Ennek megfelelően szövetkezetünkben nagy súlyt helyeztünk a belterjes fűfélék termesztésére. Kettős termesztési rendszer keretében 500 hektárnyi területen többféle takarmánynövényt termesztettünk, többek között káposztaféléket és hüvelyeseket. Mindez jelentős mértékben növelte a termelés jövedelmezőségét. Ugyanakkor látni kell azt is, hogy szövetkezetünk tiszta nyereségének hetven százaléka a növénytermelésből származott. Sokan feltették a kérdést: vajon kifizetődik-e az öntözés? A kételkedők aggályait csupán egy példával szeretném eloszlatni. Tavaly a szemes kukoricát is a termőterület jelentős részén öntöztük, azonban 13U hektárnyi területen erre nem kerülhetett sor. A hektárhozamokban tapasztalt különbség világosan igazolta az öntözés gazdasági hatékonyságát. Míg az öntözetlen területről 5,1 tonnát, addig az öntözött táblákról hét tonnán felüli átlaghozamot értünk el hektáronként. Pénzben kifejezve ez hektáronként 4 ezer körona többletet jelentett, s ez nemcsak hogy fedezte az öntözési költségeket, hanem nyereséget is eredményezett. Ez lényegében a többi növénykultúrára is vonatkozik. Az önköltségek csökkentése érdekében megkülönböztetett figyelmet szenteltünk az istállótrSgya előállításának is. Tudatosítottuk ugyanis, hogy amennyivel több szerves trágyát juttatunk a talajba, anynyival kevesebb műtrágyára van szükség. Sokat ígérő kísérleteket végeztünk a zeolitokkal a talaj termőképességének javítása érdekében. A zeolltok ugyanis jelentős mértékben javítják a talaj vízgazdálkodását és fizikai állapotát. , © Hogyan kívánják biztosítani a növénytermesztés további fejlesztését az elkövetkezendő időszakban? — A növénytermesztés szakaszán évről évre jobb eredményeket érünk el. Ugyanakkor tudatosítottuk, hogy az előbbrelépés fokozott igényeket és felelősséget támaszt minden dolgozóval szemben. Hiszen tisztában vagyunk azzal, hogy a termelés eredményessége j elentős mértékben az emberi tényező függvénye. Abból indulunk ki, hogy a termelés további növekedése csakis a tudományos-műszaki haladás vívmányainak rugalmas alkalmazásával lehetséges. Számolni kell persze a kockázatvállalással is, hiszen kitaposott útak nincsenek. Oj szemléletre, alkotó munkára van szükség. A továbbfejlesztésnek egyik leghatékonyabb módszerét a termelési rendszerek alkalmazásában látjuk. Nagy jelentőséget tulajdonítunk a megfelelő anyagi érdekeltség érvényesítésének, továbbá az irányítás, a munkaszervezés és az ellenőrzés tökéletesítésének. .Mindezek olyan láncszemek, amelyek a jövőben nagyban befolyásolják majd a növénytermesztés hatékonyságát és gazdaságosságát. Svinger István t
